Friss Ujság, 1915. április (20. évfolyam, 91-119. szám)
1915-04-04 / 94. szám
4 FRISS UJSJtG 1915. április 4. Az esztergomi hősök. M 26-ik gyalogezred, több ízben kitüntette magát. Esztergom, április 3. A 26. gyalogezred, mely Győrött állomásozott, Esztergom háziezrede. Az ezredet hősi viselkedéséért Esztergom vármegye melegen üdvözölte, amire Plaskai Lajos ezredes válaszolt a következő levélben: „A cs. és kir. Schreiber nevet viselő 26. sz. gyalogezred. Méltóságos Meszlényi Pál urnak, Esztergom vármegye főispánjának, Esztergom. Harctér, 1915. március hónap 11. Amikor meleghangú és hazafias soraiért igaz köszönetet mondok, örömmel értesítem, hogy ezredem a harcok mezején jól érzi magát s hazájáért múltjához Ilii hősiességgel küzd. Nekem jutott a szerencse átvehetni az önök derék háziezredének vezetését a múlt év decemberének hatodik napján ellenséges földön, kemény, de sikeres harcok idején Suloszován. Éppen szent karácsony napján, az Égből hozott béke idején vezettem harcra ezredemet a békebontó ellenség ellen, amikor vitéz katonáim legendás magyar vitézséggel, halált megvető bátorsággal támadták meg az ellenséget, fényes győzelmet arattak, melyért a hadseregparancsnokság az ezredet különös dicsérettel jutalmazta. De különösen szép példáját mutatta, hazaszeretetének, hősiességének az utóbbi hetekben, amikor az édes haza szentelt rögét védve, hófedte járatlan utakon, kemény, zord időkben, számtalan veszélyben, minden fáradságot zokszó nélkül tűrve, a magyar hazát fenyegető ellenséget több csatában — a helységek nevét még nem hozhatom nyilvánossságra — legyőzte s elöljáróinak legfelsőbb elismerését s dicséretét többször kiérdemelte. Ezért büszkeségem e derék ezred e legszebb, legszivesebb kötelességemnek fogom tartani, ezredemről — mint atya gyermekéről — erőmhöz, körülményeimhez képest gondoskodni, örömmel hozhatom Méltóságodnak s ezredem minden hozzátartozójának és érdekeltjeinek tudomására, hogy vezető tisztjeim fáradhatatlan buzgósága folytán az ezred ellátása elsőrangú s egészségi állapota kifogástalan. Tisztjeim s legénységem hangulata lelkes, emelkedett s igaz ügyünk diadalmas sikerébe vetett biztos reménykedéssel, a magyarok Istenének segítségében bizó erős hittel teljesiti tovább magasztos kötelességét, küzd szeretett uralkodónkért és drága magyar hazánkért. Fogadja Méltóságod ismételten ezredem nevében hálás köszönetemet szives érdeklődéséért, vagyok Méltóságodnak kiváló tisztelettel. Ludvig v. Paskal s. k. ezredparancsnok.“ madás komolysága kifejezésre jusson és leköthessen annyi ellenséges erőt, amennyi csak lehetséges, a támadás előkészítéseiben igen éleink tevékenységet kellett kifejtenie. A február 18-ára virradó éjszakán tüzérségünk meglepetésszerűen megkezdte a tüzelést és a következő két napon át majdnem szakadatlanuul, egy-egy helyütt még élnek idiedén is, folytata. Az ellenség a tüzelésre természetesen minden rendelkezésére álló ágyújával felelt, de minden, siker nélkül. A figyelők nappal alig találhattak pillanatot, amikor a magaslaton, vagy fölötte ne látták volna lövedékeink robbanását. A gyalogsági támadásról, melyben különösen a tiroli császárvadászok vettek részt, annak idején beszámolt a hivatalos jelentés. Amikor a támadás az ellenséges lövészárkokig ért, erős orosz csapatok közeledése miatt az ütközetet félbeszakítottuk s csak néhány orosz előállást tartottunk megszállva. Embereink, akik az ellenséges lövészárkoikiba behatoltak, elmondták, milyen benyomást gyakorolt tüzérségünk működése az oroszokra. Az