Friss Ujság, 1911. augusztus (16. évfolyam, 181-207. szám)

1911-08-01 / 181. szám

g találták. A szerencsétlenül járt tu­ristát ma reggel Késmárkra szál­lították, honnét Szt.-Pöltenb® vi­szik. A lezuhant Érti­s társai mind gyakorlott turisták voltak, akik az Alpesekben nehéz túrákat is vé­geztek már. A szerencsétlenség oka valószínűen abban a könnyel­műségben keresendő, hogy a lezu­hant Érti nem volt kötéllel társai­hoz kötve. ... ....,---h­rrr? A Népgyűlés az általános választójogért, a tüntetők ellen. Vasárnap délután négy órakor, a Tattersall épületében tartotta meg a szociáldemokrata­ párt, a függetlenségi párt, a­z általános választójog ligája és az országos reformklub együttes népgyűlését az általános, egyenlő, titkos és községenkénti választójog érdeké­ben. A népgyű­lésen mintegy negy­venezren vettek részt, nagyobbára munkások, de a fővárosi polgár­ság is igen jelentékeny számmal volt benne képviselve. Részt vett a gyűlésen sok vidéki küldött­ség is. Népgyűlés végeztével a szét­oszló tömeg egy része énekelve és az általános választójogot éltetve vonult ki a Rákóczi-útra, ahol a rendőrök kivont karddal rontot­tak neki és számos embert, közöt­tük olyanokat is, akik néma né­zői voltak a sokaságnak, többé­­kevésbé súlyosan megsebesítettek. A rendőri támadást különben ma a képviselőházban szóvá is tették: Választójogot mindenek előtt. Délután négy órakor kezdődött meg a gyűlés. Batthyány Tivadar gróf nyitotta meg és utána Justh Gyula beszélt, aki a többi közt ezt mondta: — Célunk állásfoglalás a de­mokratikus haladás, az általános, egyenlő és titkos szavazati jog mellett és tiltakozás az anyagi erőnkkel arányban nem álló óriás katonai terhek ellen. Előbb adják meg a jogokat és csak azután le­het beszélni a nép teherviselő-ké­pességével arányban álló szüksé­ges katonai terhekről. Becsületbe­li kötelessége a törvényhozásnak beváltani több ízben tett ígéretét. Nem elég az ígérgetés, végre le kell rakni a valódi népképviseleti rendszer biztos alapjait. Mi tehát, a képviselőházban azt akarjuk, hogy alkottassák meg sürgősen, minden egyéb kérdést megelőzően az általános, egyenlő és titkos sza­vazati jog. Nagyhatalom akarunk lenni. Ezután Bokányi Dezső, a szo­ciáldemokraták szónoka beszélt igen nagy hatással. Beszédében többek között a következőket mon­dotta: — Az a lelkesedés és helyeslés, amelylyel önök a szónokok szavait kísérték, ezer szónoknál ékesebben bizonyítja, hogy a kitagadottak a maguk jogait követelik és érte mindenkor harcba szállanak. Az az érzelmi és értelmi összhang, a­mely a felszólalók és a jelenlévő megszámlálhatatlan ezrek között mint villamos áram, kellő időben, kellő módon nyilatkozott meg, egymagában fényes tanúsága és perdöntő tanúja annak a nagy pernek, amelyek a jogegyenlő­ségért folytatunk a hatalommal és perdöntő tanúként dönti el: ez a nép érett a jogra. Tisza István legutóbbi beszédével vitatkozott, majd így folytatta: Mi is szeret­nénk nagyhatalom lenni és beval­lom, mint szociáldemokrata, hogy minden szociáldemokrata nagy esz­méket és érzéseket hord lelkében és él bennlünk egy erős, szabad, E­időrtámadás független, nagy nemzet vágya, dan bocsátották, ha megindították amely