Friss Ujság, 1913. február (18. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-16 / 41. szám

i követelésekre, melyek formájukat és tartalmukat tekintve, látható hatást gyakoroltak. Illetékes hely­ről hire jár, hogy a tárgyalások­ban már a legközelebbi időben va­lamilyen irányban döntés lesz. Ausztria-Magyarország, valamint több más nagyhatalom ismételten tanácsadással szolgált olyant érte­lemben, hogy lehetővé tegyék a bonyodalom békés megoldását. Csábit az orosz, Frankfurt, február 15. (Érkezett éjjel 11 órakor) Bukarestből jelenti a Frankfur­ter Zeitung tudósítója. Tegnap azért, nem lehetett folytatni a tár­gyalásokat Szófiában, mert­ Danev nem érkezett meg a főhadiszállás­ról.­ A helyzet annyiban kiélese­dett, hogy a hármas­ érdekeltség diplomáciai képviselői Romániá­nak értésére adták kerülő úton, hogy minden kívánsága teljesülne, ha Oroszországhoz csatlakoznák. A szabadelvű párt harcias kedvű és irtó hadjáratot hírnéz a Maio­­rescu-kormány ellen, ha nem sike­rül a határt Szilisztrián túl kiter­jesztenie, pedig a helyzet az, hogy a bolgár kormány csak Kalliák­­riáig akarja a román határt ki­tolni, amint már megígérte a lon­doni tanácskozások során s azóta további engedményről szófiai hí­rek szerint szó sem lehet­ne oly kedvező, hogy megadásuk­ról egyelőre szó sem lehet A Már­vány-tenger környékén a törökök győznek s a bolgárok nem tudják a török hajók által oltalmazotti erődöket elfoglalni. A katonák szelleme kitűnő. A szükséges balek győzelme. Elfoglalták Bulairt? London, február 15. A Daily Chronicle távirata sze­rint a balkáni sevetségesek Bu­lairt elfoglalták. A török hajók té­vedésből a török csapatokra tüzel­tek, amelyeket a bolgárok is ál­lba csaltak. A bolgárokat a görög ha­jók támogatták. A bolgárok tá­madása rendkívül heves volt és Bu­lakr elfoglalásával végződött. Enver bég szombaton öt szállító­­hajóval, amelyek mindegyikén ezer ember volt megjelent Sárkős előtt, kétezer ember már partra­­szállott, amikor a bolgárok megtá­madták és megfutamították őket. Enver bég csak nehezen tudott ha­jójára menekülni. Az égei tenger­parton Kiváli mellett tizenhárom­­ezer görög katona szállt partra. Páris, február 15. Az Excelsior értesülése szerint a bolgárok Gallipoli-félszigeten nagy sikert értek el és rendkívüli véres csata után, amely kedden kezdődött, elfoglalták Bulakrt. A bolgárok visszavonulást színleltek s a törököket meg nem erősített területre csalták, ahol aztán hirte­len támadásba mentek át s több órai harc után a törököket meg­futamították. A harcban úgy a tö­­rök, mint a görög hajóhad részt­­vett. Semmi sem változott — mondják a törökök. Konstantinápoly, február 15. A hadügyminisztérium a követ­­kező jelentést teszi közzé: Balakr mellett a helyzet nem változott. A török csapatok Ormaidikei part­­várost megszállták. Török felderí­tő csapatok Akaran és Karacsev irányában előnyomultak. Egyéb­­­ként a helyzet változatlan. Bizakodnak Konstantinápolyban. Konstantinápoly, február 15. Egy nagyállású török tiszt kije­lentette, hogy az aggodalom elv­áltásában nincs megokolva. A bol­gároknak nem sikerült Gallipoli mellett előrenyomulni és nem tud­ták a balairi sáncokat bevenni. Gsataldzsa mellől a bolgárok visz­­szavonulása még egyre tart. Bri­­nápoly, Janina és Skatari helyze­­ t E I S S U J S A G 1910. február 10. Drinápoly ostroma. Készülnek az általános támadásra. Belgrád, február 15. