Friss Ujság, 1913. február (18. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-02 / 29. szám

. Ilyen helyre lovas-őrjáratot kül­denek ki, amely itt hivatását alig tudja teljesíteni. Egyszerre Luftt Sikrat főhadnagy, aki jól tudott németül, felkiáltott: — Itt valahol gyalogság rejtő­­zik! S a következő pillanatban tő­lünk vagy húsz lépésnyire fegyve­rek dördültek és golyók süvítettek el füleink mellett Mi ugyan megjártuk. Az a lovas őrjárat, amely után mentünk, az ellenségé volt s most ellenséges gyalogság fegyverei elé kerül­tünk. Megfordultunk és lóhalálban vágtattunk vissza a veszedelmes helyről. Az ellenséges gyalogos őr­járat vagy száz lövést tett utá­nunk, de egy golyó sem talált Ám alig lovagoltunk pár száz lépést megakadtunk a sűrű bozótban. Nos, ha egy bolgár vagy szerb had­osztály meg akarna bennünket tá­madni, ezen a bozóton nem tudná keresztül törni magát Leszálltunk a lóról s gyalog tör­tettünk előre a tüskés bokrok kö­­zött kezünk, lábunk csupa seb lett így tettünk meg néhány kilo­méternyi utat, mígnem este lett úgy hat óra tájban, amikor már ritkulni kezdett a bozót egy ellen­séges őrszemet pillantottam meg. Nem kerülhettük el, hát egyenesen neki mentünk. Ránk emelte fegy­verét de én megelőztem. Kitűnő Browningom golyója a szája fö­lött és az orra alatt fúródott a fe­jébe s nyomban össze­esett a sze­gény. — Inkább te, mint én! — gon­doltam magamban. Ám a következő negyed­ percben valóságos sortűz dördült felém. Eszeveszett futásban kerestünk és találtunk menedéket. Mikor meg­szűnt a lövöldözés, hátra fordul­tam. A török főhadnagy eltűnt. Csak harmadnapra találkoztam vele. Másnap reggel kerültem vissza a török deréksereghez s jelentet­tem Mahmud Muk­túrnak, hogy 14 kilométernyi területen b­öl nincs ellenség, csak előőrsök és őrsze­mek vannak. A basa nagyon meg­örült jelentésemnek s tudtomra adta, hogy hadtestével a legköze­lebbi napok egyikén támadást fog intézni az ellenség ellen. A nagy ágyuütközet napja. November 17-én borzasztó ágyu­­dörgésre ébredtem. Mahmud Muk­­tár tehát beváltotta ígéretét és a Derkosz tó mentén általános tá­madást intéz a bolgár-szerb had­erő ellen. Gyorsan felöltözöm s jelentkezem a basánál Egy ágyu­­üteg mellett haladok el s csodál­kozva látom, h­ogy ezek az ágyuk hallgatnak s a tüzérek szundikál­nak mellettük. Mahmud Muk­tár basa moso­lyogva fejti meg a titkot: — Most még csak a hadihajók muzsikálnak. A tenger felől tá­madják a bolgárokat. Egy-két perc múlva kerül csak a sor a szá­razföldi ágyukra Három falu égésében gyönyör­ködhetem: Urziulu, Kosztendik és Dag Jenidreky. Itt tanyáznak a bolgárok és innen zavarták ki őket a hadihajók ágyúi. Soha még ilyen borzasztó ágyudörgést nem hallottam! Félóra múlva már a dombokon, kitűnő fedezet alatt elhelyezett ütegeink is megdördültek. A bol­gár és szerb ütegek szaporán fe­lelnek. Köröskörül a dombokon csupa puskapor-felhő. Úgy lát­szik, általános tüzérségi harc fej­lődik ki Mahmud Muk­tar basa vezérka­rával a Derkosz tó felé lovagolt. Nyolc órára már a Kurukavasz erődön voltunk, ahonnan nagy­szerű kilátás nyílt a harctérre. Feledhetetlen kép! Dél felé a ten­ger, rajta három hadihajó, mely szünet nélkül ontja a gyilkos lö­­vegeket. S a szárazföldön, körös­­körül, mindenütt ágyutű­z. A shrapnellek ezrei robbannak szét a levegőben s