oroszok reszketve, tétlenül, apatikusan ültek fedezékeik legalsóbb részeiben. Tüzérségünk tevékenységét a legjobban az a napiparancs illusztrálja, amelyet a tüzérségi parancsnokság ez ütközet után kiadott, így szól: Az elmúlt két ütközeti nap az alámrendelt tüzérségre nehéz feladatot rótt. Fényes tanújelét adta annak, amit tőle vártam. A majdnem szakadatlanul folytatott tüzelés, aminek egyes ütegeknél még éjjel sem volt szabad szünetelnie, minden erőt igénybe vett. Feadatunk az volt, hogy a jól elsáncolt ellenséget golyók záporába fojtsuk és ily módon lehetővé tegyük gyalogságunk számába a magaslatra való rohamot Ily nehéz feladat sikeres megoldása csakis a parancstovábbítás hibátlan működése és minden egyes embernek a ráeső kötelesség odtaadló teljesítése révén volt elérhető. Az utolsó harcok szemtanúi bámulattal tekintenek rátok! Tüzérek! Két napi nehéz munkában ismét bizonyságot tettetek arról, hogy tüzérségünk egyike a Legjobbaknak, hogy tüzéreink a világ legjobb tüzérei! A ti művetek volt, hogy az ellenség nagy erejét lekötve, ennek másutt való alkalmazását megakadályozzátok. A tüzérségi tömegtűznek mindent felülmúló benyomása hazánk — amelynek e harcokból csorbitat- Lanul kell kiemelkedinie — nagyságának és hatalmának szimbólumaként hatott. Mint már gyakran a hadjárat kezdete óta, most is tanúságot tett tüzérségünk arról, hogy hozzátartozói méltóan viselkedtek a magasztos hagyományokhoz s erejük legjavát fordították a legfőbb hadúr és hazánk dicső szolgálatára. Soha el nem lankadó tevékenységetekkel a régi időktől fogva dicsőségesen helytálló osztrák-magyar tüzérség diadalmas történetének új győzelmi lapját írtátok meg. Én, akinek az a szerencse jutott osztályrészül, hogy e felejthetetlen napokban titeket vezesselek, a legfelsőbb szolgálat nevében nektek teljes dicséretemet és elismerésemet fejezem ki. Tisztnek, tüzérnek egyaránt köszönöm, hogy a rám bízott feladat megoldásában oly fényesen támogattatok. Az eddigi tevékenység alapján joggal elvárhatjuk, hogy tüzérségünk a hadjáratban még sokkal fogja növelni jó hírnevét és dicsőségét. Hadseregparancs a vitéz horvát katonákról. Zágráb, április 3. "Az itteni lapok közük a következő hadseeregparancsot: _ Főhadiszállás, 1915. március 19. Pflanzer lovassági tábornok hadsereszcsoportjának csapatai március 16-tól 18-ig forró csatanapokon az ellenséges túlerő állandó heves támadásait, az ellenségnek súlyos veszteségeket okozva, véresen visszaverték és bátor, állhatatos helytállásaikkal hősiességük uraibb bizonyítékát adták. A hadseregcsoport-paradicsmokság különösen a Giesl báró nevét viselő varasdi cs. és kir. 16. számú gyalogezred, a 25. sz. zágrábi m. kir. honvédgyalogezred, de különösen a Dankl lovassági tábornokról elnevezett 53. sz. cs. és kir. gyalogezred ragyogó vitézségét emeli ki. Ez a szép ezred, mint már a szerbiai véres harcokban, továbbá a február 21-én és 22-én Tyimienica mellett vívott harcokban is, dicsőséges hagyományaihoz híven, március 16-án és 17-én is a tarnavicapolnai magaslatokon fölülmúlhatatlan hősiességgel az ellenséges túlerő összes támadásait meghiusították és ezzel az összes csapatoknak az állhatatosság és fényes vitézség ragyogó példáját adta. Különös elégtétellel és a legnagyobb örömmel közlöm az egész hadsereggel ezeknek a csapatoknak dicsőséges magatartását. Felhívom a hadseregcsoport-parancsnokot, hogy ismételten köszönetemet és legteljesebb elismerésemet fejezze ki az összes alája rendelt és a cs. és kir. hadsereg és a velünk szoros szövetségiben