Friss Ujság, 1914. április (19. évfolyam, 78-103. szám)

1914-04-15 / 90. szám

XIX. évfolyam, 90. szám Budapest, 1014. április 10. Szerda Ara 2 fill., vasár- és Ünnepnap 4 fill. pQ^|-j-|j^^| NAPILAP BT Megjelenik hétfő kivételével mindennap rififi n min Vidéken, postai szétküldéssel SgUa ILM M m, M 11 M llk JB M SZERKESZTŐSÉG ÉS KJ ADÓHIVATAlaj egy hónapra 1.20 korona. |19Hk SP&lh pff 11 Hg ||| ||| v- Honvéd-utcza 10. sz. Szerk. telefon _ _ 137—51« |3] $§§ gR fSä R§g £E3 |§S |Í1 Eli |§| älf fS SE! «83| FIÓKKIADÓ HIVATALOK: Löksz.” | = 38—58. m 111 fUf toJ? MM f» M Rákóczi-ut 34, VI., André.,gut Nyomda „ _ _ 54—39. HH Hi 8S WW IV., Kecskeméti-utcza 8. 4, 14. A nők joga. Budapesten jár mostanában az angol szüfrazsettek, azaz választójogért küzdő nők vezére, Pamkhurst kisasszony, aki mindig elsősorban vett részt azokban a híres, vagy hogy szabatosabban fejezzük ki magunkat: azokban a hírhedt csínytevésekben, amelyeknek az volna a célja, hogy az angol kormány és az angol társadalom végre is megsokalva azt a rengeteg kárt, amit a harcias nők okoznak neki, a nők szavazati jogával váltsa meg magát e szenvedésektől. Üdvözöljük az apostol nagyságát, aki kétségkívül igen érdekes hölgy lehet, mert hát utóvégre is úgy orvosi, mint rendőri szempontból igen érdekesek lehetnek az olyan emberek, akik évszázados műremekeket vagdosnak széjjel, épületeket rombolnak le, gyermekek fejére gyújtják a háztetőt, pánikot csinálnak a zsúfolt színházban stb stb. Azonban nem Pankhurst kisasszonyoktól várjuk mi a nők szavazati jogának kiküzdését és ezért engedje meg ö nagysága, hogy mindez itt felsorolt hőstettei ellenére nem üdvözöljük őt, mint a női jogegyenlőség harcosát. Ő nagysága és társai hazájukban csak iszonyatot és rémületet tudnak kelteni agitációjukkal és nem híveket szereztek a nők joga számára, hanem ellenségeket, akik vagy harci állásba helyezkednek, vagy pedig futásnak erednek, amikor a nők szavazati jogáról hallanak. Lám Pankhurst kisasszony, Amerikában már van a nőknek szavazati joguk. Pedig nem romboltak, nem rongáltak, nem gyújtogattak és egyéb uton sem veszélyeztették embertársaik élet- és vagyonbiztosságát. Az amerikai nők eszmei tartalmat adtak a maguk küzdelmének. Az ő programjuk nem a rombolás volt, hanem az alkotás. Pankhurst kisasszony, igen érdekes lehet mindaz, amit ön műveit, de amit például az amerikai Ilionis állambeli nők csináltak, az értékes. Ezek a nők megcsinálták, hogy ebben az államban nincs már korcsma, nincs részeg ember, nincs pálinka által csinált bűn és nyomor. Illanoisban van is már szavazati joguk a nőiknek . » Mégis csak hathatósabb fegyver az ilyen agitáció, mint a Pankhurst kisasszonyé és azt hiszszük, hogy a magyar nők is jól tennék, ha e fegyvert vennék a kezükbe «,, \ ' Megírtuk lapunk legutóbbi számában, hogy az asperni repülőtéren nagy szerencsétlenség történt húsvét vasárnapján. Lemoine és Bourhis aviatikusok, akik egy hantóernyővel kísérleteztek, lezuhantak és Lemoine súlyosan megsebesült, míg Bourhis sérülése oly könnyű volt, hogy ma már el is hagyta