Friss Ujság, 1913. február (18. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-15 / 40. szám
XVIII. évfolyam, 40. szám Budapest, 1913. február 15. Szombat Ara 2 fill., vasár- és ünnepnap 4 fill. POLITIKAI NAPILAP. ______ _____ & Megjelenik hétfő kivételével mindenné# a s», ff^flSÉiCi 18 fil^ Vidéken, postai szétküldéssel g&M / rf/V §§ föl |§ ff Éli 11 ** SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL egy hónapra 1.20 korona. HkH BMEmL |H gtaWE fin V., Honvéd-utcza 10. u, szerk. telefon _ _ 137-51. Bg ||| ||| E| Hj| jlE B» SS 1|| «HfgfjPlff« || FIÓKKIADÓHIVATALOttl lUnd"|’hlv. ”, — — 38—58. rai BS Ifi II IfEdjffE8gl|| VflgffwfjgSSF JjPSjll rapjffipf Rákóczi-ut 34., VI., AndrA.lyut »4 Nyomda M ~ — 64—39. SYSS ura Eca ^ ISSi IMA IV., Kecskeméti utcza 8. és 14. tatFialaproFs^i és Oroszország. ;üufSar©®t vallott fi©ia©Esl©ia© ikiwefséfi©. A kelet-európai harcteret figyeli minden szem s azalatt olyan csendesen, mint az árnyék és oly sötéten, mint a végzet bontakozik ki egy uj esemény: a monarkia ellentéte Oroszországgal. Hohenlohe herceg pétervári útja volt az alkalom arra, hogy kiderüljön, hogy mily nagy a távolság a monarkia és Oroszország álláspontja között. Hohenlohe küldetése nem járt a remélt eredménynyel, nem hozta közelebb a két nagyhatalmat. És ez a tény igen borús jövőt Sejthet, ‘©»■minden vonalon aggodalmat keltő a helyzet alakulása. Románia és Bulgária között megszakadással fenyegetnek a tárgyalások s immár a török sem óhajtja anynyira a békét, mint eddig. Ezekről, valamint a harctér eseményeiről szólnak következő távirati tudósításaink: Berlin, február 14. A Tageblattnak Pétervárról február 10-től Hohenlohe herceg küldetése dolgában ezt jelentik: Hohenlohe herceg Carszkoje- Selóban nagyon kegyes fogadtatásban részesült, azonban a cárral folytatott tanácskozásában a legfontosabb pontokat illetően mégis oly jelentékeny ellentétek merültek fel, hogy a félhivatalos bécsi sajtóhangok, amelyekből a csalódás kicsendül, nagyon is jogosultnak látszanak. A súlypont az albán kérdésben nyugszik. Ausztria-Magyarország pontosan és határozottan megjelölte, hogy ebben a kérdésben mennyit engedhet és hol kezdődik a monarkia életbevágó érdekeinek kockázása. Oroszországban Ausztria-Magyarországnak ezt az álláspontját, jogosulatlannak mondják. Ugyanígy áll a dolog a leszerelés kérdésében is. Hohenlohe hercegnek Pétervárott az orosz államférfiakkal folytatott tanácskozása során megállapították, hogy az orosz kormány nagyobb súlyt vet arra, hogy Ausztria Magyarország déli határán, tehát Szerbia közelében szereljen le, semmint az orosz galíciai határon. Mind a két kérdés azt mutatja, hogy a pétervári kormány egészen határozott feltételeket állapított meg, amelyek az osztrák-magyar fölfogással merően ellentétben vannak. Hohenlohe herceg küldetése valósággal csupán egy örvendetes eredményt mutat föl s ez a hercegnek magával hozott az a meggyőződése, hogy a cár békés érzületű, hogy tehát mindenre inkább gondolt, mint a háborúra. És a herceg biztosította a cárt arról, hogy Ausztria-Magyarország épp oly békeszerető. A herceg pétervári útjának ez az eredménye csekély ugyan, de meg kell vallani, hogy ez az egyetlen eredménye. Az orosz diplomaták felfogása szerint ezzel mégis, meg volna teremtve a megegyezés alapja, ha a dolognak nem volna egy bökkenője, ha ugyanis Pétervárott nem kívánnák, hogy Ausztria-Magyarország kezdje meg a leszerelést, az albán kérdésben pedig a szláv kívánságokhoz csatlakozzék. Angol magyarázat az oroszosztrák-magyar kérdésről. London, február 14. A Daily Telegraph kétségbevonja, hogy az osztrák-magyar és az orosz álláspont között már kompromisszum jött volna létre, de azt hiszi, hogy mégis sikerül alapot teremteni további tárgyalásra. A cár levélbeli válasza feltétlenül korrekt ugyan a formában és békés a szándékban, de legnagyobb részt általános szólásformákban mozog. Csak azt lehet mondani, hogy Ausztria-Magyarország a legnagyobb nyíltsággal közölte álláspontját Pétervárott s hogy Lassanov épp úgy hajlandó minden kártyáját megmutatni, mint Berchtold gróf. ADaily Graphic nem találja, hogy minden aggodalom csökkent. A magyar király levelének az volt a célja, hogy megmutassa, hogy a Balkán-félszigeten beállott új helyzet nem szolgálhat okot Ausztria- Magyarország és Oroszország között való viszálykodásra. De ha úgy áll a dolog, hogyan magyarázható meg az, hogy ez a megegyezés nem szól Skutariról és