Friss Ujság, 1909. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)

1909-09-01 / 206. szám

A FRISS ÚJSÁG 1909. szeptember 1. Éi kezdtük hol vette az értékes irato­kat és a fia bevallotta, hogy az okmá­­­nyoscat Kováktól kapta, már három íz­ben tett­ ilyen szolgálatot neki. A rendőrség Kovátsot, nem tudta elő­állítani, mert hetekkel ezelőtt elutazott. Mára várják vissza, amikor rögtön ki­hallgatják és minden valószínűség sze­rint le fogják tartóztatni. Eb­ben az ügyben megkérdeztü­k­ a Nemzeti Múzeum esem­ény­t­árának igaz­gatóját, Fejérpattaky László dr.-t, aki a következőket mondotta: — Sajnos, az eset igaz! A Nemzeti Múzeum okmánytáraiból tényleg elvesz­tek iratok. Ez csak úgy történhetett meg, hogy az 1994. előtt beszerzett 13-as iratok nem voltak lajstromozva és csak éppen ezidő szerint rendezt­e azo­kat Kováts. Öt okiratról biztosan meg tudtuk ál­apí­tani, hogy azok a Nemzeti Múzeum okmánytárából tűntek el ságiban Demjánovich Demján. A bűnös főhadnagy a­­börtönben elhájosodott,­­szívbajt hajaitt, mire a katonai ható­ságok egy kis időre szabadságolták,­­hogy fürdőre mellesíten és otthon gyó­­­gyittassa magát. Tavasz óta Demjáno­­­vich Dem­ján újra a fogház lakója. A napokban befejezték az ügyét.­­ Tegnap hirdették ki előtte a legvég­ső bíróságon is jóváhagyott ítéletet,,­­ amely Demjánovich Demjánt katonai-­­ szabadi tá® bánite miatt egy esztendei,­i fogházzal és tiszti rangjának elveszté­sével sújtotta. Vizsgálati fogságát be­­­­számították, úgy, hogy rövidesen vég­­­leg szabadlábra kerül.­­ Ma délben félegy­kor történt meg a­­ lefokozás. Szárazon,­­ röviden, czeremó­­ni­ák nélkül. Egy szakasz katona állt­­fel és egy altiszt tog bicskával lefej­tette a két arany csillagot a kabátról. És ettől a percztől fogva vége volt, Demjánovich Demján főhadnagynak. A börtönajtó Demjánovich Dam­ján köz­legény mögött csapódott be, hozzá, köteles magát azzal a fegyver­rel elpusztítani, amelyet az ellenfele juttat a kezébe. A pok­olgép lestt volna az a fegyver? Lehet, bár nem valószí­­rű. Az p pedig, hogy Mátyássy ne telje­sítette volna az amerikai párbaj fölté­teleit s bevárta volna ez intelmet, szin­tén nem tételezhető sok katonákról v­an szó, tisztekről, sínk a becsület dol­­idegek és megalkuvást nem tü­­' Ékríniszt azok, az ő ajkuk sohase fogja'­ megfejteni a titkot. Se most, se stktur az egyiknek, arcár a másikolnak halálba is kell mennie. Lefokozott featonaszabaditó főkarnagy. — Saját tudósi­unktól­ —• Budán, a Margit-körut 87-es szám alatt, a komor és haragos külsejű k. u. k. Garnisons-Arrest udvarán ma délben fél egykor megperdült a dob, tompa vezényszavak hangzott­ak el és egy szakasz katona a kezése előtt leha­­jították az arany csillagokat egy daliás főhadnagyi kabátkáról. Lefokozott egy főhadnagyot. És ezzel a szomorú ese­­ménynyel vége egy esztendők óta hú­zódó, egy nagy port fölvenő katonai skandalumnak, egy országos méretű katona-szabadítási bűnügynek, amelybe bele volt keverve ,egy megye egész köz­­igazgatása, egy gyalogezred törzsorvo­sa és ezred orvosa és több katonatiszt. A­­vizsgálat véget ért. Kihirdették az ít­é­­le­tet. A császári és kár. helyőrségi fog­ház udvarán ma délben véget ért az esztendők óta húzódó katonai szén­­láczió. Katonaszabaditás a Bácskában. Két évre nyúlnak vissza a bűnügy előzményei. 