Friss Ujság, 1911. április (16. évfolyam, 78-103. szám)

1911-04-01 / 78. szám

XVL évfolyam, 78. szám, Budapest, 1911. április 1. Szombat Ara 2 fii­., vasár-és ünnepnap 4 flIL **** ' ■■■»NawiH ftiiwni fi Ijlfjii ———l­ TTH i £ PO'! i TI K A I NAPILAP. BF Megjelenik hétfő kivételével mindennap Megkerült a rej^i^en eltűnt képviselő. Braikoff mérnököt felmentette a törvényszék. Vizsgálat a Turócz-megyei közigazgatás ellen. az egy vármegye, hirek érkeznek megint megyéből, ahol némi vizs­­ga­l­ it folyik. Vizsgálat folyik, tehá­t botrányok derülnek ki. Hi­sz a ez igy szokott lenni. Csak t­­m’vármegyében nem derül­nek ki botrányok, ahol nem fo­lyik v. .gálát. Mert a vármegye a nemze­i önvédelem sziklaszi­­tyája fenékig korhadt.­­ Turóczmegyéről van szó, 3ik­­ a közigazgatás — ezt bu­-x s­én, fennen és ünnepélyesen hangoztatják, — tisztakezü. Lem­­jellemzőbb ennél a kér­dém Elismerik, hogy a köz­gazgatás hanyag, hogy évekig nem intéznek el aktákat, hogy c­s ah.­. .sarnokoskonán folyik s­­ közigazgatott közönséget pöpli­­ok n­­­k, — de ezek csak lappá­­liák. Ellenben büszkék rá, hogy nem lót­nak. De hogy lehet ezzel dicseked­ne : Hát érdem az, ha a közigaz­­at.iás risztakezü? Lehet ez más­kép is, szabad-e máskép lennie? Nos, szabadni nem szabad, de ■ tá­l máskép van s azért a turó­­tzi királyok büszkesége, ha menthető, de érthető,­­ dicsekvés a legsulyosab­­b promittáló vád a többi egy­ékkel szemben. Mert­­ ident: nálunk is gyaláza­­■■ közigazgatás, mi is erősza­kunk és eluritempózzuk a­zu­dós kötelességeket, de ez ott is így van, ámde máshol lopnak is. Azt mi nem tesszük, jol hagyjanak nekünk békét. H­­omoru és felháborító állapo­■ És ha meggondoljuk, hogy a­­ág szánandó népeinek mil­liói enyre-kedvre, védtelenül és mntség nélkül ki vannak szól­alva a legjobb esetben tisztá­b, mindenesetre hanyag, yes és kötelességtudás kit­­ükölködő úri társaságnak, akkor az a meggyőződés kell, p' megérlelődjék minden ha- és igazságosan érző ember­­ügy ez nem maradhat igy. vármegyei közigazgatáson am­i kell — minden áron, szórványos vizsgálatokkal, . k a bajnak amúgy is csak falszínen lebeghetnek, hanem gyökeres, vérig menő reformmal. A közigazgatás nem vadászat vagy múlt, amit Kadarna szerint kedvtelés okából űzhet az ember. Ez az egész közélet a nemzeti lét alapja. Ami úri tempó abban év­tizedes múltból megmaradt, azt ki kell irtani és komoly, czéltuda­­tos kötelességtudást kell a helyé­be tenni. POLITIKA. A képviselőház virágvasárnap­tól kezdve a húsvét utáni napokig nem tart ülést és szünetet, úgy ér­tesülünk, hogy a szünet április 8-ától 20-ig fog terjedni. Mint félhivatalosan jelentik, Hé­­derváry Károly gróf miniszterel­nök szombaton délután negyed hat órakor utazik Bécsbe. A miniszter­­elnök vasárnap kihallgatáson je­lenik meg a királynál s valószí­nűen Bienerta báró osztrák minisz­terelnökkel is fog tanácskozni. A miniszterelnök bécsi tartózkodását egy napra tervezi. Héderváry gróf vasárnap délután öt órakor szán­dékozik Budapestre visszautazni. Az egyik esti lap azt írja ma, hogy Héderváry gróf miniszterel­nök és Klein Ödön miniszterelnök­ségi osztálytanácsos között megle­petésszerűen különbözetek merül­tek fel , mert ezeket áthidalni nem sikerült, Klein tanácsos eltávozik a sajtóosztály éléről. A hírt nem c­áfolták meg ma, amiből ugyan még nem következik, hogy megfe­lel a valóságnak,­ bizonyos azon­ban, hogy kár volna, ha nem volna igaz. Klein tanácsos teljesen alkal­matlannak bizonyult arra a rend­kívüli fontosságú állásra, amelyet vele betöltöttek. Ez az állás a szé­leskörű politikai tudáson kívül el­ső­sorban azt követeli betöltőjétől, hogy állandóan benne éljen a poli­tikai élet forgatagában és minden pillanatban tisztában legyen azzal, hogy miről kell felvilágosítania a sajtót, hol kell támadni, vagy rej­tett vágásokat