Friss Ujság, 1907. január (12. évfolyam, 1-27. szám)
1907-01-01 / 1. szám
XII. évfolyam I. szám, Budafiest, 19^7 január I. Kedd Ara 2 fillér( kr.] . .II. Megjelenik mindennap korén reggel, ELŐFIZETÉSI ÁRA J v hétfőn és ünnepnap után Is. egy h^t^r^60 ^r* ^ korona). ^ ____ _ _ ^ ^ ^ ., r n ír Elfogtak egy házasságszédelgő orvost. Lipót főherczeg nem válik a feleségétől. Följelentés készül Kóbii?*g Lujza ellen. Az újév küszöbén. ■Milyen jó dolguk volt a régi kalendáriumcsinálóknak ! Ha elérték az újesztendő küszöbét, megjövendöltek minden székiét és jót, dús aratást, bő szüretet, keresztelőt, lakodalmat, gyarapodást, boldogulást, kinek-kinek szive-vágya teljesülését. A kalendáriomcsinálóknak ez a nagy bőkezűség nem került semmibe és mikor az esztendő végén kiderült, hogy jövendölésük be nem teljesedett, sőt minden jóslatnak ellenkezője vált valóra, — akkor már ott volt az uj kalendáriom, amely vigasztalásul a következő esztendőre ígért© az elmaradt jók bekövetkezését. És az emberek megint hittek, •— mindig hiszitek. Minél— roszszabb a jelen, annál könnyebb bizalmat kelteni a jövő iránt Pedig a jövő csak akkor biztathat eredménynyel, ha a múltban és jelenben megtalálhatjuk a jövő eredmények alapjait. Nem hozhat őszszel gyümölcsöt a fa, melynek tavaszszal virága nincsen. A mi múltúnk sivár, jelenünk sem bizalmat keltő. Az öreg, haldokló esztendő csecsemő koráiban is silány, nyomorúságos volt. Súlyos megpróbáltatások között kezdettük a kilenczszázhatos évet. Jött reá a nagy reménykedés , most, hogy végére jár az esztendő, már elérkeztünk a csalódás, a kijózanodás határához is. A politikában és a szabad természetben egyaránt viruló, áldást hozó nyarunk volt. Bőségesen termett a föld s az ország gyeplőjét a nép választotta nemzeti ‘kormány vette át. A példátlanul das ‘inés ám mennyit lendített as * öregünkön? Több-e ú, ja• t ; k, kevesebb-e a gondunk! ; • ország dolgaiban megjött-e ■$n- t az igazságtalanságuk, egyéni vendégek megszűnése? Uralkozik-e már a népakarat? Lehullotta már a föld népére a bőség . ígért mannaesö? feleljünk a kérdésekre. Mindenki érezheti, hogy az igéretekkel tele esztendő a reményk beteljesedését. Ha jövőre tol- Szegények voltunk, szegé- ■ inra írhauik. Rabok voltunk .M Maradtunk. Az ember változtak, az állapotok a régiek. Csak az Ígéretek teremnek még gazdagon. Ezekbe kell belekapaszkodnunk. Talán aminek álomképét a letűnő ejtendő megmutatta, azt valóra váltja a titokzatos, kérdőjelekkel teli jövő év. Hiszen oly könnyű dolga lesz ennek az uj esztendőnek. Ha csak keveset hoz is, többet hozott az előbbinél, melytől semmit se kaptunk. Ami a végczélunk: a szabad, boldog, jómódú Magyarország kialakulása. .. ettől úgy látszik még messze vagyunk, ezt még meg kell szolgálnunk, ki kell küzdenünk. Tán az új esztendő legalább arra jó lesz, hogy egy jobb, biztatóbb jövő alapjait megvessük. Letartóztatás a Margitszket bérlőjt. (Házasságszédelgő szigorló orvos.) — Saját tudósítónktól. — Zovarosszerte óriási feltűnést keltő letartóztatás történt ma Budapesten. A rendőrség letartóztatta Szabó Károly 41 éves szigorló orvost, akinek a múlt évben az István-utca gyógyintézete volt, tavaly szeptember ótapedig a Margitsziget szállodáját, fürdőjét és vendéglőit bírta bérbe. A főváros, társadalmi