Friss Ujság, 1912. április (17. évfolyam, 79-103. szám)

1912-04-02 / 79. szám

XVII. évfolyam, 79. szám, Budapest, 1912. április 2. Kedd______ára 2 AH, vasár és ünnepnap 4 AH pQ^|-|-||^^| NAPILAP. ÍV Majjdlanik hétfő kivitelivel mindennap ■nmnn HHBk Mn |n H| mgm­anM| 459^, korán roEgol,fbnto. alkalommal napon* ELŐFIZET­SI ÁRA: fja /fpSpk |||§Kal|S­­Pp |||S­­pl kint többször, ünnepnap után I*. "Szuzjvz* fea M§\% 11 l\ir = = £& B BllW UN­vHn Az új Héderváry-kormány a munkapárt tapsai és éljenzése kíséretében bevonul a képviselőház üléstermébe. b­e a h­iflpL A Héderváry-kormány bemutatkozása. Szombaton a király beszélt a magyar nemzethez, most pedig a nemzet felelt erre megválasztott képviselőinek óriási többsége ál­tal. És mik a nemzet válasza? Mi lehet más agg uralkodójának ama szavaira, hogy határozott akarata tiszteletben tartani a nemzet al­kotmányos jogait? Ez a válasz nem lehet egyéb, mint az, amit először a képvise­­lőház többsége, a munkapárt ér­tekezlete, aztán ma a képviselő­ház megadott: legyen zavartalan a béke az alkotmány két tényező­je, a király és a nemzet között. Mást nem válaszolhatott­­volna egy magyar ember sem akkor, a­mikor­­ Magyarország királya negyvenötéves alkotmányos ural­kodására hivatkozással mintegy a maga személye irányában való szeretetképen kéri. Amikor tehát Héderváry Ká­roly miniszterelnök állt szemben az uralkodóval, szintén nem mond­hatott egyebet, mint azt, amit mondott, hogy elejtette a határo­zatot és enélk­ül vállalta továbbra is a kormányzást. Ma pedig bölcs megfontolással a képviselőház kö­vette a kormányt. Héderváry Károly gróf és a kormánya nem igyekezett sallan­gokkal felcifrázni azt, hogy enge­dett a király óhajának. Férfia­san és nyíltan mondotta meg, hogy a határozatnál úgy gyakorlatilag, mint erkölcsileg többre értékelte , uralkodóval való egyetértést és békés, zavartalan együttműkö­dést. Mert ahol ez megvan, ott felesleges minden határozat, kü­lönösen pedig az a határozat, a­melyről szó esett. És különösen fontos ez az egyet­értés most, amikor a külföld fe­lől mind sötétebbé válik a látha­tár, amikor a külpolitika egén minduntalan keresztül cikkáznak a vihart jelző villámok. Ilyen pil­lanatokban és ilyen körülmények között nem szabad megkockáztat­ni az uralkodóval való békét, ame­lyet különben minden magyar teljes szívvel és akarattal kíván fenntartani és megóvni. Ennek a szent békének az óhaj­tása uralkodott a Ház mai ülé­sén, amelyen az új Héderváry­­kormány­­bemutatkozott. A mi­niszterelnök személye iránt való rajongó szeretet és az elhatározá­saival való legteljesebb megelé­gedés hatotta át a Házat.­­ A nemzeti munkapárt vasárnapi értekezletéről és a képviselőház mai üléséről szól következő rész­letes tudósításunk: A nemzeti munkapárton. A kormánynak mai bemutatko­zását a képviselőházban a politi­kai pártok állásfoglalása előzte meg tegnap este. A nemzeti munkapárt vasárnap este értekezletet tartott. A ta­nácskozást Dániel­ Gábor báró el­nök vezette. Megjelent valameny­nyi miniszter és a pártnak majd­nem minden tagja. Daniel Gá­bor báró igen meleg hangon üd­vözölte az új kormányt­ . Héderváry Károly gróf minisz­terelnök szólalt fel ezután. Pár­tunk legutóbbi értekezletén — úgy­mond — igen komoly események történtek. A kormány