Friss Ujság, 1909. október (14. évfolyam, 232-258. szám)
1909-10-01 / 232. szám
I »BISS D3SIS Nyílt-tér. II mm «»/H »» raában és köszvényben stb. szenved, kész díjtalanul megnevezni egy egyszerű, meglelő hatású orvosságot, amelyet véletlenül ismert meg. Mivel mint annyi más beteg, maga is minden lehetséges orvosság hasztalan alkalmazása után, ettől meggyógyult, lelkiismeretbeli kötelességének tartja, hogy örök hálából megtegye ezt a kijelentést, amelynek tisztán emberbaráti czélja egy fogadalom következménye. Tessék levelet irni e czimre Müller B. Amália asszony Albertiéiva G. Budán est mellett Vádirat a Haverda-ügyben. _ Saját tudósítónktól. — A szabadkai királyi ügyészség most adta be terjedelmes vádiratát abban az izgalmas bűnügyben, amelynek özvegy Haverda Boldizsárné volt az áldozata, fővádlottja pedig ennek lánya, Haverda Mária. A tizenhat oldalra terjedő vádirat Jánossy Aladárt gyilkosság büntette miatt, mint közvetetten tettest, Haverja Máriát a gyilkosság bűntettében mint fülbujtót, Vojla Antalt a gyilkosság bűntettében, mint fülbujtót, Klein Pál Z.ipótot a gyilkosság bűnidi tel..111 mint bünútővádot vádolja, azon az alapon, hogy Jástossy Aladár Haverda Mária és Vojla Antal saájizsákos rábírása folytain özvegy Haverda Boldizsárné, született Supukop Máriát Szabadkám az úgynevezett szegedi szőlők között 1909. évi április 19-én, esti, háromnegyedhét óra körül a bűnjelként lefoglalt Browning-revolverrel előre megfontolt gyilkos szándékkal megölte; Klein Pál lapot pedig a bűncselekmény elkövetését pénzbeli segítséggel és tanácsosai, valamint alibi-tanuk szerzéséből előmozdította és megkönynyítette. Az ügyész mind a négy terhelt vizsgálati fogságának a főtárgyalásig leendő meghosszabbítása mellett a főtárgyalásnak a szabadkai királyi törvényszék mint esküdtbíróság elé teenl 18:9. október 1. . Nmdna a függetlenségi pártban, hanem azért, mert a javaslat tárgyi okoktól neon kifogástalan. A függetlenségi párt magának követeli azt a jogot, hogy ő maga szemelje ki és határosa meg azokat a politikumokat, akik a megalakítandó kormányban mint öbice bizalmi férfiai lépjenek be s ezáltal a korona joga teljesen feleslegenné válnék. A függetlenségi párt javaslata mai formájában lényegesen bírt Lukács László kibontakozási termívétől és ezért nem lehet elfogadásra számítani. Valószínű, az is, hogy azuralkodó hallani szem akar az önálló bank előkészítésére vonatkozó kijelentésről. Ez olyan öszrmbeséghiány volna,amely később megboszulná magáit. A korona előtt fekvő kibontakozási tervek egyike sem mentes a kifogástól, teherte javasló,bár elfogadhatná a k korona, ha azt Kossuth Ferencz is macáévá tanná, mert akkori biztosítékvolna annak keresztül vihetősége mák lett, viszont 'Kossuth ~Ferencz tervét műkor 'fogadhatná el az uralodó. Ha azt a hiatvanhetesi párt ajánlaná, mert ebben az esetben meg lehetne kísérleni jó küzdelmet a függetlenségi párt ellen tajálni, hogy a korona maga áldozásokat hozna. Szóval az uralkodó elso -adhatná végleges kibontakozási tervéaeléWekerle javaslatát, ha ahhoz Kostoth Peremes hozzájárutnak vagy pedig JKoasuth Ferencz ideibenea tervét, hu f* hatvamheten páni azt szintén elfogadnát A korona mindfenáron olyan angoldtásra törekssteik, amelynek támogatására sikerülne megnyerni Webernőt, Andrássyt és Apponyit egyaránt, ibben neuron kétséges. Hyüttműködés ? Másrészről jeleltik a Neue FreiePressének. Itteni politikai körökben úgy tudják, hogy illetékes helyen még mostem tettek le a hatvanhetes pártnak 81 negyvennyolcas párttal való együttműködéséről, sőt lehetségesnek tartják azt, hogy valamelyes megváltozott alakban az tovább fenmaradjon. Egy olyan kormány megalakítására gondolnak,amelyben a függetlenségi párttal a hatvanhetes tábor is képviselve legyen más amelyben a függetlenségi párt képviselete erősebben domborodjék ki, úgyhogy a súlypont még inkább balra helyezkedjék]. Miniszterelnök gytánánt Khv.cn-Hédervári grófot emlegetik,aki maga venné át a belügyi tárcsát