Friss Ujság, 1906. augusztus (11. évfolyam, 212-241. szám)
1906-08-01 / 212. szám
X!a évfolyam 212* szám Budapest, 1906. augusztus 1. Szerda Ara 2 fillér (1 kr.) POLITIKAI NAPILAP. A ■■ H|| Ok A ELŐFIZETÉSI ÁRA: N P|f|Pfi «STm» flTBi |H IS A* ||1| «JH8 .tétfön és ünnepnap után is. Helyben: házhoz hordva 30 kr. §8BiifiE BHWMh In H §8 M9 iSPfi |§H SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHWATAn (6° fillér). Igr® H Ji B I S3 I n^B mM v” honvéd-utcza io- a Vidéken, postai szétküldéssel B f§ I i |f IMI WMM mJ§ Imi M "ok-k,adóhivatalok, __ I ... HS U Ki m. ____________Mrn K«r«pe,l-ut 34., VI., Andris,y.ut iá. egy hónapra SO kr. (I korona). » » — ~ ív., Knc^ti-utc» 3 """" Jekelfalussy miniszter nyilatkozata. 40.000 koronát sikkasztott egy vasutas A tiszaalpári gyilkosság részletei. Vakáczió V A t. Ház ülései véget értek a állítólag megkezdődött a politikai szünet Hogy ez nem minden politikus számára jelent szünetet, azt látjuk abból, hogy Wekerle és Andrássy Zsolbe utaltak jelentést tenni a királynak a alkudozni, egyezkedni azosztrákokkal. Azután majd hozzáfognak a nagy munkához, amelylyel az országot újjá akarják alakítani. Ezt a munkát kell őszszel beleönteni a parlamenti malomba, hogy megőrölje. A politikusok nagy tömege persze elszéledt. S mi nagyon kiváncsiak vagyunk, vájjon ez a nagy sokaság tényleg átadja-e magát az édes semmittevésnek és pihenésnek ? Ha így volna, nem egészen jól volna. Nem először is azért, mert a politikus ■urak eleddig nem erőltették meg magukat annyira, hogy túl nagy szükségük volna a pihenésre. Régebben, igaz, így volt. A honatyák zöme, mikor mindent megszavazott, összeszedte magát , vagy hazament pipálni vagy elutazott külföldre t urizálni abból a pénzből, amit a képviselői befolyás hozott a konyhára. A kerülettel, a néppel nem sokat törődtek. Minek is’ .A kerületet , a népet rendben tartotta a szolgabiró és a jegyző, aki a választásnál behajtotta a szavazzókat. Vájjon igy gondolkoznak e igy tesznek-e a mostani honatyák is ? Szeretnék remélni, hogy nem. Hogy a kerületek s a nép nagyok is várják az ő követeiket, az sok mindennel megmagyarázható. Várják mindenekelőtt azért, mert az új rendmegkövetelné, hogy a képviselők ezután többet érintkezzenek a néppel, mint azelőtt. És most aztán nagyon szükséges volna, mert a t. képviselő urak felvilágoteitsák a népet s megértessék vele a politikai helyzetet, amely addig sok javulást nem hozott. Az aggodalmaskodókat meg kell nyugtatni, a müiremetlenkedőkért tüde- rémre indítani s vázolni a kilátásokat, hogy tudja a nép, mit várhat je mikor. ............................. • Így ez mindig képviselői kötelesség, fokozott mértékben kötelesség most, mikor mindenki tele van várakozással s magyar adatot kér a reformok késedelmére. A képviselőkasem kell hallgatniok váslatozóik kívánságait, panaszait, hogy mikor az országgyűlés újból összeül, meg- mondhassák az uj jóindulatú kormánynak, hogy mire van szüksége az országnak. Ne legyen tehát vakáció. .Várjuk mindenfelől a jelentéseket, hogy a honatyák meglátogatták került feleket és érintkeztek választóikkal. a honvédelmi miniszter botránya. — Saját tudósítónktól. —• Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter botránya mind nagyobb méreteket ölt. Most már egy másik miniszter, Darányi Ignácz és egy eltűnt nyilatkozat szerepel benne. Az ügy fejleményeiről következő részletes tudósításunk számol be. Bűnvádi feljelentés a miniszter ellen. Csanády Pál dr., Kovács György ügyvédje, a fontói birtok tulajdonosa Jikelfavissyn honvédelmi miniszter neje ellen a budapesti I—III. kerületi járásbírósághoz keresetet adott be, amelyben pénz- és természetbeni járandóságaképen 700 korona 60 fillért követel. A járásbíróság augusztus 7-ére tűzte ki a kereset tárgyalását. . Az ügyvéd azonban ugyancsak Kovács György megbízásából Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter ellen bünfenyítő jelentést is bead. Jekelfalussy nyilatkozata eltűnt. Egy esti lap munkatársa ma felkereste Jekelfalussy Lajos honvédelmi