Friss Ujság, 1913. december (18. évfolyam, 286-310. szám)

1913-12-02 / 286. szám

2­ na. A bankok, minthogy legtöbb­jének a váltó feeze­ten kívül lom­­bardfedezete is van, nem károsod­nak. A betevők számára azonban, a­kik, 2,8 millió koronát képvisel­nek, csak 600.000 korona jut, amely 22 százalékos aránynak felel meg. Ez az arány azonban esetleg még fokozható is lesz. A közönség a rémhírre az ösz­­szes pécsi bankokat megrohanta, mindenki kivette a pénzét. A ban­kok állták az ostromot, eddig leg­alább nincs még hír arról, hogy Telegdi más pénzintézetet is ma­gával rántott a romlásba. NyiEt­téi*. C­K‘DE'967itt IPBrt műhelyemben viss**. NT BÜTaSz maradt több elegáns T ÉS IV­ARÁT melyek 80—90 koron a­náért lettek rendelve, 35 KOR-ÉRT kaphatók ERZSÉBET-KÖRÚT I., I. EHI. 48. Rendőrkézen egy csirkefogó. MM megfőzte Miskolcot. Miskolc, december 1. A múlt év nyarán bukkant fel Miskolcon Berger Barta Ignác István. Az elegáns, kellemes mo­dorú ember hamarosan nagy isme­retségre tett szert. A Legjobb csa­ládok látták vendégül, udvarolt, sportolt, költekezett. Háromszobás lakást tartott, inasa volt, kocsi­­zott és mindenütt úgy szerepelt, mint a Pesti Magyar Kereskedel­mi Bank főtisztviselője. A leg­gyakrabban földbirtokosokkal, fa­lusi gazdákkal és gépkereskedők­kel tárgyalt. Elhitette az emberek­kel, hogy ő nagy parcellázásokkal van megbízva és hogy jelenleg a megyében vásárolt nagyobb birto­kot. Miskolcon minden kereskedő­nél korlátlan hitele volt, nagy sza­­bószámlát csinált. Senki se tudta Balra Berger Ig­nác Istvánról, hogy veszedelmes szélhámos és zsaroló álhirlapíró, aki — többek között — Nagyvá­radon reá fogta, és zuglapjában megírta egy ottani dúsgazdag ke­reskedőről, hogy némileg eltéve­­lyedett. A­ kereskedőt eleinte, szi­­polyozta, később ellene fordult és hazug dolgokat­ irt meg róla. A kereskedő szég­yent­etében öngyil­kosságot követett el. Hozzátarto­zói pert­ indítottak Berger Balta Ignác István (jelenleg már Sán­dor is) ellen, a törvényszék el is ítélte, a büntetését le is töltötte. A veszedelmes ember aztán N­yíregyházán szélhámoskodott. Majd Debrecenben tűnt fel, ahol már mint tüzérfőh­adnagy szere­pelt s rendszerint uniformisban járt. Azt­ hirdette, hogy várakozá­si állományban van. Debrecenben is sikerült néhány embert alapo­san becsapnia. Mikor már égett a lába alatt a föld, meglépett. Akkor jött­ Miskolcra. Megis­merkedett, egy olaszliszkai ügyvéd családjával. Udvarolni kezdett az ügyvéd feltűnően szép leányának s már úgy volt, hogy feleségül ve­szi. Közben folyton adósságokat csinált. Végre aztán egyik-másik kereskedő az olaszliszkai ügyvéd­nek prezentálta Berger Balla szám­láit. Ez volt a baj. A leendő após mfiormáztatta magát s Bergert ki­dobta. A szélhámos még egy darabig felszínen úszott, aztán pár héttel ezelőtt, hirtelen eltűnt Miskolcról. Akkor derültek ki szélhámossá­gai. Krausz Mór miskolci szabó cég csalás miatt jelentette fel. Itt mint főmérnök szerepelt, Halász dr. miskolci fogorvosnál hóna­pokig gyógykezelhette magát. Ber­ger és ötszáz koronával csapta le az orvost. Lavina módjára indult meg ellene a feljelentés. Kéréséé-" FRISS ÚJSÁG 1913. december 2. nők, iparosok, vendéglősök, pincé­rek, lakásberendezők stb. mind bűnvádi feljelentést tettek ellene. A miskolci ügyészség elrendelte az elfogatását és tegnap csendőr­­fedezet mellett kísérték végig Mis­kolcon az ügyészség fogházába. Nagyon rosszul érezte magát e diszkiséret mellett, kalapját mé­lyen a szemébe húzta, télikabátja gallérját rárlódva tűrte fel és igy ment a börtönbe. poLirmn. A hivatalos lap jelen­t, hogy a király báró Skerlecz Iván dr.-t, Horvát - Szlavonországok királyi biztosát, ezen állásától felmentet­te, őt egyúttal Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjává kinevez­te és nevezetthez a következő leg­felső kéziratot intézte: Kedves báró Skerlecz dr.! Ma­gyar miniszterelnököm előterjesz­tésére önt Horvát-Szlavonorszá­­gokban viselt királyi biztosi állá­sától felmentvén, Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánjává ezen­nel kinevezem. Kelt Bécsben. 