Friss Ujság, 1908. március (13. évfolyam, 54-79. szám)
1908-03-01 / 54. szám
1908. márczius 1. FRISS U J S A G. A merénylet részletei. Buenosz-Airesz, február 20. Az a merénylet, amelyet Alhorta köztársasági elnök ellen elkövettek, délután hat óra körül történt. Az elnök a kormány palotájából jött kocsin és éppen magánlakása előtt akart kocsijából kiszállni, mikor egy ember bombát dobott oda, a bomba azonban nem robbant föl. A merénylő el akart menekülni, de az elnök hadsegéde és a közelben lévő rendőrhivatalnokok úgy őt, mint másik három gyanús embert elértek és letartóztatták. A merénylő neve Szolano Keji, huszonkét éves és argentínai születésű. Az elnök megvárta lakása, élőit, amíg a merénylőket, elvezették. Közben megkérdezte tőle, hogy ki bérelte föl? A rendőrség a kihallgatások tartalmát egyelőre titokban tartja Fölényi támaddá a kormány ellen. A képviselőház ülése: Jusik Gyula elnök negyed tizenegy órakor nyitja meg az ülést. Jelentést tesznek a bejelentett kérdésekről: négy van, közte Polti Mihályé a szandzsákvasútról. A napirend szerint Bosóky Árpád megokolja azt az indítványát, hogy a törpebirtokokat mentsék föl az adásvételi illeték alól. Elvetett indítványok. Wekerle Sándor miniszterelnök- Senki sem mondhatja a mai kormánytól, hogy pénzügyi téren nem terjesztett nagyobb munkaanyagot a Ház elé Az egyes kérdések azonban nem tárgyalhatók kiszakítottam azért kéri a Házat ,hogy Bozóky indítványát nem tűzze ki napirendre. A Ház az indítvány napirendre tűzését mellőzi. Bozóky Árpád megokolja a cigányügy rendezését sürgető indítványát. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter: A kormány maga is foglalkozik ezzel a kérdéssel és sürgősen óhajt törvényjavaslatot előterjeszteni a czigányügy rendezéséről. Kéri tehát a Házat, hogy Bozóky indítványát ne tűzze napirendre. A Ház mellőzi az indítvány napirendre tűzését s áttér a házszabálymódosítás tárgyalásának folytatására. A házszabályügy. Kovács Ernő: Az indítvány mellett beszél. Megokoltnak látja az elnöki hatalom bővítését. Hoffmann Ottó: Sajnálja, hogy azok ellen a férfiak ellen kell síkra szállani, akiket tisztel és nagyrabecsül. Ám változatlan meggyőződése mindennél erősebb benne és ezért nem tud hozzájárulni ez indítványhoz. Emlékeztet rá, hogy tavaly még a függetlenségi párt milyen egyértelműséggel utasította vissza a házszabályszigorítás gondolatát. Ma sincs, ami a többség gondolkodását megváltoztatta, egyéb ok, mint a horvát obstrukció. Elmondja ennek a történetét s azt a következtetést vonja le, hogy a kormány, ha nem is rendezte, de elősegítette a horvát obetrokéziót, hogy aztán ezzel megokolttá tehesse a házszabálymódosítást. Figyelmeztet, hogy Róma szabadságát nem Juliusz Czézár, hanem a fia, Oktaviánusz semmisítette meg. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a szigorítást csak advá Amerikai munkások — munka utlán. Amerikában majdnem minden gyárban van már a munkások számára külön. étkező terem felállítva, ahol délben azok a munkások, akik a gyártól messze csaknak éshaza nem mehetnek, ebédjüket elkölthetik. Képünk ilyen ebédelő munkásokat ábrázol, feltüntetvék egyúttal, az, amerikai gyárakban dolgozókülönféle országokból származó munkásokat. Az amerikai rajzoló kinek tolla után közöljük ezt a képet éles szemmel figyelte meg és mesteri módon vetette papírra az amerikai munkásarczokat. rasztási reform törvénybe iktatása után tűzzék napirendre. Polónyi a javaslat elleni Tíz percz ezület, után Polónyi Géza szólalt föl az indítvány ellen. Szivére ■ett kézzel kezd beszélni. Eddigelé az volt, a fölfogás a házszabályról, mégpedig pártkülönbség nélkül, hogy az a kisebbség védelmére való. Azt hitte, a revíziót nem a Tisza-féle kabinetkérdés fölvetésével, hanem pártközi ügyesség utjánfogják megtárgyalni. Az indítvány nem Nagy Emiltől származik, hanem felsőbb beavatkozással Veszti 11 komránytavaslat. Apponyi Albert gróf miniszter: Nem áll! Polonyi Géza: Megnővíttetetlen érvekkel fogom bizonyítani. Apponyi Albert gróf miniszter: Az én szavamnál súlyosabb érv nincsen. ■ Polónyi Géza: A javaslat szerkezetébből, előterjesztési módjából következik, hogy azt a király tudtával hozták elő. Andrássy Gyulagróf még mint képviselő szólalt föl, de mint miniszter jelentette ki, hogy a javaslat mellőzése esetén tánczajáról lemond. Apponyi Albert gróf már nem mint föliratkozott szónok, hanem mint miniszter állt föl s bejelentette a kabinetkérdést. Ehhez a kijelentéshez csatlakozott Kossuth Ferencz is. ,Ára a kabinetkérdés nem olyan egyszerű dolog, hogy azt csak ilyen egyszerű közbeszólásokkal fölvetni lehetne. A házazabálykérdésben, ne évezzék a minisztert akár Tiszának, akár Apponyinak, a kabinetkérdést fölvetni nem szabad s ő ünnepiesen tiltakozik is ez ellen. (Mozgás.) Soha olyanürült, mint most, folyosó- és klubnyilatkozatok jelennek meg; olvasta, hogy a belügyminiszter kijelentette, hogy „lesz katonai engedmény, ha szász házszabályrevizió... (Zaj.) Vila Andrássyval. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter: Nem mondtam! Polónyi Géza : Egyszer valakit megkérdeztek, igaz-e az, amit az újság irt? Ezt a választ kapta: Nem igaz. Mondd meg mit irt? (Zaj.) Dellikve a Kabinet,kérdée fölvetésében a királyi akarat nyilvánult meg. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter: A királynak nincsen ahoz közel ! Polónyi Géza: De azt csakugyan kijelentették, hogy az indítvány lényegén változtatni nem engednek, különben megbuknak. A házszabálykérdésből sohasem csináltak még eddig pártkérdést. Rátkay László: Ügy van most is. Kabinet-kérdés, nem pártkérdés. .. Polónyi Géza: .'Fejtegeti, mi az a házszabály? -Majd újra a folyosói beszélgetésekről szól s Andrássynyilatkozatairól, amelyeket kicsinyesül nem akar. Andrássy Gyula gróf- belügyminiszter: Bár kicsinylenc! Polónyi Géza: Azt mondta Andrássy, hogy a király aligha nevez ki negyvennyolcas kabinetet. Emlékeztet, rá, hogy a koalícziós kormányvállalás vigaasztalása az volt, hogy majd az általános választói jog alapján összegyűlt nemzetgyűlés, amelyen többsége lesz a függetlenségi pártnak, érvényre fogja juttatni a nemzeti akaratot. De hiszen a nemzet nem is akar külön hadsereget, hanem a hatvanhét alapján kívánja a magyar vezényszót. (Zaj.) Miért van most szükség a házszabályrevízióra ? Nem fogadja el azt az álláspontot, hogy minden nemzetiségi, aki itt van, az ország ellensége és hazaáruló. (Élénktetszés anemzetiségiek közt.) Tehát ő ellenük sem kell a házszabályrevizió. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter: Nem is mondtam, hogy ellenük kell! A koaliczió: öszvér. Polónyi Géza?: Ami obstrukczió volt, mind a nemzet érdekében történt, az értök való felelősség oroszlánrészét büszkén viseli. De maga Appornyi is az obstrukcziók után lépett be a függetlenségi pártba, tehát azok eredményes voltát és jogosulságát, legalább utólag, elismeri. A „jus resistendi“ : Magyarországon a kisebbség történelmi joga. A függetlenségi párt kimondotta, hogy addig, míg a magyar vezérlet és vezényleti nyelv behozva nincs, addig házszabálymedceirásról szó sem lehet. Endrey Gyula: Akkor hogy lehetett maga vezényszó nélkül miniszter? Polónyi Géza: A koalicziót az öszvérhez hasonlítja. Valamint az öszvér nem nemz többé öszvért, úgy a koaliczió sem szül új koalicziót, hanem akotmánypártot, vagy függetlenségi pártot, ezt bizonyítják a választások. Az erősebb elnyomja a gyengébbet s a függetlenségi pártnak kár volt kiadni kezéből a fegyvert. Azt mondják, hát a szittya-erő nem bír ki tizenhatórás üléseket ? Azt hiszi, férfiasság és bátorság dolgában Andrássy Gyula gróf senkinek se enged Magyarországon, szóló se akar vele versenyezni; de vájjon Andrássyt tüdő dolgában még 5 is könnyű szerrel le nem győzi-e? A nemzetek férfiassága nem tüdőkérdés. Szól a Nagy Emil-féle indítvány részleteiről is. ő is kárhoztatja, hogy s sürgősség kimondására az elnöknek befolyása van. A király és a javaslat. olyan elnöki jogkör, amelyet az inszítvány tervez, beleütközik a Ház önállóságába. S száz ember kérhet csak név szerint való szavazást? Tehát a függetlenségi párt Fannin ez hosszú esztendeig nem lett volna abban a helyzetben, hogy egyetlen egyszer is név szerint való szavazást kérhessen. De hogy a királylyal kötött egyezségből ered a revíziós terv, azt az a passzus bizonyítja, hogy a végleges revízió a választási reform megszavazása után, de a szentesítés előtt alkotandó meg. (Zaj.) Batthyány Tivadar gróf s mások: Hiszen ezt úgy erőszakolták ki a bizalmatlankodót! A pártértekezleten ezt a békétlének terjesztették elő! (Zaj.) Mi akarjuk ezt igy, a királynak semmi köze hozzá! (Helyeslés.) Polónyi Géza: A javaslat szentesítéséről szól, tehát a királyi jog korlátozásáról; ez csak királyi beleegyezésen történhetett. (Zaj): Wekerle Sándor miniszterelnök: Nem szentesítésről van szó; addig nem terjesztik a választási reformot a főrendiházhoz, amíg a házszabályrevízió meg nincs! Batthyány Tivadar gróf: Ez a mi követelésünk volt, ez nem a királyon függ. Polónyi Géza: Akkor mért nem beszélnek az urak magyarul? (Nagy zaj, derültség.) Inti a kormányt, ne hadakozzék egyszerre kárpátokkal, nemzetiségiekkel, szocziáldemokratákkal, Bécscsel és az osztrák pártokkal. Ilyen harc? a nemzetre nézve győzelmes nem leheti. November 18. Ezután arról szólt Polónyi, Hogy a módosított házszabályt miért nem rá?« 9