Friss Ujság, 1915. február (20. évfolyam, 32-59. szám)

1915-02-01 / 32. szám

Í9-15. február 1 FRISS U J s & a része osztrák-magyar, másik része orosz kézen volt, amig végre sike­rült őket ennől a vidékről kiverni. Különösen a nagy erdőségekben erős károkat okoztak. Kaluszban véresre verték a kozákok az otta­ni ukrajnai lelkészt és Kosz dr. A ukrajnai ügyvédet túszul vitték el magukkal. Drohobitzot szintén tel­jesen kirabolták, Uj-Szandecnek egymásután négy parancsnoka volt: Dungomirov, Kolinim, Gorsky, Hurkó. Mikor az oroszok innen visszavonultak, hatszor egy­másután igyekeztek a vasúti hidat felrobbantani, de hiába. Bécs. január 31. Galícia tartományi főnöke a na­pokban Wielickába érkezett, hogy ott az orosz invázió okozta pusztí­tásokat és károkat megszemlélje. Wielicka polgármestere igen siral­masnak jelezte a város lakosságá­nak helyzetét A tartományi főnök ezután több galíciai várost látoga­tot meg és mindenütt a pusztítás rettenetes nyomait látta. Több­ helységet az oroszok a föld színé­vel tettek egyenlővé és mindenün­nen az elrabolható élelm­ikészl­ete­ket és értéktárgyakat magukkal vitték. Wielickába­n és Bochniában a sómüveket újból üzembe helyez­ték. A só megdrágulásának kike­rülése céljából az ottani sóbányák éjjel-nappal dolgoznak, hogy na­gyobb sókészletet halmozhassanak fel. Tüzérségi Flandriában. Ili francia tévé­szánkók a németek kezén Berlin, január 3. A nagy főhadiszállás, január 31., délelőtt. Flandriában tegnap csak tüzérségi harcok fogtak. Cuincynél és Ju La Bassée—Bethimy-i úttól délre, valamint Carencynél. Arrastól északnyugatra a franciáktól egyes lövészárkokat elfoglaltunk. A legfelsőbb hadvezetőség. Tilos a polgárnak a háhoTPU, Paris, január 31. A Matin jeleníti Nancyból. A Meurthe et Moselle kerület pre­fektusa a nancyi kerület egyik nagyobb községének polgármeste­rét két hétre felfüggesztette állá­sától, mert a polgármester e hó 13-án rálövetett egy német repülő­gépre, amely megjelent a község felett. A prefektus hangsúlyozza, hogy polgári személynek semmi körülmények között sem szabad fegyverhez nyúlnia, még akkor sem, ha ellenséges pilóták nyílt községre bombát vagy nyilat dob­nak. A polgármester hibája annál nagyobb, mert­ neki a községben jó példával kellett volna előljárnia. Ellenségeink veszteségei. Négy millió az orosz, francia, angol és belga vesztesége. Frankfurt, január 31.­­ , IA Frankfurter Zeitung érdekes adatokat közöl ama veszteségek­ről, melyek a háborúban ellenfe­leinket érték. Ezek szerint Német­országban hétszázezer, Ausztria és Magyarországban háromszáznyolc­­vanezer orosz hadifoglyot őriznek. Az orosz hadifoglyok száma tehát meghaladja a milliót. Ha most hi­telesnek fog­juk el a Times ama közlését, hogy Oroszország veszte­sége egy millió háromszázezer ha­lott és sebesült és hétszázezer fo­goly, az orosz haderő egész veszte­sége körülbelül kétmillió ember. Franciaország vesztesége vala­mivel kisebb. Mintegy negyedmil­­liónnyi francia hadifogoly van Né­metországban. A milánói Corriera della Sera a háború első négy hó­napja után megállapított®, hogy a francia hadsereg legénységének több mint felét elvesztette halálo­zás, sebesülés vagy hadifogság folytán. Az utóbbi hetek különö­sen veszteségte­l­jesek voltak Fran­ciaországra nézve. Joffre nagy of­fenzíváj­ai külföldi jelentések sze­rint mintegy négyszázezer főnyi összveszteségre omlott össze. Ha két hónappal