Friss Ujság, 1907. március (12. évfolyam, 52-78. szám)
1907-03-01 / 52. szám
XII. évfolyam 52. szám. . Budapest, 1807. Marczius 1. Péntek Ara 2 fillér, vasárnap 4 fillér ^ ^^v*ts| M nárássi Of Ella a munkásiféráásrli« limass^cii^ rablókalandja a TOngfuEi® A reakszié alulunlt. | Nem hirdetjük a radikalizmus,' t népjogiok győzelmét, de megállapíthatjuk, hogy a mai képviselőházi gyűlésen a reakczió alulmaradt. Hatalmas szószólói akadtak a szabadelvűségnek, a szabdságjogoknak s a végén a reakczió az 5 alattomos előrenyomulását kénytelen volt beszüntetni. Ma is próbálkozott még a reakczió. Samassa, Kovács, Nagy Emil negyvennyolczas (?) képviselő urak szépen megmutatták, hogy" Vissza tudnák ők állítani a Bankrendszert, ha rajtuk múlna. Szerencsére e törpe nagyságokkal Andrássy meg Günther állottak szembe s a hangulat, sokaknál nem annyira meggyőződésből, mint inkább e tekintélyek súlya alatt, csakhamar átcsapott. Még a függetlenségi párt rögtönzött értekezletén egy utolsót rugaszkodtak a m a elmék, de aztán Just, közbelépésére az Origo reakciós kérvényének „pártolása“ befagyott. A Ház holnapi ülésén a kérvényt egyszerűen átteszik a kormányhoz. A nagy vita, amely a munkásk kérdés, a kivándorlás és a sajtószabadság kérdésében az utolsó napok alatt lefolyt, nem volt tanulság nélkül való. E tanulságokat az igazság meggyőző erejével összegezték Günther és Andrássy Miniszterek. Az előbbi újból megnyugtatta a közvéleményt, hogy ■ a sajtószabadságot veszedelem többé nem fenyegeti. Semmiféle előzetes megtorlást meg nem enged, csak a bűnök utólagos üldözést akarja hatályossá tenni, az oküdtbíróságok működésének érintése nélkül. Ebbe belenyugodjunk. Még nagyobb jelentőségű volt azonban Andrássy beszéde. E beszédre mi is büszkék lehetünk, mert amiket a belügyminiszter ma zajos tetszés közepette hirdetett, azokat mi napok, hetek, kompok óta kiabáljuk. Olyan igazítósok ezek, amik függetlenek minden pártállástól, mert a józan Az természetes gondolkozásánakredményei. Zsandárral, erőszakkal, szeretetet, bizalmat ébreszteni nem lehet,tlevélkényszerrel csak az útlevél tiéikai kivándorlást mozdítjuk at. A kivándorlás legbiztosabb eljbját níid-A. Egyesületek, szövetségek izgalmat nem idéznek elő, hanem csak a meglévő izgalmat irányítják. A szövetkezések feloszlatásával izgalmakat megszüntetni nem lehet. Aki pedig erőszakhoz nyúl a nép ellen, melyet bevenni készülünk az alkotmány sánczai közé, az öngyilkos politikát követ. Ezeket mondta Andrássy. Igazság minden szava. Azt szeretnék, ha, beszéde minél messzebb elhallatszana. Különösen szeretnék pedig, ha minden közigazgatási tisztviselő asztalára letennék a beszéd ama részét, amelyben az erőszakosságok ellen szól s szigorúan megtiltja, hogy a vidék urai mindenféle ürügyeket keressenek önkénykedéseik elkövetésére. Remélni is szeretnék, hogy az ország közönsége megszívleli a ma szólott két miniszter tanítását. E tanok a régi nagy idők eszméi, hői táplálkoznak, amelyek Magyarországot,aszabadságot megteremtették és a jövendő alapjait megépítették. Egy perczig úgy éreztük, hogy e szegény nemzet saját méltóság.... boldogulása titkát, a szabadság ési demokráczia szeretőjét végképp elvesztette. Szerencsére még eddig ■nem jutottunk. sén, Scheinkre Mártonná született Omge Anna 36 éves gyári munkásnő a Fóbi út 22. számú lakásán és Reiner Margit 22 éves cseléd az Eötvös-utca 38-százon lakásán marólúgot ivott, mind hamar súlyos sérülésekkel a Rókus-kórházban ápolják. Tegnap este a Kőbányai-utón vérben fekve találtak egy férfit. A kérdezősködésre elmondotta, hogy Héger József a neve . Hogy egy sebesen száguldó gépkocsi gázolta el. Ezután a súlyosan sebesült ember elvesztette az eszméletét. A mentők a Rókus-kórházba szállították. Egy hamis pénzörysök elfogadása. A rendőrsár krónikájából. (Elfogtak egy hamispénz-ügyiöküt. — A merénylő lakatossegéd. — Marólúgikrmák a fővárosban. — A száguldó gépkocsi áldozata tegnap délután Kőbányán, a