1913. évi nov. 27. Ferenc József, s. k. Tisza István gróf, s. k. Mint a Budapesti Tudósító érte­sül, Balogh Jenő dr. igazságügy­­miniszter szombaton fog válaszol­ni Lovászy Márton országgyűlési képviselőnek a bácsalmási végre­hajtó áthelyezése tárgyában elő­terjesztett kérdésére és hivatalos adatokkal ki fogja mutatni, hogy az említett végrehajtónak áthe­lyezése kizárólag szolgálati okok­ból történt s igy politikai üldözés­ről még csak szó sem lehetett. Nyíregyházáról távirata­­zzák. Vasárnap megalakult a szabolcs­­megyei nemzeti munkapárt a vá­lasztók nagy részvétele mellett. Az elhangzott lelkes beszédek, után a­ munkapárt, elnökéül Jármy Mik­lós földbirtokost, választották meg A munkapárt megalakulásáról táviratilag értesítették Khuen-Hé­­derváry grófot, az országos mun­kapárt elnökét és úgy őt, mint Ti­sza István gróf miniszterelnököt táviratilag üdvözölték, agyonlőtte magát egy rendőrtiszt, tűpárna egy kimaradás miatt. Vasárnap hajnalban kispesti la­kásán, felesége született Nemes Ilona, szeme láttára agyonlőtte magát Eötvös Andor rendőr fo­gal­mazó. A megrendítő dráma részletei ezek: Eötvös Andor, aki az államrend­­őrség tisztikarának egyik nagyon rokonszenves tagja volt, szombat éjszaka egy társasvacsorán vett részt. A Kispesti Kaszinó szom­baton este ugyanis lakomát ren­dezett az újonnan felállított kis­pesti kapitányság tisztikarának ünneplésére s ezen megjelent Eötvös Andor is. A mulatság, mely kedélyes hangulatban folyt le, reggel három óráig tartott. A segédfogalmazó ekkor kar­társai­val hazament a Hungária-uti vá­rosi házakban levő lakására. Mi­kor hazaért, felesége, akivel egy év óta élt boldog házaséletet,­­ he­ves szemrehányásokkal fogadta. Szóváltás támadt, közben Eötvös hirtelen előkapta revolverét s mi­előtt felesége megakadályozhatta volna, mellbelőtte magát. Nyom­ban meghalt. Eötvös Andor ,se­gédfogalmazó kilenc évvel ezelőtt lépett a rendőrség szolgálatába. Mint dijnok kezdte pályáját s az M delegáció ülése. Károlyi gróf még egyszer a nagy mosás­ban." Vita a parlamenti őrségről. Általános érdeklődés mellett nyi­totta meg Láng Lajos báró elnök a magyar delegáció mai teljes ülé­sét, amelyet az ellenzék arra akart felhasználni, hogy az úgynevezett „világ“ elé vigye a parlamenti őr­ségnek a delegációban való ■alkal­mazásának­ dolgát. Előbb azonban Károlyi Mihály gróf kért szót, hogy mosakodni próbáljon a ma­gyar pénzügyi válságról mondott ízetlen nyilatkozatai dolgában, a melyek miatt már egyszer Tisza István gróf alaposan, megmosta a jeles férfiú fejét. A gróf úr azt magyarázta, hogy a mi pénz­ügyeinknek már igen rossz a hite a külföldön és ennek a kormány az oka, ő nem követett el emm­i hibát. Tisza István gróf azonnal meg­felelt a mosakodó urnak. Nem hi­szi, mondta, hogy akadna a vilá­gon még egy parlamenti vezérfér­­fiú, aki a külföld előtt saját hazá­járól úgy nyilatkozna, mint azt Károlyi tette, mert ha akadna, an­nak a politikai pályája hamar vé­get érne. A köz érdeke kényszerí­tette arra, hogy éles nyilatkozatot tegyen Károlyiról, fel kellett vilá­gosítania Franciaország közvéle­ményét, amely nem tudhatja, hogy milyen körülményeknek köszön­heti Károlyi úr pártvezér­ műkö­dését. Andrássy Gyula gróf most szó­vá tette a múlt heti plenáris ülést, amelyet az ellenzék kívánságára összehívott ugyan az elnök, de azon a munkapárti többség, össze­beszélve egymással, nem jelent meg és ezzel kijátszotta az ellenzé­ki kisebbséget. Kérdi, hogy milyen jogon követték ezt el? Héderváry Károly gróf kijelen­ti, hogy a többség tagjai igenis összebeszélés után maradtak el az ülésről, még­pedig első­sorban azért, mert a delegációt nem tart­ják illetékesnek arra, hogy ebben a kérdésben határozzon, másodsor­ban pedig