Friss Ujság, 1915. április (20. évfolyam, 91-119. szám)

1915-04-19 / 108. szám

1915. április 19. * FRISS HISJÍG hadifogságba került Sacher Robert népfölkelő hadnagy is. Oroszországból Sacher dr. angol nyelvű levelet irt barátjának, Miklós Árpádnak. Levelét lefordítottuk: "Kedves barátom. Nyolc nap óta utazom Oroszországba. Ezt a levelet Voronesehben írom, útban Pensa felé, ahol a foglyokat különböző kormányzóságokba szétosztják. Majdnem minden állomásról küldöttem eddig levelezőlapokat. Azt írtam, hogy Moszkva felé utazunk, de tegnap értésünkre adták, hogy az útiterv, amint fentebb olvashatod, megváltozott. Az utazás úgy telik el, mint eddig, de eléggé kényelmes. Ami magamat illet, jól vagyok, csak kis családom után vágyakozom. Mikor látom őket újra. Minden ismerősömet sokszor üdvözöl, igaz barátod Róbert. Éber István 16-os népfelkelő hadnagy, ki Przemyslben volt, e hónap 3-áról keltezve kártyát küldött családjának Románián keresztül, írja, hogy 500 tiszttársával együtt útban van Kiev és Moszkva között. Mindnyájan jól vannak és egészségesek, látották, aminek okát később tudtuk meg. Azért volt, mert a várműveket felrobbantották s azt nem volt szabad látnunk. Olyan rettenetes dörejeket hallottunk két napig, hogy a fejünk belefásult. A városban nem maradt épen egy ablak sem és a külváros apró házai romba dőltek a robbanástól. A vár átadása napján pár órával az oroszok megérkezése előtt tudatták velünk, hogy átadnak az orosz sereg parancsnokának. Mikor ezt a hírt meghallottuk, bizony, mondom, sokan sírtak közöttünk. Az oroszok dél felé jöttek a városba. Első dolgunk az volt, hogy ennivalót kértünk. Hoztak is be az első csapatok nagymennyiségű élelmiszert. Az oroszok viszontlátásának nem örültünk, mert tudtuk, hogy mi leszünk az elsők, akiket újból harcba visznek, hiszen jól ki voltunk pihenve. A hónapokig tartó kényelmes életet megszoktuk és bizony rosszul esett a harctér kellemetlenségeiben résztvenni. Március utolsó napjaiban kerültünk a Kárpátokba. Szerencsére ismét foglyok lettünk és így bizonyos, most már, hogy az életünk megmarad. A volt Przemysli foglyok közül Szelotinszky Péterrel négyszázan kerültek újra fogságba, és két ház erősen megsérült. A Taube oly magasan repült, hogy a francia tüzérség tüzelése teljesen hatástalan maradt. Lyon, április 18. K Nonvelliste jelenti Amiensből. Egy Tanbe-repülőgép tegnap megjelent Amiens fölött és több bombát dobott le. A bombák 11 embert megöltek. Mit mondanak a franciák. Berlin, április 18. Parisból táviratoztak kerülő uton. A francia vezérkar e hó 15-iki jelentései: Délután 3 órakor, Laboreelle közelében nehéz tüzérségiünk az ellenségnek Oviller-nél (mintegy 4 és fél kilométernyire Alberttól északkeletre) levő lövészárkait és védőműveit teljesen összelődözte. Az Argonneokban, Fontaine aux Charmesnél, teljesen helyi jellegű akciót folytattak lövészárokról lövészárokra, mely a mi javunkra dőlt el. Az ellenséggel szemben fölényünk e szakaszon mindinkább kitűnik. Les Epargesnál az ellenség bombázta hadállásainkat, ám azokat nem foglalta el. A sily-erdőségiben legutóbbi előrehaladásunk alkalmával uraivá váltunk a német lövészárkok egy részének és elfoglaltunk e lövészároktól északra egy négyszáz méter hosszul és száz méter széles földterületet. Az Essey-Flirey útvonal közelében, a Mortmare-erdőségben, a legutóbb meghódított lövészárok még mindig birtokunkban van. Bey-en-Hayenél bombázás volt gyalogsági akció nélkül. A Bois de Pretreben, miután