Friss Ujság, 1909. május (14. évfolyam, 103-127. szám)
1909-05-01 / 103. szám
IV- évfolyam, 103. szám. Budapest, 1909. május 1. Szombat Ars H fillér *^map * finér PLAP. M«cJ»lwilk h»t*6 kivétel«v*l iMndWMM» hón^p-a 00 kr. (1.20 kor.) ív., K-c*lw ®m**l*utc,a 8- 1" ,,r_1 ** A hollandi királyinek leánya született. Börtönre ítéltek egy tolvaj könyvelőnőt. Holló Lajos nyilatkozik a politikai helyzetről Részletek a szabadkai gyilkosság rejtelmeiből. Májusi ünnepnap. Egy napja van az esztendőnek, mely a munkásoké. Akiknek az megkülömböztető sajátságuk, úgy dolgoznak éjjel-nappal, fényáron, dolgoznak akkor is, bár más pihen, egyetlen egy- az esztendőben azt mondják, ■st pihenni akarunk, mikor más igázni szeretne. A májusi nem tatalos és mégis legteljesebb inkaszünetet a munkások nagy rezek, nehéz és szívós mérkőzési árán vívták ki maguknak. S ezekre a harczokra és megróbáltatásokra ma tanulságokk visszatekinteni, mint valaha, oly nagy különbség a munkás mai helyzete és az akkori zott, mikor a vörös májust győzlmesen kivívták. Akkor mondata az egész ország, az egész jzvélemény, a társadalomnakkülönfélébb rétlegei rokonszeneztek és együttéreztek a munkássággal. Óhajtották és remélték a győzelmüket, segítették annak kivívásában. A legfeketébb klerikális sajtó kivételével minden újság, bármily pártállása lett légyen külömben, a munkássággal tartott. És igy, a közrokonszenv szárnyaitól emelve, győztek. Mily más a kép napjainkban. A munkásság magára van hagyatva, bajaival nem törődnek, az igazságtalanságot, mely velük néha történik, senki se bánja. Teljes kiséri a munkások a . sikereiket nem óhajtjken nem szórakozótkat meg nem hallják változás? Aj tíkzió! Olvassuk a aszoczi diéták ajtótermékeiben. A fekete reakczió nehezedik reá a munkásságra és okozza a sikertelenségét, a tespedését, új eredményekben fejlődésben, haladásban való megakadását. De hát ez nem igaz. A kormányzat lehet akármilyen. Ám a magyar közönség nem fekete és nem reakcziós. Az rokonszenvez a szabadság és haladás eszméivel, annak érző szíve van a tömegnek szenvedése, az elnyomatása, vágyai és igazai iránt. És mégis közömbös a munkássággal szemben. Talán mégis csak úgy lehet, hogy maguk a munkásoknak vagy talán azok irányítóinak is részük van abban, hogy a közvélemény rokonérzése elfordult tőlük. Sok hibának és tévedésnek kellett történnie, amíg a Vörös május diadalmas kivívásától eljutottak munkásaink szervezeteiknek érdeklődés és részvét nélkül való megsemmiltsítéséig. Ha öt-hasz év előtt próbálták volna őket gyülekezési és egyesülési jogaikban annyit vexálni, mint, ahogy nemrégen vexálták, az egész magyar társadalom, az egész sajtó feltámadt volna védelmükre. Ma? Ki mit bánja? Nem ártana, ha munkásságunk a Vörös május ünnepnapján ezen a változáson elmélkednék kissé. Mindenki tévedhet és munkásságunk is tévedhetett Az abszolutizmussal való szövetkezés, a magyarság ellen való síkraszállás, a hazafias érzések kicsúfolása sokat ártottak a munkásság haladásának. De az elmúlt idők hibái nem helyrehozhatlanok. A munkások igazai, az általános titkos választói jogért való jogosult és szükséges harct nem zárják ki, hogy a munkások tömegei az ő sokaságukban és szervezettségükben rejlő hatalmukat a becsületes hazafias czélok, a nemzet iani érdekeinek szolgálatába nem láthatnák. Sőt a munkásság érnekei és a nemzet igazai csal együtt, karöltve, egy csatasor fára vihetők biztosan diadalra. Gonock' izzavak ezen a munkások az ő májusi ünnepükön, régi diadomás idők gyümölcseit élvezvén. Új szultán a török trónon. — Távirati tudósítások. — Konstantinápoly, április 30. V. Mohammed szultán trónra lépésének szertartása szemtanuk leírása szerint így ment végbe: Az új szultán az államtanács tagjai-Val ►elindult a Dolma-Bagcse-palotából. Éppen fél három óra volt délután. Köröskörül, a magaslatokon dörögtek az ágyúik. A házak lobogódíszt öltöttek. A hadügyminisztérium tágas udvarán várták a miniszternek az új szultánt. Odagyülekezett a külföldi diplomácziai testület, néhány meghívott idegen és mindössze három hírlapíró. A palotát katonaság kerítette be. A szertartási teremben páholyokat róttak össze, amelyek előkelő közönséggel teltek meg. .Negyed három órakor a djikül’izlam a második emeleti fogadóterembe ment, ahol hosszabb időt töltött imádságban. Pontban három órakor megharsantak a kürtök. Egy század érkezett a rendőr miniszter vezetése alatt az udvarba és röviddel utána egy egészen ismert... disztelen udvari hintóból, egy éor egyszerű ruhába öltözött zömöt lépett ki. Az új szultán volt. A mámor, zaja és az üdvözlő zsorat hangjai jóleső mosolyt csaltak ajkára,tán fölment a márványlépcsőkön és Ahmed Riza, Mahmud Sefket, Gaza Muktár basák követték. A nemzetgyűlés tapsviharát barátságos felhajtással köszönte meg, aztán belépett a XIV. Lajos-korabeli divat szerint berendezett díszterembe. A terem közepén megállott, minden különös előkészület nélkül beszélni kezdett, egyszerű, de benőséges szavakban a következő idet mondta e— Biztosítom önöket, tisztelt uraim, hogy ézt csak az alkotmány és a törvény szerint fogok élni és a parlament megkérdezése nélkül semmit sem kezdek. Ezekre a szavakra tomboló tapsvihar tört ki és amikor ismét csend lett, Ahmmed Riza bemutatta az új szultánnak V. Mohammed szultán a trónon. Amk vasárnapi száma a ninjók májusi ünnepe következtében elmarad, mai szám ugyanolyan terjedti, mint vasárnap szokott lenni és egy példány ára négy fillérjünk legközelebbi száma kedden, hajnalban jelenik meg.