Friss Ujság, 1912. február (17. évfolyam, 27-51. szám)

1912-02-01 / 27. szám

XVII. évfolyam, 27. szám,_______Budapest, 1912. február 1. Csütörtök Ara 2 fill., vasár-és Sanegnap 4 fill. NAPILAP« Megjelenik hétfő kivételével mindennap PBOWPfew RB PB B— 0M fill.fPll­­_ B2F­39 korán reggel, fontos alkalommal napon* ELŐFIZETÉSI ÁRA: bP? *££^5^, kint többször, ünnepnap után is. Helyben: házhoz hordva 60 fill. EBT UH §E2 SshTsff K« Eh­ Km |||áfl ^ , Vidéken: postai szétküldéssel WLm MM ■ IT % M If 11 H® SZERKESZTŐSÉGES KIADÓHIVATAL, egy hónapra 1.20 korona. M­g| g K Jg H gg V" Honvéd­ utcza 10. sz. Szerte, telefon _ _ 137—51. §H || SrS» Wh BW| B|| |w MM H| ■■ fff p& fja Tfg FIÓKKIADÓHIVATALOK: Sww.: z z Is—»«. m p p li BKk ^ vi­ **«•■»**,3~ Nyomda „ _ _ 54-3». Hl EB H W vMEP mi Vffl wp IV.. K.c.koméd­-utc­a 8. *% 14. £ FEKETE SZTRÁJK. A fővárosi kéményseprősegé­dek, akik tegnap kimondták a sztrájkot, a Posch-féle vendége­lőben ütötték föl tanyáju­kat. Ott fényképezte le őket a Friss Újság számára Torda József. m mmmm m k bizonyítvány. Szomorú dolog a nagyok drá­mája is. Csak az, hogy oly töme­gesen fordul elő, vette élét annak a megrendítő ténynek, hogy az élet terhe alatt összeroppannak emberek és a megsemmisülésbe, a halálba menekülnek előle. De azt, ami a bizonyítványosztogatások e napjaiban valósággal állandó ro­vatja lett az újságoknak: a gyer­mekek öngyilkosságát sehogy sem tudjuk megszokni. Pedig ezek a drámák is ugyan­csak tömegesen fordulnak elő. Csakhogy ez a tömeg nem tud el­­fásítani, nem tud elértékteleníte­­ni. Ahányszor elolvassuk, hogy ez vagy az a kis ember gyilkos szándékkal emelt kezet önmagá­ra, valami láthatatlan, erős kéz, belemarkol az ember szívébe, vé­­­gigcsap az ember lelkén. Kicsiny emberek, akiknek még fogalmuknak sem volna szabad lenni az élet sötét oldalairól, akik­nek testét, lelkét folyton a meleg, erőt adó jókedv és gondtalanság napsugaraiban kellene füröszteni, egyszerre a legsötétebb kétségbe­esés örvényébe sodródnak, amely elnyeli őket. Diadalmas hajkurá­­szással kellene végigszáguldaniuk erdőn, mezőn, mosolygó játékkal kellene sütkérezniök az otthon melegében és ők fegyvert emel­nek maguk ellen, vagy nekimen­ti­ek a Dunának. Miért? A bizonyítványért! A bizonyít­ványért! Egy rongy pa­pírért, aminek az életben soha semmi hasznát nem veszik, amit csak a nagyképűség és az eltapló­­sodott agyvelők ruháznak fel oly fontossággal. Ki kérdezte a susz­terét, a boltosát, a hivatalnokot, az orvost és a többit, hogy milyen volt a bizonyítványa? Senki. Min­denki számára, amint azt a józan értelem diktálja, az a fő: jól vég­­zi-e a dolgát, becsületes, tisztessé­ges ember-e. És ezeket az ártatlan kis embereket ezzel a rongy pa­pírral kergetik a kétségbeesésbe, halálba. HSJ3B Apró, ártatlan gyermekeinket, az emberiségnek ezt a reményét mentsük meg ettől a szörnytől. Véget kell vetni a bizonyítvány­nak nevezett kínzóeszköznek. Nincs rá szükség, csak árt. El vele a stzemállapot trájk­olesi és­atonák harca Lisszabonban. A portugál köztársasági kor­mánynak rövid idő alatt sikerült úgy felbőszítenie maga ellen a munkásságot, hogy általános sztrájkba léptek néhány követelé­sükért. Az általános sztrájk egyre inkább terjed Lisszabonból a vi­dékre is. Most aztán