Friss Ujság, 1913. február (18. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-07 / 33. szám
- ben képtelenség tovább folytatni a háborút, mert sikert nem lehet tőle várni. A két, sereget Csataldzsánál iszap és mocsár tenger választja el egymástól és különösen a török tüzérség van rossz pozícióban majdnem tétlenségre kárhoztatva a kedvezőtlen terepviszonyok miatt. A nagyvezér nem tagadta, hogy amilyen nyomasztó a pénzügyi helyzet, éppen olyan a mohamedán nép morális ereje. Elégedetlenek a katonatisztek. Frankfurt, február 6. (Érkezett este tíz órakor.) Konstantinápolyból táviratozzák a Frankfurter Zeitungnak. A csataldzsai sereg tisztikarában nagy az elkeseredés a kormány ellen, mert Drinápolynak éppen azt a részét akarja átengedni az ellenségnek, amelyben az erődök vannak. Azzal fenyegetőzik a tisztikar, hogy ha a kormány ilyen szégyenletes békét köt, akkor a hadsereg megtagadja az engedelmességet és folytatni fogja a hadjáratot. Vissza a harctérre! Kaposvárról két török tiszt hazaszökött Törökországba. Kaposvár, február 6. A kaposvári Turul -kávéháznak három hónap óta szánte nélkülözhetten vendégei lettek már a menekült török tisztek. A szandzsákból Boszniába fölszorult 1200 török katonából, nyolc tiszttel együtt, száznál többet Kaposváron helyeztek el. A menekülő török katonák legfőbb parancsnoka, Ali Mumtaz vezérkari őrnagy, a volt török-boszniai határ biztosa és a plevnijei helyőrség parancsnoka, december 10-ike óta szintén Kaposváron tartózkodott. A kaposvári török tiszti kolóniának ő volt a feje. Hatalmas termetű, rokonszenves arcú, szép férfiú, aki érdekes vonásaival mindenki figyelmét azonnal magára vonta. Vasárnap óta Ali Mumtaszt a kávéház vendégei hiába keresik megszokott helyén, az asztalfőn: az őrnagy eltűnt és vele együtt eltűnt legjobb barátja, jóban-rosszban leghívebb bajtársa, akeményfejű Hairi főhadnagy is. Mikor a múlt hét folyamán nyilvánvaló lett, hogy a londoni béketárgyalásokat félbeszakítják és a török harctereken újból megindul a háború, Ali Mumtaz őrnagyon azóta szokatlan láz vett erőt. Szombaton este volt látható a török tiszt utoljára. Elmondta, hogy másnap reggel Jákóba utazik. Vendégül hívták meg. Hétfőn reggelre ismét itthon lesz Kaposváron. Másnap reggel aztán kiderült, hogy az őrnagy vasárnap reggel nem Jákóba utazott, hanem a hajnali gyorsvonattal Budapest MA Hairi effendi főhadnagy volt kíséretében. Vasárnap hajnalban a két török tiszt megszökött Kaposvárról. Az útjük Budapesten át Bukarestbe vezetett. Innen Konstanzába mehettek és úgy lehet, hogy ma már ki is kötött velük a hajó Konstantinápoly előtt. Maguk a Kaposvár FRISS ÚJSÁG 1913. február 7. kött maradt török tisztek még mitsem tudnak két bajtársuk szökéséről és nyugodtan várják vissza az álmodozó szemű AM Mumtazt és a hallgatag, csöndesen mosolygó Hairi effendit. Megindult a választójogi javaslat tárgyalása. Lukács miniszterelnök kijelentései. Lukács Lászlónak és kormányának választójogi javaslata a mai nappal a képviselőház érdemi elbírálása alá került A képviselőház választójogi bizottsága tanácsba ült ma és belefogott a javaslat tárgyalásaiba. A bizottság. A bizottság tagjai közül megjelentek: Ghillány Imre báró, Haller József gróf, Kabos Ferenc, Antal Géza, Mayer