Friss Ujság, 1909. április (14. évfolyam, 77-102. szám)

1909-04-01 / 77. szám

UV, évfoifan, 77. SIAt Site| US. április L Csütörtök Ara­dStilier, vasárnap * fillér ....................... In -shsbbbs».. ■ rsassts*- *-*---- - - . --■ i i .............r——- ■ " - .• r- .-a POLITIKAI NAPI­AP ________ ——^ _ — _ _ hétfő ki,*tel*«l ■ ^ •* * ll\MI MMr I LMr ■ IKm során reggel, fontos alkalommsl nlpon» ,„ ,,, _ . . ,.._.., , i BlaS n lllja GL ISl JlI Ilii Hl. Uj SLIM FlOK-KiADÓHIVATALOK: Vidéken, postil szétküldéssel Hf n ffl jj mpsw Wmmi---------- Smm& W&mM wMf aMw«aa V$gfgS5 epv hónapra 00 (r (I oq kor) H H H B fcf gg sgyHp Béker.ilut 8A. VI. Ar.jr*»»,-u4 IS. Justh Gyula nyilatkozik a politikai helyzetről. Péter király bejelentette, hogy lemond a trónról. Kétszázötvenezer frank évjáradékot kér és megy. A préda, ner­ titok többe, nem tervez­tetés vagy kombiiáczió, hanem minden táborban h­ivataalosan­ el­ismert és hirdetett valóság, hogy a koalicziónak vége s a koalicziós kormány megbukott. Tegnap két ellentétes sarkot elfoglaló poli­tikus hirdette ugyanezt, egyszer­re, olyan politikusok, akiknek van szavuk a dologhoz. Andrássy Gyula gróf a képviselőház folyo­sóján, Holló Lajos a Stertzka-la­­kom­án jelentette ki, hogy a koalí­­c­iónak vége s ápril 26-ára, mi­kor a Ház ismét összeül, új ala­kulásnak kell bekövetkeznie. A kérdés csak az, milyen le­l­en s milyen lesz ez az új ala­­k­uás. Attól kell tartani, hogy az­­ alakulást a régi folytatásának, a v­­­ezegér alat­t a régi ámítás és színűség továbbütésének tén­ik. Igaz az, hogy a koaliczió ■ ább fenn nem maradhat. A­­ nélyes és elvi ellentétek any­­ag­ra­ldelesedtek az ideiglenesen ■ s­zeforrasztott pártok között, hogy a mű­barátskozást tovább a s­­zat leplével letakarni lehetet­­te­ség. A koaliczió pártjai és em­b­e­rei gyűlölik egymást s a k­atal­­i­­ versengés nyílt ellenségeske­­d­s­sé fajult. S ez eddig rendben volna. Nem hi­szük, hogy lennbe az országban , etlen ember, aki sajnálná a f­ak­zió pusztulását. Csak a­z a furcsa, hogy az uj alakulást nem dolgok természetes rendje sze­­nt elvek és törekvések esd­­fosítása útján, hanem mester­­­­vrtésekkel, gámelvetésekkel és­­ előre megfontolt rosszhiszemű­vé­gét akarják megcsinálni. m a dolgok természetes rend­be " E pillanatban és a legköze­­leb­bi jövőben két kérdés uralja a mag­­yar közvéleményt és a politi­ka életét: a nemzeti bank és az ált­alános választói jog. Mily egy­szerű volna e szerint a felbomló koa­lízió romjain való csoporto­sulása az ország politikusainak és pár­jainak! Akik akarják a nem­zeti bankot és az általános egyen­lő vlasztói jogot, azok alkossák az egyik csoportot. Akik akarják, vagy nem merik b­í­rni a nemzeti bankot és az ál­talános, egyenlő válagztói jogot, azok álljanak össze a másik cso­portba. Hogy melyik csoport a na­gyobb, annak rögtön ki kell tű­n­­nie, s ez természetesen a kor­­­mánypárt, a másik az ellenzék. Ha pedig az a másik kételkednék benne, hogy az ország közvéle­ménye is úgy csoportosul, mint a politikusok, tessék választásokat csinálni, hogy kiderüljön az igaz­ság. Sajnos, erről a természetes és egyszerű folyamatról szó sincs, hanem­­ formulákat keresnek. Az