1907. augusztus 23-án TJj­­■ÍVerbászról feljelentés érkezett­ a buda­pesti h­ad­t­estpa­r­ancsnoks­ághoz, hogy ,al­peláxikában nagyj, m­ektöbb­en folyik­­a katonaszabaditás. A feljelentés nem minden őszinteség nélkül bevallotta azt is, hogy azért adja fel a katonasza­­badítást, mert a feljelentőnek nem si­került. A névtelen fotóbíró azt állítot­ta, hogy a gazdagabb bácskai fiúk ki­vétel nélkül kibújnak a katonaság alól, hog­y a katonaszabbaditás rendszeresen folyik, szabott ára van és ké­t-három, legfeljebb négyezer koronáért mindenki megszabadulhat a katonai szolgálattól. A hadtestpararujsnoksife­ két detektív­­vel nyomoztatott a feljelentés nyomán. Megállapítot­ták, hogy a katonaszaba­­dítás a Budapesten és Újvidéken állo­másozó 6-ik gyalogezrednél történt, hogy a visszaélés több mint tíz e­zten­­d­eje folyt.. Azonnal letartóztatták Bar­­ta ezredorvost és Marván törzsorvost, akik a katonaszabadítási bűnügyben gyanúsítva voltak. Vétkes főhadnagy.­ ­A vizsgálat során váratlanul kide­rült, hogy­ a nagyszabású katonaszaba­­dozási ügy miatt lesta­tióztatott­ orvo­sok nem is bűnösök, hanem az egye­d­üli vétkes egy főhadnagy, burankai Demjánovic­i.­­A főhadnagy gazdag és előkelő szerb­­Bajádból való; az apja görög-keleti püspök és ő maga, is nagy vagyon ura. Kiderült, hogy Demjáno­­vich Dam­ján esztendőkön át űzte a kato­naszaba­d­í­tások­a­tt, egész országra kiterjeszkedő volt a szervezete és igen sok pénzt keresett gazdag bácskai ná­­bobok fiainak a gyöngyöseiből való ki­­szabadításral. A vizsgálat mindent ki­derített, a katonai szolgálat­ alól kimen­tett­ ifjakat újra besorozták és a bűnös főhadnagyot, bezárták. Hosszú ideig volt vizsgálati fogságban. Ma a bűn­ügy végképpen véget ért. Lefokozták Bemjánovicht. A helyőrségi fogházban az év elejéig megszakítás nélkül ült vizsgálati fog­ a pokolgépes kapitány titka. Amerikai párbaj? — Saját tudósítónktól. — Egy sötét caella & egy rideg kór­háza szoba kegyetlen homálya borul a kassai pokolgépes rej­télyre. Mátyássy Zoltán, a pokolgép sebesül­tje és Junga Sebestyén, a merénylő százados egy­­­forma némasággal sújtják a feléjük tornyosuló hihetetlenül izgalmas­­kí­váncsiságot. Nem beszélnek semmit,­­ha pedig má­r elárultak valamicskét, ami nyomra vezethet, ezer pecsét alatt őrzi a titkot a katonai hatóság. De a találgatás, a rejtélynek lázas bonczol­­gatása nem s­zü­netel egy pilanatig sem. Ma aztán Kassáról ezt a szenzá­­cziiós hírt kapjuk, hogy ott rábukkan­tak a rejtély fonalára. E szerint Má­­tyássy Zoltán és Junga Sebő ameri­kai párbajt, vívtak, azzal a kikötéssel, hogy a győztes küldi a gyilkos fegy­vert a fegyőzötteiek. Arról is beszél­nek, hogy a pokolgép csak figyelmez­tetni akarta Má­tyássyt kötelességeire. Erre vall az a most kiszivárgott szak­értői vélemény is, hogy a Mátyássy cíímére érkezett masina nem volt al­kalmas egy emberélet kioltására. A titokzatos párbaj. Kassa, auguszts 30. Mátyássy Zoltán hadbíró-századost, akinek a sebei már gyógyulófélben Ivánnak, ismételten kihallgatta, a had-­i bíróság a Junga Sebestyén merén­yfoté­­­re vonatkozó­an. V­­.At­yássy vallomásából , egyetlen szó sem szivárgott ki, sőt va­lószínű, hogy bizonyos kényes kérdések­­ne határozottan megtagadta a választ. A titokzatos ügy ene az emb­ernek ököz fejtörést, eszer találgatás próbál bevilá­gítani ebbe a bonyodalmas törté­netbe, amely n napról-napra újabb szonopröket és újabb részleteket vet fölsi­inre. Mi zúzta össze Mátyássy és Junga éveken át tartó barátságát, erre csak a két halálos effentél adbaitma határozott vá­laszt. Le ők hallgatnak. És hallgat az a hjak­toadik is, aki a miagia sacipségével, szenvedélyével a kettő között állt. Mert most már h­atározo­ttan beszélik, hogy a két férfi ba­rátságát asszony bontotta szétt. Hogy ki ez a nő, azt l­om tudja senki. Vagy nem mondja , senkit.