Friss Ujság, 1911. május (16. évfolyam, 104-128. szám)
1911-05-03 / 104. szám
XVI. évfolyam, 104. szám._______Budapest, 1911. május 3. Szerda Ara 2 fill., vasár- és ünnepnap 4 fil. POLITIKAI NAPI LAP. Megjelenik hétfő kivételével mindennap Njbimur 548b! I • 5 ÍSSSSSSSSSSS3BBBSSSSOBSBSSSSBBSSSSBBBSSSSSSBSSSSSSSSBSSSSSSBSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS "" ——1— 1 —————im——————í^——w——j| A budapesti munkásság májusi tüntetése. Kibontakozik a menet a Tisza Kálmán-térről. A magyar kormány győzelme Bő sben. polKfáfográf a tárgyalás elsáiaásyánál. A bécsi tárgyalások a vasárnapi nappal befejeződtek,, minden különösebb mozgalmasság nélkül, teljes csöndben. Pedig volna min kérkedni idehaza, mert a két kormánynak a katonai perrenden való megegyezése nemcsak egyszerű befejezése ezeknek a bizony küzdelmes tárgyalásoknak, hanem igenis a Héderváry-kormány határozott győzelme. Az ütközet a területiségen folyt. A Hédervárykormány elejétől fogva elvként jelentette ki, hogy Magyarországnak mint önálló államnak a jogterülete is önálló. A Héderváry-kormány a tárgyalások megindulásakor kijelentte, hogy a magyar állam jogi esetén a katonai igazságszolgálitás nyelve sem lehet más, mint a magyar. Az osztrákok a hadse sereg közösségére hivatkozással ismételten és ismételten gáncsot vétettek ennek a magyar jogos követelésnek, abban a hitben, hogy a magyar kormány megfutamodik. Megfordítva esett. Héderváry gróf a magyar állami fennhatóság szempontjából a területiség elvéhez ragaszkodott mindvégig Héderváry gróf miniszterelnök, most,ahogy a tanácskozások befejeződtek, egy újságíró kérdésére kijelentette, hogy a területiség elve igenis az egész vonalon érvényesül. A magyar kormány álláspontja tehát diadalt szott, aminek bekövetkeztébenkülönben egyetlen egy pillanatig sem kételkedtünk. A véderőreform hatalmas munkája ezzel tető alá jutott és a Héderváry-kormány abban a helyzetben van, hogy ennek a hónapnak a tizedik napján elő is terjesztheti a képviselőháznak. A képviselőházon a sor, hogy azután állást foglaljon. Eleve megállapíthatjuk, hogy az ellenzéknek felette nehéz lesz a helyzete, mert a kétéves katonai szolgálatnak és a katonai bíráskodásban a területiség elvének ellenzéket csinálni talán lehetetlen is. A bécsi tárgyalások befejezéséről hivatalosan ezeket jelentik: A vasárnapi tanácskozáson, amelyen Schönaich báró közös hadügyminiszter, Héderváry Károly gróf magyar és Bienerth báró osztrák miniszterelnök, Székely Ferencz és Hohenburger lovag igazságügyminiszterek, továbbá Tőry igazságügyi államtitkár és Folk főhadbíró vettek részt, a katonai büntető perrendtartás ügyében folytatott tárgyalások a két kormány kölcsönös megegyezésével bevégződtek és az egyes határozmányok eddigelé befejezetlen szövegezése végleg megállapittatott. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyen úgy értesül, hogy Héderváry gróf miniszterelnök, a mint a javaslat elkészül, azt a királynak még magyarországi tartózkodása alatt előzetes szentesítés végett elő fogja terjeszteni és a képviselőházzal még május hónapban tárgyalás alá véteti. Népgyűlés az általános választójogért. Justhék és a szocialisták Aradon. Az általános választójog ligája, a szocziáldemokrata párt és a Justh-párt vasárnap együttes népgyűlést tartott az általános, egyenlő és titkos választójog érdekében. A gyűlésre Justh Gyula, több országgyűlési képviselő kíséretében szintén lement Aradra. Justh Gyulát a pályaudvaron Szudy Elemér lapszerkesztő üdvözölte. A közönség Justhot a főtéren lévő Középponti Szállóba kisérte s ott hallani kívánta. Justh az erkélyről rövid beszédet mondott. Azután még Batthyány Tivadar gróf és Pap Elek beszélt. Délben közös ebéd volt a szálló éttermében. A nagygyűlés délután három órakor kezdődött a vértanuk szobra előtt négyötezer ember jelenlétében, Malek Lajos dr. közjegyző elnöklésével. Batthyány Tivadar gróf beszélt elsőnek. Elmondta a Justh-párt és a szoczialista párt harczi szövetségének létrejövetelét s határozati javaslatot terjesztett elő, mondja ki a népgyűlés, hogy követeli az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választói jognak, minden más javaslatot s különösen a véderőreformot megelőző, sürgős tárgyalását. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Justh Gyula szólott, akit hosszasan éljeneztek. Ostorozta a reakciós irányt, a mai rendszert, a vesztegetést, erőszakot, a népakarat meghamisítását, bizonyította, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jogra s a kerületek uj beosztására éppen a magyar faj igazságos arányú képviselete érdekében van szükség, hogy a függetlenségi párt programjában 1872. óta benne van az általános, egyenlő és titkos választójog. Most Ormos Ede dr., a szoczialisták nevében beszélt. Az új koalíczió sikerében — úgymond —már csak azért is bízni lehet, mert nincsenek benne az Apponyiak, a feketék. A Justh-pártra most kigyót-békát kiáltanak, hogy hazafiatlan, hazaáruló párttal szövetkezett, holott a szoczialisták is szeretik a hazát, de nem úgy, hogy akinek legnagyobb a birtoka, legnagyobb legyen a joga, hanem hogy mindenki élni tudjon, aki dolgozik. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nem szocialista követelés, mindenütt polgári pártok vívták ki, a munkásság segítségével. Most a Justh-párt harcol érte, mert annyi szomorú vereség után belátta, hogy ezzel a parlamenttel, ezzel a választási rendszerrel ezért nem érhet. Kossuth hiába siránkozik, a most induló harcr mindenütt lehetetlenné fogja tenni, hogy a népcsalók az erkölcstelen politikusok a nép elé állhassanak s a népet tovább is ámíthassák. A tömeg viharosan éljenezte a szoczialista szónokot, aki után Juszt Oszkár beszélt. A független, gazdag, hatalmas Magyarország — úgymond — csak a nép egész erejéből, virágzó gyáriparból épülhet ki. A liga nevében lelkesedéssel járul hozzá Batthyány határozati javaslatához. A beszédet a nép nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadta. Barács Marczel, majd Bakonyi Samu beszélt, aki a szoczialista szövetkezés helyességét s az ellene fölhozott vádak és kifogások alaptalanságát bizonyította. Jaksics Vazul dr. a nagykikindai szerb radikálisok üdvözletét tolmácsolta. Kisfaludy Kálmán dr, a temesvár