azért, mert a képviselő­­ház tanácskozásán voltak aznap elfoglalva. Láng Lajos báró meg­magyarázza­ An­ássynak, hogy ő teljesen szabályszerűen járt el Tisza István gróf kifejti, hogy a mi történt, az nem más, mint a többség azon jogának gyakorlása, hogy a parlament működését ő szabályozza. Joguk volt az urak­nak az ülést összehívni, de a több­ségnek is meg van az a joga, hogy akkor jelenik meg, amikor jónak látja. Hadik János gróf szólalt fel most, hogy tiltakozását jelentse be a parlamenti őrségnek a dele­gáción való alkalmazása ellen. A képviselőházi őrségről szóló tör­vényben nincs olyan intézkedés, amely az őrségnek a delegációban való alkalmazását előírná. Kéreti, hogy ki rendelte ide az őrséget és milyen törvény alapján. Berzericzy Albert magyarázta m­e­g most az aggodalomba merült Hadik grófnak, hogy az őrség át­rendelése törvényes. A delegáció bizottsága a képviselőháznak és az elnökség éppen úgy köteles a bizottság munkálkodásának hábo­rí­tat­lanságát megóvni, mint a Há­zét. Erre pedig a törvény a par­lamenti őrséget adta az elnökség rendelkezésére. Andrássy Gyula gróf ezután Ra­kovszky István kizáratását tette szóvá, mire Tisza István gróf fel­világosította újból a bakafántos­­dó ellenzéket, hogy úgy az őrség alkalmazása, mint Rakovszky ki­­záratása a törvényen alapszik. Láng Lajos elnök ezután a tanács­kozás folytatását délutánra ha­lasztotta. A délutáni tanácskozáson Ká­rolyi Mihály gróf a parlamenti őrség alkalmazása ellen beszélt, utána Apponyi Albert gróf főként Rakovszky István kitiltását bírál­ta. Utána Héderváry Károly gróf szólal fel a többség nevében és ki­jelenti, hogy bár véleménye sze­rint ezek a kérdések nem tartoz­nak a delegáció elé, mégis szót kér, mert az ő véleménye is az, hogy ezeknek a fejtegetéseknek ak­kor kellett volna elhangzaniok, a mikor az illető törvényeket meg­hozták. Fáj­dalommal nélkülözi azonban, hogy Apponyi Albert mostani érveit nem hangoztatta akkor, mikor ezeket a törvényeket alkották, de ezért a többség nem hibáztatható. Az elnök ezzel bezárta a vitát és Apponyi Albert gróf terjesztet­te elő kérdéseit a külügyminiszter külügyi nyilatkozatai tárgyában. Ezzel az ülés véget ért, idén, januárban nevezték ki se­géd­f­ogalm­azó­vá. * Ambícióval teli, de rendkívül érzékeny lelkű ember volt Eötvös s ez magyarázza meg kétségbe­esett tettének indító okait is. A szerencsétlen asszonyt annyira le­­­silította férjének tragédiája, hogy súlyos­ beteg lett. A rendőrtiszt­viselő­ holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. Teme­tése nagy részvét mellett holnap lesz. TsiVIRJETOK Hajsza a zsidók ellen. Kiev, december . (A Friss Új­ság távirata.) A kormányzóság el­rendelte, hogy a fogorvosi főisko­la rektora utasítsa ki a fogorvosi akadémia zsidó növendékeit. Ez a rendszabály több mint ezer zsidó fogorvosnövendket sújt. Nagy m­unka­­kizár­ás. Fiume, december L (A Friss Újság távirata.) A torpedógyá T kovácsosztályában a munkások napok óta elégedetlenek az egyik munkavezetővel. Ma délután, mi­kor a munkavezető belépett az osz­tályba, az ott alkalmazott munká­sok fütyülni kezdtek, majd szén­darabokat dobáltak­ rá, de megdo­bálták az egyik mérnököt is, mire ez az igazgatóságnak az esetet be­jelentette. Az igazgatóság elhatá­rozta, hogy a gyártelep összes munkásait, mintegy 1300-at kizár­ja és az üzemet beszünteti. Hir szerint az igazgatóság a kizárást januárig akarja fentartani. csecsemő KESEMYE mely áll 32 dróíból 1 drb díszes keresztelőpárna — 1 „ sima hosszú párna 6 , szegélyezett ingecsk­e ■­ 6 , pelenka te 3 „ szegett flanelt 1 „ gr.rumi betét­­S 6­­ kötött kabátka 1 „ keresztelő készlet ~s 2 „ szalag-csokor 3 2 , vászon göngyszalag jp 2 „ pólya-kötő jb 1 flanell takaró 15 fíz egész kelengye ára: 3? korona 25 korona SZÉKELY-nél IV., Vámház-körút 4. sz. Szemben a Központi vásárcsarnokkal Vidékre utánvéttel, meg­ nem fele­lés esetén a pénzt visszaküldöm.

Next