nemzet a többi nemzetek- ellene az eljárást. kel vetekedik kultúrában, erőben. , , _ , , ,, _, Van-e közöttünk valaki, aki elitél- A­ rendőri támadás a Házban ne egy nemes versenyt, amely a A képviselőház mai ülésének vé­­kérül forog, hogy kinek van egész gén Lovászy Márton kérdést in­­ségesebb országa, kinek több jól­ tézett a miniszterelnökhöz mint lakottja, hol oszlik meg a vagyo-_..belü­gyminiszterhez a tegnap: nosság arányosabban? Ebbem^*a*'jjSjj^őri föllépés dolgában, nagyhatalmi versenyben a. ma­ .'GJ.Vertette a vasárnapi népgyu­­­gyarországi szociáldemokrata párt befolyását. A nép nyugodtan is résztvesz, ezek az eszmék élhet, illedlkedett a gyűlés után is. A a mi lelkünkben és ezek a harcok, rendőrség mindazáltal közéje va­­amelyeket mi akarunk kivívni, gott, ütlegelte és bántalmazta. Az (Taps és eljenzés.) De ezek a haz­­a meggyőződése, hogy a rendőrség cak nem a csatamezőn, hanem az felső utasításra vagdalkozott, eke mellett, a műhelyekben, a ka- (Zajos ellentmondás jobbról.) Azt lapácsokkal, pörölyökkel a kezben kérdezi a miniszterelnöktől, hogy vívódnak. A mi nagyhatalmi tö- talán fél az általános választói fekvésünk kultur-nagyhatalomért jogtól. (Nagy derültség jobbról.) való törekvés. Vagy azt a rendszert akarja meg­.... honosítani itt, mint amelyet Hoz-A határozati javaslat S­vátországban gyakorolt évtizede-Barabás Béla szólalt fel ezek­­en át. (Zajos éljenzés jobbról, után, majd pedig Krejcsi Dezső, a Éljen Héderváry!) választójogi liga képviselője ha- Az elnök. A képviselő úr nyi­­tározati javaslatot terjesztett elő,­latkozata mélyen sértő, ezért rend amelylyel kimondják, hogy a ka­­reutasitom­. (Zajos éljen,és jobb­­tonai javaslatok kérdésének eldön- réle)­tésére csak az általános, egyenlő Lovászy Márton kérdezi a mi- és titkos választójog alapján l mi­­niszterelnöktől, hogy van-e tudo­­rejött népparlamentet tartja illo­­mása arról, hogy ok és felszólítás tévesnek. Helyesléssel fogadta a nélkül rohanta meg a rendőrség a függetlenségi és 48-as pártnak e nyugodt tömeget és ütlegelte, kör­kérdésben tanúsított magatartá-­dézi továbbá, hogy kinek az utasi­­sát és követeli, hogy a kormány a­dájára járt el a rendőrség és hogy katonai javaslatoknak a napirend szándékozik-e a gyülekezési jogot ról való levételével haladék nélkül biztosítani! terjessze be az általános, egyenlő A miniszterelnök válasza. es titkos választójog javaslatai. .... ... . _• Kimondja a népgyűlés, hogy hazá- Héderváry Károly gróf minis­o­­rozatát kérvényileg juttatja a kép tereinek. Nem szándekozik poli - viselőházhoz. hai nyilatkozatot tenni, mert itt a út.:ww­,.. • most csak egy tüntetésről van szó. A határozati javaslatot a nép- Buchinger és társai az általános gyűlés egyhangúlag elfogadta. g tudja, micsoda választói Rendőri támadás. í°f, dolgában (Zajos derültség ,, jobbról) népgyűlésre kert engedei A gyűlés után oszladozó tömeg­­et, amelyet meg is kaptak. A egy nagy része tömött sorokban a gyűlés után a nép egy része elosz­ Rákóczi-útra igyekezett, de mára jött, de körülbelül­­kétszázötven Baross-teren szétoszlásra szólitott ember nem OSZtott szét, hamm­a­ta föl Katona Béla rendőrfogat- Rákóci-utra ment és elfoglalta az mazo. Az óriási sokaság nem tud egész úttestet. Mivel pedig a me­­dett mindjárt szejjelszóródni és netre engedelmet nem kaptak és t?