is, pénzügyminiszter pedig Návay lenne. A függetlenségi párt és vezérje, Kossuth Ferencz abban kapnia elfenértébet, hogy bizonyos idő múltán Khuen-Héderváry gróf átadná, a miniszterelnökséget Kossuth Ferencznek. Szóval lényegében a korona ismét Lukács László javaslatához tért vissza azzal a módosítással, hogy megnyitnék a lehetőség a függetlenségi, párt vezérére nézte, hogy bizonyos idő múlva ő állhasson a kabinet éléra. "A tervek tanulmányozása. Bécs, szeptember 30- (Saját tudósítónkról.) A Mittags'■zcitung jó forrásból, közli a következőket: Magától érlelődő, hogy ma még döntés nem tehetik, mert Kossuth Ferencet, csak holnap fogja fogadni az Uralkodó és a korona csak a függetlenségi párt vezérének meghallgatása után dönthet. Kossuth Ferencz kihallgatása után a politikusok kihallgatásában rövid szünet fog L feillalni, mivel ő felsége alaposan, és behatóan kirántja az előtte fekvő kibontakozási terveket tanulmányozni. "Annyi bizonyos, hogy a magyar válság október 5-ike előtt aligha fog megoldásra jutni. 1 . Szocialisták a rendőrség ellen. A munkások ma este az Irdán színházban gyűlést tartottak, amelynek tárgya: a munkásság, a választói jog és a rendőrség volt. A gyűlésre, amely a hétfőeste végbement rendőri mészárlást tette bírálat tárgyává, a fővárosi kerületek országgyűlési képviselőit is meghívták. De egyedül Tazsonyi Vilmos dr. jelent meg Pető Sándor dr. társaságában. A többiek közül néhányan levélírón, szóbelileg kimentették magukat, mások nem is válaszoltak a ráegi hívása. Nagy Dereő kijelentette, hogy bár híve a választói jognak, mint a függetlenségi párt tagja nem mehetel a gyűlésre. Polónyi Géza levelet irt. Az általános választói jog hívének jelenti ki magát (a magyar nemzeti állam nemzeti jellegének intézmény 103 biztosítéka mellett!) — de a gyűlésre nem megy el, mert nem tagja a szocziálieurokrata pártnak. Levleilből üdvözölte a népgyűlést Sándor Pál is. Sok fehei munkás jelent meg, akiknek fele az utczán rekedt, vagy a folcsókra szorult. Az Intim Színház különben is szűk ilyen nagy emberi tömeg befogadására. Ma eeto bír telem vasármára veseafelmee páinjfe támadt, amely könnyen okozhatott volna vágóéjén csontosellenséget. A munkásság jól tenné, ha jövetben gyulissciro kéneelmesébb helyisét választana ki. A gyűlésen Garbói Sándor elnökölt. A rendőrséget Szeszler Hugó kapitány képviselte. Az utczákon is nagyobb rendőri készültség ügyelt a rendre. Beavatkozásra azonban nem volt szükség. Garbai Sándor, a gyűlés első szónoka tiltakozott az ellen, hogy az államhatalmat bestiális oroszakij-"kolrgázokra használják föl. Ha a munkásságot megtanítják arra, hogy nálunk alkotmányos eszközökkel nem lehet politikát csinálni, akkor ezzel önnytelenül is arra kényszerítik, hogy erősebb fegyverekhez nyúljon. A gyülekezési jog és a szólásszabadság tulajdonképen nem munkásjog, hanem , közkincs s éppen ezért hívtuk meg a mai böűlésre a különbíző pártállásos országgyűlési képviselőket. A következő szónok Vázsonyi Vilmos dr. Az agitáczió teljes szabadságának hive. A jogállam azt jelenti, hogy a jelen lehet valamelyik uralkodó párté, de a jövő mindnyájunké s ennek a jövőnek előkészítéséit, a mindnyájan jogosítva vagyunk dolgozni. Megtolt villamos kocsival hasonlítja össze a mai uralmon levő pártokat, akik a leszorultakat nem engedik felszállni. Fiigyelmezteti a koalícziót arra, hogy a büntető törvénykönyvben nemcsak a munkás izgatók ellen lehet szakaszo- kát találni, hanem vannak berrtó tételek azok ellen is, akik a pragmatika ! szank_12ió elleni izgatnak, vagy pedig a monarchia másik állama ellen tar- tanak beszélteket. Akik ma tapsolnak a deresnek, ne felejtsék el, hogy jöhet idő, amikor maguk is odakerülnek. A sötétség koalicziójával szemben meg kell teremteni a világosság koaliczió-járt. Vábarnyi beesődé ‘ leik«, tepanécnel fű,föd fák. Vázarnyi beszéde alatt különben sajnálatos esemény történt. Egy üvegablak szakadt be a terem vendéglő felé eső részein, egy asszony esett be rajta, a csörömpölést