Friss Ujság, 1910. július (15. évfolyam, 157-183. szám)
1910-07-01 / 157. szám
XV. évfolyam, 157. szám,_______Budapest, 1910. július 1. Péntek' in 2 fillér, vasárnap ás Bnnspnap 4 fillér. ^ ......." ...................................................==”==*='■ || ■Bgggggas—■»_»■_ ..•ssssssm nmwitan—. .■ n.«——■— »■ ........ .. ...................... Dm ITIIZAI fclADII AB OV M.«J.l«nlli h*tM kiv*tol»v«l mlnd.nna, jjj^ Szédelgés Szent Isiim és a pápa nevével. FlelscSimon fisérlapításy titokzatos halála. Berzeviczy! a képviselőház elnökévé választották. Az ellenzék, Berzeviczy Albert, a képviselőház uj elnöke székfoglalóbeszédében nagy ünnepélyességgel hangoztatta az elnökségnek azt a szándékát, hogy az elnöki székből teljes pártatlansággal fogja vezetni a képviselőház tanácskozásait, hírre az ünnepélyes kijelentésre felette szükséges volt azok után a szomorú emlékek után, amiket a koalicziós időkből a Rakovszkyféle elnöklési modor hátrahagyott.. A szólásszabadság eltiprása, a parlamenti szabályok önkényes félredobása talán még soha sehol oly mértékben nem érvényesült, mint a koalicziós uralom alatt. S azért talán nem minden czélzás nélkül mondotta Berzeviczy Albert, hogy „tevékeny ellenzék nélkül — ezt tapasztalásból tudjuk, — termékeny, eredményes parlamenti munkásság nem képzelhető.1 . A tapasztalásait nyilván a koalícziós időkből merítette az elnök, amelynek meddőségét kétségkívül jelentékeny részben okozta minden ellenzéki vélemény és hang elnémítása. Ők csak úgy létezhettek, ha bírálat, mely a fenékig férges rendszer belső romlottságát feltárja, egyáltalán nem létezik. Berzeviczy viszont azt mondja, hogy a kisebbség jogait is védelmezni fogja. Ez nemérdem, de kötelesség. Mégis biztató jelenség azonban ez a szándék abban a tekintetben, hogy a parlamenti egyensúly végre helyre fog állani. Lesz munkaképes kormánypárt és megbecsült, erélyes, tárgyilagos ellenzék. Erre van szükség. S fel lehet tenni, hogy ha az ellenzéknek lekicsinylésben, kigúnyoltatásban, elnémíttatásban és terrorizmusban nem lesz része, amint az a koalíciós időkben történt; ha szerepét és munkásságát, meg fogják becsülni, akkor nem lesz kedve olyan kísérletekre, amelyek a feladatok megcserélésére, a kisebbség zsarnokoára törekedve, a pártok egyensúlyát és az eredményes munka kilátását veszélyeztetik. Az ellenzéknek, ha jövője számára akar dolgozni,, azon kell kezdenie, hogy az ország megbecsülését, melyet kormánypárti korában elveszített, visszaszerezze. Hogy ezt csak előkelő, érdemleges, szorgalmas munkával s nem erőszakossággal és terrorizmussal lehet elérni, azt felesleges bizonyítgatni annak, akinek kételyei vannak e tétel helyessége iránt. Az elnökség kiegyenlítő, csillapító, pártatlansággal tekintélyt szerző működésétől sok függ. S úgy látjuk, az alaphangot az elnökség eltalálta. Megtámadott választások. Kérvény özön a Kúriához. Ma a választásokat megtámadó kérvények egész sokasága érkezett a Kúriához, amelyeka választások megsemmisítését és a kisebbségben maradt jelölt képviselőnek való kijelölését kérik. Van közöttük olyan is, amelyik a kerületnek képviselőküldési jogának felfüggesztését kéri. Ilyen kérvény az, amelyet Tetétleni Ármin dr. ügyvéd adott be, a