­V£t7-­­ m?.nt Az Aggteleki­ utcáig, mert a rendőrségnek tudomása Bt Valentin Emil rendőrfogalma­ volt arról hogy egy csoport nem jó és Pauly Emil felügyelő pa- akar széto­szlani, a kiküldött rend­­tancsnoksága alatt nagyobb b­­­őrtanácsos nyolcszor szólította föl vas- és gyalogos rendőrcsapat val p„imm­tnt bno r„ 0c70lian el de ta az énekszóval és az általános ?n;3n Mrét?8?*? ?volt választójog éltetésével tovavonuló­­va a -raí­­-en ámtán a cso­­tömeget, amelyet a fogalmazó is-­za], mét szétosztásra szólított föl. A Port nemcsak általános jelszava­­fölszólitásnak itt sem lehetett meg miat, hangoztatott, hanem azt kial­­a gyors foganatja, mire a rend­ tótták be a hóhérokkal. Le p­­őrök parancsot kaptak a tömeg­békékkel. (Nagy zaj.) S­e­n­d szétoszlatására. A rendőrök kard- r­endőröket is ütlegeltek és nyol­cal rontottak neki az embereknek ^ovas és gyalogosrendőrt súlyosan és megkezdődött a megszokott hu­ piegsebesitettek. ^ Mindezen kove^* dapesti színjáték, férfiak és nők, k­ezt­eben a rendőrség rövid nap tüntetők és nézők ütlegelése és si­ alatt szétoszlatta a népét. Sajnála­­koltozás, segitségkiáltás, káromko­­tos, hogy ártatlanok is szenvedtek, dás, fütyülés hallatszott és esze- c­e .Okozói ennek azok, akik­ a népét veszetten menekült mindenki, fölizgatták. (Zajos tetszés j­obbról.) A Sip-utcánál újabb rendzavarás A sajtóiroda jelentése® történt és itt Schmidt rendőrnél-A rendőri sajtóiroda ezt jelenti a^elő “f^átvan a tLé? a tüntetésről • nagymeltósagu Justh Gyula urat, . , “ ‘ . . ,, . , (Zajos derültség) olyképp szokitot-A népgyülés végeztével. ket-ha-­ta meg: „Kegyelmes uram bizton romezer főnyi tömeg a Rákóczi- mehet de ezt a tüntető tömeget útra vonult, amelynek gyalogja­ tűröm.“ Justh Gyula még to­­rosat es kocsmtját is elfoglalva,­vább­­ ment a csoporttal, de mi­­almasan tüntetett. A rendőrség a fé­l a váci­ körut elején kocsira tüntetőket többször fölszólította a­mi a töm is foszlott. (Nagy szetoszlasra, de a felszolitasnak \ *_ • f .„„„Ji­foganatja nem volt. A tüntetők a Mi ' rendőröket tettleg bántalmazták, 1101? ezt *e e­l’ ^ erre azután elrendelték a tömeg lefel e a TMgyon- «s életbiztossa­­szétoszlatását. A rendőrök kard- megőrizni, es a polgárok heke­­dal láttak a munkához és csak­ 3-t megóvni, ezt meg is ér­tette. A hamar tiszta volt a Rákóczi-út a r­endőrség semmiféle külön utasi­­tüntetőktől, a rendőrkard azonban n®em kapott, csak szabályas sérülést nem ejtett senkin, úgy, értelmében járt el. A gyülekezési hogy a mentők beavatkozására jog dolgában semmi intézkedésre nem volt szükség. A szétoszló­ szükség nincs, mert a rendőrség tás után mintegy kétszáz ember a gyülekezést megengedte, de a­za újra összesereglett, a Justh-párt varga tüntetést sem eddig, sem ez­­elé akart vonulni, de ezeket a rend után megenged­ni­em fogja, (orász őrök kardhasználat nélkül szét- szas, zajos éljenzés jobbról.) oszlatták. A tüntetés folyamán tt,­mindössze egy előállítás történt, a Hedervary a választójogról, mennyiben Weisz Jenő fodrászső- Lovászy Márton. Mint