április 13-án az ellenséges hadállás egy részét elhódítottuk, Elzászban a Lauch, folyótól északra előrenyomultunk 1500 méternyire, Söhnepffenrietkopft közelében, Metrealtól délre. Este 11 órakor, Arrastól északra, fényes sikert vívtunk ki, amely teljessé tette a legutóbbi hónapban aratott győzelmeket. Csapataink elfoglalták a Notre Dame de Loreitől délre levő egész hegynyúlványt és most birtokukban tartják az öszszes délkeleti lejtőket az Ablain Saint Nazaire hegycsúcsig. Százötven foglyot ejtettünk, köztük több tisztet, három bombavetőt és két gépfegyvert zsákmányoltunk. Thiep várnál és LaBoisellenél, továbbá Albert környékén, az ellenség megkísérelt két támadást, amelyet nyomban feltartóztattunk’. Tovább keletre Meurissonsbachnál visszautasítottunk egy támadást. Les Epargesnél az ellenség a csütörtökre forduló éjjelen három ellentámadást intézett, hogy visszafoglalja tőlünk a keleti hegynyulványt. Az ellenséget súlyos veszteségeik mellett visszavertük. Egy orosz fogoly a przemysli életről. A Debrecenbe szállított orosz foglyok közt van Szelotinszky Péter, a 103. orosz gyalogezred altisztje is, aki béke idején varsói magánhivatalnok volt és most a Kárpátokban már másodszor került fogságunkba, amikor Przemyslből harcba állították, az ottani orosz foglyokat. Az intelligens altiszt a következő érdekes dolgokat mondta el Przemyslben töltött fogságáról és az oroszoknak a várba való bevonulásáról: Mindenekelőtt arról beszélek, hogy Przemyslben fogságunk kezdetétől a legutolsó napokig a legjobb dolgunk volt. Ugyanaz a bánásmód volt osztályrészünk, mint a várban lévő magyar és osztrák katonáké. Barakkokban voltunk elhelyezve, de csoportonként minden héten kétszer sétára mehettünk. Úgy megszoktuk a fogságot, mintha mi is a védősereghez tartoztunk volna és éppen úgy örültünk, ha a vár sorsáról jó híreket hallottunk, mint az önök katonái. Február utolsó napjaitól kezdve éreztük, hogy az élelemhiány bekövetkezett. Kevesebb ennivalót kaptunk, de szívesen eltűrtük ezt. Mi, oroszok, úgy csillapítottuk az éhségünket utóbb, hogy folyton teáztunk. Persze, rum és cukor nélkül ittuk a meleg vizet. Ezt a jó szokásunkat a vár katonái is utánozták. A vár átadása előtt néhány nappal tudtuk, hogy nagy dolog fog történni. A szabad mozgást kor Japán repülétt az orosz hadseregben. Stockholm, április 18. Pétervárról jelentik, hogy Vakauski és Sajtó nevű japán aviatikusok az orosz hadvezetőséghez fordultak azzal a kéréssel, hogy az orosz hadseregbe önkéntesekként beléphessenek. A hadvezetőség a két aviatikus ajánlatát elfogadta. Tiszthiány az orosz seregben, Ungvár. április 18. Az oroszoknál tisztek hiánya kezd mutatkozni. Erre vall legalább az orosz hadvezetőség az az intézkedése, amely szerint minden tiszt lovat köteles magával vinni, mert ha a csapatok bajba kerülnek és elfogatás veszélyében forognak, a tiszt a kéznél tartott lovon könynyeben elmenekülhet. Ez az intézkedés természetesen a Kárpátok hegyei között nehezen hajtható végre. A nagy hótömegek elolvadásával egyidőben megjelentek a rloni kozákok is, akiket az ellenség előszeretettel használ fel járőr és felderítő szolgálatra. A félelmetesnek mondott doni kozákok azonban nem valami nagy sikerrel dolgoznak a kárpáti sziklák között. Legtöbbször fogságba kerülnek. A franciaországi harctér. A nagy főhadiszállás közli április 18-án. NYUGATI HADSZÍNTÉR Ypemtől délkeletre az angolok robbantások után tegnap este szorosan a csatornától északra levő magaslati állásunkba