Friss Ujság, 1913. február (18. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-14 / 39. szám
za az, hogy külföldi hírek szerint a nagyhatalmak Skutarit Albániához akarják kapcsolni. Udvari körök attól félnek, hogy Skutari kérdése a királyi házat a legnagyobb veszedelembe sodorhatná . Nikita király ezért a cárnak levelet írt, amelyben ebben a kérdésben Oroszország segítségéért folyamodik. Oroszország álláspontot változtat. Pária, február 13. érkezett este tiz órakor.) Az hetilapok jelentik Pétervárról, hogy Nikita király kérésére Oroszország megváltoztatta eddigi álláspontját és Sassanov külügyminiszter a cár kívánságára már értesítette a nagyköveteket, hogy Oroszország támogatja Montenegrónak igényét Skutarira, ha az feladja magát, vagy az egyesült montenegrói és szerb sereg meghódítja a várost. A szerbek már nem segítenek. Konstantinápoly, február 13. Skutariból jelentik: A montenegróiak nem tudják tovább folytatni a háborút. A szerbek már nem segítik őket. Fogyva fogynak Péter király katonái. Belgrád, február 13. A Pravda egy durazzói táviratot közöl, amely szerint az úgynevezett Drina-hadosztály felerészben a durazzói, alessziói és sangiovanni di meduai kórházakban fekszik. A lap azért felhívja a hadügyminisztert, hogy a hadosztályt friss csapatokkal egészítse ki. A béketárgyalás. A kormányválság Törökországban. Konstantinápoly, február 13. A hétfői miniszteri tanácsban a nagyvezér és Kücsük Szaíd basa Törökország rossz pénzügyi helyzete miatt azt ajánlották, kérjék meg a nagyhatalmakat, hogy újabb közvetítő akciót kezdjenek, azonban a belügyminiszter, a közmunkaügyi miniszter és a postaügyi miniszter leszavazták őket. Különösen a belügyminiszter azt ajánlotta, hogy a háborút a végsőkig folytassák. Végül kompromiszszum jött lére, amely szerint a háborúval egyidejűleg a béketárgyalást is meg fogják kísérelni. Konstantinápoly, február 13. Bir szerint a belügyminiszter, aki három nap óta nem jelent meg a hivatalában, lemondani szándékozik, mert a békekötés kérdésében más a nézete, mint a nagyvezérnek. A sejk-al-izlám és Szaid basa, az államtanács elnöke, a nagyvezérrel azonosítják magukat. Bulgária és Románia. Kormányválság és háborús veszedelem. Bukarest, február 13. Romániában a helyzet annyira válságosra fordult, hogy a kormány valószínűleg le fog mondani. Ebben az esetben nagyon fokozódnék a háború veszedelme. Berlin, február 13. (Érkezett este tíz órakor. ) Bulgária és Románia között még mindig nem simultak el az ellentétek és új tárgyalások kezdődtek. Tegnap nyújtotta át Szófiában Ghika herceg Románia követeléseit. A hármasszövetség diplomáciai képviselői egyidejűleg azt tanácsolták a bolgár kormánynak, hogy teljesítse Románia kívánságait. A FRISS ÚJSÁG telefonszámai: Szerkesztőség s interurbán 137—51 Igazgatóság . . . . 8—42 Kiadóhivatal ..... 38—5$ Családi dráma «# a válás miatt» () Agyonlőtte a feleségét, azután öngyilkos lett. Megdöbbentő családi dráma tartja izgalomban a fehérmegyei Csurgó község lakosságát. Zámbó János ottani ötvenegy éves jómódú gazdálkodó revolverrel agyonlőtte feleségét, aztán magát végezte ki. A véres leszámolást évek óta tartó családi viszálykodás előzte meg. Zámbó garázda, iszákos ember volt, aki valósággal megmérgezte a családja életét. Felesége, született Zigora Kiss Erzsébet huszonhatéves együttélés után végre is arra szánta magát, hogy