Friss Ujság, 1906. augusztus (11. évfolyam, 212-241. szám)

1906-08-01 / 212. szám

X!a évfolyam 212* szám Budapest, 1906. augusztus 1. Szerda Ara 2 fillér (1 kr.) POLITIKAI NAPILAP. A ■■ H|| Ok A ELŐFIZETÉSI ÁRA: N­ P|f|P­fi «STm» flTBi |H IS A* ||1| «JH8 .tétfön és ünnepnap után is. Helyben: házhoz hordva 30 kr. §8BiifiE BHWMh­ In H §8 M9 iSPfi |§H SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHWATAn (6° fillér). Igr® H Ji B I S3 I n^B mM v” honvéd-utcza io- a Vidéken, postai szétküldéssel B f§ I i |f IMI WMM mJ§ Imi M "ok-k,adóhivatalok, __ I ... HS U Ki m. ____________Mrn K«r«pe,l-ut 34., VI., Andris,y.ut iá. egy hónapra SO kr. (I korona). » » — ~ ív., Knc^ti-utc» 3 """" Jekelfalussy miniszter nyilatkozata. 40.000 koronát sikkasztott egy vasutas A tisza­alpári gyilkosság részletei. Vakáczió V A t. Ház ülései véget értek a ál­lítólag megkezdődött a politikai szü­net­ Hogy ez nem minden politikus szám­ára jelent szünetet, azt látjuk abból, hogy Wekerle és Andrássy Zso­lbe utaltak jelentést tenni a ki­rálynak a alkudozni, egyezkedni az­­osztrákokkal. Azután majd hozzá­fognak a nagy munkához, amely­­lyel az országot újjá akarják alakí­tani. Ezt a munkát kell őszszel bele­önteni a parlamenti malomba, hogy megőrölje. A politikusok nagy tömege persze elszéledt. S mi nagyon kiváncsiak vagyunk, vájjon ez a nagy sokaság tényleg átadja-e magát az édes sem­mittevésnek és pihenésnek ? Ha így volna, nem egészen jól volna. Nem először is azért, mert a politikus ■urak eleddig nem erőltették meg magukat annyira, hogy túl nagy szükségük volna a pihenésre. Régebben, igaz, így volt. A hon­atyák zöme, mikor mindent­ meg­szavazott, összeszedte magát , vagy hazament pipálni vagy elutazott külföldre t urizálni abból a pénz­ből, amit a képviselői befolyás ho­zott a konyhára. A kerülettel, a nép­pel nem sokat törődtek. Minek is’ .A kerületet , a népet rendben tar­totta a szolgabiró és a jegyző, aki a választásnál behajtotta a szavaz­zókat. Vájjon igy gondolkoznak e igy tesznek-e a mostani­ honatyák is ? Szeretnék remélni, hogy nem. Hogy a kerületek s a nép nagy­ok is vár­ják az ő követeiket, az sok minden­nel megmagyarázható. Várják min­denekelőtt azért, mert az új rend­­megkövetelné, hogy a képviselők ezután többet érintkezzenek a nép­pel, mint azelőtt. És most aztán nagyon szükséges volna, mert a t. képviselő urak fel­­­világoteitsák a népet s megértessék vele a politikai helyzetet, amely addig sok javulást nem hozott. Az aggodalmaskodókat meg kell nyug­tatni, a müire­metlenkedőkért tüde- rémre indítani s vázolni a kilátáso­kat, hogy­ tudja a nép, mit várhat j­e mikor. ............................. • Így ez mindig képviselői köteles­­­ség, fokozott mértékben kötelesség most, mikor mindenki tele van vá­rakozással s magyar adatot kér a re­­formok késedelmére. A képviselők­­asem­ kell hallgatniok váslatozóik kívánságait, panaszait, hogy mikor­ az országgyűlés újból összeül, meg-­­ mondhassák az uj jóindulatú kor­mánynak, hogy mire van szüksége az országnak. Ne legyen tehát vakáció. .Várjuk mindenfelől a jelentéseket, hogy a h­onatyák meglátogatták került fele­­ket és érintkeztek választóikkal. a honvédelmi miniszter botránya. — Saját tudósítónktól. —• Jekelfalussy Lajos honvédelmi mi­niszter botránya mind nagyobb mére­teket ölt. Most már egy másik mi­niszter, Darányi Ignácz és egy eltűnt nyilatkozat szerepel benne. Az ügy fejleményeiről következő részletes tu­dósításunk számol be. Bűnvádi feljelentés a miniszter ellen. Csanády Pál dr., Kovács György ügyvédje, a fontói birtok tulajdonosa Ji­kelfavissyn honvédelmi miniszter ne­je ellen a budapesti I—III. kerületi járásbírósághoz keresetet adott be, amelyben pénz- és természetbeni já­­randóságaképen 700 korona 60 fillért követel. A járásbíróság augusztus 7-ére tűzte ki a kereset tárgyalását. . Az ügyvéd azonban ugyancsak Ko­vács György megbízásából Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter ellen bün­­fenyítő jelentést is bead. Jekelfalussy nyilatkozata eltűnt. Egy esti lap­ munkatársa ma felke­reste Jekelfalussy­ Lajos honvédelmi