Friss Ujság, 1910. július (15. évfolyam, 157-183. szám)

1910-07-01 / 157. szám

XV. évfolyam, 157. szám,_______Budapest, 1910. július 1. Péntek' in 2 fillér, vasárnap ás Bnnspnap 4 fillér. ^ ......." ...................................................==”==*='■ || ■Bgggggas—■»_»■_ ..•ssss­ss­m nmwitan—. .■ n.«——■— »■ ........ .. ...................... Dm ITIIZAI fclADII AB OV M.«J.l«nlli h*tM kiv*tol»v«l mlnd.nna, jjj^ Szédelgés Szent Isiim és a pápa nevével. FlelscSimon­ fisérlapításy titokzatos halála. Berzeviczy! a képviselőház elnökévé választották. Az ellenzék, Berzeviczy Albert, a képviselő­ház uj elnöke székfoglaló­­beszédé­ben nagy ünnepélyességgel han­goztatta az elnökségnek azt a szán­dékát, hogy az elnöki székből tel­jes pártatlansággal fogja vezetni a képviselőház tanácskozásait, hírre az ünnepélyes kijelentésre felette szükséges volt azok után a szomorú emlékek után, amiket a koalicziós időkből a Rakovszky­­féle elnöklési modor hátraha­gyott.. A szólásszabadság eltiprá­­sa, a parlamenti szabályok önké­nyes félre­dobás­a talán még soha sehol oly mértékben nem érvénye­sült, mint a koalicziós uralom alatt. S azért talán nem minden czél­­zás nélkül mondotta Berzeviczy Albert, hogy „tevékeny ellenzék nélkül — ezt tapasztalásból tud­juk, — termékeny, eredményes parlamenti munkásság nem kép­zelhető.1 . A tapasztalásait nyilván a koalícziós időkből merítette az elnök, amelynek meddőségét két­ségkívül jelentékeny részben okoz­ta minden ellenzéki vélemény és hang elnémítása. Ők csak úgy lé­tezhettek, ha bírálat, mely a fe­nékig férges rendszer belső rom­lottságát feltárja, egyáltalán nem létezik. Berzeviczy viszont azt mondja, hogy a kisebbség jogait is védel­mezni fogja. Ez nem­­érdem, de kötelesség. Mégis biztató jelenség azonban ez a szándék abban a te­kintetben, hogy a parlamenti egyensúly végre helyre fog álla­­ni. Lesz munkaképes kormány­párt és megbecsült, erélyes, tár­gyilagos ellenzék. Erre van szük­ség. S fel lehet tenni, hogy ha az ellenzéknek lekicsinylésben, kigú­­nyoltatásban, elnémíttatásban és terrorizmusban nem lesz része, amint az a koalíc­iós időkben tör­tént; ha szerepét és munkásságát, meg fogják becsülni, akkor nem lesz kedve olyan kísérletekre, amelyek a feladatok megcserélésé­­re, a kisebbség zsarnoko­­ára tö­rekedve, a pártok egyensúlyát és az eredményes munka kilátását veszélyeztetik. Az ellenzéknek, ha jövője szá­mára akar dolgozni,, azon kell kezdenie, hogy az ország megbe­csülését, melyet kormánypárti ko­rában elveszített, visszaszerezze. Hogy ezt csak előkelő, érdemle­ges, szorgalmas munkával s nem erőszakossággal és terrorizmus­sal lehet elérni, azt felesleges bi­zonyítgatni annak, akinek kéte­lyei vannak e tétel helyessége iránt. Az elnökség kiegyenlítő, csilla­pító, pártatlansággal tekintélyt szerző működésétől sok függ. S úgy látjuk, az alaphangot az el­nökség eltalálta. Megtámadott választások. Kérvény özön a Kúriához. Ma a választásokat megtámadó kér­vények egész sokasága érkezett a Kú­riához, amelyek­­a választások megsem­misítését és a kisebbségben maradt je­lölt képviselőnek való kijelölését ké­rik. Van közöttük olyan is, amelyik a kerületnek képviselőküldési jogának felfüggesztését kéri. Ilyen kérvény az, amelyet Tetétleni Ármin dr. ügyvéd adott