Friss Ujság, 1911. május (16. évfolyam, 104-128. szám)

1911-05-03 / 104. szám

XVI. évfolyam, 104. szám._______Budapest, 1911. május 3. Szerda Ara 2 fill., vasár- és ünnepnap 4 fil. POLITI­KA­I NAPI LAP. Megjelenik hétfő kivételével mindennap Nj­bimur 54­8b! I • 5 ÍSSSSSSSSSSS3BBBSSSSOBSBSSSSBBSSSSBBBSSSSSSBSSSSSSSSBSSSSSSBSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS "" ——1— 1 —————im——————í^——w——j| A budapesti munkásság májusi tüntetése. Kibontakozik a menet a Tisza Kálmán-térről. A magyar kormány győzelme Bő sben. polKfáfo­gráf a tárgyalás elsáiaásyánál. A bécsi tárgyalások a vasárnapi nappal befejeződtek,, minden külö­nösebb mozgalmasság nélkül, tel­jes csöndben. Pedig volna min kér­kedni idehaza, mert a két kor­mánynak a katonai perrenden való megegyezése nemcsak­­ egy­szerű befejezése ezeknek a bizony küzdelmes tárgyalásoknak, hanem igenis a Héderváry-kormány ha­tározott győzelme. Az ütközet a területiségen folyt. A Héderváry­­kormány elejétől fogva elvként je­lentette ki, hogy Magyarország­nak mint önálló államnak a jog­területe is önálló. A Héderváry-kormány a tár­gyalások megindulásakor kijelen­tte, hogy a magyar állam jogi e­­setén a katona­i igazságszolgál­­i­t­ás nyelve sem lehet más, mint a magyar. Az osztrákok a hadse­ s­e­reg közösségére hivatkozással is­mételten és ismételten gáncsot vé­tettek ennek a magyar jogos kö­vetelésnek, abban a hitben, hogy a magyar kormány megfutamodik. Megfordítva esett. Héderváry gróf a magyar álla­mi fennhatóság szempontjából a területiség elvéhez ragaszkodott mindvégig­ Héderváry gróf mi­niszterelnök, most,a­hogy a tanács­kozások befejeződtek, egy újságíró kérdésére kijelentette, hogy a te­rületiség elve igenis az egész vo­nalon érvényesül. A magyar kor­­m­ány álláspontja tehát diadalt sz­­­ott, aminek bekövetkeztében­különben egyetlen egy pillanatig sem kételkedtünk. A véderőreform hatalmas mun­kája ezzel tető alá jutott és a Hé­derváry-kormány abban a hely­zetben van, hogy ennek a hónap­nak a tizedik napján elő is ter­jesztheti a képviselőháznak. A képviselőházon a sor, hogy azután állást foglaljon. Eleve megállapíthatjuk, hogy az ellenzéknek felette nehéz lesz a helyzete, mert a kétéves katonai szolgálatnak és a katonai bírás­kodásban a területiség elvének el­lenzéket csinálni talán lehetetlen is. A bécsi tárgyalások befejezésé­ről hivatalosan ezeket jelentik: A vasárnapi tanácskozáson, a­melyen Schönaich báró közös had­ügyminiszter, Héderváry Károly gróf magyar­­ és Bienerth báró osztrák miniszterelnök, Székely Ferencz és Hohenburger lovag igazságügyminiszterek, továbbá Tőry igazságügyi államtitkár és Folk főhadbíró vettek részt, a ka­tonai büntető perrendtartás ügyé­ben folytatott tárgyalások a két kormány kölcsönös megegyezésé­vel bevégződtek és az egyes hatá­­rozmányok eddigelé befejezetlen szövegezése végleg megállapitta­­tott. A Magyar Távirati Iroda illeté­kes helyen úgy értesül, hogy Hé­derváry gróf miniszterelnök, a mint a javaslat elkészül, azt a ki­rálynak még magyarországi tar­tózkodása alatt előzetes szentesí­tés végett elő fogja terjeszteni és a képviselőházzal még május hónap­­­­ban tárgyalás alá