Friss Ujság, 1911. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1911-02-01 / 27. szám

2 párt úgy is tud komolyan harcrolni, ha nem alkalmazkodik a Huszár eszejárásához. A függetlenségi pártot azért az önzetlenségért, hogy elveit megbecsülve, a hatalomnak hátat fordított, a legkönyörtelenebb támadások érték elismerés helyett. Hát nem inkább azok a kalandorpolitikusok, akik készek elveiket minden pillanatban cserben hagyni, hogy a hatalmon maradjanak. (Nagy zaj a jobboldalon.) Fölkiáltások balról: Mi van a készfizetéssel! Önök nem fognak meghalni érte. — Justh Gyula: Szemére lobbantja a munkapártnak, hogy egzisztencziáját lényeges elvének, a készfizetések föladásával kezdte. (Zajos fölkiáltások a jobboldalon: Hát önök meg tudták valósítani elveiket! Viharos kiáltások a szélsőbaloldalon: Ott is hagytuk a hatalmat, nem ragaszkodtunk hozzá görcsösen, mint önök. (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Ugron Zoltán: Kiesett a holló szájából a sajt. (Nagy derültség a munkapárton.) Zajos fölkiáltások a szélsőbaloldalon: Vizet az öregnek! Justh Gyula folytatni akarja beszédét. Fölkiáltanak a munkapárton: A beszédet nem szokás olvasni, tessék alkalmazkodni a házszabályokhoz! A Justh-párt nagy indulattal és zajjal fogadta a munkapártiaknak ezt a kiáltását. Beck Lajos a munkapárt felé kiáltott: — Ez a parlamenti tisztesség! Hencz Károly a jobboldalról ismételten átkiált Beck Lajos felé: — Hogy meri ön itt a száját kinyitni!! Justh Gyula: Nem olvasta a beszédét, csak jegyzéseit használta. Erre a házszabály szerint joga ■van. Aki mást mond, valótlant állít. Beszéde végén határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint a képviselőház mondja ki, hogy bizalmatlan a kormány iránt. Justh János az elnök fölszólítására kijelentette, hogy Madarassy Beck Gyulával szemben a következő közbeszólást használta: — Büszke a tudományára, de hiszen beleszületett. Ezért lett báró. Amennyiben az elnök úgy találja, hogy ez a kifejezés sérti a parlamenti formákat, készséggel megköveti érte a Házat. Tisza István gróf kijelentette, hogy legközelebb, talán már a holnapi ülésen, részletesen fog válaszolni Justh Gyula beszédére. Az ülés három órakor végződött.ta, hanem hogy már régebb idő óta tartó viszony áldozata. A felfedezésről jelentést tettek a csendőrségen, amely hozzáfogott a nyomozáshoz. Elsősorban magát a kis leányt hallgatták ki. Eleinte konokul tagadott: — Nem igaz, nem tettem én semmi rosszat, — mondotta. — A, szomszéd gyerekekkel a hordón ugráltunk, úgy történt a bajom**. Hosszas faggatás után végüsrbeismerte, hogy az orvosi vizsgálatnak volt igaza. — A Mészáros néni fia, a Mihály bácsival voltam, — mondotta aztán. A csendőrök azonnal elővezették ifjabb Mészáros Mihály huszonegyéves legényt, aki tiltakozva jelentette ki, hogy a kis leány vallomásából egy szó sem igaz. És amikor a kis leány közelebbi adatait vizsgálták a csendőrök, rájöttek arra, hogy azok valótlanok és hogy ifjabb Mészáros Mihály ártatlan. Szabadon is bocsátották. A nyomozás más irányban indult meg ezután. És most eredménynyel. A Mészárosék szomszédságában lakó Vonnák László tizenötéves suhancz volt a kis leány megrontója. Erdélyi Irma beismerte és részletesen elmondta, hogy a fiúval volt viszonya. A szembesítésnél a fiú konokul tagadott. És ekkor váratlanul új, ugyancsak szörnyű bűne pattant ki. A kis leány, akit úgy látszik kihozott sodrából „kedveseinek tagadása, dühösen kitört: — Nem-e? Hát, amikor ott volt az Anna testvéred? Aztán vele is ezt tetted? A csendőrök most ez irányban kutattak és megállapították, hogy a megbomlott suhancz a saját tizenöt éves húgát is megrontotta. A csendőrök a fiút letartóztatták, a