Friss Ujság, 1911. július (16. évfolyam, 155-180. szám)
1911-07-19 / 170. szám
I A hajmáskéri új tüzérlaktanya felavató ünnepének közönsége. 1. Lipót Szalvator főherceg tüzérségi főparancsnok.—2. József főherceg honvéddandár parancsnok. — 3. Albert Károly főherceg. Az osztrák kéviselőház megnyitása. — Távirati tudósítás. — Bécs, július 18. Az osztrák törvényhozást ma nyitották meg trónbeszéddel. A beszéd sok tekintetben nagyon érdekes volt, de meg kell jegyezni, hogy a tetszés, amellyel fogadták, sok helyen feltűnően gyönge volt. Már a trónbeszéd eleje is nagyon komolyan hatott, amelyben bejelentette több adónak fölemelését vagy új behozatalát, és még jobban lelohasztotta a lelkesedést, amikor a király minden cskornya nélkül kijelentette, hogy úgy a fogyasztási, mint az egyenes adókat föl fogják emelni. A bankszabadalmat a király csak néhány szóval érintette, ellenben a védőerőreformnak meleg szavakat szentelt. Az adóemelésről szóló passzus csak a cseheknek tetszett, mert kilátás van rá, hogy az ínséges országok, amilyen Csehország is, nagy állami segítségben fognak részesülni. A vízi utakról szóló résznél a lengyelek fejezték ki tetszésüket és ezeket a fényes ígéreteket azért vették be a trónbeszédbe, mert a lengyelek megígérték, hogy a kormányt támogatni fogják. Az olaszoknak fájt, hogy a trónbeszéd nem nyilatkozott az olasz egyetemről, hanem beérte a jogi fakultás rövid érintésével. Szó volt a trónbeszédben a házszabály módosításáról is. Ezt a legutóbbi trónbeszédben élénken megtapsolták a keresztényszocialisták, de most, hogy a bécsi keresztényszocialisták nem kerültek be a házba, elmaradt a taps. A keresztényszocialisták veresége az által is kifejezésre jutott a trónbeszédben, hogy a párt felekezeti követeléseivel meglehetősen röviden végzett..Nagy tetszést keltett a királynak az a fölhívása, hogy Csehországban vessenek véget a felekezeti villongásnak. Az uralkodó erős, érces hangon mondta el trónbeszédét. Őfelségének teljes fölépülése és kitűnő színe valamennyi képviselőnél kellemes és örvendetes benyomást keltett. A beszéd végső passzusa, amit mondta a király, a uralkodásának mir.lépei javának szentelte peinek szeretete volt , és támogatása, szinte FRISS a JSSG 1910. júlus 19. pátriárkái hatást tett és a mikor az uralkodó hálát mondott a Gondviselésnek, a képviselők tetszése és hódolata valóban benső és meleg volt. A király utolsó szavai beleolvadtak a tetszésviharba, a Csávossy-család harcza. Legújabb eredmény: a báró épelméjű. Három nap óta foglalkoztatja a nyilvánosságot egy kellemetlen és egyáltalán nem nyilvánossági joggal felruházott családi botrány, amely a két pártra szakadt Csávossy-család épületes hercelurcájával traktálja a publikumot. A család egyik pártja — az első házasságból származott gyermekeké — elmebetegnek nyilvánította és szanatóriumba vitette a bárót, a másik párt — a báró második házasságából való gyermekek pártja — most tűzzel-vassal azon igyekszik, hogy a báróról egy egyetemi tanárnak is dicséretére szóló épeim,elégy bizonylatot szerkeszszenek meg. Mindez szép és megható, hiszen a gyermeki szeretet s rokoni összetartás ezen példái nagyszerű tanításokat szolgáltatnak a kevésbbé családias „csőcselékének — továbbá szép a társaság is, mely csatározik: egy gróf, egy báró, egy elmetanár, aztán megint egy gróf, egy báró, egy elmetanár. Mindez szép és megható — de a „csőcselék“ esetleg fintoros következtetéseket is vonhat le magának ebből az egész ügyből. A kiválasztott tízezrek erkölcseire vonatkozólag — könyörgünk. A botrány mai részlete egyébként a következők: Új orvosi vélemény. Rajacsich Györgyné báróné fölkérésére Jendrassik Ernő és Schaffer Károly dr. egyetemi tanárok, elmeorvos-szakértők a Niedermann-szanatóriumban megvizsgálták Csávossy Gyula bárót és úgy találták, hogy az öregúr teljesen épelméjű, a legtisztább