Friss Ujság, 1908. december (13. évfolyam, 287-312. szám)
1908-12-01 / 287. szám
m. évfolyam 287. szám. Budapest, 1908. deczember Kedd Ara 2 Aller, vasárnap 4 fillér ^ _________ __________________________________a. Hamisított milliós végrendelet. A kivándorlási visszaélések a t. Házban. A kivándorlás főbérlője. , A kivándorlás botránya — az ország. Szerencsé,évén nem akar lekerülni a napirendről. Ma megint dzsalugzott a képviselőházban a súlyos vád, hogy Magyarország egyik leghatalmasabb gazdasági vállalata, élén a méltóságos elnökkel mesterségesen csinálnat és fokozza a kivándorlást, hogy néhány koronákat minden egyes elpusztított magyar ősisztenézia megsemmisülése árán zsellre vágjon. Megnyugvással és bizalommal látjuk, hogy a magyar közvélemény közéletünknek ezen legszégyenletesebb botránya fölött elsiklani nem tud és nem akar. Az elégtételt követelő országos felháborodás ezen kitartó megnyilatkozása az egyedüli módi arra, hogy az újkori oligarchák hatalma megtöressék és a csúnya üzlet kiragadtassék kapzsi kezükből. Mert egy futólagos támadást elnémíthatnak azokkal az ellenállhatatlan eszközökkel, melyek rendelkezésükre állanak , melyeket mér eddig is bőségesen alkalmazzák. De az általános megbotránkozást semmiféle csengő argumentummal eltussolni nem lesz lehetséges. Elvégre a skandalum, amiről itt szó van, egyszerre kétirányú. Az egyikről, a visszataszító embervásárról már ismételten: szó esett e helyen. De az érem másik oldala sem kevésbé szégyenletes az ország becsülete szempontjából. Hiszen piszkos üzletek mindenütt vannak, és voltak, a legnagyobb, a legnemesebb nemzetek felburjánzó gazdasági életében is akad gaz és szemét. Há nálunk az emberkereskedést csak gyanús nevű, jellemű és múltú ágensek űznék, ezen lehetne segíteni s ez még magában nem vethetne árnyékot az ország közerkölcsiségére. De mikor egy nagy, előkelő íbankról , egy magas méltóságról, a magyar főrendiház tagjáról van szó, hát feje már mélyen belevág a becsületüdt ébe. Mi lehet a külföld véleménye egy országról, melynek mágnásai, szenátorai között olyan üzletekkel foglalkozó egyén ül, amely üzleteket csak tisztáim lamk- '»b és rosszal latnaknak lehet rr,c”íg n más dolog az, gsefteai nás Iksz Iparábn, főrendiházi tag szerez magának busás jövedelmeket. A kettő közül mindenesetre a Pityi Palkóé az enyhébb beszámítást érdemlő eset, mert az ország hírnevét nem érinti. De a kettő közül okvetlenül az utóbbi a veszedelmesebb, mert amazzal könnyű, emezzel majdnem lehetetlen megküzdeni, mert hiszen bizonyos társadalmi rangosztályok — s így a magyar főrendek is — úgyszólván törvényen felül állóknak érzik magukat. Reméljük, követeljük, hogy «. jelen esetben ne legyen így. Ha magyar főrenddel elbánni nem lehet, ne legyen főrend, akivel el kéll bánni. Feketéi aknamunkája. ! A néppárt fülhivása* — Saját tudósítónktól. —* A néppárti országgyűlési képviselők aláírásával Az „Alkotmány vasárnapi számában, fel Invito jelent, meg, amely ezzel a fölhívással végződik: — Katolikusok! Sohase írjátok alá a házassági anyakönyveket! A felhívás az ismeretes Koczurekesetből indul ki. Koczurek Rezső nozisony-szentiváni plébános azért, mert felszólította híveit, hogy tagadják meg az állami házassági anyakönyvnek aláírását, az 1904. évi 36-ik törvényczikf c. 12. szakaszában foglalt törvényes intézkedés elleni, engedetleníégni való fölhívás miatt a Btk. 172. bekezdése alapján 14 napi államfogháztra és 300 korona pénzbüntetésre ítélte. A néppárt felhívása sok vitára adott ma alkalmat a Ház folyosóján. —. Ez több a jónál — fakad ki T Italy Foxone... — A he te mere . . . után ez a felhívás. Umely tetszik, hogy mindez a fekezeti béke megbontását czélozza. Még esaiki ez kelleme! Ebben a pillanatban lépett oda Polányi Géza. ' — Kárkik benneteket, ne itélkezzetek látatlanban. Olvassátok el a felhivásot. Én is ellene, vagyok a felekezeti béke megbontásának. De itt a kúriáról van szó. A kúria ítélete a Koczurekügyben nem állja meg helyét. Mit is cselekedett ez a Koczurek? Olyasmire, hívta fel híveit, amit törvény nemcsak hogy nem