Kiskunfélegyházán százkilenctven szavazattöbbséggel képviselővé választott Holló Lajos dr. megválasztása ellen. A kérvény hat érvénytelenségi okot hoz föl. Az egyik az, hogy Holló Lajos személyesen vesztegetett. Állítólag egy egész városrész hatvanhárom választóját tíz-tíz koronáért vásárolta meg. Elmondja a kérvény, hogy egy választójának öisszes lakodalmi költségeit Holló fizette ki, de megelőzőleg kikötötte, hogy ez több választót köteles megvendégelni s a lakodalmi menet az ő kortestollaival és lobogóival vonuljon a templomba’. A pünkösdi ünnepek alatt a megválasztott képviselő sógorasszonyánál, özvegy Holló Józsefnénél, oly nagy mértékű volt az etetés, itatás, hogy tíz hektoliter boron kívül egyebek közt száz liba, százharmincz kacsa és ötven sonka fogyott el. A kérvény számos tanúra hivatkozik , annak bebizonyítására, hogy Holló Lajos a felekezeti izgatástól sem riadt vissza. Programmbeszédében állandóan azzal izgatta a színmagyar katolikus hitű választókat, hogy ha ellenjelöltje, a munkapárti Kozy József államtitkár győz, a kereszteket eltávolítják az iskolákból, csupa zsidó tanítót fognak Bélegyházára hozni. Német részt a tanítás, német a törvény és a lakosság csak tolmács útján érintkezhetik a hatósággal és bírósággal. A kérvény végül részrehajlással vádolja Tóth Imre ácsmestert, a választási elnököt, aki Holló Lajos , , megválasztásánál negyvenezer koronával volt érdekelve, el is követett mindent, hogy adósát diadalra juttassa A kérvényezők kimutatják, hogy a választókerületben leadott szavazatok több mint ,pessze nem tiszta, nem elégedne-1 ..g annak a kimondásával, hogy ar vényes szavazatok általános többségét Holló nem nyerte el, hanem arra kérik a Kúriát, hogy a nagymértékű etetés, itatás és vesztegetés miatt a választókerület képviselőküldési joga az országgyűlés időtartamára fölfüggesztessék. Ugyancsak Tetétleni Ármin dr. ügyvéd ma délben nyújtotta be Pécsváradon kisebbségben maradt Egri Béla Kossuth-párti képviselőjelölt híveinek kérvényét, akik amiatt kérik a megválasztott Frey János néppárti képviselő, mandátumát megsemmisíteni, mert etetés és itatáson kívül kétszáz név szerint megnevezett választót megvásárolt A Déván 189 szavazattöbbséggel megválasztott Barcsay Andor Justh-párti képviselő megválasztását szintén megtámadták a kisebbségben maradt munkapárti Hollaky Artúr hívei. Részrehajlással vádolják Tolncry Lajos dévai ügyvédet, a választás elnökét és vesztegetéssel a jelöltet. Ma nyújtották be a Kúriához Beöthy László dr. hosszupályi képviselő elleni kérvényt is. Beöthyvel a hosszupályi választáson Fisch Ernő Justh-párti 21 szóval kisebbségben maradt. A választási elnök kérvény szerinti 11. szavazatot visszautasított. Vesztegetés miatt kéri a kérvény 460 szavazat érvénytelenítését. Ugyancsak ma nyújtottabe Teleki Alrvéd gróf Justh-párti jelölt pártja a 63 szótöbbséggel zilahi képviselővé választott Lengyel Zoltán ellen kérvényét amelyben a megválasztott képviselőt azal vádolja, hogy személyesen vesztegetett, etetett, itatott és kéri ez alapon a választás érvénytelenítését. Nem érdektelen az a panasz sem, melyet Sümegi Vilmos gyergyószentmiklósi Justh-párti képviselő megválasztása ellen adott be a kisebbségben