Friss Ujság, 1906. április (11. évfolyam, 91-120. szám)
1906-04-01 / 91. szám
2 A megentett courneresi bányászok. —Távirati tudósítások. — Élő és elmúlt remények. Pária, márczius 31.Az orvosok azt remélik, hogy mind a tizenhárom megmentett coumeresi bányamunkás föl fog épülni. De azért egyelőre nem bocsátják őket haza, mert itthon az ételben és italban való mértéktelenség végzetes hatással lehetne végtelenül meggyöngült szervezetükre. Ezért a munkások egyelőre az orvosok felügyelete alatt maradnak, akik úgy rendelkeztek, hogy egy darabig csak fejjel szabad táplákozniuk. A bányamérnökök egybehangzó véleménye szerint valóságos csoda, hogy a munkások ennyi ideig élve maradtak a föld matt, hogy mindig volt friss levegőink s hogy a mérges gázok, amelyek az egész bányát eltöltik, meg nem ölték őket. Sokan azt hiszik, hogy ha a mentést annak idején a kellő erélylyel folytatták volna, még több munkást meg lehetett volna menteni. Lor nagámnérnök és volt képviselő, aki a szerencsétlenség után Lensben járt, onnan visszatérve, a Le Journal-ban annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a III. számú akna földalatti tárnáiban még élő munkások vannak. Lor ma ugyancsak a Le Journal- ban kijelenti, hogy annak idején nem hallgattak rá, hanem éppen a t1r. számú aknát betömték és a II. számú alma mellett fúrtak szeltöztetőket, amivel a mérges gázokat valósággal az ott levő munkások felé hajtották. Ha őrá hallgattak volna, akor bizonyára még több élő munkást menthettek volna meg. Pária, márczius 31. Tegnap délben több múmiához hasonló holttestet hoztak felszínre. Az orvos azt állítja, hogy e munkások halála csak mintegy húsz órával felszínre hozataluk előtt állott be. Lena, márczius 31.Amikor a tizenhárom megmenekült bányamunkás értesült a német mentők áldozatkészségéről, a következő táviratot intézte Bernébe: A bányaszerencsétlenségből megmenekült bányászok igaz szívből köszönetet mondanak német testvéreiknek odaadásukért és bátorságukért. A belga bányamunkások táviratilag üdvözölték a megmenekült munkásokat. Lens, márczius 31. Basly képviselő táviratilag értesítette Larrien miniszterelnököt, hogy tekintettel a bányákban történő komoly eseményekre, kedden meg fogja kérdezni a kormányt, hogy milyen lépéseket akar a bányatársaságoknál tenni, hogy a sztrájknak véget vessen. Izgalom az élők körül Lens, márczius 31. A környékről a nép zarándokol a megmenekült bányászokhoz. Az asszonyok elkeseredetten izgatnak a bányaigazgatóság ellen. Megható volt, amikor a tizenhárom megmenekült közül kettő ajánlkozott, hogy lemennek a bányába társaikat kimenteni. Pária, márczius 31.A courriéresi kórház előtt őrjöngve kiáltozták az asszonyok: — Adjatok nekünk férfiruhát, hadd menjünk le a Julia-aknábal Mentsük meg férjünket, fiainkat! Különösen egy asszonya,t, hét bírni, aki gyászruhásan ott ődöng a kórház előtt tegnap reggel óta. Az izgatottság leírhatatlan, amióta Nemy, a megmenekültek egyike elmondta, hogy okvetlenül vannak még lent élők s amióta hire jutott, hogy ismét négy bányászt hoztak fel siralmas állapotban egy lóistállóból. A gyászoló asszonyok szidják az igazgatóságot és szemére hányják, hogy a német és a franczia mentők három nappal a szerencsétlenség után le akartak szállni a Julia-tárnába, de a mérnökök nem engedték. Lavaurs igazgató viszont a sztrájkolókat okolja, akik hátráltatták a mentés munkáját. Jelenetek a kórházban. Tegnap délután bebocsájtották a megmenekültekhez hozzájuk tartozóikat Egy Castello nevű özvegyasszony sírva borult fia mellére és kétségbeesve kérdezte: — Hi Jenő hol vont Hol hagytad Jenőt? Castele Ernő nem válaszolt anyjának, s irt ő is keservesen. Egy Doublet nevű öreg parasztember örömében nem tudott egyebet kérdezni megmenekült fiától, csak azt, hogy hideg