Friss Ujság, 1911. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1911-02-01 / 27. szám

-T 'Vi ■ XVI. évfolyam, 27. szám, Budapest, 1911. február 1. Szerda Ara 2 fill., vasár-és ünnepnap 4 SÍr. POLITIKAI NAPILAP. ___ __ _ Megjelenik hétfő kivételével mindennap A legújabb fogás. Az obstrukczió tehát megindult és vígan folyik tovább. Polónyi kapitány vezeti és a koalicziósok követik abban a harczban, amelyben üres szavakkal, unalmas időöléssel akarnak ártani, minden áron ártani és azon az áron, hogy a kormánynak így lényegtelenül kellemetlen helyzetet okozzanak egy pillanatra, sok-sok milliónyi károkat igyekeznek okozni az országnak. Polónyi mester most kieszelte, hogy a jegybank alapszabályait szakaszonként tárgyalja le a Ház. A koalícziósok természetesen kapva kapnak tiszteletreméltó vezérük eszméjén. Semmi közük ahhoz, hogy ennek nincs semmi értelme, nekik az a fő, hogy az időt élik vele, hát ragaszkodnak hozzá. Hiszen ha ez a szándékuk gyakorlatot képezne, akkor ahány szerződést köt az állam vállalatokkal, bányákkal stb. minden esetben az illető Szerződő fél cegjegyzését és alapszabályait is le kellene tárgyalnia a Háznak. Egészen világos és kétségbevonhatatlan, hogy a koalicziónak semmi egyéb czélja ezzel, mint az időtöltés. Ez hozzátartozik az ő karczmodorukhoz. Elvekkel, érvekkel hadakozniok már nem lehet. Az elvek harczához nincs meg bennök az ehhez szükséges tiszta múlt. Az elvek fegyvereit bepiszkították, összetördelték kormiányzásuk alatt. Elveik hitelét rég elkótyavetyélték. Érveik sincsenek. Az érvekhez józan belátás, megfontolás és tudás kell. Azonban hol van ma már az a naiv ember, aki ilyeneket tételez fel bennük. Nem marad hát egyéb hátra, mint hogy újra rabolják az ország idejét, amelyet pedig arra kellene immár kihasználni, hogy végre dolgozzunk és alkossunk már. Dolgozni, alkotni? Nekik ezek a fogalmak oly ellenségesek, mint az ördögnek a tömjén. Már csak azért is obstruálnak, hogy ezt lehetetlenné tegyék. De azért ne tessék meglepődni, majd ha teli szájjal, öblös torokkal kérik számon a kormány munkáját, amelyet épp ők tesznek lehetetlenné. Azonban ez tovább nem tarthat. Ennek a csúf játéknak véeget kell vetnie, Polónyi úr kieszelhet, ilyen csínyeket, kivel vele együtt kiabálhatják utána, de a többségnek nem szabad ezeknek felülni. Az ország nem azért küldte a munkapártot ily óriási többségben a képviselőházba, hogy Polónyi úrékat, hanem a népet elégítsék ki. A rendőrség krónikájából. (Megmérgezett fiú. — Körözött rablógyilkos. — Öngyilkosok. — Tűz. — Félt a megvakulástól. — Vasúti elgázolás.) Tegnap este a Gyömrői út 105. szám alatt lévő téglagyárban hirtelen rosszul lett Businszky Katalin gyári munkásnő kilencz éves János nevű fia. A mentőket hívták hozzá és ezek megállapították, hogy a fiú marólágmérgezés következtében megbetegedett. Elmondotta a fiú, hogy egy 16—18 éves suhancz a gyár előtt egy sósborszeszes üveget adott át neki. Az üvegben folyadék volt és a suhancz igy szólt a fiúhoz: „Igyál ! , . . ,,, A - v ■ m?. Iudta hogy mi van az üvegben, kúttá és csak később derült ki, hogy marósúg volt. A súlyosan megsebesült gyermeket a Rókus-kórházba vitték. A gonosz suhanczot pedig a rendőrség nyomozza. A nyitrai büntetőtörvényszék vizsgalóbírája táviratban értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy Kollacsek Emil 25 éves bányamunkás e hónap 16-án meggyilkolta Prihoda Andrást és a feleségét, Tábor Borbálát azután elrabolt tőlük nyolcvan korona készpénzt, több ruhaneműt és öt darab arany gyűrűt. A zsákmánynyal megszökött. A nyomozás során megállapították, hogy Barcsszent,kereszten megborotválkozott, felült, egy vonat második osztályú kocsijába és Budapest felé utazott. A rendőrség megindította a nyomozást. Ma reggel a Szerecsen utcza 46. számú házban Poch