villámgyorsan ki­védeni. Ennek a követelésnek any­­nyira nem tudott megfelelni Klein tanácsos, hogy nem ritkán az egyes lapok politikai irányával sem volt tisztában, ami pedig a különböző újságok politikai súlyát, vagy a közönségre való hatását illeti, erről akárhányszor fogalma sem volt. Ez a magyarázata annak, hogy a miniszterelnök, aki végre is nem tudhat mindent a világon, súlylyal bíró kijelentéseket tett olyan la­pokban, amelyek valósággal a nyil­vánosság kizárásával jelennek meg és viszont megtörtént, hogy sok ezer példányban megjelenő és az ország legkülönfélébb rétegei előtt hitellel bíró újságok munkatársai egy-egy politikai kérdés dolgában Klein tanácsos akadékoskodása miatt egyáltalában nem juthattak a miniszterlnök elé. Ehhez járult még, hogy a sajtóiroda akárhány­szor úgyszólván életjelt sem adott magáról és az éppen most folyó költségvetési vita idején megesett, hogy némely napon egész csomó vad dolog hangzott el a sajtóban, anélkül, hogy a sajtóiroda akár a fülét is mozdította volna. Ez aztán végképen tarthatatlanná tette Klein tanácsos állását. Az eltűnt és megkerült képviselő. Hogy találták meg Ugrón Zoltánt. Pénteken, hajnali fél öt órakor megkerült az elbujdosott Ugrón Zoltán. Detektívek és képviselő­­társai tizenkét órán keresztül haj­szolták az életuntat, akit végre a Király-utczai Elite-szálló egyik szűk, kétkoronás szobájában felfe­deztek. Éjjeli szekrényén egy meg­töltött hatlövetű régimódi revol­ver hevert. Vérbe borult szemmel, halálsápadtan tántorgott ki Ug­rón a szállóból. Barátai, Kállay Ubul és Lázár István gróf ország­gyűlési képviselők hazavitték az Angol királynő­ szállóban levő la­kására és ágyba fektették, így keresték az eltüntet. Amikor Ugron Zoltán eltűnésé­nek híre elterjedt a Nemzeti Tár­saskörben, óriási megdöbbenés tá­madt a jelen volt képviselők köré­ben. Kivált az erdélyi képviselői között, akik rokonsági és barát viszonyban állanak a régi Ugrói, famíliával. Éjfél után összeült a haditanács és valóságos haditervet dolgoztak ki az eltűnt képviselő felkutatásá­ra. Ugrón barátai három csoport­ra oszlottak: Kállay Tamás, Podmaniczky Endre az éjszakai mulatóhelyek átkutatását vállalták. Lónyay Géza, Szinyei Mer­se Félix, Mártonffy Márton a kávéházakat járták be. Kállai Ubul, Lázár Is­tván gróf a szállodák átvizsgálá­sára kötelezték magukat. Mindegyik csoporthoz két detek­tívet osztott be a főkapitány. Úgy határozták, hogy reggel fél négy órakor a Magyar Világ­kávéház­­ban találkoznak. Már megvirradt, amikor és második csoport megérte.*1.­: találkozó helyre. Rosszké elkeseredve jelentették: Ugren, nincs sehol. Megtalálták Ugront A harmadik csoport: Kai­lay Ubul, Lázár István gróf és Zilahy István rendőrtisztviselő előbb a nagyobb szállodákat telefonálták össze, aztán kocsin eseri­­ előbb a belvárosi szállók vidékét, aztán a hatodik kerületben. Az Aranykéz-szállodában éjfél utára egy órakor az Ugrón Zolt­ kép­viselő személyleírásához­­ v­aló férfi kért szobát. A szállód­­­ív­ le. volt, az idegent nem tudta elhe­lyezni. A király-utczai Elite-szallodi pont a huszadik volt, amelyet az éjszakai hajszában feg­t­­a­ Grünfeld Samu portás foga­­ az urakat. Amikor elmondták mi já­ratban vannak, a portás meg­nyugtatta őket: — Itt van! A tizenötös­­szobáz­ban! Tessék felfáradni! Felmentek a második eme !- Grünfeld bekopogtatott: — Törülközőt hoztam in­gódnak! Rekedt morgás hangzott: — Menjen a fenébe. Ne semmi. Megismerték a hangját. Uon­a Zoltán volt. Kigyuladt a kémény, nagy­ságos úr! Amikor a hangjáról megismer­ték a képviselőt, haditanácsot tar­tottak, hogyan csalják ki, mert at­tól tartottak, ha megismeri bará­tait, szégyenében csakugyan ön­­yilkos lesz. Elhatározták, hogy előbb a főkapitányságra telefonál­nak, az ügyeletes kapitányért. Néhány percz múlva kocsin érkez­ i a Ugrón Zoltán.

Next