a kormány nem tud bölcsebb eszközt a sztrájk megszüntetésére, mint a katonai szuronyt és azt a gyanúsítást, hogy a munkásság királypárti összeesküvés céljait szolgálja. A portugál munkás mozgalomban van sok anarkista elem, de ezért a kétségbeesett kitörésért elsősor­ban azok viselik a felelősséget, akik az új köztársasági uralom­mal nem javították egyben a mun­­kásság életfeltételeit is. Az ostromállapot: Lisszabon, január 31. Az egyre nagyobbodó sztrájk miatt és miután a sztrájkolók többször bombákat dobtak a kato­nákra, a kormány tegnap a dip­lomáciai kar tagjaival folytatott hosszabb tanácskozás u­tán kihir­dette Lisszabonban az ostromál­lapotot. Este nyolc óra után a had­ügy­miinisztérium által kiá­ll­­­tott engedelem nélkül senkinek sem szabad az utcán mutatkozni. Katonák és sztrájkolók harca. Lisszabon, január 31. A minisztertanács tegnap este elhatározta, hogy Lisszabonban elrendeli az ostromállapotot. A kormányépületeket és más nyil­vános épületeket erős lovas- és gyalogos­ csapatok szállták meg. A legtöbb üzlet zárva van. A bel­város nyugodt. Ezt a városrészt erős katonakordon elzárta a kül­városoktól. Több levélhordó, aki a sztrájkolókhoz csatlakozott, teg­nap a többi levélhordót a sztrájk­hoz való csatlakozásra akarta rá­bírni. Ezeket a levélhordókat le­tartóztatták és egy hadihajóra vitték. Ma és tegnap nem jelent meg újság. Az állami nyomda sze­mélyzete a sztrájkolókhoz csatla­kozott. Tegnap letartóztattak egy ékszerkereskedőt, akit azzal gya­núsítanak, hogy a Cale de la Gló­ria­ utcában dinamitmerényletet követett, el. Tegnap este nagyszá­mú sztrájkoló jelent meg a köz­társasági gárda kaszárnyáé­­­nál és több bombát dobott az épület­re. A lovaskatonák kardot rántva nekimentek a tömegnek és több tüntetőt megsebesítettek. Katonák a háztetőkön.­­ London, január 3. Lisszabonban megkezdődött az ostromállapot. A színházak, étke­ző- és mulatóhelyiségek, boltok és gyárak zárva vannak. A nagy vasutakra még nem terjedt ki a sztrájk, mert a sztrájkolók bi­zottsága maga kívánja a vidék­kel való forgalom fen­tartását. Ellenben a közúti vasúti forgal­mat a sztrájkolók megállították. A távíróvonalakat katonák őrzik és még a háztetőkön is katonák vannak elhelyezve. Moltából, Szo­limárból és más helyekből is sztrájkzavarokat jelentenek. A köztársaságiak azt állítják, hogy Egorában a mezei munkások sztrájkja királypárti összeeskü­véssel függ össze. A kormánynak jelentették, hogy körülbelül ezer­­ötszáz főnyi királypárti csapat a spanyol határon át Portugáliába betörni készül. Fenyegetőd­zik a kormány. Berlin, január 31. A Berliner Tageblatt lisszaboni tudósítója ezt jelenti: Fölkeres­tem a miniszterelnököt, aki ezt mondta nekem: A kormány Evorában a hely­zetre való tekintettel meg fogja engedni a munkások egyesületi házának megnyitását, mihelyt új­ra rendes viszonyok lesznek. A kormány a kivételes állapot mel­lett is meg fogja engedni, hogy a munkások bizalmi embereiket el­­küldjék Evorába, hogy ott ők ma­guk győződjenek meg a sztrájko­lók bűnösségéről. A kormány nem hajlandó teljesíteni a sztráj­­kolóknak azt a kívánságát, hogy a polgári kormányzat elmozdítsa állásából. A miniszterelnök kijelentette továbbá, hogy az anarkisták ál­tal fölizgatott sztrájkolók egy ré­

Next