Margit húsz éves rendőri felügyelet alatt álló nő az első emeletről az udvarra ugrott. Súlyos sérülésével a Rókus kórházba vitték. Tettének okát nem tudják. — Kulcs Ernő huszonnégy éves szerelő Nagyfuvaros-utcza 8. számú lakásán marólúgot ivott. A Rókus-kórházba vitték. Ma reggel Gelléri Bertalan Vasutcza 18. szám alatti asztalosműhelyében a kályhából kipattanó szikrától a forgács meggyuladt. A tüzet a VIII. kerületi tűzoltók oltották el. Az éjszaka az Egyetem téren az őrszemes rendőr egy gyanúsan viselkedő munkáskülsejű férfit szólított meg. Ez elmondta, hogy Kalauz Sámuel a neve, 48 éves czipészsegéd, a Füzér utcza 38. szám alatt lakik, öngyilkosságot akart elkövetni, a Dunába akart ugrani. Elmondotta, hogy fél a megvakulástól, nem kap munkát s ez keserítette el. A főkapitányságon megigértették, hogy lemond öngyilkos szándékáról, azután elbocsátották. Az éjszaka a ferenczvárosi pályaudvar közelében a 3368. számi tolatómozdony elgázolta Laub János magyar államvasúti fékezőt. Laub a fején súlyos zúzódásokat szenvedett. Bevitték, a Szent István-kórházba. Négy vasúti munkásfiatalra gázolt a vonat. Egy tizenötéves fia és két tizenegy éves leány. & ■■—r rí'— r ~- - -j»i vaiaiiiii ii.iír.i--i' iV - a képviselőház ülése. Justh Gyula a frankvitában Mára nagy napit jósoltak azzal kapcsolatban, hogy Justh Gyula szólal fel a bankvita során. Justh beszélt is, a nagy nap azonban inkább néhány lovagias ügyben csúcsosodott ki, amelyet barátságos magyarázattal intéztek el. Az első szónok Jaczkó Pál volt, aki főként azért panaszkodott, hogy az osztrák-magyar banknál nincs elegendő magyar tisztviselő. Utána Schuller Rezső (szász) azt bizonyítja, hogy az önálló bank nyomán várható kamatlábemelkedésnek a mi gazdasági viszonyaink közt komolyabb következményei lehetnek, mint fejlettebb államokban. A nehézségek nemcsak átmeneti természetűek, de tartós megrázkódtatásoktól is félnünk kell. Mérlegelnünk kell azt is, hogy az osztrákok hogyan viselkednének velünk szemben a gazdasági különválás esetén. A balkáni államok példája, amelyre az ellenzéki szónokok hivatkoztak, nem találó, mi éppen azért nem állíthatunk önálló bankot, mert nem élünk már balkáni viszonyok közt s óvatosabbnak kell lennünk a gazdasági kérdések kezelésében. A közös bank megfelel Ausztria és Magyarország érdekeinek, ezért elfogadja a javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Most ,usth Gyula következett. Nem ismeri el törvényesnek és kö.....~r-----------------------~rT-r—---------nminf fia felezőnek azokat a megállapodásokat, melyeket a kormány az áruegyezmény és a bank dolgában az osztrák kormánynyal kötött, mert ilyen idegálapodások csak a törvényhozás fölhatalmazásával köthetők. Kétségtelen, hogy a bank fölállítása az első lépés Magyarország gazdasági önállóságához. Közgazdasági önállóságnélkül nincs ipar, ipar nélkül nincs gazdaság, e nélkül pedig nincs függetlenség. Madarassy- Beck Gyula báró kétségbe vonta Magyarország önállóságát. Ezzel mint magyar képviselő rossz szolgálatot, tett az országnak kifelé. Fölkiáltások a baloldalról: — Nagyon büszke a tudományára. Justh János: Azért lett báró. Madarassy-Beck Gyula báró: Ki az, ki mondta azt? (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Justh Gyula: Fejtegeti a koalíczió válságát. A fordulatot a politikai életben annak idején az idézte elő, hogy a függetlenségi párt nem volt hajlandó a gazdasági önállóságot föláldozni a hatalomért. Úgy gondolkozott, hogy a hatalom csak addig lehet értékes, míg a nemzet érdekében élhetünk vele. E nélkül csak hitvány rongy. Huszár Károly: Arról beszéljen, igérte-e Lukács az önálló bankot vagy nem? (Nagy zaj.) Batthyány Tivadar gróf: Minket hiába ugrat a képviselő úr. Huszár Károly: Vagy komolyan harczulunk vagy nem. Justh Gyula: A függetlenségi