tilt, hanem egyenesen megenged. Az egik az ülés folyamata alatt beszéltek erről a felhívótetről. A függetlenségi párt egyik oszlopos tagja, ezeket jegyezte meg: — Ezt nem hagyhatjuk annyiban. Ez paktumszegés! A paktum szerint a pártok prostrammaikat visszaszoritotj tárki így tett a néppárti is. Most pedig az egyházpolitikai törvények megvál- toztatásának kérdéseivel hozakodik elő. Szmrecsányi György Kelemen Samuval vitázik, amikor Molnár Jenő közbeszól . •— Ezért majd bűnvádi eljárást indítunk ellenetek felébe, sőt szeretnénk. —Srecsányi György, Rakovszky István is tett a Kúriára megjegyzéseket. Megemlítették azt is, hogy a fölhívást hat képviselő nem írta alá. Az első Zichy Aladár miniszter, a második Csernoch János püspök. A többi négy közül ma kettő levelet intézett Molnár Jánoshoz, amelyben bejelentik, hogy a fölhívást pótlóan aláírják, előző napon. Ez a legerősebb i Szomjáték arra, hogy a gyilkosság előre *vait készítve, a gyilkosok és Steánfaedzóé összebeszéltek, hogy úgy tüntessék fel a dolgokat, mintha rablógyilossáa történt volna. Párig, november 30. 3 Wolf Marietta a vizsgálóbírónak megnevezte mindazokat, akik Steánholmével benső viszonyban állottak... Ezek között volt Leyder vizsgálótáró és jó báró fia, Lemender vizsgál eleliről ! Prt az utóbbi ismertette meg Stein ét Keimerc Faure elnökkel. A szakácsnő elbeszélése szerint Felis Faure nem egyszer ebédelt együtt a villában Steinheiméval. Hasonlóképpen az aszszoly is gyakran látogatta meg az el-' Bökött Havreban s ott' nyaralót is bérett. Azt is beszélte a szakácsáé, hogy jó barátja volt Steinheidlénak: Dr. Jardin Baumetz, a mostani szépművészeti államtitkár. Lehetséges, hogy Baumetz állásánál fogva volt ismerőséigben a festőművészszeb Stieintoeifnénais továbbá viszonya volt; Berger szenátorral, Thors bankigategatóval, Courtini törvényszéki orvossal. Ez volt az, aki az első vizsgálatkor a bonczolást végezte. ; A párisi titokzatos gyilkosság. Távirati tudósítások.• Péris, november 30. A fő törvényszék elvette a vizsgálat vezetését Leydelröl és Andrée vizsgálóbíróra bízta az ügyet- Az új vizsgálóbíró már az első napon megütközve látta, hogy milyen könnyelműen vezették eddig a vizsgálatot s ezzel talán örökre megakadályozták a gyilkosság titkainak felderítését. "Jellemző, hogy Steinrheilék falusi nyaralójában, a Bél távoiéban nem is tartottak házmotozást s gyilkosság után, pedig akkor nyomban megtalálták volna az elrejtett ékszereket, amelyekről most maga Stehrheine mondja, hogy ő dugta el azokat s így mindjárt a szenzációs kost'őrgyilkosság u'V'n való napon kiderült volna, hogy Steinholtoé Wolö Marietta. Wolö Marietta fia. A képviselőház ülése. • — ^November 30-án. ~— Justh Gyula elnökölt ma, délelöt tiz órakor nyitotta meg az ülést. A kereskedelmi tárcza költségvetése , van napirenden. Somogyi Aladár a vasúti idősaeház ügyéről beszélt. A költségvetést elfogadja. Sümegi Vilmos: Elfogadja a Külfia bégvetést. Polónyi Géza: Az önálló várinterülntről beszél, ezt tartja a közeljövő kérdésének. Figyelmeztet arra, hogy az ön-álló berendezkedésben óriási fontossága, van a Dunának, mint teryezetes víziútnak, ámde ezt a rengeteg erőt egy ellenséges ezélzatu társaság tartja karmai között. A Dunagőzhajózási Társaságról van szó, amelyet Széchényi István gróf magyarnak alkotott meg. Most a Társaság Bécsben székel, igazgatóságában egyetlen magyar ember sincs és összes intézkedései a magyar érdekek ellen irányulnak. Magyar részvényese még hírmondónak sincs; a részvények legnagyobb része a uralkodóférde birtokában van. A vállalat vaustanában nem gyümölcsözik, mert rosszul kezelik. Biztos tudomása van róla, hogy az osztrákok 25 évre szóló szerződéssel le akarják kötni a társaságot az osztrák éredekek szolgálatára. A föltételek köntöl van a magyar malomipar tönkretételei (Mozgás, zaj.) Másik föltétel, hol ■ aBalkánnal szemben Magyarorszsg tekéjét s ebből a folyó előnyét mesterkedéssel Ausztria rsa. A magyar kormányból közbe kell lépnie, rég létre ne jöhess A szakszervezet szocziális alapon legen pártolja, tani szakszervi és erő" döt"