volt-e a mélységben? Majd vigasztalta a lesoványodott fiút: — Bizony mi is fáztunk itt fönt Anyád nem tudott eljönni. Éppen most eladtunk egy borjút! A megmenekült Doublet meglátta apja zsebében a kurtaszáru pipát Megörült neki, kivette s szeretett volna pipára gyújtani. De Lourties orvos közbelépett e megtiltotta. — Miért nem engedi? —■ kérdezte a fiatalabbik Doublet. — Nagyon sok rothadt lóhust ettetek s az még s gyomrotokban van és — úristen — mit ittatok, pfuj! — felelt az orvos. Ezen a kissé durva ezérzáson, amit az orvos a megmenekültek ivóvizére tett, mind a tizenhárom bányász jót nevetett. Aztán az orvos megengedte, hogy egy czigarettát elszihassanak Különösen megörült neki Nemy és sietett gyufát gyújtani, de a foszfort a gyufa nem fogott tüzet. — Akár csak ott lent — jegyezte meg nevetve Nemy — bizony jó lett volna, ha nem gyufát, de az én régi kovámat vittem volna magammal Nemy egyike a legértelmesebb bányászoknak, végezte az alléesi bányászakadémiát, kitűnően ismerte a folyosókat a mélységben, nélküle 12 társa odaveszett volna. Lens, márczius 31. A 13 megmenekült bányász állapota jelentékenyen javult. A további kutatásokat beszüntették, mert úgy a mérnökök, mint a munkások ki vannak merülve és főleg a tűz és a mérges gázok által fenyegető halálos veszedelem következtében. Hanin-Lietardban ismét nyugalom van. A három megsebesült csendőr állapota nem aggasztó. Lovas őrjáratok czirkálnak egész éjjel, felfelé 330 méterre, de itt mérges gázoktól telített nehéz levegő vert le lábunkról és elaludtunk. Meddig aludtunk, nem tudom, attól ébredtünk fel, hogy friss levegő csapott meg. Tovább mentünk a romok közt felfelé ,5 közben öt társunk meghalt. Egy heelváltunk: Nemy és két társa annt jobbra, ketten balra. Később találkoztunk. Nemy útközben még élőket talált s magával hozta. — Sok halottat láttak? — Oh igen! felelt Vaseier-Bournier közbeszólott. — Nem láttuk, csak éreztük őket, mert rothadtak voltak már! — Tudtak aludni? — Nem, mert dermesztő hideg volt. Tíz napig volt gyújtónk , így láttuk, hány óra, mert Nemynek volt órája, azóta sötétségben voltunk. Nemy, a hős. Én fát ettem, de lenyelni nem tudtam, erre társaim lóhust adtak s az ehetőbb volt. — És Nemy, mit csinált ő? — Ah, Nemy! ő nem engedte, hogy szomorkodjunk. Minden este mondta: Meglátjátok, holnapra segítség jön Holnap kiszabadulunk s aztán csoportképen lefényképeztetjük magunkat Még nevetett is hozzá. Mi nem nevettünk. FRISS ÚJSÁG inon. április 1. A halál mélységéből. Páni, márczius 31. Vassier, az egyik menekült igy beszélte el szenvedéseiket a bizottságnak: —, Mihelyt a robbanás történt, a bányamester ránk kiáltott: Menekülni! Futottunk, de sokan ahelyett, hogy felfelé iparkodtunk volna, lefelé siettek , odavesztek. Én és velem, kilenczen eljutottunk ” ’ f' V‘v . • Búbcs püspök botránya. — Saját tudósítónktól. — A Népszava ma új anyagot dob Bubics püspök ügyébe. Közli Toldy László doktornak, a főváros főlevéltárosának egy régebbi levelét, amely a következőket állapitja meg: Toldy irta a „Comaro Frigyes velenczei bécsi követnek jelentései Budavára visszavételéről 1685“ (megjelent magyarul és németül 1892—94-ben, mint diszmó) czimü munkát, melyért Bubicsot az Akadémia tagjává választotta. Azt mondja levelében Toldy, hogy mindannak, amit Bubics püspöksége alatt nagyot tett, ő volt a főrészese, ő csinálta mindazt, ami a püspök nagyságát megállapította. Azon körleveleket, melyek az ország szemében nagggyá tették, nemcsak ő írta, de egy-kettőnek a kivételével, még az eszme is az övé volt. Fölsorolja részletesen, hogy mely alkalmakkor mit tett a püspök helyett és érdekében, majd így folytatja. És méltóztassék csak visszaemlékezni arra, hogy bár kezdetben szándéka volt gyűjteményeit a kassai múzeumnak