elválik a férjétől. Zámbó, amikor ezt meghallotta, irtózatos dühre fakadt: — Előbb meghalsz, — kiáltotta — de ezt a házat nem hagyod el! Minthogy az asszony nem akarta tovább tűrni a verést és válni akart, Zámbó tegnap végrehajtotta rémes tervét. Délután egy órakor megvárta, amíg 14 éves Pista nevű fiuk az iskolába ment, aztán magára zárta az ajtót s egy Buldogg-revolverrel előbb halántékon lőtte a feleségét, aztán maga ellen fordította a fegyvert és szétroncsolta a száját. Mind a ketten szörnyethaltak. Székesfehérvárról bizottság szállt ki Csurgóra, hogy a megdöbbentő dráma dolgában megindítsa a vizsgálatok ! FRISS ÚJSÁG 1913- február 14. láminiszterelni a sfálassféroffroi* Általánosságban megszavazták a javaslatot. Elsőrendű politikai eseménye a mai napnak, hogy a képviselőház választójogi bizottsága általánosságban megszavazta a kormány választójogi javaslatát. Növeli az eset fontosságát az a hatalmas beszéd, amelyet Lukács László miniszterelnök a választójogi bizottságban ma mondott. A tanácskozást Héderváry Károly gróf elnök vezette. A vita. Vargha Gábor kifejti, hogy a választóreform megoldásának csak olyan irányzatát hajlandó támogatni, mely a magyar faj államfentartó és faji fölényét feltétlenül biztosítja. A tárgyalás alatt álló javaslatot is e szempontból vizsgálja és mivel azt a jelzett célok biztosítására alkalmasnak látja, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Latinovics Pál a harmincéves korhatár leszállítását veszedelmesnek tartja. A nyolc holdas cenzust nem helyesli, hanem adócenzust kivon helyette. Elfogadja a javaslatot. Talkár Béla báró a jogkiterjesztés tervezett mértékét az ország egyes vidékeire nézve túlnagynak tartja. A titkosságnak nem híve. Olyan módosítást kíván, hogy az ügyvéd, amíg képviselő, ügyvédi gyakorlatot ne folytathasson. Sürgeti a közigazgatás államosítását. A javaslatot részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Ezután szünet következett, majd Lukács László miniszterelnök állott fel szólásra. A miniszterelnök nyilatkozik. Lukács László miniszterelnök kijelenti, hogy rövid lesz, mert hiszen itt, ebben a bizottságban mindenki helyesnek ismerte el a szőnyegen fekvő választójogi javaslatot. A részletes vitára a részleteknél lesz alkalma. Mindenekelőtt azoknak felel, akik a politikai helyzetre tekintettel, nem kívánják a javaslatnak ez idő szerint való tárgyalását. Az ez irányban felsorolt okok nem állanak meg. Ezt a helyzetet nem a kormány teremtette. A kormány mindent megtett, hogy az állapotok ide ne fajuljanak. A kormány tovább nem halaszthatja a választójog tárgyalását, mert a javaslatot elodázni nem szabad. Általánosságban a javaslatról nyilatkozni nem kíván, hanem a felmerült kívánságokkal kíván csak foglalkozni. Azokból se mindenre, hanem csak a fontosakra. Ami Antal Gézának azt az álláspontját illeti, hogy a választói jogosultság a magyarul írni-olvasni tudáshoz köttessék, nem oszthatja. Igazságtalan is ez az álláspont, mert a magyar nyelv tanítása körül a magyar államot is éri némi mulasztás. Az, hogy valaki magyar érzelmű legyen, nem szükséges, hogy magyarul írni és olvasni is tudjon. Rónay Jenő a szenvedő választójogra fektette a súlyt. Az ezt illető indítványok nem vezetnének gyakorlati eredményre, hatályuk sincs és ezért csak tévednének. Erdélyi Sándor azt kívánta, hogy teremtessék kapocs a választójogi