szemta­­gédet előállították a VII. kerületi nu előadja, hogy a néptömeg nyu­­kapitányságra, mert a villamos­ godtan vonult be a Rákóci-uttra s ról azt kiabálta le a tüntetőknek: a gyalogjárón haladt, mig csak a Üssétek le a rendőröket! A föci- rendőrség rá nem tört. A rerülőr­­rászsegédet igazolás után szaba- tiszt azt mondta Jutsch Gyulának: a kegyelmes urat átbocsátom. Hát azt hiszi a rendőrség s a miniszter­elnök, hogy az utca csak a kegyel­mes uraké! (Zajos helyeslés a bal­oldalon.) Úgy látszik, hiába kér­nek biztosítékot a mai rendszertől, a szabadság biztosítékait majd meg fogja szerezni a népparla­ment. (Élénk éljenzés és taps a baloldalon.) Héderváry gróf miniszterelnök: Azt hiszi Justh meg lehet eléged­ve a tegnapi gyűléssel. Különben — úgymond a szóló, — vagyok én olyan barátja az általános válasz­tójognak, mint Justh Gyula. (Za­jos helyeslés a jobboldalon.) Ha a tömeg csak az általános választó­jogot éltette volna, nem lett volna semmi bántódása. A rendőrség teg­napi tapintatos viselkedése ismét bebizonyítja, hogy a főváros va­gyon- és életbiztossága jó kezekben van. A gyülekezési jog biztosításá­ra éppen elegendők azok a garan­ciák, amelyek a törvényekben meg vannak. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) A többség a miniszterelnök vá­laszát tudomásul vette. VSffSá U I 8 a 6 1911. au­gusshi«. t, Nyílt-tér. , Túlságos kövérség mindenkinek kellemetlen s minden elhízott em­bernek az a legfőbb vágya, hogy lefogyjon. Ez azonban az egészség gyengítése nélkül csakis úgy ér­hető el, ha a beteg minden reggel éhgyomorra körülbelül egy pohár­nyi valódi Ferenc József-keserűvi­zet iszik. Gyakran már 3—4 heti használat után meg lesz az ered­mény. A zsírtömegek nyomtalanul eltűnnek, a­nélkül, hogy az élet­rendet a legkevésbbé is meg kelle­ne változtatni. Ha azonban a be­teg az ásványvizivás után még egy félórás sétát is tesz, az ered­mény még gyorsabban fog mutat­kozni. A Ferenc József-keserű­víz­­források Igazgatósága Budapesten van. Bezárták a beszin-poklot. Talpára állt a 111. elöljáróság. A Koval­d-gyári négyszeres em­berölés dolgában ma olyan fordu­lat állott be, mely bizonyára osz­tatlan megelégedést kelt a leg­szélesebb néprétegekben. A VII. kerületi elöljáróság ma egyszer­­s mindenkorra betiltotta, megszün­tette a pokol­gyár benzin­üzemét, a helyiségeit egy hatósági bizott­ság le is pecsételte már. A VII. kerületi elöljáróság, mint elsőfokú tűzrendészeti ható­ság nevében Kiss Ferenc dr. kerü­leti elöljáró vasárnap kézbesítette a Szövetség­ utcza 35—37. szám alatt levő halál­gyár tulajdonosá­val a tiltó határozatot, mely Kovaldék úgynevezett ben­zinmosodásának, illetőleg a benzinnel való tisztítás­nak megszüntetését elren­deli és utasítja Kováld Emil dr.-t, hogy a gyár összes helyiségeiben, a tör­vényes következmények terhe mellett, haladékta­lanul szüntesse be a ben­zinnel való mosást. Ez a véghatározat nem felebbez­­hető, csak birtokon kívül, vagyis a felebbezésre való tekintet nél­kül végrehajtandó. A megokolás­­ban azt hozza fel az elöljáróság, hogy a gyár tulajdonosa a koráb­bi tűzrendészeti kikötéseket nem tartotta be. Engedély nélkül a földszinten és a gépkocsi félszer-

Next