Friss Ujság, 1913. február (18. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-15 / 40. szám

XVIII. évfolyam, 40. szám Budapest, 1913. február 15. Szombat Ara 2 fill., vasár- és ünnepnap 4 fill. POLITIKAI NAPILAP. ______ _____ & Megjelenik hétfő kivételével mindenné# a s», ff^flSÉiCi 18 fil^ Vidéken, postai szétküldéssel g&M / rf/V §§ föl |§ ff Éli 11 ** SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL egy hónapra 1.20 korona. HkH BMEmL |H gtaWE fin V., Honvéd-utcza 10. u, szerk. telefon _ _ 137-51. Bg ||| ||| E| Hj| jlE B» SS 1|| «H­fgfjPl­ff« || FIÓKKIADÓHIVATALOttl lUnd"|’hlv. ”, — — 38—58. rai BS Ifi II IfEdjf­fE8gl|| Vflgff­wfjgSSF JjPSjll rapjffipf Rákóczi-ut 34., VI., AndrA.ly­ut »4 Nyomda M ~ — 64—39. SYSS ura Eca ^ ISSi IMA IV., Kecskeméti­ utcza 8. és 14. tatFialaproFs^i és Oroszország. ;üufSar©®t vallott fi©ia©Esl©ia© ikiwefséfi©. A kelet-európai harcteret fi­gyeli minden szem s azalatt olyan csendesen, mint az árnyék és oly sötéten, mint a végzet bontakozik ki egy uj esemény: a monarkia ellentéte Oroszországgal. Hohen­lohe herceg pétervári útja volt az alkalom arra, hogy kiderüljön, hogy mily nagy a távolság a mon­arkia és Oroszország álláspontja között. Hohenlohe küldetése nem járt a remélt eredménynyel, nem hozta közelebb a két nagyhatal­mat. És ez a tény igen borús jövőt Sejthet, ‘©»■minden vonalon aggodalmat keltő a helyzet alakulása. Rom­á­­nia és Bulgária között megszaka­dással fenyegetnek a tárgyalások s immár a török sem óhajtja any­­nyira a békét, mint eddig. Ezekről, valamint a harctér ese­ményeiről szólnak következő táv­irati tudósításaink: Berlin, február 14. A Tageblattnak Pétervárról feb­ruár 10-től Hohenlohe herceg kül­detése dolgában ezt jelentik: Hohenlohe herceg Carszkoje- Selóban nagyon kegyes fogadta­tásban részesült, azonban a cárral folytatott tanácskozásában a leg­fontosabb pontokat illetően mégis oly jelentékeny ellentétek merül­tek fel, hogy a félhivatalos bécsi sajtóhangok, amelyekből a csaló­dás kicsendül, nagyon is jogosult­nak látszanak. A súlypont az albán­ kérdésben nyugszik. Ausztria-Magyarország pontosan és határozottan megje­lölte, hogy ebben a kérdésben mennyit engedhet és hol kezdődik a monarkia életbevágó érdekeinek kockázása. Oroszországban Ausz­­tria-Magyarországnak ezt az ál­láspontját, jogosulatlannak mond­ják. Ugyanígy áll a dolog a leszerelés kérdésében is. Hohenlohe hercegnek Pétervá­­rott az orosz államférfiakkal foly­tatott tanácskozása során megál­­l­apí­tották, hogy az orosz kormány nagyobb súlyt vet arra, hogy Ausztria­ Magyarország déli hatá­rán, tehát Szerbia közelében sze­reljen le, semmint az orosz galí­ciai határon. Mind a két kérdés azt mutatja, hogy a pétervári kormány egé­szen határozott feltételeket állapí­tott meg, amelyek az osztrák-ma­gyar fölfogással merően ellentét­ben vannak. Hohenlohe herceg küldetése valósággal csupán egy örvendetes eredményt mutat föl s ez a hercegnek magával hozott az a meggyőződése, hogy a cár békés érzületű­, hogy tehát mindenre in­kább gondolt, mint a háborúra. És a herceg biztosította a cárt ar­ról, hogy Ausztria-Magyarország épp oly békeszerető. A herceg pé­tervári útjának ez az eredménye csekély ugyan, de meg kell valla­ni, hogy ez az egyetlen eredmé­nye. Az orosz diplomaták felfogása szerint ezzel mégis, meg volna te­remtve a megegyezés alapja, ha a dolognak nem volna egy bökkenő­je, ha ugyanis Pétervárott nem kívánnák, hogy Ausztria-Magyar­ország kezdje meg a leszerelést, az albán­ kérdésben pedig a szláv kí­vánságokhoz csatlakozzék. Angol magyarázat az orosz­­osztrák-magyar kérdésről. London, február 14. A Daily Telegraph kétségbe­vonja, hogy az osztrák-magyar és az orosz álláspont között már kom­promisszum jött volna létre, de azt hiszi, hogy mégis sikerül ala­pot teremteni további tárgyalás­ra. A cár levélbeli válasza feltét­lenül korrekt ugyan a formában és békés a szándékban, de legna­gyobb részt általános szólásfor­­m­ákban mozog. Csak azt lehet­­ mondani, hogy Ausztria-Magyar­ország a legnagyobb nyíltsággal közölte álláspontját Pétervárott s hogy Lassanov épp úgy hajlandó minden kártyáját megmutatni, mint Berchtold gróf. A­­Daily Graphic nem találja, hogy min­den aggodalom csökkent. A ma­gyar király levelének az volt a célja, hogy megmutassa, hogy a Balkán-félszigeten beállott új hely­zet nem szolgálhat okot Ausztria- Magyarország és Oroszország kö­zött való viszálykodásra. De ha úgy áll a dolog, hogyan magyaráz­ható meg az, hogy ez a megegye­­zés nem szól Skutariról és