Friss Ujság, 1913. május (18. évfolyam, 104-129. szám)

1913-05-01 / 104. szám

2 A kormány hivatalos közleményt adott ki, amelyben hangoztat­ja, hogy szó sem lehet álláspontjának módosításáról a Skutari kérdés­ben. A közlemény a továbbiak so­rán megcáfolja azt a külföldön el­­­terjedt híresztelést, mintha Nikita király és Esszad pasa­ között meg­egyezés jött volna létre, csupán egy megállapodás volt Esszad pa­sával, amely Skutari átadására vonatkozott. A montenegrói mi­niszterek biztosan számítanak rá, hogy Oroszország nem fogja nyu­godtan tűrni az osztrák-magyar­­ katonai expedíciót, mert különben eljátszaná minden befolyását a Balkánon. A Balkáni államok a Skufairi-kér­désben. Szófia, április 30. Montenegró viselkedése itt na­gyon rossz benyomást tesz. Remé­lik azonban, hogy a szerbek be fogják látni a helyzet komolysá­gát és szemük előtt fogják tar­tani, hogy elsősorban Ausztria és Magyarország jóakaratának kö­­szönhetik a szövetségesek, hogy a héború ily diadalmasan folyt le. A Gesov-kormány komolyan figyel­meztette a cettinjei kormányt, s hogy ne feszítse túl a húrt és a­miatt, mert Monteengró a bolgá­rok tanácsát nem követte, meg­szüntette a további anyagi támo­gatást. Bulgária újabban ismét komolyan figyelmeztette Miklós királyt, hogy engedjen. Szófiában sajnálattal látják, hogy Szerbia most is támogatja Montenegrót, , ami természetesen fokozza Miklós­­ király ellenállását. Azt hiszik,­­ hogy Görögország hasonló állás­ , pontot foglal el Montenegróval­­ szemben. Szerbia és Montenegró egyesülése, Páris, április 30. A „Le Journalénak egybehang­zóan jelentik Belgrádból és Cet­­ínjéből, hogy Szerbia és Monte­negro között állam jogi közösség részül, kettős állam közös hadse­reggel és közös pénzügyi igazga­­ással, amelynek külügyét közös b irodalmi miniszter intézte, de a­zelső igazgatás marad a régi, a tét uralkodóval az élén. Ezek a árnyalások állítólag már közel vannak­ befejezésükhöz. FRISS ÚJSÁG 1913. május 1. M­ontenegro harcra készül. Antivári védelmi állapotban. Antivári, április 30. Tizenötezer főnyi montenegrói sereg áll itt készen és mindennap új csapatokat várnak. Antivárit védelmi helyzetbe hozzák, ágyu­kat és lőszereket vonszolnak az öszvérek a pozíciókba. ”, A szerbek segítsége. Cattaró, április 30. A montenegróiak a határon lá­zas tevékenységet fejtenek ki. Kü­lönösen arra ügyelnek, hogy lehe­tőleg sok ágyút szállítsanak a ha­tárra. Megbízható hírek szerint a szerbek óriási mennyiségű hadi­szert és eleséget bocsátanak a mon­tenegróiak rendelkezésére. Ennek ellenére az egész ország a legszük­ségesebb eleség és takarmány nél­kül szűkölködik. Danilo herceg vezérkarával már a határon van. Innen üzente a királynak, hogy a legmesszebbmenő védelmi intéz­kedéseket megtette, úgy, hogy minden támadást, bárhonnan jöj­jön is, sikeresen visszautasíthat. Cattaró fölött. vBécs, április 30. A Reichspost jelenti Cat­taróból. A montenegrói haderőt a Cettinje- Njegus területen kezdik felvonul­tatni. A skutari hadosztályból teg­nap ötezer embert az osztrák ha­tárra irányítottak. A njegusi és cettinjei zászlóaljak közelednek Rjeka felől. Ezek szenvedtek a háború alatt legkevesebbet, mert a király többnyire személye védel­mére használta őket. A lőszerszál­­lítás állandóan tart. A túloldali határlakosság visszavonul. Cattaró fölött a montenegróiak tizenkét nehéz ágyút és gépfegyvereket helyeztek el, valamint kőüteget állítottak fel. Giessl báró osztrák és magyar követ ma döntő jelentő­ségű kihallgatáson volt Miklós ki­rálynál. A király csökönyös ma­radt. A szerbek támogatják a montenegróiakat. Skutarit megerősítik. Bécs, április 30. A Reichspost jelenti Belgrádból: Az a hir érkezett ide, hogy a ..... magma Montenegrói montenegróiak Skutarit az euró­pai nagyhatalmak kívánsága elle­nére nem fogják kiüríteni. Nyom­ban a szerb h­úsvét után Skutari erődítéseit kijavítják. A szerb mű­szaki és határépítő mérnökök a montenegróiaknak nyíltan han­­­­goztatják, hogy segtségükre lesz­­­­nek. A szerb önkéntesek, akik állí­­t­­ólag nem akarnak többé vissza­­­­térni a szerb hadsereghez, segíteni­­ fognak a skutarji erődök kijavitá­­■ -sánál.­­Népszavazást rendez Nikita. ■ Cattaró, április 30. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Skutariban diadalíveket állíta­nak fel s készülnek ünnepiesen fogadni Nikita királyt. A bevonu­lás még ezen a héten lesz. Nikita király azt tervezi, hogy népszava­zást rendel, döntsön a monteneg­rói nép, várjon lemond-e Skutari­­ról. Esszad basa és serege. Az uj kormány kikiáltása. Konstantinápoly, április 30. (Érkezett éjjel 11 órakor.) Valonából és Elbas­szánból je­lentik, hogy Essad basa és Dsavid basa seregei, összesen körülbelül 40.000 emberre rúgnak. Essad El­­basszánban fog találkozni Dsavid basával és akkor­ogják kikiáltani az új albán kormányt. A török kormány Esszad basa ellen Konstantinápoly, április 30. (Érkezett éjjel 12 órakor.) A Tasvir-i Elksar jelentése sze­rint a nagyvezér tegnapelőtt Essad basától táviratot kapott, melyben jelenti, hogy a tisztekkel és csa­patokkal Alessziába érkezett és hogy a Drin folyón Tiranába ha­józik. A gyorstüzelő ágyukat és a podgyászt Mediában fogják elhe­lyezni. Essad kijelenti, hogy to­vábbi eljárására utasítást vár. A Tanin élesen elítéli Essad ba­sát és azt mondja, hogy eljárás­módja egy új fejezete az albániai anarkiának. A lap kijelenti, hogy a török csapatokat­ nem szabad tovább Essad parancsnoksága alatt meghagyni, mert oly célok érdekében használják ki őket, me­lyek­ homlokegyenest ellenkeznek Törökország érdekeivel. A lap azt a reményt fejezi ki, hogy a porta Görögországgal meg fog egyezni a csapatok hazaszállítása dolgá­ban. Ha ez lehetetlen lenne, ak­kor D­avid basa parancsnoksága alá kell őket helyezni. üzelmei. ^£i^arnovics Busán­­ M fiumei áruló szakaszvezető. Katonák szerb-párti tüntetése. A Friss Újság pár nappal ez­előtt beszámolt arról a szenzációs­­katonaszökésről, mely a fiumei 79. Jellasich-gyalogezredben történt. Egy Krajnovics Dusán nevű sza­kaszvezetőt, aki polgári foglalko­zásában ügyvédjelölt, hetek óta figyeltet az ezredparancsnokság, mert a fickó árulás gyanúja alatt állott. A gyanú egy nap megerősí­tést nyert azzal, hogy Krajnovics Svájcba szökött s onnan gúnyos levelet küldött az ezredének. A szökés most újra aktuál­is lett. A városban az a hir terjedt el, hogy Krajnovics már hónapok óta fog­lalkozott lázadással és izgatással, sőt egy kávés erre vonatkozólag határozott nyilatkozatot is tett. Tüntető katonák. Marcetto Spiridiine, a „Caffé Coonmercio“ tulajdonosa egy hír­lapíró előtt tett nyilatkozattal erő­sítette meg azt a híresztelést, hogy a nemrégen kipattant pán­szláv üzelmek régebbi eredetre vezethetők vissza.­­ 1912 december 25-én éjjel na­gyobb számú Jellasich gyalogez­redbeli altiszt, közlegény és ze­nész tért be üzletembe. Nem igen törődtem velük. Csak arra lettem figyelmes, hogy a nagyszámú Jel­­lasich-altiszt, — akik között ott volt a megszökött Krajnovics Du­sán is — különös szláv nótákat énekel. Előbb az Onamo, onamo szerb, majd a Ljepa nasa domani­­na horvát dalt énekelték, végül különféle dalokkal szórakoztak. Dusán lázit. Egyszerre el­csendesedtek és biz­tatni kezdték Krajnovicsot, hogy beszéljen. A megszökött izgató nem sokáig kérette magát, mert beszélni kezdett. Nyugodtan mond­hatom, hogy szavai közvetetlenül nem voltak az uralkodóra sértőek, ha megérthettem, hogy beszédével minő célt szolgál. Szavaiból a dél­­szláv királyság eszméje iránt va­ló szeretet, az eszme propagálásán­­ak gondolata sugárzo­tt ki és­ gyakran­ említette Niki­ta és Pé­ter király nevét. Tüzetesen már nem emlékszem az elhangzott sza­vaiéra és zsid­ózásokra, de azt tu­dom, hogy olyan beszédet nem szabad katonának mondani, leg­alább is nem nyilvános helyen. Jelentés a hatóságoknak. Aggodalmaim támadtak, hogy nem kerülök-e bajba, mert kávé­házamban ilyen dolgok történnek, elmentem tehát egyik közigazga­tási hatóság főtisztviselőjéhez, ki­nek előadtam a történteket és ta­nácsot kértem tőle. Az illet­ő már tudott valamit a történtekről. Meghallgatott és azt ajánlotta, hogy keressem föl a Jellasich-gyalo­gezrednél Andrejka főhadnagyot. Megtettem. Részle­tesen elmondottam Andrejkának megdöbbentő tapasztalataimat és kértem a támogatását, hogy al­kalmas módon tiltassa el a le­génységet és az altiszteket helyi­ségem látogatásától, melyet néha­­néha Jellasich -tisztek is fölkeres­tek. Hogy mi lett a bejelentésnek a következése, nem tudom. Kraj­­novics Dusán egyszer még bejött k kávéházamba többedmagával, de nyomban figyelmeztettem, hogy tartózkodjék a múltkorihoz ha­sonló tüntetésektől, hogy bajba ne jussak vele együtt. Ekkor nem is történt baj. Ki az a Krajnovics? A fiumei ezred egy magasa 11 li­eti katonatisztje Krajnovics sze­mélyére vonatkozólag a követke­zőket mondotta egy hírlapírónak: — Krajnovics Dusán, aki ön­kéntességi jogát saját hibája foly­tán vesztette el, jogi tanulmá­nyait Franciaországban végezte. Hároméves katonai szolgálatából kettőt már kitöltött, mire elbocsá­tották. Később azonban rendelet érkezett, mely megkívánta, hogy

Next