nyomozást pedig folytatják. Halottrabló gazdaasszony. Hová lettek a gazdag ember ezrei? Debreczen, január 31. Nemrégiben halt meg Debreczenben Jeney Dezső, volt városi hivatalnok. Az öreg Jeneyt mindenki gazdag embernek tudta és annyival nagyobb volt az örökösök meglepetése, amikor a hagyatékban sem pénzt, sem értékpapírokat, sem ékszereket nem találtak, noha biztosan tudták, hogy mind a háromból bőven volt az öreg urnak Jeney Jenő, festőművész, az elhunyt fia néhány héttel ezelőtt megjelent a rendőrségnél és feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki édesapját, Jeney Dezső volt városi hivatalnokot, halála után kifosztotta. A rendőrség titokban folytatta a vizsgálatot s megállapította, hogy Jeney Dezsőnek összes készpénze, értékpapírja és egyéb értékes holmija eltűnt. A gyanú Kecskés Julianna szülésznője, Jeney volt gazdasszonyára irányít, aki az öreg ur mellett volt éveken keresztül. Ismerte a gazdája vagyoni viszonyait s anynyira behizelegte magát a kegyeibe, hogy Jeney a gyermekeit sem engedte magához. Mikor az öreg urat eltemették, a gyermekek szétnéztek a lakásban s nagy volt a meglepetésük, hogy a lakásban egyetlen értékes ékszert és pénzt nem találtak. Kecskés Julianna a temetés után elköltözött Jeney Dezső lakásáról. Az elhunyt egyik fia, Jeney Jenő megtette a panaszt és a rendőrség több heti vizsgálata után kiderült, hogy Kecskés Julianna vitte el a több ezer koronára rugó hagyatékot. Mikor Jeney meghalt, Kecskés Julia leakasztotta a halott melléről az Íróasztal kulcsát. A gazdaasszony elsősorban egy nagyobb betétet vett fel az Alföldi Takarékpénztártól, továbbá értékesítette az elhunyt ékszereit és sorsjegyeit. Még nincs megállapítva, hogy az elrabolt hagyaték mily összelát,képvisel. A rendőrség Kecskés Iildmmniát letartóztatta és kihallgatását folytatja. A házkutatás Kakaáráivai a halottrabló asszonyirán"több ezer korona készpénzt találtak. Két kérvény a Kúrián. Az élesdi és a szakai választás. Az általános képviselőválasztások idején a bihar megyei Élesden Zathureczky István munkapárti jelöltet választották meg Farkasházy Zsigmond dr., Justh-párti addigi képviselővel szemben. A kisebbségben maradt párt kérvényét ma tárgyalta Sebestyén Mihály elnöklésével a kúria első választási tanácsa. A kérvényezőket Aigner Adolf képviselte, a megtámadott képviselőt Tetétleni Ármin dr., a választást védő választókat Hiller József dr. védte, aki terjedelmes ellenkérvényt nyújtott be, melyet a kúria el is fogadott. Miután alaki kifogást nem emeltek, a kérvényezők meghatalmazottja ismertette a kérvény tartalmát. Elmondta, hogy Farkasházy Zsigmond eddigi képviselő nagy szeretetben részesült a túlnyomóan román ajkú választók előtt. A munkapárt több jelöltet iparkodott felléptetni, de Zathureczky czéczkei földbirtokoson kívül senki sem vállalkozott. A v választást megelőző néhány napon, pénzzel és pálinkával árasztották el a műveletlen oláh népet, melyet előbb félholtra itattak, azután, mint a nyájat terelték a szavazó urnához. Megtörtént azután, hogy 30—50 főnyi függetlenségi választót csendőrszuronyok közt hajtottak a munkapárti táborba. Felsorol 933 vesztegetési esetet s arra kéri a Kúriát, hogy az érvénytelenségi okok alapján a választást megsemmisítse s egyúttal kimondani ,hogy a fertőzött szavazatok levonásával, nem Zathureczky István, hanem Farkasházy Zsigmond nyerte el az érvényes szavazatok általános többségét s igy ő az élesdi kerület megválasztott képviselője. A tárgyalást holnap folytatják. Ugyancsak ma tárgyalta a Kúria második választási tanácsa Zachár Emil elnöklete alatt Szluha Pál Kossuth-párti képviselő szakcsi megválasztása ellen benyújtott kérvényt, melyet megvesztegetés