Albánia határairól és miért nem látható egyik oldalon sem a leszerelés jele? reggel ért véget mind a két hadsereg teljes kimerülése miatt. A törökök megtartották hadállásaikat. Az ellenség részéről bolgárok, görögök és szerbek harcoltak, és három oldalról támadták meg a törököket. Mind a két tengerpart felől úgy a török, mint a görög flotta részt vett a csatában, amely bizonyára a legemlékezetesebb és legtanulságosabb ütközetek egyike volt. A veszteség mind a két részen rendkívüli nagy volt. Hogy mekkora elkeseredéssel folyt a harc, legjobban bizonyítja a halottaknak a sebesültekhez való aránya, amely 2 : 3. A bolgárok sietős visszavonulásukban nagyon sok sebesültet hagytak vissza. Egy másik nagy csata is folyik Sarkes, Kesán és Muradii között. Előrenyomulnak a törökök. Nagy a harci kedv. Páris, február 14. A Newyork Héraldnak jelentik Csataldzsából. A török katonák a legjobb kedvben vannak és ismételve kifejezték azt a kívánságukat, hogy a bolgárok ellen ostromra vezényeljék őket. A törökök lassan bár, de folytonosan hódítanak területet és a legnagyobb óvatossággal nyomulnak előre. A bolgárok felgyújtották azokat a falvakat, amelyekből visszavonultak, győzelme t A választójog Lukács László miniszterelnöknek a választójogot illetőleg tett tegnapi nyilatkozata, amelyet a választójogról tett, nem alkalmas arra, hogy a kedélyedet megnyugtassa. Azt, hogy nem megy bele a harminc éves korhatár leszállításába, sőt, hogy a törvényhatósági városokban kiterjesztendő titkosságot, amelyet a javaslat magában foglal, sem véli biztosítottnak, a haladás és a békés fejlődés minden híve sajnálattal veszi tudomásul. A harmincéves korhatár a munkásságot sújtja, a titkosság veszedelme pedig mindazokat, akik bárkitől is függnek. És nem enyhíti ezt a tényt a miniszterelnöknek az az érve sem, hogy a hatvanhetes alapon álló párt uralmának folytonossága teszi szükségessé a jövendő választójognak ilyetén való formálását. Nem enyhíti pedig azért, mert ez nem áll. A hatvanhetes alap nem olyasvalami, amit alapjaiban bármilyen demokratikus választójog is veszélyeztetne. A hatvanhetes alap a reális haladás útját nem állja és épp azok a milliók, akiket a javaslat ez intézkedése és a miniszterelnök nyilatkozatának ez a része a leginkább sújt, amint azt a mast oly sok esetben bebizonyította, a legbiztosabb támaszai a reális haladásnak és így természetszerű ellenségei mindannak, ami ezt kockáztatja. Íme tehát senki sem tagadhatja, hogy a kormányelnök álláspontjával szemben bármiképen is véka alá rejtenék a véleményünket. De amikor ennek a bírálatnak hangot adunk, lehetetlen a legteljesebb felháborodással nem szólni arról, hogy az ellenzék férfiai még beszélni mernek. Nyilatkozatokban mondják el, hogy mik a választójogi kifogásaik, mintha a választóik azért küldték volna őket a parlamentbe, hogy azon kívül beszéljenek. Ha kifogásolni valójuk van a javaslat ellen, miért nem mondták el ezt az illetékes helyen, a törvényhozás házában. Aminthogy tény az, hogy ha ezt az álláspontjukat ott kifejezték volna, jelentékenyen enyhítették volna a javaslatnak e fogyatékosságát. De nekik ez nem is volt a céljuk. Taktika náluk minden, taktika a választójog, taktika az ellenzékieskedés, taktika a piacokon való szónoklás és taktika a parlamentben való botrány rendezés. Az ő kisded céljaik kedvéért titkos örömmel veszik tudomásul a történteket is. A csatatér eseményei. Véres ütközet Bulaknál. Konstantinápoly, február 14. A tegnapelőtti nagy csata, mely Bulair körül folyt, ismét eldöntetlen maradt. A csata délután négy órakor kezdődött és csak tegnap. Nagy ütközet előtt. Páris, februárod. (Érkezett éjjel 11 órakor.) A Libertének táviratozzák Konstantinápolyból. A csataldzsai vonalon talán már a legközelebbi órákban nagy ütközet fog kifejlődni. A portán aggódnak, mert a bolgár seregnek az a titkos célja, hogy a török haderőt kicsalja a sáncok közül és nyílt területen kényszerítse mérkőzésre, már pedig az ellenség számbeli túlsúly-ban van és most még a török sereg nem veheti fel vele a mérkőzést. Elsülyedt török szállítóhajók. Konstantinápoly, február 14. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Több idegen kereskedelmi hajó kapitánya hírül hozta, hogy két török katona-szállítóhajó a Gallipoli félsziget partjai mentén elsülyedt és a legénységnek csak egy részét lehetett megmenteni. Az erős ágyutűz következtében a törökszállító hajók nem közeledhettek a parthoz.