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Musztafa Pasából táviratoztak. Drinápolyban gyakran van tűz, a tábor magasabban fekvő hadállá­saiból látni, mikor egyes gránátok házakra csapnak le és lángokba borítják. Olyankor a nép rohan a tüzet oltani. Szerdán délután négy órakor a­­ Tundsa folyó mellett közel Driná­­polyhoz erős csata fejlődött ki, mert az egyesült bolgár-szerb had­erő első harcvonala 1■ 100 méternyi­re közeledett a Tandsa folyóhoz. A főhadiszálláson fölfogták Sakri basának egy sziklatávira­tát, amelyet Kon­stan­ti­nápolyba intézett. Azt jelentette benne, hogy még öt napra való elesége van. A bolgár főhadiszálláson készülnek az általános ostromra Drinápoly ellen. Indul a szerb segítség. Belgrád, február 15. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Ma indították útnak egy had­osztály ezred­eit a thráciai harc­térre és a második hadosztály hét­főn fog útnak indulni Sok bolgár lovassági tiszt érkezett Belgrádba, hogy lovakat vásároljanak, mert Bulgáriában nagy a hiány igás- és hátaslovakban. Kétségbeesett Bulgária népe London, február 15. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Bukarestből jelentik: Számtalan bolgár katonaszökevény menekül át a román határon , ezek azt be­szélik, hogy a bolgár nép között a hangulat kétségbeesett az örökös háború miatt. A nép a hadjárat befejezését követeli és a kormány ellen általános az ingerültség, mert céltalannak tartják a hábo­rút, mikor becsületes és értékes békét lehetett volna kötni Keltai Ferenc főpolgármester, ki út főpolgármester székfoglalója. Ünnepi hangulatban választotta ma főpolgármesterré Budapest tör­vényhatósági bizottsága Keltai Fe­rencet. Nagy számban gyűltek össze a ma délután négy órakor tartott rendkívüli közgyűlésre a bizottsá­gi tagok. Bárczy István polgármester nyi­totta meg a közgyűlést. Felolvas­ták a királyi leiratot, amely első helyen jelöli Keltai Ferencet, akit­­ a közgyűlés egyhangúlag válasz­tott meg főpolgármesterré. Ezután küldöttség ment, Heltai Ferencért. Az új főpolgármestert a közgyűlési teremben szűnni nem akaró éljenzés és taps fogadta. Itt Bárczy István őr­­polgármester a következő szavakkal tudatta vele megválasztatását: — Van szerencsém Méltóságod tudomására hozni, hogy a székes­­főváros törvényhatósági bizottsá­ga ma Budapest székesfőváros fő­polgármesterévé megválasztotta és tisztelettel kérem, hogy a törvény­ben előírt hivatali esküt a közgyű­lés színe előtt letenni mél­tózta­ssék. Bellai Ferenc dr. erre letette a HELTAI FERENC főpolgármester­ hivatali esküt, amelynek befejezé­se után az ünneplés újból Lelkesen kitört Bárczy István dr. polgármester ünneplő beszédére meghatva vála­szolt Heltai Ferenc. — Ne feledkezzünk meg soha ar­ról, — mondotta, — hogy mi nem­csak azokat képviseljük, akik sza­vazatukkal minket ide küldtek, h­anem az egész várost s annak minden polgárát és társadalmi osztályát. Ennek a küldetésnek megértése eddig is büszkeség® le­hetett ennek a törvény­hatóságnak. Tartsuk meg ezt az irányt szilárd elhatározással jövőre is. (Élénk helyeslés.) Ne feledkezzünk meg­­arról sem, hogy egy szegény nagy­város képviselete vagyunk, mely­nek lakossága nehezen szerzi meg a nagyvárosi lét föltételeit. (Igaz! ügy van!) Heltai főpolgármester beszédét a közgyűlés lelkes éljenzéssel és tapssal fogadta. Percekig tartott az ováció, miközben Bárczy István dr. polgár­mester a közgyűlést be­rekesztette. A magyar kormány Bécsiben. Közös miniszteri értekezlet Holnap, vasárnap, közös minisz­teri értekezlet lesz Bécsben, amely azonban kizárólag kereskedelem­politikai kérdésekkel fog foglal­kozni Magyar miniszterek Bécséan. Lukács László miniszterelnök, mint a Politikai Értesítő jelenti ma délután öt óra 15 perckor La­­linovics Ernő titkár kíséretében Bécsbe utazott. Ugyanezzel a vo­nattal utazott Bécsbe Beöthy László kereskedelmi miniszter