Friss Ujság, 1911. július (16. évfolyam, 155-180. szám)

1911-07-19 / 170. szám

I A hajmáskéri új tüzérlaktanya felavató ünnepének közönsége. 1. Lipót Szalvator főherceg tüzérségi főparancsnok.—2. József főher­ceg honvéddandár parancsnok. — 3. Albert Károly főherceg. Az osztrák kéviselőház megnyitása. — Távirati tudósítás. —­ Bécs, július 18. Az osztrák törvényhozást ma nyitották meg trónbeszéddel. A beszéd sok tekintetben nagyon ér­dekes volt, de meg kell jegyezni, hogy a tetszés, amellyel fogadták, sok helyen feltűnően gyönge volt. Már a trónbeszéd eleje is nagyon komolyan hatott, amelyben beje­lentette több adónak fölemelését vagy új behozatalát, és még­ job­ban lelohasztotta a lelkesedést, a­mikor a király minden cskornya nélkül kijelentette, hogy úgy a fo­gyasztási, mint az egyenes adókat föl fogják emelni. A bankszaba­dalmat a király csak néhány szó­val érintette, ellenben a védőerő­reformnak meleg szavakat szen­telt. Az adóemelésről szóló passzus csak a cseheknek tetszett, mert ki­látás van rá, hogy az ínséges or­szágok, amilyen Csehország is, nagy állami segítségben­­ fognak részesülni. A vízi utakról­­ szóló résznél a lengyelek fejezték ki tet­szésüket és ezeket a fényes ígére­teket azért vették be a trónbeszéd­be, mert a lengyelek megígérték, hogy a kormányt támogatni fog­ják. Az olaszoknak fájt, hogy a trónbeszéd nem nyilatkozott az olasz egyetemről, hanem beérte a jogi fakultás rövid érintésével. Szó volt a trónbeszédben a házsza­bály módosításáról is. Ezt a leg­utóbbi trónbeszédben élénken meg­tapsolták a keresztényszocialisták, de most, hogy a bécsi keresztény­szocialisták nem kerültek be a házba, elmaradt a taps. A keresz­tény­szocialisták veresége az által is kifejezésre jutott a trónbeszéd­ben, hogy a párt felekezeti követe­léseivel meglehetősen röviden vég­zett..Nagy tetszést keltett a király­nak az a fölhívása, hogy Cseh­or­szágban vessenek véget a feleke­zeti villongásnak. Az uralkodó erős, érces hangon mondta el trónbeszédét. Ő­felségé­nek teljes fölépülése és kitűnő szí­ne valamennyi képviselőnél kelle­mes és örvendetes benyomást kel­tett. A beszéd végső passzusa, a­mit mondta a király, a uralkodásának mir.­­lépei javának szentelte peinek szeretete volt , és támogatása, szinte FRISS a JSSG 1910. júlus 19. pátriárkái hatást tett és a mikor az uralkodó hálát mondott a Gond­viselésnek, a képviselők tetszése és hódolata valóban benső és me­leg volt. A király utolsó szavai be­leolvadtak a tetszésviharba, a Csávossy-család harcza. Legújabb eredmény: a báró épelméjű. Három nap óta foglalkoztatja a nyilvánosságot egy kellemetlen és egyáltalán nem nyilvánossági jog­gal felruházott családi botrány, a­mely a két pártra szakadt Csá­­vossy-család épületes herce­lur­­cájával traktálja a publikumot. A család egyik pártja — az első há­zasságból származott gyermekeké — elmebetegnek nyilvánította és szanatóriumba vitette a bárót, a másik párt — a báró második há­zasságából való gyermekek párt­ja — most tűzzel-vassal azon igyek­szik,­ hogy a báróról egy egyete­mi tanárnak is dicséretére szóló épeim,elégy bizonylatot szerkesz­­szenek meg. Mind­ez szép és meg­ható, hiszen a gyermeki szeretet s rokoni összetartás ezen példái nagyszerű tanításokat szolgáltat­nak a kevésbbé családias „csőcse­lékének — továbbá szép a társa­ság is, mely csatározik: egy gróf, egy báró, egy elmetanár, aztán megint egy gróf, egy báró, egy elmetanár. Mindez szép és megha­tó — de a „csőcselék“ esetleg fin­­toros következtetéseket is vonhat le magának ebből az egész ügyből. A kiválasztott tízezrek erkölcseire vonatkozólag — könyörgünk. A botrány mai részlete egyébként a következők: Új orvosi vélemény. Rajacsich Györgyné báróné föl­kérésére Jendrassik Ernő és Schaffer Károly dr. egyetemi ta­nárok, elmeorvos-szakértők a Nie­­dermann-szanatóriumban megvizs­gálták Csávossy Gyula bárót és úgy találták, hogy az öregúr tel­jesen épelméjű, a legtisztább