emlékezőtehetséggel, teljesen logikai kapcsolatban, minden túlzás nélkül adott kimerítő választ. Az önveszélyességről szó sem lehet, semmiféle körülmény nem bizonyítja ezt és a bárónak a legcsekélyebb oka sincs maga ellen irányuló cselekedetre, sőt ettől nagyon vallásos érzület megvédi. Mös kérvényt nyújtottak be a pestvidéki törvényszékhez, amelyben tekintettel arra, hogy a szanatórium még mindig nem tett jelentést Csávossy Gyula bárónak beszállításáról, kérik, hogy a törvényszék haladéktalanul szálljon ki a szanatóriumba, vizsgálja meg a báró elmebeli állapotát s azután határozzon a szabadonbocsátásáról. A pestvidéki törvényszék a kérelemnek eleget tett s délután öt órakor Konrád miniszteri tanácsossal, a Schwarczer-szanatórium igazgatójával és Kiss törvényszéki orvossal, mint szakértőkkel a Niedermann-féle szanatóriumba ment. A bíróságot a szemlén Endler Miklós dr. törvényszéki bíró és Hets dr. jegyző képviselte. A vizsgálat befejezése után Konrád dr. jelentette, hogy komolyabb elmebeli betegség meg nem állapítható, minthogy azonban még vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az üldözési eszmék, kóros jelentésűek-e vagy sem, vagy a közölt tények a valóságnak megfelelnek-e továbbá hogy Csávossy báró vagyonát kezelni képes-e, további vizsgálatot tart szükségesnek. Leltároznak. Megemlítjük még, hogy a nagybecskereki árvaszék megkeresésére tegnap elrendelte Csávossy vagyonának leltározását. Csávossy báró családja ez ellen óvást emelt és elküldte megbízottját Nagybecskerekre, hogy a leltározást akadályozza meg. A kikindai törvényszéknél mint Csávossy Gyula báró személyére nézve illetékes bíróságnál Polónyi Dezső dr. kérvényt adott be az iránt, hogy a bíróság rendelje el a zárlatot Csávossy Gyula báró vagyonára és pedig Csávossy Gyula meghallgatása nélkül. A kikindai törvényszék azonban a kérelmet nem teljesítette, hanem tárgyalást tűzött ki július 21-ére a zárlat kérdésében. A kiszabadítás: Rajacsich Györgyné báróné és Csávossy Elemér báró tegnap kö- A rendőrség krónikájából. (Keresnek egy sikkasztok — Balesetek. — Életunt utcaseprő. Elgázolás. — A lakásfosztogató.) A bécsi rendőrség táviratozott a budapesti főkapitányságnak, hogy Czerner Artur tizenkilenc éves irodista harminchatezer korona elsikkasztása után megszökött. A pelyhedző bajusza, hiányos fogazatú fiatalembernél Bruckner Zsigmond cég levelezése van. Ökrös Gyula ötvenhárom éves gyári munkáé a Váci-körút és a Bank utca sarkán egy haladásban lévő villamoskocsira felugrott, de, leesett és a kocsi kerekei a ballábát lemetszették. A Váci út 76. számú házból hajtott ki a kapun Kucsera Mihály fuvaros deszkát szállító teherkocsijával. Éppen arra ment az 545-ös számú közútivillamoskocsi, amely összeütközött a teherkocsival és Kucsera Mihály a lábán és a véletlenül arra járó Berkovits László kőművessegéd pedig a derekán szenvedett súlyos sérüléseket. A Vasutca 12. számú ház építésénél Sápi Mihály tizenhat éves napszámos fejére egy tégla zuhant. A napszámos fiú súlyos sérülést szenvedett. A Rókus kórházba vitték. Zolnay Pál harminckét éves utcaseprő a Visegrádi-utca 114. számi ház előtt főbelőtte magát. A Rókus kórházba vitték. Tettének oka ismeretlen. Ma délelőtt a Visegrádi-utca 0. számú ház építésénél Nagy Ignác kocsis homoklerakással foglalkozott. Lovai hirtelen elindultak, ő a kocsi alá került. Súlyosan megsérült. Az Irgalmasok kórházába szállították. A rendőrség veszedelmes lakásfosztogatót tett ártalmatlanná. Csak néhány napja szabadult ki a börtönből Molszky Rezső huszonöt éves kitiltott pincér és sorra követte el azóta a lakásfosztogatásokat. Július 8-án a Luther-utca 1a. számú házban, 11-én az Erzsébetkörút 34. szám alatt, 12-én a Csengeri-utca 8. szám alatt, 13-án a Désewffy-utca 22. szám alatt, 14-éna Károly-körút 9. szám alatt, 15-én a Cserhát-utca 6. szám alatti tolvajkulcscsal hatolt be a lakó