­­ Előkelő polgári körökben, sőt kato­­ln­atiszttek között is utóbbam azt, emle­getik, hogy Mátyássy és Junga ameri­kai párbajt vívtak. Mint minden talál­gatásnak­, ennek is ezer támogató és ezer ellenérve van. Nem tehető fel Jungáról, a katonáról, a gavallérról, a páliskaihősről, hogy ok nélkül vetemed­nek ilyen oro­marón­y életbre. Bizonyos,­­hogy a két ember között életbevágó és n helgzetes különbözetek merültek fel, különbem csak J­unga őrültségével vol­na magyarázható a di­mam­á­tos csomag. Junga tavaly májusban helyeztette el magát Kassáról. A gyilkos csomagot augusztus 25-én kapta­ meg Mátyássy.­­ s tehet tehát, hogy az amerikai párbaj­­másféléves határidőre szólt. A föltételle az volt, hogy az, aki a fekete golyót Jimszánál a fogházban. Székesfehérvár, augusztus 30. O­ut­gia Sebestyén százados az éjsza­kéit czelilájában nagyon nyugtalanul töltötte. Egész éjjel föl és alá járkált, alig dőlt l­e néhány óráira pihenni­. A czelilába adott c­tli ehhez alig nyúl hoz­zá és folytonosan rosszullétről panasz­kodik. A m­ai nap folyam­án háromszor is olyan rosszul tett, hogy orvost kel­lett hozzá hivatni. Fejfájásról panasz­kodik és azt állítja, hogy egész testé­ben borzongást érez. Vise­lklődlése oly különös, hogy állandóan orvosi megfi­gyelés alatt áll. Ma délelőtt tíz óra tájban megjelent a fogházban a szá­­zad fe­resége és édesanyja. Dé­lelött fél tíz órakor érkeztek Kanizsáról és egyenesein a fogházba hajtattak. A höl­gyeket bebocs­ájtották a százados czellá­­jába, de csak tanuk jelenlétében talál­­kozha­ttak. Jungáné sírva borult a férje nyakába, és jó ideig szólni se tudott a zologiáistól. Később magához tért és majdnem egy óirahossszat beszélg­ettek. Jungáné és a százados édesanyja a dél­­utáini gyorsvonattal elutaztak Székes­­fehérvárb­ól Hal­assy — Halassynéról. A pokolgépes mseményizet körül ma megindul a nyila­tkoztatehárdra. Egy­ új­ságíró ma felke­reste Kalassy Károlyt. J­unga Sebestyén mostoha­testvérét, áld a végzetes postacsomagot Budapestre hozzta, hogy a fetef lrge­­nyű k­a­tkozatára vonnatkozóan beszélgetést folyiüasoo® ve­le. Halacsyt annyira moktorták fivére szerencsétlenségének izgalmai, hogy két nap óta az ágyat őrzi és a legnagyobb kéts­égbeeséssel beszél a­rról a saruon­­esetten szerepről, amit a borzalmas ügyiben a véletlen neki juttatott." — Fölhá­borítot és megdöbben­tett —­­igy kezdte Hailassy — a feleségem, nyi­la­tkozatta. Ez a nő leánya nevén Grün­­berg Netti, a közéletben Etel, majd Blau (Bar­cos) Mór czápész neje, utóbb Neu­barer Mayer marhakeresk­edő fele­sége, velem 1906. novem­­ber 14-ike óta élt közös háztartásban. Ez évi június 19-éni kényszer i­tegből feleségül kellett vennem, de már válok is tőle. Amit ró­lam mondott, csupa rágalo­m és a fel­tűnési viezketegségen kívül bizonyávai azé­rt tette, hogy a válókaresatem­ elé akadályokat gördítsen. Csak néhány súlyos megjegyzését óhajtom megezt á­­télni. Nem igaz, hogy a feleségem ve­lem együtt volt Kassán Jungiáéknál, teh­át nem is láthatta, hogy Jungáné reggel ed­lyem­be­n jött haza. Az egész mesét kigondolta. Ami a csodiok­­ hiistó­­riát illeti, Jungáné a kassai helyőr­ségiből való távozásakor csakugyan cso­korral jelent meg Budapesten, de enn­­­­ek a csokornak a származását egyél­­talán nem kellett titkolnia. Az egész helyőrség akkorra tisztelettel cé­szere­­te­ttel vette körül J­ungiáéscat, hogy bu­­csuzásukkor a honvédgyalogezred egész tisztikara megjelent a pályaudvaron és a tisztjeik nevében az ez­redes csokrot adott át Jungicu­tnak. Ezt a csokrot h­ozta magával Budapesti­e Jungáínla és cat dédelgette, mert fájd­alomma­l vált meg a kedves kassai társaságtól. Az san igaz, hoigy én gyakran laktam Nagykanizsára. Mindössze kétszer vol­tam ott, először tavaly novemberben, másodszor most augusztus 21-én. Épp ilyan hazugság és rágalom az az állí­tás, hogy