Ödön, Sándor János, Desibordes Ernő, Telegdy József, Szulyovszky Gusztáv, Issekutz Győző, Huszár Károly (nagytorrend), Latinoviics Pál, Melzer Vilmos, Krolopp Hugó, Lázár István gróf, Niamessay Mihály, Sipeky Sándor, Kostyál Miklós, Kende Péter, Erdély Sándor, Nagy Ferenc, Kállay Tamás, Vadász Lipót, Szabó Sándor, Csárky Gusztáv gróf, Rakovszky Iván, Rudnay Béla, Németh Károly, Rónay János, Bujánovics Gyula, Blanár Béla, Szász Károly, Mártonffy Károly és Giocán János. A kormányt Lukács László miniszterelnök, Jakabffy Imre, Némethy Károly, Jeszenszky Sándor dr. államtitkárokképviselték. Eljött Tisza István gróf a képviselőház elnöke és Beöthy Pál alelnök. Jóakarata intelem. Héderváry Károly gróf elnök megnyitja az ülést, hangsúlyozza, hogy milyen fontos és korszakalkotó javaslat tárgyalásáról van szó és kéri a bizottság beható munkásságát Indítványt tesz, hogy a bizottság előbb tárgyalja le a választójogi javaslat anyagi részeit azután pedig az alaki részeit Megállapítja, hogy nemcsak a bizottság tagjai, hanem hallgató képviselők is vannak az ülésen. Óhajtanáénak tartja azt, hogy a bizottság tagjai ne tegyenek közléseket a bizottság üléseiről a hírlapírók számára, hogy a közönség előtt egyöntetű kép jelenjék meg a bizottság munkásságáról. A bizottság amúgy is félhivatalos kommünikéket ad ki üléseinek lefolyásáról. Issekutz a halasztásról. Issekutz Győző volt az első felszólaló. Kijelentette, hogy a parlamenti viszonyokat nem tartja alkalmasnak arra, hogy a bizottság érdemleges tárgyalás alá vegye a javaslatot. Az ellenzék távol marad az ülésektől, a parlamentet csonkásnak, munkáját szabályellenesnek hirdeti. A kölcsönös meggyőzés lehetősége mindenesetre ki van zárva. A felelősség ilyen körülmények között egészen a munkapártra hárul Indítványozza, hogy a bizottság a javaslat érdemleges tárgyalásának mellőzésével tegyen oly értelmű jelentést a Háznak, hogy a javaslat tárgyalását most nem tartja időszerűnek. A miniszterelnök ellenzi, Lukács László miniszterelnök nyomban felelt. Kifejti, hogy miután a kormánynak a hivatása az, hogy a parlament munkásságát irányítsa, erre való tekintettel hivatottnak érzi magát, hogy az Issekül® által felvetett indítványra válaszoljon. Távolról sem fogja fel olyan számárúnak a helyzetet, ami miatt a választójogi törvényjavaslat tárgyalásába ez idő szerint nem lehetne belekezdeni, vagy pedig arra a jelenlegi időpont nem volna alkalmas és megérett. Nem osztozik Issekutz felfogásában abban a tekintetben sem, hogy a jelen választójogi javaslat a mai parlamentarizmus sírjának megásását jelentené. Ellenkezőleg azt tartja, hogy ennek a kérdésnek megoldásával hosszabb ideig nyugvópontra jutnak a politikai izgalmak az országban. Az országban a kérdés megoldásával sokkal nagyobb megnyugvás áll be, mintha azt még továbbra is nyílt kérdésnek hagynánk meg. Azzal tisztában vannak, hogy mindenkinek a megelégedésével nem lehet ezt a kérdést megoldani, de neki az a felfogása, hogy az országnak inkább az érdekében áll a választójogi törvénynek elintézése, mint annak elhalasztása. Szerinte nem szabad a törvényhozásnak magát a közvéleményben uralgó áramlatoktól vezettetni engedni. A parlamentnek kell irányítani az ország közvéleményét és kell megválasztania azt