szennyes, sárgás­­szürke füst marad utánuk. A dön­tő mérkőzés a Beeker basa erőd körül és a II. hadtest jobb szár­nyán fejlődött ki. Megtudjuk, hogy a bolgárok ma reggel hét óra táján nagy veresé­get szenvedtek Cetin falu mellett, ahol néhány gyalogezred próbált előrenyomulni, de nagy veszteség­gel visszavezetett. Fél kilenc óra­kor gépü­ öcsin érkezik Perteff írá­sa, ald jelenti, hogy mindenütt jól állunk. Most már megállapíthatjuk, hogy a bolgárok és szerbek tüzér­ségi erejük javával a mi hadállá­saink centrumát támadják, holott Mahmud Muktád basa a centrum­ból minden ágyút két nap előtt a szélekre vitetett. A centrumb­a csak hamisított ütegek állottak. A csel fényesen sikerült. Az ellen­ség tüzelése teljesen kárba veszett. Most már egészen bizonyos, hogy tüzérségünk fölényben van és ma­rad. Tíz óra felé kissé gyöngült a tüzelés, hogy tizenegykor annál élénkebben folytatódjék. Török részen még alig volt egy-két se­besült, ellenben — mint arról har­madnapra meggyőződtem — az el­lenséges ütegek helye körül ezer­számra feküdtek hallottak és sebe­sül­tek. Déli 12 órakor a Civatli nevű erődre érkezik a vezérkar, úgy­látszik, a bolgárok már észrevet­ték tévedésüket, számtalan shrap­­nelljük pukkan szét a fejünk fe­lett. Lefotografálom a robbanó ül­vegeket. Nem nehéz, mert alig öt­ven méternyi távolságban rob­bannak. Egyszerre tíz lépésnyire tőlem és a hasától pukkan szét egy löveg és Mahmud Muktár ne­vetve kérdi tőlem, sikerült-e a fel­vétel? Félóra hosszat állunk ott a leg­erősebb tűzben. Délután egy órakor jelentik, hogy a II. hadtest tűzvonalából visszavonul az ellenség. Irrdzuulu falunál rémülten, rendetlenül me­nekül. Itt a bolgárok nyílt gyalog­sági támadást kíséreltek meg egy egész hadosztálylyal, de tüzérsé­günk irtóztató veszteségeket oko­zott nekik s végre is hátrálniok kellett. Háromnegyed háromkor egy pi­hent erzserumi hadosztályt kapunk erősítésül. Mahmud Muktár basa az er­ze­rumiak­at a jobb szárnyra küldi, ahol az ellenség még tart­ja magát. Mahmud Muktár maga is a jobb szárnyra lovagol, csak egy vezérkari tisztet visz magá­val. Mi többiek visszamaradunk az erődön, még mindig ellenséges tűzben állva. A shrapnellek esője egyre zuhog reánk, de oly maga­san robbannak, hogy kárt alig tesznek sorain­kban. Fél n­égykor egy shrapnell talált, megölt skót embert és hat lovat. Az enyé­met is. Négy óraikor az erzerumi had­osztály elvonul mellettünk, öröm nézni a pompás, harckész legény­séget. Időköziben visszatér Mah­mud basa és gyújtó beszédet intéz a katonákhoz, akiket Kernel basa vezet. Fél öt órakor ismét teljes erő­vel folyik a tüzérségi harc. Négy óra ötven perckor jelen­tük, hogy a IS hadtest mindenütt visszaszorította az ellenséget, öt órakor este van és az ágyuk elhallgatnak. Az éjszaka folyamán csupa kedvező hír érkezett a ve­zérkarhoz. Veszteségünk kevés volt, csak egy hegyi üteg szenve­dett nagyobb veszteséget. Éjfélre kiderül, hogy a bolgárok öt kilométer távolságban négy üteget visszahagytak. Azonnal két zászlóalj indul az ütegek lefogla­lására. A nap tehát gyönyörű sikerrel végződött. A bolgár-szerb sereg súlyos veszteséget szenvedett! A török hadsereg szelleme ki­tűnő. A tüzérségi ütközet, amelynek tanúja voltam, egyike a legna­gyobbaknak, melyet a modern hadviselés ismer. Előadás a budapesti népoktatási kör