be, a Kiskun­félegyházán százkilenctven szavazat­­többséggel képviselővé választott Holló Lajos dr. megválasztása ellen. A kérvény hat érvénytelenségi okot hoz föl. Az egyik az, hogy Holló Lajos személyesen vesztegetett. Állítólag egy egész városrész hatvanhárom választó­ját tíz-tíz koronáért vásárolta meg. Elmondja a kérvény, hogy egy válasz­tójának öisszes lakodalmi költségeit Holló fizette ki, de megelőzőleg kikö­tötte, hogy ez több választót köteles megvendégelni s a lakodalmi menet az ő kortestollaival és lobogóival vonul­jon a templomba’. A pünkösdi ünnepek­ alatt a megválasztott képviselő sógor­asszonyánál, özvegy Holló Józsefné­­nél, oly n­agy mértékű volt az etetés, itatás, hogy tíz hektoliter boron kívül egyebek közt száz liba, százharmincz kacsa és ötven sonka fogyott el. A kérvény számos tanúra hivatkozik , annak bebizonyítására, hogy Holló Lajos a felekezeti izgatástól sem riadt vissza. Programmbeszédében állandóan azzal izgatta a színmagyar katolikus hitű választókat, hogy ha ellenjelöltje, a munkapárti Kozy József államtitkár győz, a kereszteket eltávolítják az isko­lákból, csupa zsidó tanítót fognak Bélegyházára hozni. Német rész­t a taní­tás, német a törvény és a lakosság csak tolmács útján érintkezhetik a hatóság­­gal és bírósággal. A kérvény végül rész­rehajlással vádolja Tóth Imre ácsmes­tert, a választási elnököt, aki Holló Lajos , , megválasztásánál negyvenezer koronával volt érdekelve, el is követett mindent, hogy adósát diadalra juttassa A kérvényezők kimutatják, hogy a választókerületben leadott szavazatok több m­int ,pes­­sze nem tiszta­, nem elégedne-1 ..­g annak a kimondásával, hogy ar vényes szavazatok általános többségét Holló nem nyerte el, hanem arra kérik a Kúriát, hogy a nagymér­tékű etetés, itatás és vesztegetés miatt a választókerület képviselőküldési joga az országgyűlés időtartamára fölfüg­gesztessék. Ugyancsak Tetétleni Ármin dr. ügy­véd ma délben nyújtotta be Pécsvára­­don kisebbségben maradt Egri Béla Kossuth-párti képviselőjelölt híveinek kérvényét, a­kik amiatt kérik a megvá­lasztott Frey János néppárti képviselő, mandátumát megsemmisíteni, mert etetés és itatáson kívü­l kétszáz név sze­­rint megnevezett választót megvásárolt A Déván 189 szavazattöbbséggel meg­választott Barcsay Andor Justh-párti képviselő megválasztását szintén meg­támadták a kisebbségben maradt mun­kapárti Hollaky Artúr hívei. Részre­hajlással vádolják Tolncry Lajos dévai ügyvédet, a választás elnökét és veszte­getéssel a jelöltet. Ma nyújtották be a Kúriához Beöthy László dr. hosszupályi képvi­selő elleni kérvényt is. Beöthyvel a hosszupályi választáson Fisch Ernő Justh-párti 21 szóval kisebbségben maradt. A választási elnök kérvény szerinti 11. szavazatot visszautasított. Vesztegetés miatt kéri a kérvény 460 szavazat érvénytelenítését. Ugyancsak ma nyújtotta­­be Teleki Alr­véd gróf Justh-párti jelölt pártja a 63 szótöbbséggel zilahi képviselővé vá­lasztott Lengyel Zoltán ellen kérvényét amelyben a megválasztott képviselőt azal vádolja, hogy személyesen veszte­getett, etetett, itatott és kéri ez ala­pon a választás érvénytelenítését. Nem érdektelen az a panasz sem, melyet Sümegi Vilmos gyergyószent­­miklósi Justh-párti képviselő megvá­lasztása ellen adott be a kisebbségben