az álarezet, amivel a közön­séget és az országot becsaphat­nák. Olyan közös bankot, ami az önálló bank becsületes híveit ki­elégíthetné és olyan önálló ban­kot, amely egyúttal közös bank volna, ugyebár nem lehet csinál­ni ! Ez képtelenség. Pedig ilyes­min törik a fejüket, azaz oly lát­szaton, amelylyel mindenkit félre lehet vezetni. S ugyanígy­ a vá­lasztói joggal. Nos, az az Air alakulás, mely ily látszatokon, becsapáson fog alapulni, még életképtelenebb lesz a koalicziónál. S ez az egyet­len vigaszunk. Szerbia behodol. — Távirati tudósi­tások. —­ Bécs, márczius 31. Simics bécsi követ ma délban a kö­vetkező tartalmú jegyzéket a­dta át Aehrenthal báró külügyminiszternek: Hivatkozással a szerb kormány­nak Ausztria és Magyarországhoz intézett márczius 14-iki keletin jegy­zékére od­a ez élből, hogy az ebből származó félreértések elkerültesse­­nek, a bécsi szerb követ megbízást­­ kapott, hogy Ausztria és Magyaror­szág külügyminisztere előtt a követ­kezőket kijelentse: Szerbia elismeri, hogy a Bosz­niában teremtett helyzet jogaiban nem érintette és ennek megfele­lően alkalmazkodni kíván ama ha­tározatokhoz, amelyeket a hatalmak berlini szerződés 25. czikkelye te­kinteteiben) hozni fognak. A hatal­mak­ tanácsára hallgatva, kötelezi magát Szerbia, hogy a­ tiltakozás­nak és ellenállásnak a bekapcsolás tekintetében a múlt év októbere óta elfoglalt álláspontjával fölhagy és kötelezi magát továbbá, hogy ed­digi politikáját Ausztriával és­ Ma­gyarországgal szembeni megváltoz­tatja és a jövőben a monarchiával baráti szomszédos viszonyban él. A nyilatkozatának megfelelve és bízva Ausztria és Magyarország békés szándékaiban, Szerbia hadseregét szervezet, elhelyezés és létszám te­kintetében az 1908. évi tavaszi ál­lapotára fogja visszahelyezni. Az önkéntes canfle toiai pandákat le fogja fegyverezni és el fogja bo­csátani és uj, nem rendes csapatok alaki ki­lát területén meg fogja aka­dályozni. Aehrenthal báró barátságosan fogad­ta a jegyzéket és Forgách gróf beligrár­di követünket holnap fogja utasítani, h­ogy a szerb kormány előtt ez értelem­ben nyilatkozatot tegyen, Montenegró ágaskodik. Belgrád, márczius 31.­­ Délelőtt tíz óra óta a s­ikupstina titkos ülést tart, amelyben a kormány jelentést tett a nagyhatalmak lépésé­ről. Úgy látszik, hogy élénk vita fejlő­dött ki. A városban az a hír járja, ,hogy a montenegrói fejedelem tudatta­­ a szerb kormánynyal, hogy nem he­lyesli Szerbia behódolását és meg fog maradni álláspontja mellett. Mérték­adó körökben kijelentik, hogy ily köz­­lésről nem tudnak. A híresztelés V­égis hitelre talál és a városban nagy fel­tűnést kelt. A néma s­.kupstina. Belgrád. márczius 31. A két és fél éve­ hosszáig tartott tit­kos ülés után megnyitották a az-kup­­stina nyílt ülését, amelyen a kü­lügy­­,■■miniszter fölolvasta a jegyzéket, ame­­­lyet a nagyhatalmak­ követei átnyujtot­­tak a szrik kormánynak. A jegyzéket teljes csöndben hallgatták végig és a jegyzék felolvasása után nyomban be­rek­esztették az ülést. Belgrád csöndes. Belgrád, márczius 31. A lakosság újra ,­rendes foglalkozása után jár, hogy a hat hónapon­ keresz­tül szenvedett gazdasági kárt jóváte­­gye. Az újságok is ezt ajánlják s hang­juk­ már nagyon eltér az eddigi izgató hangtól. London, márczius 31.