Külső Vácci­nti iskolájában. FRISS ÚJSÁG 1913. február 2. T­áviratok. Gyilkos tüzérkatona. Krakkó, február 1. (A Friss Új­ság távirata.) Prad­mysl külváro­sában, Zunavicába­n, tegnap reg­gel egy kert kerítése mellett egy katona holt­testére akadtak. A sze­rencsétlen legény a 28. tábori tü­zérezred Ob­arczik nevű kézikato­nája volt. Csak úgy lehetett fel­ismerni, hogy ütegéből hiányzott, feje és arca a felismerh­etetlensé­­gig össze volt vagdalva. Az ezred­nél megindult a vizsgálat és a gya­nú nyomban egy Philipp nevű­ köztüzérre irányult, aki elő is lé­pett a sorból és jelentette: — Főhadnagy urnák alássan je­lentem, Philipp köztüzér, megöl­tem Olearczikot! A gyilkos legény elmondta, hogy álmában szekereivel kettéhasítot­­ta Olearczik fejét és aztán el akar­ta rejteni a holttestet. Elcipelte a kerítésig, de lépteket hallott és ott hagyta a­ földön. A gyilkosság okául azt adta elő, hogy ő akart az ezredes tiszti­szolgája lenni és Ob­arcziknak kedvezett a szeren­cse. ■ , , , _ Nem lesznek hadgyakorlatok. Bécs, február 1. (A Friss Újság távirata.) Az idén nem lesznek nagy hadgyakorlatok, mert a kül­politikai bonyodalmai miatt úgy is be vannak irrva a tartalékosok és a tábori szolgálat van olyan tanulságos, mint a gyakorlat. De tekintettel kell lennie a hadvezető­ségnek arra a szempontra is, hogy a katonai intézkedések nagy anya­gi áldozatokkal jártak, amelyeket neon lehet még jobban növelni nagy hadgyakorlatokkal. Fontos szempont volt a hadgyakorlatok elmaradásra az is, hogy a tartalé­kosok tömeges behívása család­jaikra is nyomasztóan hatott. Ed­dig még egyáltalán nem tettek előkészületeket az idei manőverek­re, pedig ilyenkor már az előké­születek legnagyobb része meg szokott történni. Változás a honvédségben. Bécs, február 1. (A Friss Újság távirata.) A magyar honvédség főparancsnoki állásaiban legköze­lebb személycsere lesz. Klobucsár báró lovassági tábornok, a hon­védség jelenlegi főparancsnoka nyugalomba megy és Rupprecht helyettes főparancsnok is megvá­lik állásától. A magyar honvédség főparancsnoka Kolossváry lovas­sági tábornok, a volt magyar hon­védelmi miniszter lesz, főparancs­­nokhelyettes pedig Bohr lovassági tábornok. legszfinik­a­­gyansság .Bármennyire feldicsérnek is mindenféle szert, a legtöbb ép oly hamar eltűnik, mint amilyen hamar keletkezett. Nincs irántuk senkinek sem bizalma, mert nem mutat­­hatnak évek hossza során át elismert si­kerre és kipróbált jó hatásra. Egész más­kép áll a dolog a Scott-féle Bmulsióval, amely már 36 éve úgy az orvosok, mint ,a nagyközönség körében a legkitűnőbb erősítő­ szer gyanánt ismeretes. [Munkával telhalmozott emberek részére, akik bágyadtságuk dacára sem pihen­hetnek, nagyon ajánlatos a iS® ff-fél 3 éjti Emulsióisak mér néhány héten átvaló szedése. A készítmény jótékony hatása a G&H az étvágyra és a testi erőre Mfa® csakhamar észrevehető lesz­­és ezzel a szellemi erő fel­­­frissü­lése együ­ttjár. árcipaSS* jDe valódi SCOTT féleEmulsiónakkolVonni. jvy eredeti üveg fora 2 korona RO fillér. Minden igyegytárban kapható. Ha ezen lapra hivatkozva r­o f­illér értékű bélyeget küld Scott fis Bowno Cr.m.b.ll. K­imero Wien, VII, akkor egy gyógy­tár utján Istdagot küldünk« A FRISS ÚJSÁG telefonszámai: igazgatóság .... 8—42 Szerkesztőség s interurban 137—51 Kiadóhivatal ...... 38—58

Next