az időpontot, amely időszerű ennek a reformnak a végrehajtására De nemcsak ezek a szempontok indokolják a választójogi javaslatnak sürgős letárgya- lását, hanem a királyi nyilatkozat, több képviselőházi felirat és több kormányprogram, amelyekben mindegyikben sürgősnek volt jelezve a választójogról szóló törvény megalkotása. Ez alól kitérni nem lehet. Ha addig várna a többség a választójogi javaslat parlamenti letárgyalásával, amíg az ellenzék a képviselőház munkájában részt óhajt venni, ez nagyon csekély értékű volna. A józan közvéleményt, bármin is igyekszik az ellenzék az ellenkezőre hangolni, teljesen legálisnak tartja a parlament működését és nem tartja jogosultnak a kávéházi parlamentet. Indítványozza — minthogy arra is szükség van, hogy a legközelebbi képviselőválasztások alkalmából már ennek a választójogi törvényjavaslatnak az alapelvei szerint történjék a választás, — hogy a bizottság menjen bele a javaslat tárgyalásaiba és azt mentül előbb intézze el. A kérdést tovább nem lehet elodázni. Issekutz Győző látva, hogy indítványát a bizottság amúgy sem fogadná el, azt visszavonta. Az előadó, Németh Károly bizottsági előadó mondott ezután terjedelmes beszédet, amelyben kiterjeszkedett a választójogi reform történetére és ismertette a szőnyegen fekvő javaslat előzményeit, az egyes intézkedéseket, melyeket részletesen meg is okolt. A vita: Idősb Erdély Sándor szólalt fel a vitában elsőnek. Kijelentette, hogy a javaslat tárgyalását nem tartja időszerűnek. Véleménye az, hogy a javaslat helyes tárgyalása az volna, ha kapcsolatba hozná a választójogi reformmal összefüggő más reformokkal, a házszabályrevízióval, a kerületi beosztással és a közigazgatás államosításával. Mivel azonban ez taktikai kérdés, indítványt nem terjeszt elő. Ezután a javaslatról mondott bírálatot, kijelentette, hogy megfelel a célnak és intézkedéseit mindenben helyesli. Nagy Ferenc nem tesz kifogást a korhatár ellen sem, aminthogy a javaslatot egyébként is elfogadja. Szász Károly is azt mondja, hogy elfogadható a korhatár és külföldi példákra hivatkozva, elfogadja a javaslatot. A kassai határozat. Blanár Béla a kassai munkapárt utasításához híven bejelentette, hogy a következő indítványokat fogja a javaslat megfelelő szakaszainál előterjeszteni: 1. A választójogi korhatár huszonnégy év. 2. Választójoga van minden írni-olvasni tudó ipari munkásnak és kereskedelmi alkalmazottnak, aki ipari, üzleti, vagy vállalati alkalmazásiban van, egy és ugyanazon iparágban vagy foglalkozáskörben legalább két éve dolgozik, ha pedig idénymunkás, legalább két idényen át dolgozott. 3. Budapesten és a törvénytertósági jogú városokon kívül titkos legyen a szavazás minden rendezett tanácsú városban és olyan községben, amely önálló kerületet alkot. 4. Ahol a szavazás titkos, ott büntetőjoghatálylyal tétessék kötelezővé a szavazás. 5. A munkaadó által alkalmazottja minősítésének és munkaidejének igazolása céljából kiadott bizonyítványok tartalmi valódisága büntető joghatálylyal biztosíttassék. A javaslathoz holnap délelőtt, a tizenegy órakor kezdődő ülésen Kabos Ferenc, Niamessay Mihály és Szabó János fognak felszólalni. A mai ülés délután háromnegyed kettőkor ért véget. 1 ^ 7 Megvédi a fémeket rozsdadéj és réz-rozs- HRn