minisztert. Amikor a miniszter az újságíró kívánságát meghallotta, hogy nyilatkozatot kért tőle, csodálkozva jelentette ki: — Nyilatkozatot várnak tőlem, hiszen én elküldtem a nyilatkozatomat már vasárnap délután. Egy miniszteri tisztviselő járt nálam, akinek közzététel végett átadtam a nyilatkozatomat és sehogysem értem meg, hogy nem került még a lapokba. Egyébként pedig meglep, hogy a dolog ennyire elmérgesedett. Olyan kicsiny és jelentéktelen volt az egész s mikor legelőször olvastam, nem tartottam egyébnek, mint Koczinak Kovács részéről. Hogy miért volt oka Kovácsnak haragudni rám, azt sem tudom! A bonyodalmas szolgálati viszony. A miniszter előhívta Csiszér Ferencz csőszt, aki aztán elmondotta, hogy Jekelfalussy jól bánt Kovácscsal, aki aztán megszökött anélkül, hogy átadta volna a gazdaságot. Ezek után Jekelfalussy Lajos elmondta, hogy megbízható ember ajánlatára gazdatisztnek fogadta fel Kovácsot. Kérte a bizonyítványait és csakis hetek múlva adta át iskolai bizonyítványát Kovács, amelyből kiderült, hogy nem végzett gazdasági akadémiát, csak földmives-iskolát, épp ezért — úgymond Jekelfalussy — nem lehet gazdatiszt, hanem csak cseléd. Ezt meg is mondta neki, mire azt felelte, hogy szorgalmas, derék, pontos ember lesz, engedje meg, hogy a cselédség őt tekintetes urnák és ispán urnák szólítsa. Azt felelte neki, hogy rendben van, ha ez örömet, szerez neki, részéről nem bánja a dolgot. Elmondta, hogy már márcziustól kezdve volt elégedetlen Kovács munkásságával, majd pedig, hogy Kovács 150 kilogramnyi lóheremagot a kalász közé akart bevetni és amikor ezért szemrehányást tett neki, Kovács elutazott és nyolcz napig távol volt állomáshelyéről. — Mikor visszajött, — folytatta ezek után a miniszter — szemrehányásokkal illettem és Kovács azzal fülelt, hogy röswtti elbocsátását követelte. — Erről beszélni sem lehet — mondtam neki — szerződés szerint önnek három havi felmondás jár, tehát majd október elsején elmehet. Addig nem. S ha menne, hatósági segítséggel fogom visszaszállítani. Július hónap tizenhetedikén újra kijöttem a birtokra és újra láttam, hogy Kovács minden józan ész ellenére cselekszik és tönkreteszi a birtokot is, engem is. A miniszter a letartóztatásról. — Persze, megint veszekedés lett —— folytatta a miniszter. — Nyugodt hangon figyelmeztettem hibáira, mire ő azt felelte, hogy azonnal el akar menni. Bocsássam el. Megfontoltam a dolgot és tudtára adtam, hogy elmehet —• július 23-án. Addig köteles lesz mindent átadni s az összes pénzekkel leszámolni. Az átadás meg is kezdődött- de még a befejezés előtt, július 22-én délután Kovács György megszökött Lantéról. Magával vitte 3 feleségét is. A bútorait már előtte váró éjszaka csempészte vonatra, ezzel Harcz a betörővel. — Saját tudósítónktól. —• A király utcza .38. számú nagy bérháza ma éjjel izgatott harcz színhelye volt. Bevere József kereskedő, aki második emeleti lakásán ■ csak egyedül aludt, mert családját már az uj lakásban helyezte el, éjféltájban a szomszédos szobából neszt hallott. Valaki szobája kilincsét feszegette, amely azonban nem engedett- Az idegen erre kiosont a konyhaajtón és a folyosóra nyíló nyitott ablakon keresztül akart bejutni a fiatalember lakásába. Itt azonban csak az ablakpárkányig jutott, mert Revere pisztolylyal kezében elriasztotta a vakmerő támadót. De nem futott meg, hanem bírókra kelt a kiszemelt áldozattal. A tusakodás vége az lett, hogy a rabló Reveret úgy mellbe ütötte, hogy aléltan terült el a szoba padlóján. Ez alkalom volt arra, hogy a rabló egérutat vegyen. Mikor a megtámadott feleszmélt, egy rendőr és a házmester a rabló keresésére indultak. A harmadik emelet folyosójának egyik sarkában egy emberre akadtak, aki alvást tettetett. Igazolásra szólították, mire ez Baranyai Antalnak mondta magát. Kiderült, hogy Bede Antalnak hívják, bajai illetőségű, foglalkozásnélküli ember, akit a bajai hatóság köröztet. A homlokán látható sebből állapították meg, hogy ő volt a vakmerő éjjeli támadó. Büntetését a rendőri fogházban várja.