Friss Ujság, 1912. április (17. évfolyam, 79-103. szám)

1912-04-02 / 79. szám

­­ ni, nem nagy kedvvel s kevés sikerrel. Állásfoglalások. " Kossuth Ferenc a következő határozati javaslatot terjesztette a Ház elé: — Küldjön ki a Ház egy hu­szonegy tagú bizottságot azzal a megbízással, hogy készítsen fel­irati javaslatot, melylyel a Ház igyekezzk meggyőzni ő felségét arról, hogy az 1888. évi XVIII. törvénycikknek az az érd­emezése, mely nem csorbítja a nemzet ujoncmegajánló jogát, semmi tör­vényen nyugvó felségjogot nem érint. A Kossuth-párt megéljenezte vezérét a határozati javaslat be­terjesztése után. Holló Lajos a Justh-párt nevé­ben hozzájárul Kossuth határoza­ti javaslatához. Zichy Aladár a néppárt nevé­ben csatlakozik Kossuth határo­zati javaslatához, Egry Béla pár­­tonkívüli negyvennyolcas szintén. Andrássy a kormány mellett. Andrássy Gyula gróf beszélt ezután. Kifejti, hogy teljesen he­lyesli a miniszterelnök eljárását. Lelkiismeretes magyar ember ab­ban a percben az ő helyében mást nem tehetett. (Taps jobbról.) A király kézirata megvilágosítja azt a hangulatot, melyben ez az elhatározás született. Ebben a hangulatban másként eljárni bűn lett volna nemcsak a király ellen, hanem a nemzet ellen is. Törté­nelmi hiba és történelmi hálátlan­ság lett volna a király hangula­tával nem számolni. Nem tudott volna belenyugodni abba, hogy a miniszterelnök formulákkal vág­ja ki magát; sokkal helyesebb, hogy nyíltan, férfiasan beismer­te, hogy most nem érhetett el ered­ményt, ezért nem erőszakolta a dolgot, mert tisztában volt vele, hogy felsőbbrendű kötelességei is vannak. Andrássy beszédét a munkapárt közben is, a végén is zajosan meg­tapsolta. A további vita, Zboray Miklós utal arra, hogy a kormány újra való kinevezését olyan megjegyzések kisérik, me­lyek szerint a kormány vállalko­zása nagy veszedelmet hárított el. Határozott fölvilá­gsítást kér: mi lett légyen ez az elhárított vesze­delem? Apponyi Albert gróf Kossuth határozati javaslatához csatlako­zik, de érteni tudja a kormány el­határozását is.A mai ülés utolsó szónoka gróf Batthyány Tivadar volt, aki rend­kívül terjedelmes beszédben tá­madta a kormányt a horvátorszá­gi állapotok miatt. Batthyány beszéde után, mivel a miniszterelnök bejelentéséhez még több szónok maradt felirat­kozva, a vitát holnapra halasztot­ták és igy valószínűen csak hol­nap megy szét a Ház a húsvéti szünidőre. politika! Komáromból jelentik, hogy Sár­kány Ferenc, a nemzeti munka­párt jelöltje, tegnap délelőtt tar­totta meg programmbeszédét a Vigadóban. Este Láng Mihály, Almássy László báró, Mikosevits Kanut, Jaross Vilmos, Németh Károly dr., Nagy Sándor, Hege­dűs Kálmán munkapárti képvise­lők tiszteletére lakoma volt, ame­lyen Sárkány Ferenc munkapárti jelölt is jelen volt. Délután Balla Aladár függetlenségi jelölt mon­dott programmbeszédet, amelyben a Justh-párt politikája hívének vallotta­ magát, majd bejelentette, hogy a választásokig Komárom­ban marad. Utána még Holló La­ FRISS ÚJ 8 X if.­ jos, Lovászy Márton és Kun Béla Justh-párti képviselők beszéltek. A főrendiház holnap, kedden délután négy órakor ülést tart,­­a­melynek napirendje a következő: 1. Elnöki előterjesztések. 2. A kor­mány bemutatkozása. NYILT-TÉR, Férfi öltöny 30 korona mérték utini finom szövetekből. Remek eza­­bap, elegáns kivitelt Xinczlé S. szabó, Epest, Erzsébet-körút x. az, Vidékre minták bérni. " ■ a büntető-járásíróság előtt. *8» Ip!