Friss Ujság, 1911. október (16. évfolyam, 234-259. szám)

1911-10-03 / 235. szám

1911. október 3. FRISS ÚJSÁG Kállay Abul is, a Ház is a vá­laszt tudomásul veszik. Lukács László pénzügyminisz­ter most felel Désy Zoltán kérdé­sére, melyben az 1911. évi költség­­vetésbe beállított husz millió rend­kívüli hadügyi hitel és az 1912. évi költségvetés dolgában kérdezi a pénzügyminisztert. Első kérdé­sére azt feleli, hogy a kérdéses ösz­szeg nem a véderőreform költsé­gének részlete. Részletes adatok­kal igazolja, hogy ez az összeg részben Bosznia annexiójával, rész­ben a hadsereg egyéb szükségletei­vel összefüggő szervezési munkák­kal járó költségekre szükséges. A második kérdésre azt feleli, hogy az 1912. évi költségvetést már a legközelebbi napokban beterjeszti, de annak még ez évben való letár­­gyalása a képviselőháztól függ. (Éljenzés.) Désy Zoltán és Lukács László pénzügyminiszter rövid megjegy­zései után a kérdező és a Ház tu­domásul vette a választ. Az ülés két óra előtt végződött. TÁVIRATOK. Ötszáz embert eltemetett a víz. Newyork, október 2. (A Friss­­Újság távirata.) Borzalmas sze­rencsétlenség történt Arkansas­ ál­­lamban, Austin­ban. Tegnap dél­után egy építési fatelep csúsztató helyén átszakadt egy magasan fekvő malomgát. Több millió hek­toliter víz szakadt le a gát alatt elterülő Austin községre. Kava­rogva, erdőket elsodorva zúdult az örvénylő tenger a községre, amely­nek házait eltemették a hullámok. Több mint kétezer ember került a ragadó, sebes árba. A lakosság­nak nem volt ideje menekülni, alig néhány ember jutott el a kö­zeli dombokra, amelyeket nem ért el az áradás. Este felé nőtt a bor­zalom, több ház kigyuladt és a ma­gasra fölcsapó lángok világították be a pusztulást. A mentő­akció ne­hezen indult. Eddig hatvan holt­testet halásztak ki a hullámokból. Newyork, október 2. (A Friss Újság távirata.) Az austini gát­szakadásnál körülbelül ötszáz em­ber pusztult el. Egész Austin egy borzalmas romhalmaz. Ha­talmas épületeket félmértföldnyi távolságra elsodort az ár. A sze­rencsétlenség után támadt tűzvész a mentést lehetetlenné tette. Egész éjjel jajgatás hallatszott az égő romok alól. Az utcákat, amelyek­ről eltakarodott a víz, holttestek borítják. Magyar tanár amerikai egyetemei­ Alsókubin, október 2. (A Friss Újság távirata.) Egy Chikagóból érkezett kábelsürgöny szerint Grünwald Bertalan alsókubini il­letőségű vegyészmérnököt a chi­­kagói egyetem tanárnak hívta meg. Szerencsétlenség. Paris, október 2. (A Friss Újság távirata.) Pontoiseben Mosco de Majo osztrák nagykereskedő gép­kocsija összeütközött egy társze­kérrel. De Mayo és tizennégy éves fogadott leánya súlyosan megse­besült. POLITIKA. A múlt héten megszakított hús­­tárgyalásokat, melyeknek célja a magyar és osztrák kormány közt megegyezést létesíteni az argentí­nai húsbeh­ozatal kérdésében, hol­nap folytatják Budapesten. Az osztrák minisztériumok küldöttei ma délután Budapestre érkeztek. Auffenberg közös hadü­gyminisz­ter október kilencedikén Buda­pestre érkezik, hogy a magyar kormány tagjainak hivatalosan bemutatkozzék. Lugosról táviratozzék: A kato­nai terhek emelése, az általános, titkos választójog és az obstrukció mellett vasárnap népgyű­lés volt itt Makai Ágost dr. elnöklésével. A Justh-párt nevében Győrffy Gyula, a választójogi liga nevé­ben Szende Pál, a szociáldemokra­ta párt nevében Buchinger Manó beszélt. Székesfehérvárott tegnap, va­sárnap a katonai terhek ellen és az általános választójog érdeké­ben nagygyűlés volt, amelynek fo­lyamán Mansdorff Géza báró, a város képviselője nyilatkozott a politikai helyzetről. Beszéltek Ba­rabás Béla, Bosnyák Géza és Báth Endre is. Pozsonyból táviratoztak. Az it­teni keresztényszocialista egyesü­let népgyűlést rendezett, melynek napirendjén az általános politikai helyzet és a választói reform sze­repeltek. Giesswein indítványára határozati javaslatot fogadott el a népgyűlés, amelyben