Friss Ujság, 1911. november (16. évfolyam, 260-285. szám)

1911-11-01 / 260. szám

XVI. évfolyam, 260. szám._____Budapest, 1911. november 1. Szerda______Ara2filLTagár-és timepnap4fill POLITI­KA­I NAPILAP. Ül MN ldv*tetéval mindennap e Virágvásár a Kerepesi-uti term.- elett. (­Felvette a „Friss Újság“ fényképésze.) m Lapnak mai SimepE számának ára fsltása M­eghalt a Miro Minisztertanács a helyzetről. Amit a „Friss Újság“ elsőnek és akkor egyedül tudatott olvasói­val, bekövetkezett. Ma már félhi­vatalosan is jelentik, hogy a béke meghiúsult, mert neon jöhetett lét­re a megegyezés a többség és az obstruáló kisebbségi pártok kö­zött. A béke reménye tehát a múlté és amikor ide temetjük, tekint­sünk vissza arra, hogy mi adott neki életet és mi ölte meg. Az éle­tet az adta neki, hogy az ország érdeke kiáltó jajszóval követelte, hogy legyen immár vége annak az időpocsékolásnak, annak az éhez­­tetésnek, amelynek súlya alatt az ország népe szenved és senyved. Az ország érdeke parancsolólag követelte, hogy az obstrukció vé­get érjen. A kormány és a többség pedig mindent megtett, hogy meg­tudja, hogy mit is akarnak az ob­struáló kisebbségi pártok, hogy aztán ez alapon tárgyaljon és ál­lapodjék meg. De mit tett az ellenzék a meg­egyezés érdekében. Azon kellett volna kezdenie, hogy első sróban a maga kebelében hozzon létre meg­egyezést. A „Friss Ujság“-ban is többször, nyomatékosan hangzott el a sürgetés, hogy állapodjék meg a Justh-párt és a Kossuth-párt va­lami egységes követelésben, amire a választójog kérdése elegendő ala­pot nyújtott. Azonban ez a két párt nem tudott, megegyezni. Mindegyik megmaradt a maga kü­­lön követelése mellett. És most a következő helyzet előtt áll­­a kormány: Ha egyezsé­get, létesít a Justh-párttal a vá­lasztójog dolgában, akkor a Kos­­suth-párt, amelynek nem kell az általános választójog, fog tovább obstruálni, ha pedig a Kossuth­­párttal köt egyezséget, akkor a Justh-párt, amely nem ragaszko­dik a nemzeti engedményekhez, de ragaszkodik az általános választó­joghoz, fog tovább obstruálni. Kétfelé egyezkedni nem lehet, mert ahhoz nem elég gyenge a kormány, ellenben erős ahhoz, hogy kétfelé harcoljon. Tehát két­felé fog harcolni. A harcnál ő is, mi is jobban szerettük volna a bé­két, de az ellenzék a programmját illetőleg tanúsított ingadozása és személyi vágyait illetőleg tanúsí­tott mohósága tette lehetetlenné a békát, övé az ezért való felelősség, a kormányé pedig az e magatar­tásból leszű­rődő következtetés. A következtetés pedig a harc. Hogy mi lesz ennek a harcnak első megnyilvánulása, azt most­ még nem lehet tudni. A harc nem Programm­ja a kormánynak, ha­nem az ország érdekének, a béké­nek, a rendnek, a munkának meg­védésére való eszköz és a kormány meg a többség attól teszi majd füg­gővé a magatartását, hogy mit kí­vánnak ezek az érdekek. Annyi azonban bizonyos, hogy mire megint összeül a képviselő­ház, a magyar politikai helyzet­ben nagy és fontos változások fog­nak bekövetkezni. A béke meghiúsult. A béketárgyalások meghiúsu­lásáról a következő félhivatalos közlemény jelent meg: A Budapesti Tudósító il­letékes helyről arról ér­tesül, hogy miután a nor­mális működés helyreál­lítása érdekében folyta­­­tott béke­tárgyalások al­kalmával nem sikerült oly feltételeket precizírázni, a­mely az egész ellenzéket megnyugtatnák, a kor­mány a felszínre került nézetekben nem lát szilárd alapot, hogy az ellenzék­kel közvetlen tanácskozás­ba bocsátkozzék. Minisztertanács. A nagy eseményt, amely for­dulópontot jelent a politikában, a következő jelentés előzte meg: A képviselőház mai ülé­se előtt Héderváry Ká­roly gróf miniszterelnök miniszteri értekezletet tar­tott, amelyen a kormány tagjai a távollevő Zichy János gróf közoktatás­ügyi és Serényi Béla gróf földművelésügyi miniszte­reken kívül kivétel nél­kül részt vettek. Az esz­mecsere egy óra előtt pár perccel ért véget. Az ér­tekezlet után a miniszter­elnök felkereste az elnök száljában Berzeviczy Al­­bertet. Mit mond Tisza? A minisztertanács után Tisza István gróf a Ház folyosóján ezt a kijelentést tette: — Justh Gyula ba­jai be­széde után, amely azt hir­deti, hogy általános, egyen­lő és titkos választói jog nélkül kibontakozás nin­csen és Kossuth Ferenc vasárnapi cikke után, a­mely azt mondja, hogy Justh nélkül kibontako­zást csinálni nem lehet, minden békekísérlet hiá­bavaló. Ahhoz kell tehát fognunk, amire a nemzet bennünket ide küldött. A házszabály szigorú alkal­mazásával vissza kell ál­lítanunk a parlament munkarendjét. Még érte­ném az elnézést egy legá­­lis kisebbséggel szemben, de olyan kisebbséggel szemben nem, amely min­den munkát megakaszt. A kijelentést sok sallanggal ad­­ták vissza és hozzáfűzték, hogy Tisza István gróf azt is mondot­ta, hogy vállalja a Ház elnöksé­gét. Amikor Tiszát ez utóbbi ki­jelentés iránt megkérdezték, azt felelte, hogy ilyet nem mondott. Az ellenzék egyenetlen. A béke meghiúsulását bejelen­tő közleményt tanácskozás előzte meg Héderváry gróf és Berze­­viczy között. Ezen a tanácskozó

Next