Ligeti- totóban egy őrszemes rendőr gyanús csoportot vett észre. Két uriasan öltözött ember tárgyalt egy földmivessel. Az egyik uriasan öltözött emberben a rendőr felismerte Kocsis József 35 éves ügynököt, aki egyike a leghíresebb parasztfogóknak. A csalóknak ahhoz a fajtájához tartozik, amely jó pénzért háromszor annyi hamis pénzt ígér. A rendőr láttára a turpisságban utazó társaság futásnak eredt. A rendőr üldözőbe vette a menekülőket és közülük Kocsis Józsefet sikerült elfognia. Miután már csalás miatt elfogató parancs volt kiadva ellene, a rendőrség letartóztatta. A minap történt, hogy György József ,18 éves lakatossegéd a Kisdiófautca 17. számú házban rálőtt Cseh Róza 24 éves leányra,azután magát lőtte mellbe. György ma felgyógyult a Rókus-kórházba, ahol a rendőrség letartóztatta. György ellen Bodor András postaszolga is tett feljelentést lopás miatt. A merénylő ugyanis 10 koronát lopott tőle. Ezen a pénzen vásárolta a revolvert. Ma három életunt mérgezte meg magát marólúggal. Szilágyi Arinételed alsó Vaepilya-utca 30. számú laka vstnrncEtasMNB’jrJiKja Andrássá a munkaskérdsszül. A képviselőház mai ülése, Jónth Gyula alig húsz képviselő jelenlétében nyitotta meg az ülést. A jegyző előterjesztése után az elnök meleg szavakkal emlékezett meg Krasznay Ferencz képviselő elhunytáról. A sajtóról és a munkáskéntősről. A kérvények tárgyalásánál az első felszólaló Nagy Emil. Szükségesnek tartjaa sajtó terén tapasztalható viszszaélések meggátlása czéljából az előleges intézkedések lehetőségét is. Zakariás János személyes megtáradtatás cíímén szólal föl. Bozóky Árpád: A nép között, az Alföldön él és tapasztalásból tudja, hogy ahol egy korona a napibér, ott a nyomorúság előre elkészíti a talajt a szoczializmuis térfoglalására. Minden gazdasági bajunk az Ausztriával való közösségből származik. A magyar alkotmányosság két, sarkalatos biztosítékát, a sajtót és a személyes szabadságot teljes épségben kívánja tartani. Holló Lajos most fejtegeti, hogy ugyanolyan joggal, mint a munkásság, vehetne vándorbotot a tanítóság, a tanárság, az egri magyar értelmiség is. Farcsamázy Zsigmond tegnap mondott beszéde alkalmával félreértett szavainak a helyreigazítása czéljából kijelenti, hogy nem tartja a nemzetiségieket a képviselői ház egyetlen oly pártjának amely védelmére kel a sajtó szabadságának. De a külföldi a különösen a német lapok mindannyiszar kiélezik Magyaroryzággalszemben azt, hogy egy-egy nemzeti agyi képviaelő mintegy asajtó ■.jojSttuak w&e&tiB* cárjából amimel Szükségesnek érezte, hogy a Ház figyelmét ama körülményre irányítás s hogy saját felszólalásával bizonyítja, hogy a xfiggetlenségi párt ragaszkodik a sajtószabadság megőrzésének magyar hagyomványához. (Helyeslés.) Desseloffy Era gróf és Bernáth István a munkások ellen beszéltek. Szünet után Ernődy József szólal föl, Zakariás János határozati javaslatát pártolja. Kovács Ernő a következő szónok, akinek túlságos terjedelmes fejtegetései arra a fölszólitásra késztetik Návay elnököt, hogy a szocasiális kérdés nagy utazgatását szűkebb mederbe végezze. Ifjabb Madarász József: Haragudj meg és ülj le! (Derültség.) Molnár Jenő: Egy merész fordulattal fejezd be! (Derültség.) Kovács Ernő: Be kell bizonyítanom, hogy amunkásnép érdekében van . . . Halász Lajos: Inkább elhiszszük! (Derültség.) Günther az esküdtbíráskodásról. Günther Antal igazságügyminiszter: Meggyőződése az, hogy az esküdtbíróságot legkevésbbé a sajtóval kapcsolatban szabad és lehet mellőzni. Ha a sajtó visszaéléseit orvosolni kell, akkor meg kell találni az orvoslás helyes módját is. Az esküdtetnéki bíráskodást külföldön mindenütt azzal a tudattal valósították meg, hogy ne a politikai a gabadságjogoknk mindenkor legfőbb biztosítéka. Én sajtószabdságot esküdtszéki biráskodáa nékül elképzelni nem tuád. A t9t*$ighasás föladata az es küdtbücsá,ggsd kapcsolatban &aynyi, hogy »7. eaküd (székek biráskodá* fánvnk fogyatéka^jágak ektinánsák. A’