arányossági alapon nyugvó általános, titkos, egyenlő és községenkénti választó­jogot követel. Gyilkos főhadnagy Vasárnap reggel? Bartl főhasarcag M­agyosi lőtte Lázár Ödön honvéd°hadr­nagyot. Véres bosza az elcsábított feleségért. LÁZÁR ÖDÖN az áldozat. Lázár Ödön, a budapesti első honvédgyalogezredben szolgált, de két évvel ezelőtt betegség címén nyugdíjaztatását kérte, az eljárás azonban folyamatban van még és a hadnagy ezalatt várakozási illet­ményt kapott. A hadnagy nagyváradi szülők gyermeke, de rendszerint Buda­pesten tartózkodott. Sokat járt Miskolcon lakó bátyjánál, Lázár Lorántnál, aki az Osztrák-Magyar Bank fiókjának hivatalnoka. Itt Budapesten barátjánál, Márkus Aladárnál, aki az Erdélyi Faipar Részvénytársaság tisztvi­selője, lakott Bajnok­ utca 21. szá­mú h­áz első emeletén. A lakása meglehetősen szegényes berende­zésű, de van benne zongora és a falon pedig értékesebb művészi festmények lógnak. Ebben a szo­bában élt ennek a szerelmi re­génynek szomorú hőse. Lázár szegénysorban volt, de nélkülöznie még sem kellett. Márkus Aladár, ki nemcsak barát­ja, de sógora is, állandóan támo­­gatta. Ezenkívül még a családja is segítette. Néhány nap előtt elutazott és Márkustól azzal búcsúzott el, hogy visszamegy Miskolcra. Ki­derült azonban, hogy utoljára nem Miskolcon, hanem Szatmárott járt, amit Lázár eltitkolt a barát­ja előtt és még levelet se irt neki. BARTL FŐHADNAGYNÉ: Ez az utazás lett a végzete. A szatmári tiszti kaszinóban egy es­télyen megismerkedett boldogfalvi Bartl Róbert főhadnagy feleségé­vel született Okolicsányi Erzsébet­tel, egy viruló szép fiatal asz­­szonynyal, akinek a délceg, fiatal hadnagy túlontúl megtetszett. Ezt a forró érzelmet viszonozta Lázár hadnagy is és hevesen udvarolni kezdett az asszonynak. Nem tellett bele három nap és Bartlné családi tanácskozást hi­vatott össze s kijelentette, hogy el fog válni az űzéitől. A családi tanács persze méltat­lankodva fogadta az asszonynak ezt a bejelentését, de végre mégis belenyugodtak abba, hogy elvál­jon hitestársától, akivel mindösz­­sze két év óta élt együtt. Amikor a dologról Bartl főhad­nagyot értesítették, szinte sirán­kozva kérte a feleségét, hogy ne hagyja el, nem tud nélküle élni. Az asszony azonban hajthatatlan maradt, sőt hogy elhatározásának érvényt is szerezzen, csomagolha­tott és három nappal ezelőtt fel­utazott Pestre, rokonaihoz, akik itt az Andrássy­ út 53. számú ház­ban laknak. Az útra elkísérte Lol­­sár hadnagy is. Mikor Pestre érkeztek, a pálya­udvarnál elváltak. Bartlné meg­táviratozta rokonainak, hogy ér­kezik és azok kocsival várták a pályaudvarnál. Lázár hadnagy bemutatkozott, aztán elköszönt, hazament Bajnok­ utcai lakására. Budapesten csak egyszer talál­kozhattak a szerelmesek, szomba­ton reggel, amikor az asszony konflison ment a Bajnok-utca 81. számú háza elé, de föl nem ment­, lefúvatta a hadnagyot. Többé nem láthatták egymást. BELESZÓL A FÉRJ IS. Bartl főhadnagy Budapesten. Bartl főhadnagy a felesége tá­vozása után anyósának, Okolicsá­­nyinénak a társaságában szomba­ton este Budapestre érkezett. A pályaudvarról az And­rássy­­út 32. számú házhoz hajtattak, a­hol Bartlné Okolicsányi Erzsébet Knaust Arnold nyugalmazott szá­zadosnál lakott. A főhadnagy fel­tűnően izgatott volt és azt se tud­ta, mit csinál. A frakkeresnek já­ró viteldijat a kövezetre dobta és mikor Csernák János házmester felesége kaput nyitott, hebegve és kapkodva kérdezte, hogy Knaast ott lakik-e. Okolicsányiné a liften ment föl, de a főhadnagy nem akart beszállni, hanem izgatottan a lépcsőn szaladt föl a második emeletre. Hogy ekkor milyen je­lenetek játszódtak le férj és fele­ség közt, azt nem lehet megtudni. A leszámolás órája. Már reggel hét órakor föl és alá sétált a Bajnok­ utca 21. szám­i ház előtt Bartl Róbert főhadnagy. So­kaknak fel is tűnt, hogy milyen sokáig tartózkodik a ház előtt az izgatottnak látszó katonatiszt. Később aztán