Friss Ujság, 1915. április (20. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-01 / 91. szám

2 Tart a harc a Kárpátokban. "Lupkow és Uzsok között legkevesebb a küzdelem. Przemysli orosz csapatok a harc­vonalon. Sajtóhadiszállás, március 31. V. A nyugat-galiciai és orosz-lengyelországi fronton aránylagos­ nyug­alom uralkodik. A nagy harcok tel­jesen a kárpáti arcvonalra összpontosulnak és a harcok gyapont­ja a lupkovi szorostól keletre levő térben van, egészen az uzsoki szorosig, beleértvén magát a szo­rost is. Az ellenség kemény támadásait mindezideig sikerült vissza­­utasítani. A derékban folyó harcok még nem dőltek el. A lupkovi szorostól keletre levő harcvonalon, ahol a leghevesebb harcok dúl­nak, olyan orosz hadosztály is harcol, amely a przemysli körülzáró hadsereghez tartozott.­­ H sárosmegyei Harcok, Északi harctér, március 31. Sáros megyében az elmúlt héten súlyos nagy küzdelmek folytak le, amelyeknek­ során Molnár vágása mellett kis előnyre tettünk szert. Az oroszok óriási veszteségüket ál­landóan pótolják. Katonáink je­ges, téli időben küzdenek, csonttá fagyott utón masíroznak, 30 centi­méteres hóban harcolnak. A felső­magyarországi nagy­városok pol­gári lakosságának rendületlen a bizalma és teljes a nyugalma. A hatóságok Bártfán zavartalanul folytatják működésüket. Uzsoknál visszavertük az orosz támadásokat. Északi harctér, március 31. A kárpáti harc­vonalon nagy he­vességgel folytatódik a harc. Az uzsoki arcvonalon az oroszok újult erővel támadtak tegnap éjjel és ma reggel, támadásaikat, súlyos veszteségeket okozva nekik, vissza­vertük. Radko Dimitrijev a Piacánál, Szófia, március 31. Az Utro mai száma közli, hogy Radko Dimitrijev tábornok leve­let írt egy szófiai barátjához. A levél egy részletét is közli az idé­zett lap. Ebben megírja­­a péter­­vári volt bolgár követ, aki a há­ború kitörésekor az orosz hadse­reg szolgálato­ban állott, hogy se­regével most a Pilicánál harcol Mackensen német tábornok sere­ge ellen. Bukovinai csapataink előre­nyomulása orosz földön. Csernovitz, március 31. Novoszjelica környékén és ettől északra Oroszországban szaka­datlanul tart a harc. Csapataink tervszerűen, lépésről-lépésre ha­ladnak előre. Az ellenség minden kísérlete ,hogy arcvonalunkat egyik vagy másik ponton visszaszorítsa, esetről-esetre meghiúsul. A foglyok száma naponként szaporodik, 35 kilométernyire Besszarábiában. Bukarest, március 31. Burdujeniből táviratozza a Ziua című lap tudósítója. Azt az ötezer foglyot, akit az osztrák-magyar csapatok a múlt héten fogtak el a bojan-movosztelicai ütközetekben, Hatnán keresztül Magyarországba szállították. Hatnár­a, valamint több bukovi­­nai­ községbe távirat érkezett a csernovitzi­­ katonai parancsnok­ságtól, amely jelenti, hogy az osz­trák-magyar csapatok március hu­­szonhetedikén délután átlépték a besszarábiai határt, gyors vissza­vonulásra kényszerítették az oro­szokat és elfoglalták Novosziosicát, Bolusekot és Chotint. Harmincöt kilométerre vannak Besszarábia területében. Ez alkalommal sok orosz foglyot ejtettek és két nagy­­ka­liberű ágyút zsákmányoltak. Bukovinában nagy a lelkesedés az osztrák magyar csapatok újabb sikerein. Chotin felé menetelnek csapataink. Orosz jelentés besszarábiai előre­nyomulásunkról. Rotterdam, március 31. A március 30-án kiadott orosz hivatalos jelentés többek közt azt az érdekes részletet, tartalmazza, hogy az osztrák-magyar hadsereg egy különítménye március 28-án Csernovitzon túl északra és kelet­re támadásba ment át, átlépte az orosz