maradt Hervey Dezső munkapárti je­lölt híveinek megbízásából Ragályi La­jos dr. budapesti ügyvéd. A panasz a házszabályok hetvenegyedik szakasza alapján a választás megsemmisítésé­t s uj választás kirendelését kéri, mert Sümeginek sok volt a hive, de kevés vá­lasztója s mégis annyira terrorizálták a munkapártiakat, hogy azok életüket féltve, nem mertek a választáson részt venni. A Sümegi-párt suhancokkal pol­gárőrséget toborzott, melynek tagjai felgyujtássa­l és agyonütéssel fenyeget­ték meg a munkapártiakat, ha Sümegi ellen mernek szavazni. A választás napján a szorosokat megszállották s a Maros hidján­­a padlókat fölszedték s Hervey gépkocsija előtt torlaszokat emeltek s kősziklákat hengeritettek rá. Végül Sümegi — mondja a panasz — a vallási kegyszereket is korteseszkö­zül használta fel. Több székely község­nek szűz Máriás-lobogót ajánol s a papok fanatizálták híveiket, hogy Sümegi mellett tartsanak ki s ez által döntő befolyást gyakoroltak a válasz­tás eredményére. A Kúriához különben eddig tizen­négy kérvény érkezett be s a régebben beadottak tárgyalási határidejét ma tűzte ki a két választási tanács, így az Ostffy Lajos, czelldömölki képviselő ellen beadott kérvény tárgyalását szep­tember tizenharmadikán, a Muzslay Gyula nógrádi képviselő elleni kérvény­­tárgyalását szeptember huszadikán, Rudnay Alajos ellenit szeptember hu­­szonhetedikén, Janiga János szabad­kai képviselő ellenit szeptember hu­szadikán fogják megtartani. A bel­meczbányán képviselővé választott Heincz Hugó ellen beadott kérvényt ma a Kúria első tanácsa alaki hibák miatt visszautasít­ott­a. — ~- --'— -- •• — -­ Canalejas spanyol miniszterelnek, ki nagy harczot indított a szerzetes­rendek ellen. A képviselőház megalakult Berzeviczy Albert -- elnök. Az elnökség, a jegyzők és a ház­nagy megválasztásával telt el a képvi­selőház mai ülése. Elnökké Berzenczy Albertet választották meg; az ellenzék jelöltje, Apponyi Albert gróf, bár az összes ellenzéki pártok egységesen sza­vaztak, csak 78 szavazatot kapott. Az ülés elején az osztályok előter­jesztették jelentéseiket. A Ház az el­nökválasztásra tért át. Berzeviczy, Al­bert 211, Apponyi Albert gróf pedig 78 szavazatot kapott; 3 szavazólap üres volt. Az alelnök választásakor Habos Fe­­rencz 196, Návay Lajos 195, Meskó László 70 és Rakovszky István is ,70 szavazatot kapott. E szerint Habost és­­Návayt választották meg.­­A jegyzők és a háznagy választása délután háromnegyed kettő után ért véget. Jegyzőkké megválasztották Lo­vászi­ Mártont, Hammersberg Lászlót, Szinnyey­ Mersét, Vermes Zoltánt,, Nyegre Lászlót és Rudnyánszky Györ­gyöt, háznagygyá pedig Angyal Jó­zsefet.­­ Hosszas éljenzéssel fogadta a mun­kapárt az új elnököt, Berzeviczy Alber­tet, aki most elfoglalta az elnöki szé­két, díszmagyarba, cseresnyepirva attilába. Mellette állottak az alelnö­­kök és jegyzők. Berzeviczy megköszönte a megvá­lasztást és ezt mondta: Bizalmat merítek abból a hitből, hogy némi tapasztalttal párosuló be­csületes jó szándék, melyet e helyre magammal hozok, talán képes les e idő­vel minden elfogulatlanul gondolko­zónak bizalmát kivívni és hogy ennek a gyülekezetnek nincs oly tagja, ki a leghevesebb küzdelemben is egészen megfeledkezni tudna a parlament, mint nemzetünk alkotmányos képviselet.

Next