is. Az este tíz órakor induló személy­vonattal utazott Bécsbe Serényi Béla gróf föl­dmivelési és Teles­zky János pénzügyminiszter, hogy a holnap délelőtt 11 órakor tartandó közös minisztertanácson részt ve­hessenek. A miniszterek előrelát­hatólag a vasárnap esti és éjjeli vonatokkal térnek vissza Buda­pestre. Tisza István az aradiakért. Aradról jelentik: Tisza István gróf legutóbbi Aradon tartózkodá­sa alkalmával az aradi kisgazdák küldöttsége kereste föl és arra kérte, hogy az arad-csálai állami birtokból adtasson nekik apró par­cellákban 500 holdat. Tisza István gróf eljárt a földművelésügyi mi­nisztériumban és ot­t bebizonyítot­ta, hogy az aradi kisgazdák kérel­me indokolt. Serényi Béla gróf földmi­velésügyi miniszter ma tu­datta Arad várost, hogy 500 hold területen kivágatják az erdőket állami költségen és azokat szántó­földekké alakítják át, melyet az­után az aradi kisgazdák aők bér­­baadnak. ‘ ‘ A kormány üdvözlése. Nagyváradról jelentik: Mór­vay Zsigmond dr.-nak, a bihari ke­rület országgyűlési képviselőjévé történt megválasztása alkalmából a bihari nemzeti munkapárt üd­vözlő táviratot küldött Lukács­­ László miniszterelnöknek, Héder­­váry Károly grófnak, mint az or­szágos munkapárt elnökének és Tisza István grófnak, a képviselő-­­ ház elnökének. A választójog. Mi avadott Lukács a titkosságról? A képviselőház választójogi bi­zottsága ma folytatta tanácskozá­sait A tárgyalás során Lukács László miniszterelnök ezúttal is hozzájárult célszerű, módosítások­hoz. A szenvedő választójog. A képvisel­őház választójogi bi­zottságának ülésén ma is Héder­­váry gróf elnökölt. Az első felszólaló ma Rónay Je­nő volt, aki már múltkori beszé­dében­ jelezte, hogy nagy vesze­delmeit lát abban, hogy ez a javas­­lat körülbelül egy millióval m­eg­­szaporítja a képviselő választók szá­mát. Azt kívánja, hogy az ajánlók­nak felelősséget kelljen vállalniuk az általuk ajánlott jelölt­­szellemi, erkölcsi és értelmi arraval­óságá­ért és azért is, hogy a képviselő megválasztása után a hazafiassági esküt le fogja tenni A képviselő azután, amikor megválasztják, le­gyen köteles esküt tenni a király és a magyar állam iránt való hű­ségre, valamint arra is, hogy kép­viselői kötelességét híven és pon­tosan fogja teljesíteni. Indítvá­nyozza, hogy parlamenti bíróságot alkossanak, amelyben a főrendihá­zi tagok is képviselve volnának. Az előadó egy kúriai bíró legyen. Ez a bíróság döntsön azután elő­ször a képviselőtől megkívánt kel­lékek hiányairól, másodszor abban az esetben, ha a képviselő vona­kodnék letenni a hazafiasság­ es­küt, harmadszor abban az esetben, ha legalább negyven képviselő vá­dat emel képviselőtársa ellen az eskü meg nem tartása miatt, vé­gül abban a­z esetben, hogy ha a választókerületnek legalább két­száz polgára panaszt tesz a képvi­selő ellen képviselői kötelességé­nek elhanyagolása miatt. Hogy ha a képviselők, akár a választók alaptalanul vádolnák meg a kép­viselőt, ebben az esetben hivatal­ból üldözendő rágalmazás miatt kellene ellenök az eljárást folya­matba tenni. Az első fejezet tárgyalása ezzel véget ért és azután a bizottság együtt tárgyalta a második, har­madik és negyedik fejezetet A helyettes előadó, Rákovszky Iván helyettes elő­adó terjedelmes beszédben ismer­tette a fejezetek rendelkezéseit Szabó János, Lázár István gróf, Kende Péter, Blanár Béla, Huszár Károly és Szász Károly­­szólalt még föl a javasat II., IX és IV. fejezetével kapcsolatban. A bizottság ezután a törvényja­vaslat 20—75. szakaszait elfogad­ta, kivéve a 25., 28., 47. és 53. sza­kaszokat, amelyekről később hatá­roznak. A következő ülés szerdán dél­előtt la

Next