lemondásá­ra a korona aggályai adtak okot, melyek, sajnos, nem csökkentek, sőt igen komoly fordulatot vettek és olyan helyzetet teremtettek, a­melynek következetes kifejlődését magyar ember gond és hit nélkül el nem viselhette volna. Ilyen hely­zetben természetes, hogy a kor­mánynak meg kellett hajolnia az uralkodó óhaja előtt és meg kel­lett mindent tennie arra, hogy egyrészt a nemzet alkotmánya biz­­tosíttassék, másrészt az uralkodó felségjogai is épségükben megtar­tassanak. Az értekezlet zajos­ éljenzéssel fogadta a miniszterelnök beszédét, amely után Tisza István gróf ál­lott fel szólásra. — Felesleges volna — úgymond Tisza — a miniszterelnök úr be­széde után szót emelnem, de te­szem azt azért, mert az ismert párthatározat ügyében az én sze­mélyem volt érintve. Ma is abban a véleményben vagyok, hogy jogi­lag az az álláspont helyes, amelyet a párt legutóbbi értekezletén el­foglalt és be kell ismernem azt, hogy ezt az álláspontot most fel­adtuk. Közbe jött azonban olyan esemény, melyre előre nem lehe­tett számítani. Most már köztudo­mású, hogy a király legszemélye­sebb természetű indokolás alapján követelte ez álláspont elejtését. A kormány férfiasan és nyíltan meg­hajolt a felség óhajának és a ma­gam részéről is kijelentem, hogy nekünk teljesítenünk kell annak az uralkodónak a kívánságát, aki iránt, a nemzet annyi hálára van kötelezve.­­ Ezután újból Dániel Gábor el­nök szólalt fel és bejelentve, hogy a munkapárt egyhangúlag helyes­li a kormány politikáját, berekesz­tette az értekezletet. Éljen a király! A munkapárt viharos éljenzése és meleg tüntetése közepette vo­nult be a Házba, ma az újonnan kinevezett kormány- Mikor a kor­mány tagjai helyüket elfoglalták, a többség sorában valaki elkiál­totta: — Éljen a király! • A miniszterelnök erre a közbe­kiáltásra felállt, példáját az egész jobboldal követte s a királyra kiáltott él­jent a többség percekig visszhangozta. Miért vállalkozott a kormány? Miután Návay Lajos elnök fel­olvastatta a kormány kinevezésé­ről szóló királyi kéziratokat, Hé­derváry Károly gróf miniszterel­nök röviden ismertette a kormány lemondásának s újra való vállal­kozásának okait. Kifejtette, hogy a póttartalékos­ határozat terve a királynál aggodalmat okozott s mivel a kormány azonosította ma­gát a tervvel, ezért le kellett mondania. A lemondás után a ki­rály más politikusokat is foga­dott, de aggodalmai ezután csak még nagyobbakká váltak. Ezzel a helyzettel számolnia k­ellett a volt kormánynak s férfiasan számot kellett vetni azzal, hogy ezt a kö­vetelést most ne erőltesse. Erre meg volt a komoly ok: a hagyo­mányos királyhűség fönntartása, különösen, mert ősz királyunkkal szemben (Zajos éljenzés a jobbol­dalon.), akinek negyven év óta az alkotmányos uralkodás annyi ál­dását köszöni az ország s akinek számára lehetővé kell tenni, hogy lelkiismeretével összeegyeztethető módon uralkodhassék. A másik ok az volt a kormány vállalkozá­sára, hogy a beállható bonyodal­makat, melyek már kitöréssel fe­nyegettek, elkerülje. Ezért vállal­kozott újra a kormány. Ehhez a vállalkozáshoz kéri a Ház bizal­mát. A jobboldalon zajos éljenzés hangzott föl a miniszterelnök szavai után, a baloldal nagy ré­sze csendes maradt, csak Justhék próbálták az ünneplést megzavar­

Next