Friss Ujság, 1907. május (12. évfolyam, 104-129. szám)

1907-05-01 / 104. szám

1907. május 1 FRISS ÚJSÁG. Tisza István gróf beiktatása. —/ Saját tudósítónktól. —­ ­ A pápai református templomban ma­­délelőtt iktatták be a reformátusok új főgondnokát, Tisza István grófot. Pápa utczáin ez alkalommal már kora reggel nagy volt a sürgés-forgás.­­Az eső csak úgy szakadt, mégis nagy népcsoport nézte a beiktatásra felvor­ssulókat. Az ünnepség vendégei az evangélikus kollégám dísztermében gyűltek össze. Az ünnepség Antal Gábor püspök imájával kezdődött. Azután küldöttség ment az új főgondnokért, akit megje­lenésekor élénk éljenzéssel fogadtak. . Tisza István gróf beszédében legel-­sőbben is Hegedűs Sándor érdemeiről emlékezett meg, azután megköszönte mgválasztatását. — Az a körülmény — úgymond — hogy a presbitérium töbsége rám sza­vazott; rám, aki az ország politikai életében jelenleg nem játszom szerepet és akinek elmúlt tevékenysége még most is elkeseredett támadások köz­pontja; ez azt bizonyítja, hogy az egy­ház nem befolyásol­tatja magát politi­kai motívumok által. Ez alatt természe­tesen pártpolitikai indokokat értek csak, mert hiszen az evangélikus egy­­háznak Magyarországon mindig nagy­­fontosságú politikai missziója volt.­­ Majd azt fejtegette Tisza­­gróf, hogy a dunántúli egyház őrködik a horvát­­szlavonországi hitsorsosok felett is. Ami által az egyház a magyar állam­nak nagy szolgálatot tesz. Majd igy folytatta Tisza gróf: „ „ Békés időket élünk, de nem nyur­galmas időket. Jaj azoknak, akik a béke idejét semmittevésre használják fel. Egyik feladatunk, hogy lelkészeink­nek jobb fizetést biztosíthassunk és eb­ben nem várt­­­unk mindent az állam­tól. A protestáns egyháznak a népok­tatás ügyére is nagy­ figyelmet és gon­dot kell fordítania. Én az oktatás álla­mosításának híve vagyok. Ebben a kér­désben teljesen és tökéletesen osztom a mostani közoktatásügyi miniszter állás­pontját. Mondanom sem kell, hogy mindazoktól a támadásoktól, melyek ellene ebből kifolyólag irányultak, ki­veszem a magam részét is. Az igaz keresztényi szeretet dicsőíté­sével végezte beszédét, mondván: — Mindnyájan egy istennek gyer­mekei vagyunk. És amikor egyházun­kért harczol­unk, ne harczoljunk más felekezetek ellen. A beszédnek nagy hatása volt és Tisza István fogadalmat tett még, hogy mindig ebben a szellemben fog élni egyházának és hazájának. Az angol-osztrák bank budapesti pénztára ma délután bejelentette az esetet a főkapitányságon, ahol széles­körű nyomozást indítottak meg az utalványhamisító kézrekerítésére. A bank pénztárosát ez esetben nem ter­heli a felületesség vádja. Az Alexin­­társaság ugyanis csak a múlt hetek­ben kezdte meg az üzemét, addig be­rendezkedéssel, felszereléssel foglalko­zott a társaság, amely csak nemrégi­ben alakult meg Budafokon s igy az igazgató aláírása még nem igen for­dult meg az angol-osztrák bank pénz­táránál. Az Alexin igazgatósága bejelentette a rendőrségen, hogy Blum Jenő nevű 19 éves irodai alkalmazottja ma nem jelent meg az irodában. Minthogy a személyleírás ráillik Blumra, a rend­őrség megkeresésére a vizsgálóbíró el­fogatási parancsot adott ki ellene. Hiszem koronás csalás. (Nyomoznak egy utalvány* hamisítót.) *- Saját