* Csalással mérté­kit Mtits Bsöpgsöt. Néhai Milán­­ szerb király és Krisztics Artemisia fia. Obreno­vics Krisztics Györgyöt egy Fell­ner‘nevű temesvári pincér 1600 korona és Módra J. Kálmán, a Royal-szálló volt szobapincére 280 korona tartozás miatt törvény elé állították. Hitelezési csalással vá­dolják az ex-király fiát. Obreno­­vics György rokonszenves arcú, kissé kopottas ruházatú fiatalem­ber. Magyarul elég jól beszél. A biró kérdésére megható módon is­mertette szomorú helyzetét, elha­­gyatottságát, minden nyomorát. A király fia. — Én boldogult Milán szerb ki­rály és Krisztics Artemisia tör­vényes fia vagyok — kezdte a sze­rencsétlen princ a szerb kor­mány, a Karagyorgyevics-család érdekében azonban minden jog el­lenére törvénytelennek nyilvání­tottak. Apám magyar barátai ma­gukhoz vettek, így kerültem Te­­mesvárra, ahol vagy fél esztendeig éltem, mikor anyjától a havi hétezer koronás járadékot az uj szerb kormány elvonta és igy az ebből neki kijáró 1400 koronától őt is megfosztották. Ekkor támadt az a 7160­ koronás adóssága. Ezt hozza fel mentségül is, melyet a biróság el is fogadott, Színpadról a nyomorba. Ekkor Pestre jött. A Royal­ Or­­feum napi ötven korona fizetéssel akarták felléptetni, de mutatvá­nyát a rendőrség betiltotta. Közben folyton várta a járandó­ságát, mely egyre késett, mivel édesanyja azt akarta, hogy a fia Konstantinápolyba menjen, ahol Krisztics Artemisiának félmillió koronát érő birtoka van, de ő in­kább Berlinbe ment, hol a Metro­­politan-színházban lépett fel napi 600 márka fellépti díjjal. Azonban az első hónap végén vállalkozója ott hagyva őt 20 márkával a­ zse­bében, megszökött Berlinből. Ek­kor visszajött Budapestre, jelenleg miniszteri hivatalnok és délutá­nonként a Hirsch és Csermely cég­nél pénzbeszedő. Felmentették. Elpanaszolta továbbá, hogy né­hány hónappal ezelőtt meghalt egy Tompa nevű nagybátyja 93 éves korában, reá 8—10 ezer koro­na körül járó örökséget hagyva. Ügyvédje, aki ebben az ügyben is képviseli, levelet intézett Belgrád legelőkelőbb ügyvédjéhez, tegye­­­­nek lépéseket a hagyaték kiadása­­ iránt. De a levelekre válasz nem­­ érkezett, úgy látszik azért, mert az illető ügyvédek félnek abba a lát­szatba kerülni, mintha egy Obren I­novicscsal érintkeznének.­­ Az ügyészi megbízott e szomorú történettől meghatva, elejtette a vádat. A sértettek vádindítványá­­nak meghallgatása után a vádlott Obrenovics-Krisztics Györgyöt ki­­t­­elezési csalás vádja alól felmen­tette. A sértettek jogi képviselői­­ felebbeztek. A főváros egyik legnagyobb kór­házának igazgatósága a követke­zőképpen nyilatkozik: „A kórház orvosainak összehangzó tapaszta­lata szerint a Ferencz József-ke­­serűvízforrások vizével kitűnő eredmények érettek el. — Enyhe iz, teljes, aránylag rövid idő alatt kellően fellépő hatás, mely min­den melléktünettől ment és tartós használatnál sincs semminemű ká­ros következményektől kisérve; ki­­válólag a csekély 50—100 gramm­nyi adagolás olyan tulajdonságok, melyek a „Ferencz József “-keserű­­források vizét minden más budai és vidéki keserűviz között előnyö­sen feltüntetik.“ / TftUIRflTOK. Az angol sztrájk. London, április 1. (A Friss Új­ság távirata.) Még javában tart a szavazás afölött, várjon ,a bá­nyászok abbahagyják-e a sztráj­kot. Általános meglepetésre a dél- Walesi bányászok a munka meg­kezdése mellett szavaztak, míg a lancashirei,­ derbshirei, northum­­berlandi, nortshirei bányászok a sztrájk folytatása mellett vannak. Ez idő szerint a nem dolgozók szá­ma 1.300.000. Sikkasztó bankár, Páris, április 1. (A Friss Újság távirata.)