Albánia határairól és miért nem látható egyik oldalon sem a leszerelés jele? reggel ért véget mind a két hadse­reg teljes kimerülése miatt. A tö­rökök megtartották hadállásaikat. Az ellenség részéről bolgárok, gö­rögök és szerbek harcoltak, és há­rom oldalról támadták meg a tö­rököket. Mind a két tengerpart fe­lől úgy a török, mint a görög flot­ta részt vett a csatában, amely bi­zonyára a legemlékezetesebb és legtanulságosabb ütközetek egyi­ke volt. A veszteség mind a két részen rendkívüli nagy volt. Hogy mekkora elkeseredéssel folyt a harc, legjobban bizonyítja a ha­lottaknak a sebesültekhez való aránya, amely 2 : 3. A bolgárok sietős visszavonulásukban nagyon sok sebesültet hagytak vissza. Egy másik nagy csata is folyik Sarkes, Kesán és Muradii között. Előrenyomulnak a törökök. Nagy a harci kedv. Páris, február 14. A Newyork Héraldnak jelentik Csataldzsából. A török katonák a legj­obb kedvben vannak és ismé­telve kifejezték azt a kívánságu­kat, hogy a bolgárok ellen ostrom­ra vezényeljék őket. A törökök las­­san bár, de folytonosan hódítanak területet és a legnagyobb óvatos­sággal nyomulnak előre. A bolgá­rok felgyújtották azokat a falva­kat, amelyekből visszavonultak, g­yőzelme­ t A választójog Lukács László miniszterelnök­nek a választójogot illetőleg tett tegnapi nyilatkozata, amelyet a választójogról tett, nem alkalmas arra, hogy a kedélyedet meg­nyugtassa. Azt, hogy nem megy bele a harminc éves korhatár le­­szállításába, sőt, hogy a törvény­­hatósági városokban kiterjeszten­dő titkosságot, amelyet a javaslat magában foglal, sem véli biztosí­tottnak, a haladás és a békés fej­lődés minden híve sajnálattal ve­szi tudomásul. A harmincéves korhatár a munkásságot sújtja, a titkosság veszedelme pedig mind­azokat, akik bárkitől is függnek. És nem enyhíti ezt a tényt a miniszterelnöknek az az érve sem, hogy a hatvanhetes alapon álló párt uralmának folytonossá­ga teszi szükségessé a jövendő választójognak ilyetén való for­málását. Nem enyhíti pedig azért, mert ez nem áll. A hatvanhetes alap nem olyasvalami, amit alap­jaiban bármilyen demokratikus választójog is veszélyeztetne. A hatvanhetes alap a reális haladás útját nem állja és épp azok a milliók, akiket a javaslat ez intéz­kedése és a miniszterelnök nyi­latkozatának ez a része a legin­kább sújt, amint azt a m­ast oly sok esetben bebizonyította, a leg­biztosabb támaszai a reális hala­dásnak és így természetszerű el­lenségei mindannak, ami ezt koc­káztatja. Íme tehát senki sem tagadhat­ja, hogy a kormányelnök állás­pontjával szemben bármiképen is véka alá rejtenék a véleményü­n­ket. De amikor ennek a bírálat­nak hangot adunk, lehetetlen a legteljesebb felháborodással nem szólni arról, hogy az ellenzék fér­­fiai még beszélni mernek. Nyilat­kozatokban mondják el, hogy mik a választójogi kifogásaik, mint­ha a választóik azért küldték vol­na őket a parlamentbe, hogy azon kívül beszéljenek. Ha kifogásolni valójuk van a javaslat ellen, miért nem mondták el ezt az illetékes helyen, a tör­vényhozás házában. Aminthogy tény az, hogy ha ezt az álláspont­jukat ott kifejezték volna, jelen­tékenyen enyhítették volna a ja­vaslatnak e fogyatékosságát. De nekik ez nem is volt a céljuk. Taktika náluk minden, taktika a választójog, taktika az ellenzé­kieskedés, taktika a piacokon va­ló szónoklás és taktika a parla­mentben való botrány rendezés. Az ő kisded céljaik kedvéért tit­kos örömmel veszik tudomásul a történteket is. A csatatér eseményei. Véres ütközet Bulak­nál. Konstantinápoly, február 14. A tegnapelőtti nagy csata, mely Bulair körül folyt, ismét eldöntet­len maradt. A csata délután négy órakor kezdődött és csak tegnap. Nagy ütközet előtt. Páris, februárod. (Érkezett éjjel 11 órakor.) A Libertének táviratozzák Kon­stantinápolyból. A csataldzsai vo­nalon talán már a legközelebbi órákban nagy ütközet fog kifej­lődni. A portán aggódnak, mert a bolgár seregnek az a titkos célja, hogy a török haderőt kicsalja a sáncok közül és nyílt területen kényszerítse mérkőzésre, már pe­dig az ellenség számbeli túlsúly-­­ban van és most még a török se­reg nem veheti fel vele a mérkő­zést. Elsülyedt török szállítóhajók. Konstantinápoly, február 14. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Több idegen kereskedelmi hajó kapitánya hírül hozta, hogy két török katona-szállítóhajó a Galli­poli félsziget partjai mentén elsü­lyedt és a legénységnek csak egy részét lehetett megmenteni. Az erős ágyutűz következtében a tö­­rökszállító hajók nem közeledhet­tek a parthoz.

Next