minisztert. Amikor a­ miniszter az új­ságíró kívánságát meghallotta, hogy nyilatkozatot­ kért tőle, csodálkozva je­lentette ki: — Nyilatkozatot várnak tőlem, hi­szen én­ elküldtem a­ nyilatkozatomat már vasárnap délután. Egy miniszteri tisztviselő járt nálam, akinek közzété­tel végett átadtam a nyilatkozatomat és sehogysem értem meg, hogy nem ke­rült még a lapokba. Egyébként pedig meglep, hogy a dolog ennyire elmér­gesedett. Olyan kicsiny és jelentékte­len volt az egész s mikor legelőször ol­vastam, nem tartottam egyébnek, mint Koczinak Kovács részéről. Hogy miért volt oka Kovácsnak haragudni rám, azt sem tudom! A bonyodalmas szolgálati viszony. A miniszter előhívta Csiszér Fe­­rencz csőszt, aki aztán elmondotta, hogy Jekelfalussy jól bánt Kovács­csal, aki aztán megszökött anélkül, hogy átadta volna a gazdaságot. Ezek után Jekelfalussy Lajos elmond­ta, hogy­ megbízható ember ajánlatára gazdatisztnek fogadta fel Kovácsot. Kérte a bizonyítványait és csakis he­tek múlva adta át iskolai bizonyítvá­nyát Kovács, amelyből kiderült, hogy nem végzett gazdasági akadémiát, csak földmives-iskolát, épp ezért — úgy­mond Jekelfalussy — nem lehet gazda­tiszt, hanem csak cseléd. Ezt meg is­ mondta neki, mire azt felelte, hogy szorgalmas, derék, pontos ember lesz, engedje meg, hogy a cselédség őt te­kintetes urnák és ispán urnák szólítsa. Azt felelte neki, hogy rendben van, ha ez örömet, szerez neki, részéről nem bánja a dolgot. Elmondta, hogy már márcziustól kezdve volt elégedetlen Kovács munkásságával, majd pedig, hogy Kovács 150 kilogramnyi lóhere­magot a kalász közé akart bevetni és amikor ezért szemrehányást tett neki, Kovács elutazott­ és nyolcz napig tá­vol volt állomáshelyéről. — Mikor visszajött, — folytatta ezek után a miniszter — szemrehányá­sokkal illettem és Kovács azzal fülelt, hogy röswtti elbocsátását követelte. — Erről beszélni sem lehet — mondtam neki — szerződés szerint önnek három havi felmondás jár, tehát majd októ­ber elsején elmehet. Addig nem. S ha menne, hatósági segítséggel fogom visszaszállítani. Július hónap tizenhe­tedikén újra kijöttem a birtokra és újra láttam, hogy Kovács minden jó­zan ész ellenére cselekszik és tönkre­­­­teszi a birtokot is, engem is. A miniszter a letartóztatásról. — Persze, megint veszekedés lett —— folytatta a miniszter. — Nyugodt hangon figyelmeztettem hibáira, mire ő azt felelte, hogy azonnal el akar menni. Bocsássam el. Megfontoltam a dolgot és tudtára adtam, hogy elme­het —• július 23-án. Addig köteles lesz mindent átadni s az összes pén­zekkel leszámolni. Az átadás meg is kezdődött- de még a befejezés előtt, július 22-én délután Kovács György megszökött Lantéról. Magával vitte 3 feleségét is. A bútorait már előtte váró éjszaka csempészte vonatra, ezzel Harcz a betörővel. — Saját tudósítónktól. —• A király­ utcza .38. számú nagy bér­háza ma éjjel izgatott harcz színhelye volt. Bevere József kereskedő, aki má­sodik emeleti lakásán ■ csak egyedül aludt, mert családját már az uj la­kásban helyezte el, éjféltájban a szom­szédos szobából neszt hallott. Valaki szobája kilincsét feszegette, amely azonban nem engedett- Az ide­gen erre kiosont a konyhaajtón és a folyosóra nyíló nyitott ablakon ke­resztül akart bejutni a fiatal­ember lakásába. Itt azonban csak az ablak­­párkányig jutott, mert Revere pisz­­tolylyal kezében elriasztotta a vak­merő támadót. De nem futott meg, hanem bírók­ra kelt a kiszemelt áldozattal. A tu­sakodás vége az lett, hogy a rabló Reveret úgy mellbe ütötte, hogy aléltan terült el a szoba padlóján. Ez alkalom volt arra, hogy a rabló egér­­utat vegyen. Mikor a megtámadott feleszmélt, egy rendőr és a házmester a rabló keresésére indultak. A harmadik emelet folyosójának egyik sarkában egy emberre akadtak, aki alvást tettetett. Igazolásra szólí­tották, mire ez Baranyai Antalnak mondta magát. Kiderült, hogy Bed­e Antalnak hívják, bajai illetőségű, fog­­lalkozásnélküli ember, akit a bajai ha­tóság köröztet. A homlokán látható sebből állapították meg, hogy ő volt a vakmerő éjjeli támadó. Büntetését a rendőri fogházban várja.

Next