nekem­ tudnom kellett­ a cso­mag tartalmáról. Nem törőd­nék a rá­galmakkal, ná­se ismerem a rugójukat. De kö­zhivatalnok létemre igénytelen vagyok felessé­gem ellen a rág­almazás­­i pert megindítani. TÁVIRATOK. A svédországi sztrájk. Berlin, aug. 31­ (A Friss Újság táv­irata.) Stockholmból táviratozzak, hogy a szabad­ szervezetek tegnapelőtt a királyhoz kérvényt intéztek, mely­ben arra kéri, hogy tekintélyének lat­­bavetésével gondoskodjék róla, hogy a béke a munkások és munká­adók kö­zött helyreálljon. A kérvény szerint legjobb volna, hogyha a vitás­­kérdé­seket választott bíróság döntené el. A kormány azonban a király nevében azt felelte a kérvényre, hogy amíg a küzdő felek közül legalább az egyik nem fordul hozzá, addig nem vállal­­kozhatik a­­közvetítésre. Japán—Kína ura, Pétervár, aug. 31. (A Friss Újság távirata.) Politikai körökben ma azt hirdeztelték, hogy Japán legközelebb Anglia hozzájárulásával ki fogja je­lenteni, hogy átvette Kína felett a vé­­dősé­get. A tokiói kormány abban bi­zakodik, hogy Oroszország gyönge és még csak tiltakozni sem fog ez ellen. A megkínzott trónkövetelő. London, aug. 31. (A Friss Újság táv­i­­rata.) A Standardnak táviratoztak­­ Tangerből, hogy Muley Hátid szultán­­ Bogi számára olyan pá­nczélinget ké­szíttetett, amely belül hegyese stzegek­­kel van teletűzdelve. A fogoly trón­­követelőt még mindig a vankaliczká­­ban tartják elzárva s abban körül fog­ják hordozni országszerte, hogy a nép­nek mutogassák. Nyili-tér. E­f hölgy «—'s­taff»» mában és köszvíny­ben stb. szenved, kész distasztini mígnevezni egyszerű meglepd batáen orvosítágot, a melyet véletlenül ismert meg. Mivel mint annyi más beteg, maga is minden lel­etetlen orvosság hasz­­talán alkalmazása után, ettől m­eggyógyult, lelkiis­­meretbeli közellenségének tartja, hogy örök hálából megtegye ezt a kijelentést, a melynek­ tisztán emberbaráti ezélja egy fogadalom következménye. Teások levelet írni e czimre Müller II. Aknás­y asszony Albertfalva G. Sudaneet mellett HÍRBE MfflBUFSLŐL — A király a badeai tavon, Brgens­ből táviratoztak. A király reggel ne­gyed nyolca órakor a kikötőbe kocsi­­zott. A buasuzásra megjelent a hely­tartó és a tartományi elnök, ö­­sseége a bajor egyenruhát viselte. Kíséreté­ben volt Meran gróf kerületi elnök­­e Velics dr. müncheni magyar és osz­trák követ. A parton összegyűlt tömeg lelkes ovácziói közben szállt föl ő felsége a pompásain díszített Kaiserin Elisabeth államvasúti szál­on gőzösre, hogy körutazását megkezdje, ő felsé­gével csak a legszűkebb kíséret uta­­zott együtt. Amikor a király a hajóra lépett, a díszzázlókat levették és az uralkodóház zászlaját tűzték ki. A tó hullámzik. Az időjárás hűvös és kissé borús. Meglehetősen erős szél fúj. Az udvari különhajót némi távolságban tartalékgőzön kísérte. Lindauból táv­­iratozzák. Az egész városnak ünnepi külseje van. A házak fel vannak dí­szítve. A kikötőben osztrák, magyar és bajor színekkel díszített fogadási sátort állítottak, ő felsége hajója mocsárdurrogás és nagyszámú tömeg lelkes hadi-kiáltása közben kilenczed­­fél órakor érkezett meg­ A király ba­jor ezredének egyenruhájét viselte. Lajos herc­zeg, aki osztrák és magyar ezredének egyenruhájában jelent meg, ő felsége a régenshercz­eg nevében a legszívesebben üdvözölte. A kikötőből a király és Lajos herczeg a tó melletti kastélyba hajtatott, ahol ő felségét Teréz bajor herczegne üdvözölte. — Abdal Kamin betegsége. Az depedence Berger tudósítója jelenti Konstantinápolyból, hogy Abdul Ha­­­mid exsz­ultán súlyosan megbetege­dett. Az eszülött szultánnak megron­­csolódt­ak az idegei és álmatlanságban, szenved. Teljesíthetlen parancsokat

Next