hatoltak, de ellentámadásban nyomban ismét visszavertük őket. Csak három robbantási tölcsérért, amelyet az angolok elfoglaltak, folyik még a harc. A Champagneban a franciák tegnapelőtt általunk elfoglalt állás mellett egy árkot felrobbantottak, anélkül, hogy előnyöket vívtak volna ki. A Maas és Mosel közt csak tüzérségi harc folyt. A Vogézekben Stossweier am Sattel-től délnyugatra elfoglaltunk egy előretolt francia hadállást. Metzeraltól délnyugatra levő előőrseinket ellenséges túlerő elől az őket támogató csapatokhoz vonták vissza. KELETI HADSZÍNTÉR*. Kelete a helyzet változatlan. Rindenburg a nyugati harctéren. Paris, április 18. Francia lapok azt írják, hogy Hindenburg április 9-én Courtrai-A legfelsőbb hadvezetőség. Munkában a német repülők. Páris, április 18. A Temps jelenti: Egy Taurbe-repülőgép tegnap hat bombát dobott Berlin, április 18. 7 Az angol tengerpart a hajón polla. Elsülyedt hajók. London, április 18. Az Englantine gőzös (1312 tonnás) egy búvárhajó elől menekülve Filesnél zátonyra futott. Azt hiszik, hogy a hajót nem lehet megmenteni. A Folke nevű svéd gőzös, amely fát szállított Stavangerből Londonba, e hó 14-én este Peterheadtól 20 tengeri mérföföldnyire elsülyedt. A gőzös kapitánya azt mondja, hogy hirtelen robbanás történt a hajón, amely két óra múlva elsülyedt. A kapitány azt hiszi, hogy torpedólövés okozta a robbanást. (A Wolff-ügynökség megjegyzi: A tegnapi jelentés szerint a kapitány azt táviratozta vállalatának, hogy a hajó aknára futott.) Hága, április 18. A tengerészeti minisztérium jelentést kapott, amely szerint a Stellespontos görög gőzöst, amely tegnap Ymmuidenből Montevideobaindult, az Északi-tengeren torpedólövés érte. A 21 főnyi legénység és a holland kalauz a noordhinderi világitóhajóra szálltak és így megmenekült. A Dardanellák ostroma. A törökök sikerrel ágyazták az angol hajókat. Konstantinápoly, április 18. A főhadiszállás jelenti április 18-án. Tegnap délután tüzelésünk megrongált egy ellenséges hydroplánt, amely a sarosi öböl fölött elrepült. A hydroplán Sasi Liman előtt a tengerbe esett. Egy másik hydroplánt, amely leszállt a tengerre, hogy az előbbit megmentse, tüzelésünk elsülyesztett. A Nelson angol páncélost és egy hydroplánt, anelyek a közeledést megkísérelték, lövedékek érték. A Nelson viszszavonult. A hydroplán, amely a megrongált vízi járművet felvette, ugyancsak visszavonult. Az E. 15. angol búvárhajót a Dardanela-szorosban Karanlik Simiantól elsülyesztettük. A 31 főnyi személyzetből három tiszt és 21 főnyi legénységet megmentettünk és fogságba ejtettünk. Az elfogottak között van a Dardanella -kerül az angol alkonzulja is. A többi hadszíntérről nincs jelenteni való. Török és angol torpedózuzók harca. Rotterdam, április 18. Londonból jelentik. Az admiralitás közlése szerint egy török torpedóhajó tegnap megtámadta a Manitou szállítóhajót, amely angol csapatokat vitt az Aegei-tengeren. A török torpedóhajó három torpedót lőtt a csapatszállító hajóra, azonban — állítólag — nem talált, mire menekülni igyekezett. A Mitöbb angol torpedózuzóval üldözni kezdte és a török torpedóhajót Chios partvidékén zátonyra kényszerítette. A legénységet elfogták. Egy jelentés szerint az angol szállítóhajó száz embere a tengerbe fuladt, amiből arra kell következtetni, hogy a török torpedók, úgy látszik, találtak, megsértették a Manitou gőzöst, sőt a sérülés anynyira komoly lehetett, hogy a legénység tekintélyes részét, az említett száz embert már nem is lehet .