­­ Belgrádból jelentik, hogy csütörtökig az összes tartalékosokat elbocsájtják. Péter válik a tróntól, Belgrád, márczius 31. A naczionalista képviselők körében Ribarácz igazság­ügyminiszter kije­lentette, hogy a kormány elhatározta, hogy Ausztria és Magyarország köve­teléseit teljesíti s fölszólította a kép­viselőket, hogy a kormányt ebben a dologban a szkupstinában támogassák. A miniszter ezután előadta, hogy "fel­tétlen bizonyossággal tudja, hogy a király az Ausztriával és Magyaror­szággal való viszály megoldása után Sándor herczeg javára le fog mondani. A király ezt a szándékát már a mi-­ niszteri tanácsban is kijelentette s a kormány összes tagjai hozzájárultak elhatározásához. Ezért kívánatos,­ hogy a szkupszina a viszály gyors el­­­intézésében a kormányt támogassa, hogy így a király lemondása mentül előbb megtörténhessen, ami Szerbijára nézve nagyon hasznos volna. E köz-Belfhzád, márczius 31. Hír szerint Péter király az orosz és az angol követeknek i­s.-, meg­mondta, hölgy le akar köszönni a trónról és fivt.OvQ f­rankbatt, jelölte meg évi jára-1 átkát. ] Árlejtés a szerb koronára, Berlin, márczius 31. A Vossiseho Zeitunig a szerb királyi k­­érdésről a következőket jelenti: A ha­talmak a cetingoi bom­baper után arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a­ Ka­­ragyorgyevics-familia cselekedeteivel, az európai udvarok rangján kívül he­lyezkedett. Arra az esetre, ha a szerb nemzet ebből ■ lavonná a következ­teté­seket, föltehető, hogy a nagyhatal­maik, amelyek valamelyik európai feje­delmi család tagját fogják királyunk ajánlani, neon fogják­ megeng­edini, hogy a nagy európai uralkodó családoknak valamelyik tagja vagy valamelyik bal­káni herrczeg választassák meg a szerb trónra. A hatalmak egy német hercze­­get és két északi herczeget fognak ajánlani, akik közül a­ szkupstina egyet királynak fog m­egv­álas­ztani. A köz­társaság kikiáltását a hatalmak­ utan fogják megengedni Izvolszki. Muszka siralmak, Berlin, márczius 31. A „Voesische Zeitung“-n­ak jelentik Péter­várról: Képviselőkörökben az a h­kr, hogy Oroszország a bekapcsolás dolgában csak azért engredett, mert Németország azzal fenyegetőzött, hogy három hadtestet mozgósít az orosz határon, nagy izgatottságot kel­tett. A birodalmi duma elnöke, Kjarty­­jakov­­kijelen­tette, hogy­­ idő szerint, csak Anglia érdiesebbsű lett volna a háború. Bosznia bekapcsol­ásáarak elis­merése oly gyalázat, amelyet Je­nmivel sem lehet megokolni; ő maga szemé­lyesen ellenség­e a háborúnak, de azt­ látja, hogy a háború megakadályozásá­ra semmit sem tettek. Az orosz dip­lo­m­­áczi­a veresége csak­ elő fogja mozdí­tani a forradalmi mozgalmat. Az ok­tóbrista Gu­csikov véleménye szerint a boszniai kérdést nemzetközi bíróságnakk kellett volna megoldani. Bosznia be­kapcsolása s Ausztria és Magyarország viselkedése nemncsak Oroszországnak, hanem­, az egész világnak megalázását jelenti. A Balkán-értekezlet, Berlin, márczius 31. A Lokalimzeiger-nek jelentik Kon­­stantinápolyból. A Balkáur értek­ezlet egybegyüléséről portakörökben elf­u­­ludt hit?­pym látszik alaptablaink. Jól

Next