javaslat, a kerületek beosztása és a közigazgatás államosítása között. Kétségtelen, hogy mindezek összetartoznának. A választójogi javaslatot tényleg a kerületek beosztásával junkum kívánja életbeléptetni. Szóló a közigazgatás államosításának híve. A jegyzők államosítása. Nem tartaná azonban szerencsés dolognak, hogy most a közigazgatás államosításával is foglalkozzunk, kivéve a jegyzők államosítását, amit a választójog életbeléptetésével együtt kell keresztülvinni. Szabó javaslatát, hogy az ipari munkások választójoga a minkásbetegsegélyző pénztári tagsággal hozassák kapcsolatba, nem tartja helyesnek, mert ez labilis dolog. A harmincéves korhatárra nem áll meg az, hogy ezen a réven sokakat választójoguktól fosztunk meg. Nem egyéni jogról van itt szó, hanem állami jogról. És ezeknél az állami érdekeknél fogva itt engedményeket tenni nem lehet. Veszélyes dolog, ha túl sok új elemet bocsájtunk be az alkotmány sáncaiba. Nagy nemzeti érdekek megvédéséről van itt szó. Ilyen nemzeti érdek a 67-iki bázis megvédése és az Ausztriával való közösség fentartása. Ilyen fontos elv a kormányzás folytonosságának megóvása, mert nincs nagyobb veszély, mint az, amikor különböző politikai árnyalatok és felfogások a kormányzatban egymást rövid időközökben váltják fel Az ipari munkásság. Az iparosságnak tehát nincsen oka fenyegetőznie és elégedetlenkednie, mert ő részesült legnagyobb mértékkel a jogkiterjesztésben. Felmerült az az óhaj, hogy az iparos munkásokra a huszonnégyéves korhatár statuáltassék. Ez nem lehet, mert ezzel ki nem egyenlíthető jogtalanságba esnénk. Az ipari munkásoknak ilyen szabadalmat adni nem lehet. Ha az első összeírás azt mutatja, hogy a kiterjesztés nem veszélyes, akkor később újabb kiterjesztés következhetnk. Szóló mindig amellett volt, hogy a nyilvános szavazás a helyesebb. Hogy ebből a felfogásból mégis engedett, azért tette, mert nem akart a nyugateurópai viszonyok nyomásának ellentállni. Ha a Ház többsége a nyilvános szavazás módját fogja követelni, nem lesz ez ellen érve és nem fog ellene állást foglalni. A nemzetiségi vonatkozású aggodalmak túlzottak. Kéri a javaslat elfogadását. Általánosságban elfogadták ! Lukács beszéde után a nők választójogi jogosultságára vonatkozó kérvényt mutatták be. Issekutz Győző és Nagy Ferenc javasolták, hogy menjenek bele a kérvény tárgyalásába és kifejtették, hogy a hivatalnoknőknek lehet adni választójogot. Lukács kifejtette, hogy a javaslat részletesen kifejti, miért nem lehetséges ez a kívánság és kérte, vegyék le a napirendről Ezután a javaslatot általánosságban elfogadták. Holnap a javaslat részletes tárgyalására kerül a sor. 1- 1 májusi i gyjr a tészták mint rétes, §P|jf ,ombócz,torták,MöS ustr it, puddingok, §£ kugfof, fánk, boczka, patkó, meteit, omelette, palacsinta, galuska, & csusza stb. sok esetben, főleg gyér- H mékeknek, előnyösebb táplálék,mint Dg a húsfélék vagy az üss/.etett ételek. K3 De csak, ha Dr. OETKER 1 siprral és IS készülnek, mert csak akkor lesznek fff tápláló voltuk mellett könnyen emészthetők is. Ezt pedig főleg gyeremelittel nem lehet eléggé meg-m becsülni. Készítsen tehát gyermekys keinek sok ilyen tésztát dr. Oetker sütőporával, mely mindenütt, kap-s ható, milliósZOr bevált reczeptjeivel együtt. II Egészséges, taplósé, olcsó. I Vezérképviselet Budapesten: Ifj KEUKER Pál, Vili., Rákócsi-Bt. u. fel Tabfonszem: 78.