ezelőtt a franciák vesztesége egymillió volt, úgy nem túlzás, hogy máig a francia had­erő összvesztesége már másfélmil­lió ember. Hogy a francia hadse­reget mind érzékeny s jelentékeny veszteségek érték, kitűnik abból, hogy M­enamd hadügyminiszter még most is vonakodik veszteségi tisztákat kiadni. Az oroszok és franciák nagy veszteségeihez j­árulnak még az angolok és belgák veszteségei,­­me­lyek együttesen negyedmillióra becsülhetők. Ellenfeleink teljes vesztesége tehát megközelíti a négymilliót és most már az­ utolsó tartalékhoz folyamodnak. Oroszor­szágnak már nincs is több tartalé­ka. Franciaország pedig a legna­gyobb erőfeszítéseket teszi, hogy a még hátralévő férfiakat és ifja­kat is a csatasorba kü­lhesse. Heves harcok a cár betegágya körül. Orosz röpirat a külön békéért. Zürich, január 31. Tegnap egy röpirat jelent meg itt, amely hangulatot igyekszik csinálni amellett, hogy Oroszor­szág külön békét kössön Németor­szággal s Au­sztr­i­a -Ma­gyarorszá­g­­­gal. A röpirat sugalmazój­a egy m­aga is rangzó orosz főnemes: Mil­lewszky Henrik gróf, aki most itt időzik. A röpirat elmondja, hogy a cár betegágya körül most heves harc tombol a nacionalista hábo­­rúspárt és a béke felé hajló igazi­­monarkisták között, akik belátják, hogy e háború semmi jót sem ered­ményezhet Oroszország számára. Ez, utóbbiak amellett foglalnak ál­lást, hogy Oroszország kössön kü­lön békét Ausztria-Magyarország­­gal és Németországgal, mialatt a­­kiismeretlen nacionalista párt tisztán személyi és anyagi okokból a háború folytatását kívánja és minél kíméletlenebbé akarja azt tenni, hogy így akadályozza meg a szemben álló ellenfelek között a megértést. s A török hadsereg elérte a Szuezi-csatornát. Amsterdam, január 0L A Reuter-ügynökségnek jelentik Kairóból, hogy az Egyiptom felé nyomuló törökök efoglalták Katieh, Bireldnaidar és Mer­­­ah­­reho városokat. Bír Maboluk szintén a törökök kezébe került. Kebri­­nál, a Szuezi-csatorna mellett, éjjeli támadást intéztek az angol és indiai csapatok ellen. (Katieh Egyiptom felső részében, a csatorna keleti partjától nem messzire fekszik, Portsaidtól délkeletre. A többi kisebb helység szintén a csatorna közelében van.)­ ­Amsterdam, . január 31. A Daily Mail­nak jelentik Kairóból, hogy a török csapatok a Szuezi-csatorna közvetlen közelébe jutottak. Az angolok helgolandi veresége: Frankfurt, január 31. Az angol admiralitás még min­dig jónak látja, hogy a helgolandi tengeri csata igazi eredményeit elhallgassa. Az angoloknak okuk van hallgatni, mert az ő vesztesé­gük, dacára annak, hogy az Észa­ki-tengeri ütközetben túlsúlyban voltak, háromszor akkora, mint a németeké. A német tengerészeti vezérkar őszintén beismerte, hogy a Blücher elsülyedt, az angol ad­­miralitás azonban rettegett az őszinteségtől, mert ezzel igen kel­lemetlen dolgokat tudott volna meg az angol közvélemény a ver­hetetlen angol flottáról. Megtudták volna Angliában, hogy a huszon­hat angol torpedóütőből csak hu­szonhárom tért haza, kettőt a sü­­lyedő Blücher lövedékei pusztítot­tak­ el, az egyiket pedig egy német tengeralattjáró naszád küldött a tenger fenekére. Az angol páncé­los csatahajók közül kettő, a Lyon és a Tiger harcképtelenné vált s az angolok hosszú ideig semmi hasznukat nem vehetik. Egy angol páncélos cirkáló el is sülyedt s ezt hiába igyekszik ta­gadni az admiralitás, már a nevét is tudják. A New-Zeeland az Új Zeeland által 