miatt kért a kisebbségben maradt munkapárt érvénytelennek kimondani. A kérvényezőket Gábor Illés és Muzsik István dr. képviselik, a megtámadott képviselőt Edvi-Illés Károly, a választást védő választókat Kardos Béla dr. védik. A kérvény az 1899. évi XV. t.ez. 3. szakasz második pontja alapján kéri Szluha Pál megválasztását feltétlenül érvénytelennek kimondani. Elmondja, hogy a választást megelőzőleg Szluha kortesei mindenütt erőszakoskodtak s a munkapárt számos hivét ijesztették el a szavazástól. A kérvény szerint Szluha pénzt ígért és adott a rá szavazóknak .Szakoson ugyanis három jelölt lépett fel, a már elhunyt Jeszenszky Andor csibráki földbirtokos munkapárti programmal, Szemere - Schamotzil Kálmán, a 48-as szabad gazdák jelöltje és Szluha Pál 48-as Kossuth-párti programmal. A választást megelőző éjjelen Szemere párthíveit felszólította, hogy csak arra szavazzanak, aki jobban megfizeti őket. így történt azután, hogy Szemerére szavazott le, Jeszenszkyre 1014, Szluhára pedig 1291 szavazat esett s igy 276 szótöbbséggel őt választották meg képviselővé. Este azután a gazdák, mikor leszavaztak Szluhára, jelentkeztek a pénzért, azonban Szluha elutazott. Az egyik kortes levélben is kérte a pénzt Szluhától, mire ez válaszolt is, de pénzt nem küldött. Ezt a két eredeti levelet a kérvényezők meghatalmazottja fel is olvasta s a kúria elé terjesztette. A lilomtipró suhancz. Egy tizenötéves fiu és két tizenegy éves leány. Nagykáta, január 31. A szegény és elhagyatott gyermek szomorú és csúnya drámája az, ami most foglalkoztatja a nagykátai csendőrséget. Egy tizenötéves fiú megrontott két kisleányt, akik közül az egyik a saját húga. Az eset részletei a következők: A gyermekmenhely Pichó Mészáros Mihálynénál helyezett el egy Erdélyi Irma nevű kislányt. A gyermek szépen fejlődött. Az utóbbi időben azonban a gyermekmenhely ellenőrző orvosa úgy találta, hogy a kis leány mind rosszabb szikiben van, egészen elgyöngült és alig vánszorog. Lelkiismeretes és tüzetes vizsgálat után megállapította, hogy a kis leányt megrontották. A szerencsétlen gyermeket azonnal felküldte a gyermekmenhely központjába, ahol még egyszer megvizsgálták az orvosok és megállapították, hogy a kis leány nem egyetlen merénylet áldoza FRISS ÚJSÁG 1911. február 1. A delegácziók. A 48-asok mozgalma. A magyar delegáczió is, az osztrák is teljes erővel működik. A negyvennyolczasok felvonulnak! A magyar delegáczióban mozgalmat is vártak ma. Napok óta beszélik ugyanis, hogy a nem delegátus negyvenyolczas képviselők is részt akarnak venni botránycsinálás okából a delegácziók ülésén. Ma este a tengerészeti bizottság tanácskozott és ezen már tényleg meg is jelent több olyan függetlenségi párti, aki nem tagja a bizottságnak. Bevonultak az ülésre: Batthyány Pál gróf, Fráter Lóránt és Lovászy Márton. Csöndesen léptek a terembe, úgy, hogy megjelenésük nem okozott meglepetést. Miklós Ödön kérdést intéz Chiary nyugalmazott" admirális egy nyilatkozatáról, amire Montecuccoli tengernagy megnyugtatóan válaszol. A tengerészeti költségvetés tárgyalására tértek át. Miklós Ödön elfogadja, Chorin Ferencz követeli, hogy ipari részesedésünk a tengerészetnél is a kvóta arányában történjék. Batthyány Tivadar gróf ellene beszél a költségeknek. A jelen volt függetlenségiek éljenzésbe törtek ki a beszéd befejezése után. Héderváry gróf miniszterelnök hosszabb beszédben megvédi a flottaprogrammot, amelyért a kormány az ország közgazdasági érdekeit szem előtt tartván, a felelősséget vállalja. Nem áll az sem, amit Batthyány mond, hogy az a követelés mint szervezeti kérdés nem tartozik a delegáczió elé. A költségeket bírja az ország, anélkül, hogy erejét túlfeszítse.