határt és besszarábiai terü­leten Chotin irányába vonult elő­re- Az orosz jelentés szerint a csa­patok már fél után vannak Chotin felé. Az orosz had­vezetőség meg­jegyzi, hogy megfelelő intézkedé­sek történtek az osztrák-magyar csapatok további előnyomulásának feltartóztatására. FRISS U / S Jt Q 1915. április 1. Przemysl átadása után, 48 óra hosszat tartott a robbanás. Róma, március 31. Lembergből jelentik Pétervárra, hogy Przemysl még a vár át­adása utáni napon is olyan volt, mintha az egész vár kráterekkel lenne körülvéve. Magas láng és füstoszlopok szálltak az ég felé, minduntalan rettenetes detonáció reszkettette meg a levegőt, a fel­gyújtott muníciós depók robbanásai egymást követték és negyven­­nyolc órán át szakadatlanul tartott a robbanás. Képviselők Przemysl védői közt. Przemyslben a védőseregben két képviselő is harcolt. Egy ma­gyar és egy osztrák. Mindketten a legnagyobb valószínűség sze­rint orosz hadifogságba estek. A magyar: Zalán Gyula, az osztrák: Malik Vince. Zalán Gyula a munkapárt tagja, népfölkelő hu­szárfőhadnagy. Ő volt az első kép­viselő, aki Signum Laudist ka­pott Sábáénál. Malik igen tehet­séges osztrák politikus, erős né­met érzéséről és szaba­delvőségé­ről híres. Mint az Osztrák Önkén­tes Automobil Testület tagja volt a várban hadnagyi rangban. Arlow Viktor lovag ezredes fe­lesége, aki férjéről, a miskolci ti­zes népfelkelők hős parancsnoká­ról semmi hírt sem kapott, össze­köttetést létesített az összes prze­myeli főtisztek feleségei közt, hogy híreiket kicseréljék. Állító­lag Arlow volt az a parlamentárr, aki által Kuzmanek az orosz pa­rancsnoksággal érintkezett. Fel a fellel, semmi csüggedés az utolsó levél Przemysl várából. . .­­ Bécs, március 31. Schu­chner Teréz festőművésznő levelet közöl, amelyet egyik ba­rátnője férjétől a körülzárt Prze­mysl várából kapott. A bátor tiszt levele mélyebb érdeklődésre tarthat számot, mert március 21-én éjfélkor, tehát, hat órával a vár eleste előtt írták. A levél így hangzik: Przemysl, márc. 21. éjfél. Abban a feltevésben írok ne­ked, hogy te és Hilda (a tiszt leánykája) még életben vagytok, noha még mindig nem­­kaptam fe­lőletek semmi hírt, azt pedig bi­zonyosnak tartom, hogy sok leve­lem és levelezőlapomnak legalább egy része kezeidhez jutott. Ma ér­kezett ide az utolsó osztrák avia­­tikus és nagy postát hozott magá­val. Fájdalom, én ismét azok közé tartozom, akik nem jutottak ha­zulról hírekhez. Holnap reggel fél 5 órakor indul el innen az utolsó Orettikus, arra bízom levelemet és remény­em, hogy mielőbb el­jut Bécsbe. A vég bekövetkezett, Przemysl világhírűvé vált. A helyőrség a hosszú hónapok alatt derekasan és bátran teljesítette nehéz köte­lességét, az oroszok minden kísér­letét, hogy erőszakkal a vár bir­tokába jussanak, hidegvérrel visz­­sz.Tistakítottuk és duzzadó bizalom­mal vártuk a felmentő csapatok érkezését. Valószínű, hogy a kül­ső segítség késedelmének fő oka a kedvezőtlen időjárásnak tulajdo­nítható, 18-án részünkről megkí­séreltük a hősies áttörést az el­lenséges tömegek gyűrűjén, de a kísérlet nem sikerült. A balsiker fő oka az éhség volt, mely ellent­­álló képességünket megtörte és az éhség győzte le az eddig bevehe­tetlennek bizonyult várat is. Hol­nap reggel 5 órakor kezdődik az erődök és ágyuk felrobbantása és a fegyverek és egyéb hadi felsze­relések megsemmisítése, mire egy parlamenter az oroszoknak jelen­teni fogja, hogy készek vagyunk a vár átadására. Ellenségeink bizonyosan dühön­­genek majd, hogy a sokáig os­tromlott várat