adni, később, megharagudván a kassaiakra s a fütyörésző polgármesterre és az egész odavaló pereputtyra, elhatározta, hogy nem adja oda s én, bár rám nézve haszonnal járhatott volna ha kincseit értékesíti, minden rábeszélő képességemet felhasználtam, hogy rábírjam, hogy megmaradjon eredeti szándékánál s legalkalmasabbnak vélve ennek megvalósítására a millenáris esztendőt, elkészítettem az ajándékozási okmányt s egyéb iratokat s ekkor Exclád meg is tette ezt az ajándékozást, összeesett ez a dolog az országos hírűvé vált magyarositó millenáris körlevéllel s Exclád élvezhette mindazt a dicsőséget, kitüntetést, mely ennek nyomában érte. Díszpolgárrá lett, elhatározták, hogy Kassa egy terét Exclád ről nevezik el, gondolom azt is, hogy szobrát felállítják, egyik üdvözlő és tisztelgő küldöttség a másik után járt Excládnál, szóval elárasztották a tiszteletnek, lelkesedésnek, rajongásnak minden megnyilatkozásával és betöltötték magasztalásával az egész országot. Meszlényi, Fraknói s mások mindenfelől elhalmozták elismerésükkel, stb Amikor Kassán a Rákóczi hamvainak hazahozatala ügyében megindult a mozgalom és Excládat annak elnökévé választották, aggályai voltak, hogy mint belső titkos tanácsos nem vehet abban részt; én kifejtettem okaimat, melyekkel bizonyítottam, hogy ezen aggályok túlságosak, de nem bírtam Excládat meggyőzni s igy kénytelen voltam határozott kívánságára megfogalmazni azt a Zichy Jenőhöz szóló lemondó levelet. Méltóztassék sok visszaemlékezni, mindazon kitüntetésekre, melyek Cornaro folytán érték Excládat. Ezek közül kétségtelenül legnagyobb az akadémiai tagság, mert minden magyar írónak az a legnagyobb ambícziója, hogy annak a testületnek tagja lehessen; többre becsüli azt a herczegi czimnél, az arany gyapjas rendnél és bármely nagy kitüntetésnél, mert míg ezek puszta czimek, az elévülhetetlen dicsőséget és halhatatlanságot biztosít az illető nevének az ország kultúrtörténeti lapjain. S midőn Thaly Excládat tagul ajánlotta, Cornarova, mint örökbecsű műre való hivatkozással tette azt. Azon kitüntetések közül, melyek Excládat ennek a munkának nyomában érték, egy is olyan, hogy vágyónos ember megad érettük szívesen két annyit, amennyit én 20 év alatt munkálkodásomért Excládtól kaptam. Az egész világ sajtója elismerte e munkának kiváló voltát és magasztalta érte Excládot. TÁVIRATOK. Az amerikai bányászsztrájk. Berlin, márczius 31. (A Friss Újság távirata.) A Lokalanzeigernek táviratozzék New Yorkból, hogy a bányászok sztrájkja, amelyben körülbelül negyed félszázezer bányász fog résztvenni, most már kikerülhetetlennek látszik. Némi véleményeltérés támadt a kemény kőszénbányászok és a pub a kőszénbányászok között, de azt hamarosan el fogják intézni s akkor minden valószínűség szerint a kemény kőszénbányászok vezetője, Mitchell fog az egész sztrájk élére állani és hétfőre megkezdődik a sztrájk a puhakőszén- telepeken is. Mitchell amellett van, hogy a puhakőszénbányákban, amelyeknek tulajdonosaik hajlandók béremelésre, folytassák a munkát, a keménykőszéntelepeken azonban nem, lehet a kö vetelésektől tágítani, mert különbér vérontásra kerül a dolog. Apagyilkos család, Berlin, márczius 31. (A Friss Ujság távirata.) Fürttenwalde ködében birtokának egy kerti házában meggyilkolva találták Korn Károly 48 éves földbirtokost. A vizsgálat kiderített©, hogy Kornt a tulajdon fia ölte meg baltával s anyja és két kisebb testvére is előzetesen tudott a gyilkosságról. A holttest le volt takarva, keze-lába kötéllel összekötözve. Az egész családot letartóztatták. Megegyezés Algezirászban, Algezirász márczius 31. (A Frisa Újság távirata.) Az értekezlet elé terjesztett összes kérdésekben teljes megegyezésre jutottak. Az erről szóló jegyzőkönyvet a mai délutáni teljes ülésen fogják megszerkeszteni.