# A rendőrség ma letar­tóztatta Joanny bankárt, akire sok feljelentés révén temérdek sik­kasztást bizonyítottak. Ennek a bankháznak a párisi főintézeten kívül hét fiókintézete volt s üzlet­feleit négy millió frankkal meg­károsította. A hatalmak a békéért. Páris, április 1. (A Friss Újság távirata.) A semleges nagyhatal­mak legközelebb Konstantinápoly­ban hasonló diplomáciai lépéseket fognak­­tenni, mint Rómában. Azt a kérdést fogják a portához in­tézni, hogy jelölje meg azokat a feltételeket, amelyek mellett Tö­rökország kész volna békét kötni. Itteni diplomáciai körökben nem áltatják magukat nagy remény­nyel, hogy ennek a lépésnek ered­ménye lesz. Ha majd bebizonyo­sodott, hogy Törökország nem haj­landó a békére, az olasz hajóhad azonnal megkezdi a hadművelete­ket, még­pedig­ először a Dardanel­lákhoz legközelebb lévő Mytilaene és Lemnos szigeteket fogja meg­­szállani az Aegei tengeren. Ezt a két szigetet akarja az olasz hadi­­tengerészet hadműveleteinek alap­jául választani a későbbi harcra, amely a Dardanellák ellen fog irányulni. Életunt emberek. Fiume, április 1. (A Friss­ Újság távirata.) Osváth Jenő dr. a cir­­kvenicai Therapa gyógyintézet volt orvosa az elmúlt éjjel a cir­­kvenicai­­Miramar-szálloda előtt revolverrel főbelőtte magát. Az életunt orvost súlyos sebével a fiumei kórházba szállították, ahol élet-halál között lebeg. Máramarossziget, április 1. (A Friss Újság távirata.) Jakobovics 1912. április 2. József técsői földbirtokos és ter­ménykereskedő, a técsői központi takarékpénztár részvénytársaság igazgatója Szatmáron a Szamosba ugrott. Jakobovics február elején állott a takarékpénztár élére, a­mely az előbbi Feintuch Jakab, az előző igazgató halála következté­ben válság előtt állott. Jakobovics nagy veszteségei miatt követte el az öngyilkosságot. TITOK egy­es leány eltűnéseiről „Hordár, hozzon egy fiatal leányt“. Dúlt arcú, izgatott ember sza­ladt be tegnap a főkapitányságra, ahol bejelentette tizenkét éves lá­nyának titokzatos körülmények között való eltűnését. Schwarcz Lajosnak hívják, a London-szálló főpincére. Gizella nevű 12 éves leánykáját — állítólag — meg­szöktette egy idősebb úr. A rend­őrség vizsgálatot indított a felje­lentés dolgában. Schwarcz Lajosné, a London­­szálloda főpincérének felesége (Vi­segrádi­ utca 11-as számú ház) teg­nap ebéd előtt lekül­dte Gizella nevű kis leányát gyümölcsért a szomszédba. A kis Gizella a Lipót­­körúton, a Merán-szálloda előtt vett narancsokat. De nem tért ha­za. Édes­anyja aggódni kezdett, majd elrohant az urához, a Lon­­don-szállodába, ott sem volt. Fel­lármázták a Lipót-körút egész környékét, de nem akadtak a kis leány nyomára. A 764. számú hordár, aki tudo­mást szerzett az eltűnésről, meg­erősítette azt a gyranút, hogy a leánykát megszöktették, mert né­hány nappal ezelőtt egy jól öltö­zött őszes úr megszólította: — Szerezzen nekem egy tiszta, fiatal leányt. , ő persze nem szerzett, de azt hiszi, hogy a kis Gizit ez az ur vitte el.­ _ . Közben hire terjedt, hogy­­ a szöktető egy bécsi hajón távozott a lánykával. Vonaton üldözőbe vették, de sikertelenül. Schwarcz Gizella 12­ éves, a Zi­chy Jenő­ utcai polgári iskola má­sodosztályú tanulója, szürkéskék a szeme, pirosas az arca, hosszú szökés haja van, benne fekete szal­­lag­ A ruházata szürke kabátból, sötétzöld szoknyából, sárga cipő­­ből, fekete harisnyából áll. jég a „Zöld Vadászban“ Cselédbál csatáiig Vasárnap délután a városligeti Zöld Vadász-vendéglőben nagy bál volt. Civilek, bakák, huszárok és szanitészek vegyesen ropták a táncot nagy tavaszi lendületektől fürge leányokkal, olyannyira, hogy már délután öt óra felé megtörtént az összeverekedés. A bálon Orbán György 1541-es­ és Szegedy József 2267-es rendőrök teljesítettek szolgálatot, akik az első viharnak úgy akarták elejét venni, hogy a garázdább fiukat kivezették. Ezzel azonban nem értek célt. Ők verekedésben résztvevők az ut­cára mentek és ott folytatták a bicskázást. A harm­adik-negyed­ik esetnél a két rendőr, amikor ki­dobta a verekedés kezdőt, a többi­nek útját állotta, amiből még na­gyobb ribillió támadt. Tápár Ist­ván huszonhétéves kőműves mia­

Next