tudósítónktól. — - Egy divatos öltözékü, nyurga so­vány fiatalember megjelent tegnap az ‘Angol-osztrák bank budapesti pénztá­ránál és két darab kifizetési utal­ványt (csekket) mutatott be. Mind a két utalvány tízezer koronáról szólott s az „Alexin zsírművek-társaság Schmiedl Sándor és fia" szerepelt raj­tuk, mint kiállító. A pénztáros meg­nézte és rendben találta az utalványo­kat, néhány kérdést intézett a fiatal­emberhez és kifizette a húszezer ko­ronát. S mint az ilyen kifizetések esetén szokásos, délután értesítette az Alexin-társaságot az utalványozásról.­­ Schmiedl Sándor, a budafoki zsiz­­ma­gyár ügyvezető igazgatója ma reg­gel kapta meg a bank értesítését s rendkívül elcsodálkozott, mert a tár­saság nem bízott meg senkit pénzfel­vétellel. Rögtön közölte ezt telefonon az angol-osztrák bankkal, amely arra kérte, jöjjön át a pénztárhoz s nézze meg az aláírásokat. Schmiedl igazgató az utalványok megtekintése után ki­jelentette, hogy az aláírását ráhamisí­­tották az utalványra. A pénztáros er­re megadta a fiata­lember személyle­­irását,­­ ami az Alexin zsizmagyár egyik alkalmazottjára tereli sí csalás gyanúját. TÁVIRATOK. Bebel a hadseregellenes mozga­­talomról. Páris, április 30. (A Friss Újság távirata.) Bebel levelet írt a Matin­­nek, amelyben állást foglal a fran­­czia hadseregellenes mozgalom ellen. A német szocz­iál­demokrata párt tá­borában­­— mondja e levélben . — egyenesen lehetetlenség volna egy olyan hadseregellenes mozgalom, mint aminel Hervé­sz: a német szo­­cziáldemokráczia ellensége a mos­tani katonai rendszernek, de mindad­dig szükségesnek tartja a katonai szervezetet, míg valamennyi állam megegyezés útján nem kötelezi magát arra, hogy minden körülmények kö­zött elkerüli a háborút. Míg a háború veszedelme végképp meg nem szűnik, mindaddig szüksége van minden egyes államnak megfelelő hadseregre, hogy esetleges támadásokat vissza­verhessen és az ország területét m­eg­­védelmezhesse. Hta a német szoczia­­lista pártban akadna valaki, aki olyan eszméket akarna terjeszteni, mint Hervé Francziaországban, kérdez­nünk kellene önmagunktól, váljon tagja-e még a szocziáldemokrata pártnak. A mi pártunk nem enged­heti meg, hogy olyan mozgalom üsse föl fejét, amely egyenesen ellenkezik programmjával s amely mozgalom­nak czélja képtelenség, minthogy az ország érdekeit sérti. Munkásszerencsétlenség a gyár­telepen. Szászváros, április 30. (A Friss Új­ság távirata.) A vasúti állomás mel­lett épülő gyártelep állványai ma dél­előtt összeomlottak éppen abban az időben, mikor sok munkás dolgozott rajtuk. Sok munkás súlyosan, köztük hat életveszélyesen megsérült. A szerencsétlenséget állítólag földcsu­szamlás okozta. A hivatalos vizsgála­tot elrendelték és ez fogja kideríteni, hogy a vállalkozót nem terheli-e fele­lősség. Tüzek a vidéken. Segesvár, április 30. (A Friss Újság távirata.) Szász-Szent-László nagy­­küküllő megyei községben tegnap dél­után nagy tűz ütött ki. Több mint 60 épület a gazdasági épületekkel együtt leégett. A segesvári, medgyesi és er­zsébetvárosi tűzoltók kivonultak, de a nagy szél miatt nehezen ment az oltás Szászváros, április 30. (A Friss Újság távirata.) A Szászváros mellett elterülő Perkasz községben tűz ütött ki és majdnem az egész