véteti. Népgyű­lés az általános választójogért. Justhék és a szocialisták Aradon. Az általános választójog ligája, a szocziál­demokrata­ párt és a Justh-párt vasárnap együttes nép­­gyűlést tartott az általános, egyen­lő és titk­os választójog érdekében. A gyűlésre Justh Gyula, több or­szággyűlési képviselő kíséretében szintén lement Aradra. Justh Gyulát a pályaudvaron Szudy Elemér lapszerkesztő üdvö­zölte. A közönség Justhot a főté­ren lévő Középponti Szállóba ki­sérte s ott hallani kívánta. Justh az erkélyről rövid beszédet mon­dott. Azután még Batthyány Ti­vadar gróf és Pap Elek beszélt. Délben közös ebéd volt a szálló éttermében. A nagygyűlés délután három órakor kezdődött a vértanuk szob­ra előtt négyötezer ember jelenlé­tében, Malek Lajos dr. közjegyző elnöklésével. Batthyány Tivadar gróf beszélt elsőnek. Elmondta a Justh-párt és a szoczialista­ párt harczi szövetsé­gének létre­jövetelét s határozati javaslatot terjesztett elő, mondja ki a népgyűlés, hogy követeli az általános, egyenlő, titkos és közsé­­genkénti választói jognak, min­den más javaslatot s különösen a véderőreformot megelőző, sürgős tárgyalását. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Justh Gyula szólott, akit hosszasan éljeneztek. Ostorozta a reakc­iós irányt, a mai rendszert, a vesztegetést, erőszakot, a nép­akarat meghamisítását, bizonyí­totta, hogy az általános, egyenlő és titkos választói jogra s a kerü­letek uj beosztására éppen a ma­gyar faj igazságos arányú képvi­selete érdekében van szükség, hogy a függetlenségi párt pro­gramjában 1872. óta benne van az általános, egyenlő és titkos válasz­tójog. Most Ormos Ede dr., a szoczia­­listák nevében beszélt. Az új koa­­líczió sikerében — úgymond —­­már csak azért is bízni lehet, mert nincsenek benne az Apponyiak, a feketék. A Justh-pártra most ki­­gyót-békát kiáltanak, hogy haza­­fiatlan, hazaáruló párttal szövet­kezett, holott a szoczialisták is sze­retik a hazát, de nem úgy, hogy a­kinek legnagyobb a birtoka, leg­nagyobb legyen a joga, hanem hogy mindenki élni tudjon, aki dolgozik. Az általános, egyenlő és titkos választói jog nem szoc­ialis­­ta követelés, mindenütt polgári pártok vívták ki, a munkásság se­gítségével. Most a Justh-párt har­c­ol érte, mert annyi szomorú ve­reség után be­látta, hogy ezzel a parlamenttel, ezzel a választási rendszerrel ezért nem érhet. Kos­suth hiába siránkozik, a most in­duló harcr mindenütt lehetetlenné fogja tenni, hogy a népcsalók az erkölcstelen politikusok a nép elé állhassanak s a népet tovább is ámíthassák. A tömeg viharosan éljenezte a szoczialista szónokot, aki után Ju­szt Oszkár beszélt. A független, gazdag, hatalmas Magyarország — úgymond — csak a nép egész erejéből, virágzó gyáriparból épül­het ki. A liga nevében lelkesedés­sel járul hozzá Batthyány határo­zati javaslatához. A beszédet a nép nagy tetszéssel és lelkesedés­sel fogadta. Bar­ács Marczel, majd Bakonyi Samu beszélt, aki a szoczialista szövetkezés helyességét s az ellene fölhozott vádak és kifogások alap­talanságát bizonyította. Jaksics Vazul dr. a nagykikindai szerb radikálisok üdvözletét tolmácsolta. Kisfaludy Kálmán dr­, a temesvár

Next