életében nagy szerepet játszó férfiút súlyos bűn miatt tartóztatták le. László Mihály országos képviselőtől azzal a furfanggal, hogy eljegyezte a leányát háromszázhéteser koronát csalt ki. A pénzt elköltötte és csak most egy esztendő múltán derült ki, hogy Szabó nős ember, feleségétől törvényesen, nincs elválasztva és a házassági ígéretet csak ürügyül használta a nagy öszszeg kicsalására. A szenzácziós bűnügy részleteiről tudósítónk a következőket jelenti: Szerelem a gyógyintézetben. Szabó Károlynak, aki mindig és mindenütt Szabó Károly „dir.“ néven szerepelt, a múlt esztendőben az István-utca gyógyintézete volt. A nyáron megjelent a gyógyintézetben László Mihály dr. Gyulafehérvár képviselője és a hold-utcai nyilvánossági joggal felruházottt nyolcz osztályú gimnázium tulajdonosa a beteg feleségével. Felkereste Szabót és közölte vele, hogy a feleségét, aki beteg, a gyógyintézetben kívánja elhelyezni a nyár folyamára. Mellette fog tartózkodni Márta nevű leánya is. 4. Uitlt ezután gyógyintézetben, beköltözött oda Márta nevű leánya, is, László Mihály pedig a Balaton möllé ment nyaralni. Az urinő állapota fokozatosan javult a gyógyintézetben és Szabó feltűnően sok időt töltött Lászlóné és leánya társaságában. Főleg a leányt tüntette ki ügyeimével és egy napon azzal lepte meg Lászlónét, hogy bevallotta leánya iránt érzett szerelmét és megkérte a kezét. Lászlóné egyedül nem mondhatott határozott választ, hanem levelet írt az urának s a levélben közölte vele a családi eseményt. Közben felmagasztalta Szabót, kiemelte, hogy milyen szorgalmas, derék úriember és hogy a leány is szereti. Szabóban feltalálni véli mindazokat a jó tulajdoságokat, amelyekkel leánya jövő boldogságát meg tudja alapítani. László válaszolt sí levélre és közölte, hogyha Szabó csakugyan olyan derék ember és leánya boldogsága függ s dologtól, nem ellenzi a házasságot, csak őt várják be, amíg Viselaérkesil. A kérőnek pénz kell. László szeptemberben Budapestre érkezett, feleségét és leányát hazavitte hold-utczai lakására. Szeptember elején megjelent László lakásán Szabó. Lászlónak is elmondotta, hogy halálosan szerelmes Mártába, a leány is szereti, de mégsem, merj megkérni a kezét. A képviselő érdeklődni kezdett, hogy mi az az ok, amely visszatartja. Ekkor László bevallotta, hogy tele van adóssággal és közel áll az anyagi romláshoz. Mindenféle mesét talált ki, hogy miként játszották ki jó szivét , barátai hogyan rántották be a bajba? Lászlónak megpuhult a szive az érzékeny históriákon. Ha már két érző szív boldogságáról van szó, ne okozzon akadályt az ilyen dolog és felajánlotta, hogy rendezi Szabó adósságait. Erre azután Szabó még szeptemberben harminczötezer, októberben tízezer és novemberben negyvenezer koronát kért fölvendőlet, apósától adósságainak rendezésére. A képviselő a kívánt összegeket azonnal Szabó rendelkezésére bocsátotta. A nászút nehézségei. A múlt év december elején azután ismét nagy tervvel állott elő Szabó. Meg akarja szerezni a Margitsziget bérletét, mert a gyógyintézet jövőjében nem hi- Itt az újév, köszönténél. Örökké bízó emberek . . . A régi esztendők hűtása Reményeink feltámadása! Vüll a hófehér pillékbe, A szivekben kel boldog béke. Te szép, te kedves uj esztendői Vaj, mit fog hozni a jövendő?