a kórházat. Mint eddig r«wi«wr»nam— n un——man megállapították, a szerencsétlenséget az okozta, hogy Bourhis lóugrása alkalmával a hulló-ernyő néhány zsinórja, amelyek segítségével az ernyő mechanikusankinyilott, beleakadt a repülőgép magassági kormányába és elszakadt, azonkívül leszakította a magassági kormányt is. Az ernyő nem nyílt ki egészen, viszont Lemoine magassági kormány nélkül nemi tudta a gépét irányozni. Első képünk azt a jelenetet ábrázolja, amint Bourhis a rosszul kinyílt hullóernyővel lezuhan, a másik, amint a két aviatikus a repülőgépen felszáll, a harmadik Bourhist, a negyedik pedig Lemoinet ábrázolja a zuhanás után. Az asperni szerencsétlenség. A Ferenc József-híd turulmadarán a ffl részeg ember vakmerősége. Ma retrerei hét órakor óriási kavarodás keletkezett a Ferenc József-híd körül. Ember ember hátán tolongott és nézte a látványosságot, mely abban állt, hogy egy ember felmászott a Ferenc Józsefhíd egyik negyvenöt méteres oszlopát diszítő turulmadárra. Mindenki a szerencsétlen véget ért Kovatik fiúra gondolt, aki tudvalevőleg a múlt évben mozifelvétel céljából cselekdte ezt meg és onnan lengorva, beleveszett a Dunába. A turulmadár lovasa azonban ez alkalommal nem sportember volt, hanem munkásember. Dvorzsák Józsefnek hívják, harmincegy esztendős és a Dávid és Társa cég téglagyárában dolgozik Budapesten. Dvorzsák a cirkuszi lovasok módjára ülte meg a magasban terpeszkedő turulmadarat s ott jókedvűen forgatta meg kalapját a levegőben. Majd tölcsért csinálva a tenyeréből, bekiabált a hídon bámészkodókra, akik azonban szót sem értettek a magasból jövő beszédből. Azonban csakhamar levetette kabátját, egyik zsebébe papírlapot tett, azután ledobta a kabátot a tömeg közé. Persze százan meg százan kaptak utána. Egy pillanat alatt foszlányokra szakgatták a ruhadarabot, amelyből most előkerült az a kis cédula is, amelyet a turul lovasa belerejtett. Ez állt kusza írással, de hibátlan helyesírással a papírlapon: „Egy mozijelenet. Dvorzsák József, harminc éves gyárimunkás, dolgozom Dávid János és fiánál Budapesten. Tegnap nem sikerült, ma talán sikerülni fog.“ A rendőrök hangos szóval hívták le Dvorzsákot veszedelmes helyiéről, ez azonban tagadólag ráizta a fejét. Végre is egy rendőr értesítette a tűzoltóságot s nemsokára előrobogtak a tűzoltókocsik, két tolólétrás, hatalmas alkotmány, amely megállott a hídon, a turulmadár alatt. A létrát nekitámasztották a turulos oszlopnak, aztán két tűzoltó nagy óvatosan felkúszott rajta magasba. A létra azonban hirtelen elfogyott. Rövid volt, csak a címerig jutott el s most onnan kellett folytatni részben a munkás lehozását. Dvorzsák végre rászánta magát, hogy földre jusson. Feljutni azonban könnyebb volt, mint lekerülni. Akármilyen óvatosan is tett egyegy lépést, megint csak visszahúzódott, szédíthette az alatta örvénylő sokaság, a mélység s a végén újból visszamsázott a turulra és ráült a hátára. Kijelentette az alatta tehetetlenül ágaskodó tűzoltóknak, hogy jöjjenek fel érte, ő nem hajlandó lezuhanni. A tűzoltók mindenféle sikerte