maradt Hervey Dezső munkapárti jelölt híveinek megbízásából Ragályi Lajos dr. budapesti ügyvéd. A panasz a házszabályok hetvenegyedik szakasza alapján a választás megsemmisítését s uj választás kirendelését kéri, mert Sümeginek sok volt a hive, de kevés választója s mégis annyira terrorizálták a munkapártiakat, hogy azok életüket féltve, nem mertek a választáson részt venni. A Sümegi-párt suhancokkal polgárőrséget toborzott, melynek tagjai felgyujtással és agyonütéssel fenyegették meg a munkapártiakat, ha Sümegi ellen mernek szavazni. A választás napján a szorosokat megszállották s a Maros hidjána padlókat fölszedték s Hervey gépkocsija előtt torlaszokat emeltek s kősziklákat hengeritettek rá. Végül Sümegi — mondja a panasz — a vallási kegyszereket is korteseszközül használta fel. Több székely községnek szűz Máriás-lobogót ajánol s a papok fanatizálták híveiket, hogy Sümegi mellett tartsanak ki s ez által döntő befolyást gyakoroltak a választás eredményére. A Kúriához különben eddig tizennégy kérvény érkezett be s a régebben beadottak tárgyalási határidejét ma tűzte ki a két választási tanács, így az Ostffy Lajos, czelldömölki képviselő ellen beadott kérvény tárgyalását szeptember tizenharmadikán, a Muzslay Gyula nógrádi képviselő elleni kérvénytárgyalását szeptember huszadikán, Rudnay Alajos ellenit szeptember huszonhetedikén, Janiga János szabadkai képviselő ellenit szeptember huszadikán fogják megtartani. A belmeczbányán képviselővé választott Heincz Hugó ellen beadott kérvényt ma a Kúria első tanácsa alaki hibák miatt visszautasította. — ~- --'— -- •• — - Canalejas spanyol miniszterelnek, ki nagy harczot indított a szerzetesrendek ellen. A képviselőház megalakult Berzeviczy Albert -- elnök. Az elnökség, a jegyzők és a háznagy megválasztásával telt el a képviselőház mai ülése. Elnökké Berzenczy Albertet választották meg; az ellenzék jelöltje, Apponyi Albert gróf, bár az összes ellenzéki pártok egységesen szavaztak, csak 78 szavazatot kapott. Az ülés elején az osztályok előterjesztették jelentéseiket. A Ház az elnökválasztásra tért át. Berzeviczy, Albert 211, Apponyi Albert gróf pedig 78 szavazatot kapott; 3 szavazólap üres volt. Az alelnök választásakor Habos Ferencz 196, Návay Lajos 195, Meskó László 70 és Rakovszky István is ,70 szavazatot kapott. E szerint Habost ésNávayt választották meg.A jegyzők és a háznagy választása délután háromnegyed kettő után ért véget. Jegyzőkké megválasztották Lovászi Mártont, Hammersberg Lászlót, Szinnyey Mersét, Vermes Zoltánt,, Nyegre Lászlót és Rudnyánszky Györgyöt, háznagygyá pedig Angyal Józsefet. Hosszas éljenzéssel fogadta a munkapárt az új elnököt, Berzeviczy Albertet, aki most elfoglalta az elnöki székét, díszmagyarba, cseresnyepirva attilába. Mellette állottak az alelnökök és jegyzők. Berzeviczy megköszönte a megválasztást és ezt mondta: Bizalmat merítek abból a hitből, hogy némi tapasztalttal párosuló becsületes jó szándék, melyet e helyre magammal hozok, talán képes les e idővel minden elfogulatlanul gondolkozónak bizalmát kivívni és hogy ennek a gyülekezetnek nincs oly tagja, ki a leghevesebb küzdelemben is egészen megfeledkezni tudna a parlament, mint nemzetünk alkotmányos képviselet.