megtudták. Egy óra hosszat sétált a ház előtt. Nyilvánvalóan azon töpren­gett, hogy mit tegyen? Reggel 8 órakor aztán végre elszánta ma­gát a véres leszámolásra. Ekkor hordárt küldött fel Lázárhoz a következő üzenettel: — Az Okolicsányi nagysága ké­veti a hadnagy urat, ha lehet ki­lencig, de ha lehet, rögtön men­jen el az Andrássy­ út 32. szám alá. Lázár gyorsan felöltözködött. ÍGY TÖRTÉNT A GYILKOSSÁG! Amikor a lépcsőn lefelé ment és a kapubejárat közelébe ért, egy­szerre elébe toppant Bartl főhad­nagy, aki rövid szóváltás után elő­rántotta szolgálati revolverét és azzal rálőtt a hadnagyra. A golyó a szemébe, azon át pedig az agyá­ba fúródott Lázárnak, aki hátra­vágódott és zsebredugott kézzel, hörögve, haldokolva maradt fekve a kapualja gránitkockáin. Baril főhadnagy a merénylet elkövetése után elhajította revol­verét és futásnak eredt. Ki a Pod-i A MERÉNYLET UTÁN. A durranást sokan hallották, egy pillanat alatt tömeg verődött össze. Sokan a merénylő katona­tiszt üldözésére mentek, többek közt a Szondy­ utca és Bajnok­ ut­ca sarkán posztoló rendőr is, de nem tudták elfogni. A lövés zajára kitódultak a ház­beliek, akik rémülten értesítették Márkus Aladárt, a tragédia szo­morú hősének sógorát a véres merényletről. .Lázár hadnagy ott feküdt hö­rögve a gránitpadlón, Márkus pe­dig sírva, szinte eszét vesztve ro­hant át egy közeli kávéházba, a­honnan a rendőrségre, majd a mentőkhöz telefonált. A mentők csakhamar kivonultak és a XVI. helyőrségi kórházba szállították az átlőtt, utolsót vergődő hadna­gyot, aki útközben meghalt. Néhány perccel ezután megér­kezett Krecsányi Kálmán detek­­tívfőnök, Kóródy M. Béla rend­őrkapitány és négy detektív. Ki­hallgatták a házbelieket, aztán a közben értesített, térparancsnok­ság megbízásából négy detektívet küldtek ki a merénylő felkutatá­sára. Márkus Aladár kétségbeesetten vágta magát a legelső bérkocsiba és az Andrássy­ út 33. számú ház­ba hajtatott, hogy Okolicsányi Er­zsébetet értesítse a megdöbbentő gyilkosságról. Legnagyobb csodálkozására egy főhadnagy nyitott neki ajtót, aki­ről csak később tudta meg, hogy Bartl főhadnagy volt. — Megölték Lázárt! — zokogta a főhadnagynak a szerencsétlen ember. A sógora vagyok.. A főhadnagy cinikusan ismé­­telte: — Megölték? Igazánl — Megölték, tudom is ki volt a gyilkos! Azt meg én ölöm meg! Ez a párbeszéd folyt le Márkus és Bartl között tíz perccel a gyil­kosság után. Bartlt letartóztatták­. A főhadnagy nem sokkal ezután elment a térparancsnokságra és bejelentette a történteket. A ka­tonai hatóság nyomban intézke­dett. Elmentek Bartlnéhoz, az An­drássy­ út 32. sz. házba, hogy ki­hallgassák. A kihallgatás után, a katonai bizottság egyik tagja azt a véleményét fejezte ki Bartl egyik rokona előtt, hogy a főhad­nagy korrektül járt el, hasonló esetben a katonának ez a köteles­sége. Bartl állítólag ezt vallotta a tér­­parancsnokságon felettes katonai hatóságának. — Körülbelül 14 nap előtt — mondta jegyzőkönyvbe Bartl fő­hadnagy — Lázár hadnagy erő­szakosan betolakodott a családom­ba. Gyanakodtam ugyan, de sem­mi bizonyosat nem tudtam. Min­den kiderült azonban pénteken, a­mikor a feleségem elutazott Szat­márnad. Én szombaton este érkez­tem Budapestre és első dolgom volt az asszonyt felkeresni. A fe­leségem ekkor bevallotta, hogy Lázárral szerelmi viszonya volt. Egy álmatlanul eltöltött éjszaka után elmentem Lázár lakására. Lehivattam egy hordárral, hogy felelősségre vonjam. Mikor azt láttam, hogy hátsó zsebéhez nyúl, ezt kiáltottam: — Ne mozduljon, mert lelövöm! És miután ezt a mozdulatot folytatta, lelőttem. Előbb lakáson rá mentem, hogy privát ügyeimet elintézzem és most itt önként je­lentkezem a térparancsnokságon. E vallomás után a­ főhadnagyot letartóztatták és átkísérték a kö­zös hadbíróság Margit­ körúti fog­házába, S­ imniczky­ utcába, ahol felkapasz­kodott egy villamosra, átszállóje­gyet vett a körútra és visszament a feleségéhez.

Next