1913-ban elkészített és Angliának ajándékozott prae­­dreadnought. A New-Zeeland kö­zel húszezer tonnás páncélos csata­hajó a legújabb típusúak közül va­ló, nyolc 30.5 és tizenhat 10.2 ágyú­val, modern torpedókkal. Eddig nem érkezett hír róla, hogy az elsülyesztet New­ Zeeland emberei közül sikerült-e valakit megmen­teni. Az elsü­lyesztés, amely egy német torpedónaszád érdeme, oly hirtelen volt, úgy a mentésre alig lehetett idő. A Kieler Neue Nachrichten Amsterdamból a következő táv­iratot kapta. Egy kereskedelmi gőzös kapitánya azt állítja, hogy a vasárnap végbement Északi-ten­geri csatában a Tiger csatacirká­lót egy német torpedónaszád el­süllyesztette. A Tiger 30.000 ton­nás dreadnought a legnagyobb ka­liberű ágyukkal. Ha a rotterdami hajóskapitány nem tévedett, meg­érthetjük, hogy az angol admira­­litásnak oka van a mélységes hall­gatásra. Elsépesztettek egy francia torpedó­­naszádot, Milánó, január 31. A Temps párisi tudósítója be­szélt Augagneux tengerészeti mi­niszterrel, aki kijelentette, hogy a múlt héten Nieuportban ismét elesülyesztettek egy francia ten­geralattjáró naszádot. A negyven főnyi legénységéből öt ember, ve­szett el. Újabb jelentések szerint az elsülyedt naszád a 219. számú torpedónaszád volt, amely Hün­­kirchenben állomásozott. A men­tési munkálatokat a 218. torpedó­­naszád végezte. Ift kenyérsütési rendelet. A hivatalos lap mai száma közli­­ a kormánynak rendeletét a búza és­­ a rozsliszt kenyérpótló anyagokkal való keverése arányának módosítá­sáról. A rendelet szerint a búzából előállított egyfajta kenyérlisztet és sima őrlésű lisztet, úgyszintén a rozsból előállított egységes minő­ségű rozslisztet vagy a búza és rozs­liszt keverékét ezentúl az előállí­tandó lisztkeverék összfinymennyi­­ségének ötven százalékát kitevő ár­pa-, tengeri-, burgonya- vagy rozs­liszttel (de nem rizstakarmány­liszttel) kell keverni. Ugyanez a keverési arány irányadó akkor is, ha az idézett rendelet értelmében a kenyérlisztpótló anyagokból két­félét együttesen használnak a keve­rékhez. Egyebekben az idézett ren­delet szabályai érintetlenül marad­nak. A sütők, pékek és kenyérgyár­tó vállalatok búza- és rozskenyér előállításához szintén csak a jelen rendeletnek megfelelően kevert ke­nyérlisztet használhatnak. A jelen rendelet életbelépte előtt az eddig fennálló szabályoknak megfelelően kevert búza- és rozslisztkészleteket az eddigi szabályok szerint lehet, 1815. év február 15-ig forgalomba hozni és kenyérsütéshez felhasz­nálni. Ez a rendelet kihirdetésé­nek napján lép életbe és hatálya a magyar szent korona országainak egész területére kiterjed. A rendeletnek az a célja, hogy mindenki takarékoskodjék a liszt­tel. Tegnap a belügyminiszter által összehívott értekezleten, amelyen a földmivelésü­gyi miniszter, a keres­kedelemügyi miniszter, a főváros képvselői és a pékek delegáltja részt vettek, erről a témáról folyt a vita s a kenyérrel meg a liszttel való takarékosság kényszerét nem a liszthiány okából tartották szük­ségesnek, hanem kizárólag­ azért, mert most is le kell mondani olyan szükségletek kielégítéséről, amelyek nélkül bátran meg lehet mindenki. Ilyen a fehér kenyér, ilyen a fehér­sütemény, cukrászsütemény, amely­nek készítéséhez sok liszt kell. Ezen ü­ll majd­ csak egyféle liszt­keverék­­ből süthetnek kenyeret olyan liszt­­keverékből, amelynek ötven száza­léka árpa-, tengeri-, burgonya, vagy rozsliszt.

Next