községet el­hamvasztotta. Az óriási szélvihar a szomszédos községeiébe is elvitte az égő zsarátnokot. A lakosság kára, te­kintve, hogy biztosítva alig volt egy egy gazda, nagy. Egy ember, ki szo­bájában betegen feküdt, bennégett. A touloni fegyvergyár fel­gyújtój­a: Konstantinápoly, április 30. (A Friss Újság távirata.) A hajóállomá­son elfogtak, egy lipcsei tanítót, aki Toulonból járt. Azzal gyanúsítják, hogy ő gyújtotta fel a touloni fegyver­­gyárat. A tanító legutóbb Toulonban tartózkodott, a tűzvész napján meg­nézte az elpusztult Jénát, gyanút kel­tett fényképező­gépével, le is tartóz­tatták, de hamarosan szabadon bo­csátották. Közben kigyuladt a fegyver­gyár és a tanító eltűnt. Megtudták Toulonban, hogy hajóra szállott és a franczia rendőrség értesítette azokat az állomásokat, ahol a kérdéses hajó kikötött, így fogták el a lipcsei taní­tót Konstantinápolyban. Tánczosnők az oroszlánok közt. Pánis, április 30. (A Friss Újság távirata.) Az Apolo-színházban két kötéltánczosnő az oroszlánketreczben magasan lel­feszített kötélen játszott a közönség előtt. A kötél leszakadt és az oroszlánok rárohantak az egyik kö­­téltánczosnőre. A közönség rémülten menekült. Mire az oroszlánokat vas­­rudakkal eltávolították, a szerencsét­len nő már borzalmasan össze volt marczangolva, a másik kötéltánczosnő ellenben ép bőrrel menekült. A franczia kormány és a szoczialisták. — Távirati tudósí­tások. — Páris, április 30. A szindikátusok köteléke tegnap es­te 11 gyűlést rendezett, amelyeken a munkástőzsde tisztviselőinek elfogatá­sa ellen tiltakoztak. A szónokok fel­szólították a munkásokat, hogy május elsejét ünnepeljék meg és tüntessenek a nyolcz órai munkaidő és a heti mun­­kaszünet érdekében. Ebben az értelem­ben határozati javaslatokat fogad­tak el.­­Páris, április 30. Az általános munkásszövetség vezé­reinek letartóztatása a szocziáldemo­krata sajtót nagyon felháborítja. Jau­­rés hadat üzen a kormánynak, amely bűnös politikát folytat. Kijelenti, hogy a proletariátus kihívása egyszer­smind a szoczializmus és a radikális párt kihívását is jelenti, amely párt nem fogja eltűrni, hogy Dupuy politi­káját feltámaszszák­. A letartóztatott vezéreket, akik már megjelentek a vizsgálóbíró előtt, izgató beszédeik miatt vonják felelősségre. A letartóz­tatott Delak czipész a vád szerint nyil­vános gyűlésen gyilkolásra szólította fel a munkásokat. A czipész ugyanis a következőket mondta: — A tegnap Clemenceauja nem fog megint feltámadni, de lehet, hogy he­lyette egy Havadtól vagy Emil Henry fog feltámadni. A munkások egyetlen ü­dve csak a forradalom lehet. A letartóztatott Lewy Albertet azzal vádolják, hogy a munkásokat az anyag­nak rossz munka által való elrontásá­ra szólította fel, amidőn a következő­ket mondotta: — Szabjátok el a szöveteket, mérjé­tek bőven a vevőnek az árut, felejtsé­tek nyitva a sörös hordók csapját, hogy a sör kifolyjon és a vendéglős kénytelen legyen az üzletét bezárni, fojtogassátok őket bele a pénzes zsacs­­kójukba. Bousquet kijelentette, hogy a mun­kásoknak meg kell magukat emberel­­nnök, hogy forradalmat csináljanak. Holnapra, május elsejére nagy elő­készületeket tettek, de remélik, hogy a nap nyugodtan fog eltelni. Mindenhol nyugalom uralkodik és nyomai sincs annak az aggodalomnak és rémület­nek, melylyel a múlt esztendőben má­jus elseje elé tekintettek. Ügynükök, nők vagy férfiak kerestetnek országos hirn­etée részére, minden család­ban naponkint nélkülözhetetlen éle­micziki eladására. Ajánlatok „Tevékeny 18“ alatt Honvéd-utcád kiadóhivatalba kéretnek. 