b­e nem vehették és csak a mindenható éhségnek köszönhetik kétes diadalukat. De valamint az egész világ bámula­ta felénk fordul, bizonyosan ellen­ségeink sem vonják meg tőlünk a megillető tiszteletet. Holnap már ők tartják ide bevonulásukat . . . Az elszállítás a fogságba bizo­nyosan néhány napig tart majd. A térparancsnokságtól mi leszünk az utolsók, akik az önkéntelen út­ra kelünk, mert nekünk kell az átadás részleteit végeznünk. Hogy merre vezet utunk, azt még nem tudhatjuk. Mindenesetre szétszór­nak bennünket a nagy orosz biro­dalomban, miután az oroszok fog­lyaikat nemzetiségek szerint elkü­lönítve osztják és szállítják széj­jel. De ha tartózkodási helyem ezernyi kilométerekre volna is a­ legtávolabb Ázsiában, gondolataim nálatok időznek és amint lehetsé­ges, levélben hírt adok hogylétem­­ről és irántatok táplált hűségét érzelmeimről, úgy hírlik, hogy a hadifoglyok levelezését nem aka­dályozzák meg és mindenesetre könnyebb lesz, mint most az el­zárt várból. A rengeteg távolság persze a híreket korlátozza, de annál nagyobb örömet fog azután okozni minden levél megérkezése. Bármilyen komor is azonban a jelen, ne veszítsük el a reményt a szebb jövőbe. Ha a jó Isten­ egész­ségben megtart benneteket, akkor a korábbi vagy későbbi viszontlá­tás bőségesen kárpótolni fog a hosszú válásért. Fel tehát a fej­jel! Semmi csüggedés! Az nem il­lik ebbe a nagy és dicső korba, mely az utókorban a történelem egyik legnagyobb eseménye lesz. öreg, mélyen sújtott császárunk példája, aki az elismerés lélek­emelő szavait és áldását távirati­lag juttatta el hozzánk,­­ vigasz­taljanak és tegyenek erőssé tite­ket is. Én magam, minden csapás ellenére, optimista maradtam és nem hajlok meg a sors előtt! Przemysl jelentősége csökkent. Nem befolyásolja a háború sorsát Zürich, március 31. A Neue Zürcher Zeitung írja ve­­zércikkében a következőket: Nem szabad lebecsülni Przemysl katonai jelentőségét, de túlbecsülni sem szabad azt. A vár az osztrák­­magyar hadsereg egyik hatásos tá­maszpontja volt és mint ilyen, nagy hadás­zati értékkel bírt. Ez az ér­ték azonban bizonyos mértékben csökkent, mióta a vár nem állott közvetlen összeköttetésben a galí­ciai operációikkal.­ Mindazonáltal feladatát úgyszólván teljesítette, miután az ellenség jelentős erőit hosszú időn át lekötötte. Igaz ugyan hogy az osztrák-magyar hadsereg százezer embert veszített foglyok­ban, de a felszabaduló orosz sereg nem sokat nyomhat a kárpáti fron­tokon. Przemysl jelentősége — hangzik a semleges újság tárgyila­gos véleménye — mióta a főoperá­ciós területektől teljesen el volt zárva, nagyon csökkent és általá­ban véve a háború sorsának folyá­sát nem befolyásolhatja eleste. A vár bukása azok közé a váltakozó események közé tartozik, amelyeket minden háború magával hoz. A nyugati fronton is tovább folyt a háború, dacára annak, hogy a fran­cia-belga csapatok egymásután vesz­tették el a várakat Belgiumban és Franciaországban. A harcok to­vább folynak zavartalanul Prze­mysl eleste után is. A­iemelt határterület tiszta az orosztól. Taupoggennél visszavonult az orosz, Mugusztáv mellett visszavert orosz támadás• Berlin, március 3. A nagy főhadiszállás közli március 31., délelőtt. A Mein­eltől északra eső orosz határterület meg van tisztítva. A Tauroggennél megvert ellenség Skandwik­e irányában vissza­vonult. . A legutóbbi napokban az augusztávi erdőtől északra állásaink ellen előrenyomuló orosz haderőt rövid előretörésünk visszavetette a sejnyi erdővidékre és az ottani tavak területére.

Next