em­lékezőtehetséggel, teljesen logikai kapcsolatban, minden túlzás nél­kül adott kimerítő választ. Az ön­veszélyességről szó sem lehet, sem­miféle körülmény nem bizonyítja ezt és a bárónak a legcsekélyebb oka sincs maga ellen irányuló cse­lekedetre, sőt ettől nagyon vallá­sos érzület megvédi. Mös kérvényt nyújtottak be a pest­vidéki törvényszékhez, amelyben tekintettel arra, hogy a szanató­rium még mindig nem tett jelen­tést Csávossy Gyula bárónak be­szállításáról, kérik, hogy a tör­vényszék haladéktalanul szálljon ki a szanatóriumba, vizsgálja meg a báró elmebeli állapotát s azután határozzon a szabadonbocsátásá­­ról. A pestvidéki törvényszék a kérelemnek eleget tett s délután öt órakor Konrád miniszteri ta­nácsossal, a Schwarczer-szanató­­rium igazgatójával és Kiss tör­vényszéki orvossal, mint szakér­tőkkel a Niedermann-féle szana­tóriumba ment. A bíróságot a szemlén Endler Miklós dr. törvényszéki bíró és Hets dr. jegyző képviselte. A vizsgálat befejezése után Kon­rád dr. jelentette, hogy komolyabb elmebeli betegség meg nem álla­pítható, minthogy azonban még vizsgálat tárgyává kell tenni, hogy az üldözési eszmék, kóros jelentésűek-e vagy sem, vagy a közölt tények a va­lóságnak megfelelnek-e to­vábbá hogy Csávossy báró vagyonát kezelni képes-e, további vizsgálatot tart szükségesnek. Leltároznak. Megemlítjük még, hogy a nagy­­becskereki árvaszék megkeresésé­re tegnap elrendelte Csávossy va­gyonának leltározását. Csávossy báró családja ez ellen óvást emelt és elküldte megbízottját Nagy­­becskerekre, hogy a leltározást akadályozza meg. A kikindai tör­vényszéknél mint Csávossy Gyula báró személyére nézve illetékes bí­róságnál Polónyi Dezső dr. kér­vényt adott be az iránt, hogy a bí­róság rendelje el a zárlatot Csá­vossy Gyula báró vagyonára és pedig Csávossy Gyula meghallga­tása nélkül. A kikindai törvény­szék azonban a kérelmet nem tel­jesítette, hanem tárgyalást tűzött ki július 21-ére a zárlat kérdésé­ben. A kiszabadítás: Rajacsich Györgyné báróné és Csávossy Elemér báró tegnap kö- A rendőrség krónikájából. (Keresnek egy sikkasztok — Bal­esetek. — Életunt utcaseprő. Elgázolás. — A lakásfosztogató.) A bécsi rendőrség táviratozott a budapesti főkapitányságnak, hogy Czerner Artur tizenkilenc éves irodista harminchatezer ko­rona elsikkasztása után megszö­kött. A pelyhedző bajusza, hiányos fogazatú fiatalembernél Bruckner Zsigmond cég levelezése van. Ökrös Gyula ötvenhárom éves gyári munkáé a Váci-körút és a Bank­ utca sarkán egy haladásban lévő villamoskocsira felugrott, de, leesett és a kocsi kerekei a ballá­­­bát lemetszették.­­ A Váci­ út 76. számú házból hajtott ki a kapun Kucsera Mihály fuvaros deszkát szállító teherkocsijával. Éppen ar­ra ment az 545-ös számú közúti­­villamoskocsi, amely összeütkö­zött a teherkocsival és Kucsera Mihály a lábán és a véletlenül ar­ra járó Berkovits László kőm­ű­­vessegéd pedig a derekán szenve­dett súlyos sérüléseket.­­ A Vas­utca 12. számú ház építésénél Sá­pi Mihály tizenhat éves napszá­mos fejére egy tégla zuhant. A napszámos fiú súlyos sérülést szen­vedett. A Rókus kórházba vitték. Zolnay Pál harminckét éves ut­caseprő a Visegrádi-utca 114. szá­m­i ház előtt főbelőtte magát. A Rókus kórházba vitték. Tettének oka ismeretlen. Ma délelőtt a Visegrádi-utca 0. számú h­áz építésénél Nagy Ignác kocsis homoklerakással foglalko­zott. Lovai hirtelen elindultak, ő a kocsi alá került. Súlyosan meg­sérült. Az Irgalmasok kórházába szállították. A rendőrség veszedelmes lakás­­fosztogatót tett ártalmatlanná. Csak néhány napja szabadult ki a börtönből Molszky Rezső huszonöt éves kitiltott pincér és sorra kö­vette el azóta a lakásfosztogatáso­­kat. Július 8-án a Luther-utca 1a.­­ számú házban, 11-én az Erzsébet­­körút 34. szám alatt, 12-én a Csen­­geri-utca 8. szám alatt, 13-án a Dé­­sewffy-utca 22. szám alatt,­ 14-én­­a Károly-körút 9. szám­ alatt,­­ 15-én a Cserhát-utca 6. szám alatt­i tolvajkulcscsal hatolt be a lakó­

Next