3 Öngyilkos urilmi, — Saját tudósi tőnktől. -„ Rejtelmes öngyilkossági kísérlet történt tegnap a Magyar­ utcza 14. szá­mú házában. Délután, úgy négy óra tájban, az egyik emeleti lakásból két pisztolydurrogás hallatszott. Nemsoká­ra sikoltozva, jaj veszek el­ve kiroh­ant a folyosóra a lakás bérlőjének, Hunker Lajos alezredesnek a felesége a men­tőkért kiáltozott; a házmester telefo­nozott a mentőkért. Míg az orvosok megérkeztek, a háziak között elterjedt a híre, hogy az alezredes mostoha­­leá­nya, Szirmai Ernesztin öngyilkossá­gi kísérletet, követett el; kétszer mell­be lőtte magát forgópisztolylyal. A mentők bekötözték a fiatal leány se­beit s aztán bevitték a Vörös Kereszt­­kórházba, ahol csak ma reggel tért eszméletre az életunt, 13 esztendős leány. A szép Ernesztin öngyilkossági kí­sérletének az okát a hozzátartozói szi­gorúan titkolják. A rendőrség segítsé­get nyújt a titkolózáshoz: a főkapi­tánysági sajtóiroda nem adta ki sem tegnap, sem ma a véres esetet. A szerencsétlen fiatal leány elszól­­­lítása után a családja bezárkózott a lakásba s nem mozdult ki onnét azóta senki. A házbeliek azt beszélik, hogy Szirmai Ernesztin állítólag szerelmi csalódás miatt akarta kioltani az éle­tét. NYÍLT TE Be Első pallér a­ki a betenepi­tkelésben is nagy gyakorlattal bír, első­rendű vidéki gyártelep részére azonnali belépésre keresletül. Állandó alkalmazás. Ajánlatok az eddigi működés és fizetési igények megnevezé­sével. „Első pallér 13437“ sz. a. Schwa­z József hirdető irodájába Andrássy K út 7. sz. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Méray-Horváth­ Károly ösztön­­dija. Mikor néhány hónappal ezelőtt, az aktalopás után nyilvánosságra hozott iratokból kiderült, hogy Méray-Hor­­váth Károly részére külföldi­ tanul­mányútra öt évre 10,000 korona, évi ösztöndíjat folyósított a kereskede­lemügyi kormány, Méray-Horváth’ egyik hitelezője,­­‘Neulaender V. és testvére fővárosi szabóc­ég 1700 ko­rona erejéig lefoglaltatta az ösztöndí­­jat is,­ Méray-Horváth ügyvédje, Mol­nár Dezső utján előterjesztést adott be a foglalás ellen, az V. kerületi já­rásbíróság azonban jóváhagyta a fog­lalást. Az ügyvéd felfolyamodása folytán ma foglalkozott ezzel az ügy­gyel a budapesti ítélőtábla s a járás­bíróság végzésének megváltoztatásával az ösztöndíjat feloldotta a foglalás alól, Polónyi Géza sajtó­pere. A törvényszék vádtanácsa ma tár­gyalta az ügyészségnek a Polónyi— Lengyel sa­jtóper­ben Kiss István dr. vizsgálóbíró végzése ellen való föl­­folyamodását. Az ügyészség tudvalevő­leg azért adott be fölfolyamodást a­ vizsgálóbíró végzése ellen, mert a vizsgálóbíró a levéltitok megsértése dolgában megszüntette az eljárást és hat rendbeli rágalmazás helyett csak egy rendbeli rágalmazás miatt ren­delte el a vizsgálatot. A vádtanács ma az ügyészség fölfolyamodását visszautasította és a vizsgálóbíró vég­zését a megokolásban foglaltak alap­ján megerősítette.

Next