Friss Ujság, 1911. november (16. évfolyam, 260-285. szám)
1911-11-01 / 260. szám
XVI. évfolyam, 260. szám._____Budapest, 1911. november 1. Szerda______Ara2filLTagár-és timepnap4fill POLITIKAI NAPILAP. Ül MN ldv*tetéval mindennap e Virágvásár a Kerepesi-uti term.- elett. (Felvette a „Friss Újság“ fényképésze.) m Lapnak mai SimepE számának ára fsltása Meghalt a Miro Minisztertanács a helyzetről. Amit a „Friss Újság“ elsőnek és akkor egyedül tudatott olvasóival, bekövetkezett. Ma már félhivatalosan is jelentik, hogy a béke meghiúsult, mert neon jöhetett létre a megegyezés a többség és az obstruáló kisebbségi pártok között. A béke reménye tehát a múlté és amikor ide temetjük, tekintsünk vissza arra, hogy mi adott neki életet és mi ölte meg. Az életet az adta neki, hogy az ország érdeke kiáltó jajszóval követelte, hogy legyen immár vége annak az időpocsékolásnak, annak az éheztetésnek, amelynek súlya alatt az ország népe szenved és senyved. Az ország érdeke parancsolólag követelte, hogy az obstrukció véget érjen. A kormány és a többség pedig mindent megtett, hogy megtudja, hogy mit is akarnak az obstruáló kisebbségi pártok, hogy aztán ez alapon tárgyaljon és állapodjék meg. De mit tett az ellenzék a megegyezés érdekében. Azon kellett volna kezdenie, hogy első sróban a maga kebelében hozzon létre megegyezést. A „Friss Ujság“-ban is többször, nyomatékosan hangzott el a sürgetés, hogy állapodjék meg a Justh-párt és a Kossuth-párt valami egységes követelésben, amire a választójog kérdése elegendő alapot nyújtott. Azonban ez a két párt nem tudott, megegyezni. Mindegyik megmaradt a maga külön követelése mellett. És most a következő helyzet előtt álla kormány: Ha egyezséget, létesít a Justh-párttal a választójog dolgában, akkor a Kossuth-párt, amelynek nem kell az általános választójog, fog tovább obstruálni, ha pedig a Kossuthpárttal köt egyezséget, akkor a Justh-párt, amely nem ragaszkodik a nemzeti engedményekhez, de ragaszkodik az általános választójoghoz, fog tovább obstruálni. Kétfelé egyezkedni nem lehet, mert ahhoz nem elég gyenge a kormány, ellenben erős ahhoz, hogy kétfelé harcoljon. Tehát kétfelé fog harcolni. A harcnál ő is, mi is jobban szerettük volna a békét, de az ellenzék a programmját illetőleg tanúsított ingadozása és személyi vágyait illetőleg tanúsított mohósága tette lehetetlenné a békát, övé az ezért való felelősség, a kormányé pedig az e magatartásból leszűrődő következtetés. A következtetés pedig a harc. Hogy mi lesz ennek a harcnak első megnyilvánulása, azt most még nem lehet tudni. A harc nem Programmja a kormánynak, hanem az ország érdekének, a békének, a rendnek, a munkának megvédésére való eszköz és a kormány meg a többség attól teszi majd függővé a magatartását, hogy mit kívánnak ezek az érdekek. Annyi azonban bizonyos, hogy mire megint összeül a képviselőház, a magyar politikai helyzetben nagy és fontos változások fognak bekövetkezni. A béke meghiúsult. A béketárgyalások meghiúsulásáról a következő félhivatalos közlemény jelent meg: A Budapesti Tudósító illetékes helyről arról értesül, hogy miután a normális működés helyreállítása érdekében folytatott béketárgyalások alkalmával nem sikerült oly feltételeket precizírázni, amely az egész ellenzéket megnyugtatnák, a kormány a felszínre került nézetekben nem lát szilárd alapot, hogy az ellenzékkel közvetlen tanácskozásba bocsátkozzék. Minisztertanács. A nagy eseményt, amely fordulópontot jelent a politikában, a következő jelentés előzte meg: A képviselőház mai ülése előtt Héderváry Károly gróf miniszterelnök miniszteri értekezletet tartott, amelyen a kormány tagjai a távollevő Zichy János gróf közoktatásügyi és Serényi Béla gróf földművelésügyi minisztereken kívül kivétel nélkül részt vettek. Az eszmecsere egy óra előtt pár perccel ért véget. Az értekezlet után a miniszterelnök felkereste az elnök száljában Berzeviczy Albertet. Mit mond Tisza? A minisztertanács után Tisza István gróf a Ház folyosóján ezt a kijelentést tette: — Justh Gyula bajai beszéde után, amely azt hirdeti, hogy általános, egyenlő és titkos választói jog nélkül kibontakozás nincsen és Kossuth Ferenc vasárnapi cikke után, amely azt mondja, hogy Justh nélkül kibontakozást csinálni nem lehet, minden békekísérlet hiábavaló. Ahhoz kell tehát fognunk, amire a nemzet bennünket ide küldött. A házszabály szigorú alkalmazásával vissza kell állítanunk a parlament munkarendjét. Még érteném az elnézést egy legális kisebbséggel szemben, de olyan kisebbséggel szemben nem, amely minden munkát megakaszt. A kijelentést sok sallanggal adták vissza és hozzáfűzték, hogy Tisza István gróf azt is mondotta, hogy vállalja a Ház elnökségét. Amikor Tiszát ez utóbbi kijelentés iránt megkérdezték, azt felelte, hogy ilyet nem mondott. Az ellenzék egyenetlen. A béke meghiúsulását bejelentő közleményt tanácskozás előzte meg Héderváry gróf és Berzeviczy között. Ezen a tanácskozó