sokan bortűznek vélték, valaki berohant a terembe , éski ültotta magáit: ■ Megint gyilkolnak, a rendőrük! > Rettenetes pánik támadt. Sokan felugráltak helyeikről és a színpadra rohantak. Néhány asszony iiájult. Csak perczet múlva állt helyre a nyugalom. Pető Sándor bírálni akarja a rendőrséget, de nem meri. Két ország van — úgymond — ahol a rendőrkarddal és rendőrbottal kormányoznak, az egyik Oroszország, a másik, szégyennel vallja be: Magyaroszág. Tárcsai Lajos éles szavakkal bírálja a rendőrséget. Hétfő este —■ úgymond — taknyok, zöldi fogalmazócskák hallatlan mészárlást és kegyetlenkedést rendeztek. Tarczai beszédjét különösen a közönség köréből felhangzó és a rendőrséget gyalázó szidalmak miatt Szeszler ügyeletes kapitány többször félbeszakította. Az utczán künmercedtek ezalatt külön népgyűlést tartottak, amelynek szónokai Landler dr., ’sőcsák és Pető Sándor voltak. Idere féltitkor a gyűlésen résztvett tömeg a legnagyobb rendben szétoszlott A rendőrség ez alkalommal — semmiféle rendzavarást nem okozott, nö kitűzését ív örvenh.o. tanúnak ,lapidézését indítványozza. Az ügyészség vádiratát már vétebez ejtették Bródy Ernőnek, Haverda Mariska védőjének, Piper Artúr dr. szabadkai ügyvédinek, Jánossy védőjének, Pleszkovits Lukács dr. szabadkai ügyvédnek, Vojta védőjének és Tázsonyi Vilmos dr.-nak Klein Pál Lipót védőjének. Vázsonyi Vilmos és Bródy Ernő dr. védők a vádirat felen kifogásokkal élnek. Akifogásokban Haverda Mariska védője, Bródy Ernő azt adja elő, hogy a vádirat nem említi Jánoseynal; augusztus hónap 21 én tett Vallomását, amelyben kijelenti, hogy vallomásának Havetrda Mariskára vonatkozó része nem felel meg a tényeknek, ezért visszavossja. Kéri kifogásaiban a védő, hogy azokat az emlékáratokat, amelyeket Jánossy a vizsgálat befejeztsig ötszázhuna lapon irt, terrjeszsaédv be. Ezeket az emlékiratokat jelenleg az ügyészzégnél őrzik. Belőlük krátaégetenül kitűnik, hogy Jánossy Haverda elleni vallomását külső befolyások hatása alatt tette. A szabadkai tönvanyszov vádtanácsa a kifogások tárgyalását október esse felére tűzi ki trgyalásra úgy, hogy az ügy még mass októberi ülésszakban főtárgyalásra kerülhet az esküdtem óság előtt. — Saját tudósítónktól. — IV Thaly Kálmán temetése — Távirati tudósítás. —«• Pozsony, szeptember 30 Thaly Kálmán országgyűlési képviselőt, a függetlenségi párt tisztrafetbeli elnökét ma délután négy órakor kisérték ki örök nyugalomra a pozsonyi evangélikus temetőbe. A díszes temetés, melyet Pozsony városa rendeztet, méltó volt az elhunyt tudós és politikus nagyságához. Az evangélikus temető halottasháza őzüknek btárnyult és ezért Thaly Kálmánt ma délután a Bél Mátyás utczai evangélikus nagytemplomból temették. • Pozsony város harangzúgás között kísérte utolsó útjára a Rákóczi-kor nagynevű tudósát, Pozsony város díszpolgárát. Háromszáznál több koszorú diszítette az evangélikus templomban levő ravatalt, amelyhez a mai délelőtt folyamán a pozsonyi közönség hosszú sorokban zarándokolt. A nagy halott tiszteletére az utak mentén gyoszfátyolba vont lámpák égtek. A mai nap folyamán számos küldöttség érkezett a városba, így a képviselőházi számoa tagiból felső küldöttsége Méregi Tajos, a Magyar Tudományos Akadémia küldöttsége Sterseviczy Albert elnök vezetésével. (Az Akadémia tagjjai közül Heinrich Gusztáv, Pauer Imre, Thallócsy Lajos, Vécsey Tamás, Óváry Lipót, Zsilinszky Mihály és Borovszky Samu vettek részt a küldői ütegben. A képviselőház nevében Méreg Lajos, az Akadémia nevében Berzevicz Albert tett koszorút a ravatalra. Nagy küldőüttcég érkezett Delkeczöbök az elhunyt tudós kerületvéből, Kovács József polgármester vezetésével, ehhez csatlakozott a debroffieni függetlenségi párt száztagú küldöttsége, amelyet Tüdős János dir. vezetett. Kassa, Komárom, Trencsén, Gyöngyös városok, Zempléni és Hajdú vármegyék ugyancsak nagyobb küldöttséggel vettek részt a temetésen. Pozsony város közgyűlésének határozata értelmében elhunyt"s díszpolgárát a város költségén, temette