álló német hadsereg összes alája rendelt csapatainak, de különösen a 16. és a 53. sz. cs. és kir. gyalogezrednek és a 25. sz. m. kir._ honvédgyalogezrednek, azzal a hozzátevéssel, hogy erről ő felségének, legfelsőbb Hadúrunknak egyben jelentést teszek. Ezt a parancsot az egész hadseregnek — a legénység anyanyelvén — tudtára kell adni. Tüzérségünk sikerei a háborúban. A mostani háború, amely sok régi hagyományt halomra dönött, megint kimutatta, hogy az osztrák-magyar tüzérség régi jó hírének alapja jól meg van vetve. Gyakran, kivált a hadjárat kezdetén, sikerült neki, noha számra sokkal gyengébb volt, mint az ellenséges tüzérség, a kivívott diadalokhoz lényegesen, néha döntően is hozzádárulni. Ezt a barátok is, ellenfeleik is egyaránt elismerik. Különösen az utolsó nagy harcokban is nagy szerepe volt tüzérségünknek. A sok példa közül, amelyet ennek bizonyítására idézni lehetne, egyet ragadunk ki a legutóbbi időkből, amelyet katonai okmány hitelesít. Miután a mostani állásokban a hadműveletek hosszabb ideig szüneteltek, az oroszokban körülbelül február közepén az a szándék érlelődött meg, hogy csapatainknak északról a Kárpátok felé való eltolásával megkíséreljék ottani vonalaink áttörését és így kiegyenlítsék a mi csapataink eddig aratott sikereit. Hogy e szándék végrehajtásának elejét vegyük — a tervről jókor kaptunk hírt— a hadvezetőség elrendelte, hogy erősebb csapataink az egyik nyugatgaliciai fontos magaslat ellen demonstratív támadást intézzenek. A pont jól meg volt választva, mert az átcsoportosítás alkalmával az orosz csapatok e pont szomszédságát nem kerülhették elő az előbb említett magaslatnak az átcsoportosítás tekintetében, de már magában véve is nagy volt a jelentősége s ez volt az orosz állás egyik legfontosabb pontja. Természetes volt, hogy a tüzérségnek abból a célból, hogy a tág rendőrség börtönéből ma Bastk Ernőt kisérik át a honvédhadosztálybíróság fogházába. A kihallgatásokat még Riemer Gyula, Váradi Sándor Béla és Fenyves Henrik ügyével kapcsolatosan folytatják. A már átkisért Neumann László ügyében ma új tanukat hallgatott ki Császik Pál dr. fogalmazó. * A félhivatalos Bud. Tud. jelenti: ő felsége szemerjai Bóra Jenő vezérhadbiztosnak, a honvédelmi minisztérium al. csoportja és a honvéd - hadbiztosság főnökének szolgálati állása alól való felmentését és Csanády Frigyes altábornagynak a honvédelmi minisztériumba a Il. csoport és a honvédhadbiztosság főnöke teendőinek ideiglenes ellátására való beosztását elrendelte. A posztóiig Felmentették állásától a vezérhadbiztost. Hogyan lehet érintkezni hadifoglyokkal. Csak levelezőlapot írjunk nekik. A Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal (Budapest, IX., Üllői út 1.) közli velünk: 1. A hivatal minden hadifogolynak szóló és hozzá továbbítás végett beküldött levelet továbbít. Ha bármely okból nem továbbíthatja, akkor a levelet azok megjelölésével és a pótlandó hiányok felsorolásával a feladónak visszaküldi. Az tehát, aki a hivatalhoz beküldött levelét onnan vissza nem kapja, legyen róla meggyőződve, hogy levelét továbbították. 2. A hivatalhoz hadifoglyoknak leendő továbbítás végett postán küldött pénzösszegekről mindenki szabályszerű nyugtát kap, ha pedig a pénz nem továbbítható, erről az oknak megjelölésével haladéktalanul értesít mindenkit. A hivatal természetesen csak azért szavatol, hogy a pénzt a maga részéről továbbítja, azért azonban nem szavatolhat, hogy az illető címzett tényleg kézhez kapja-e. 3. A hivatal a harctéren eltűnt minden katonát, akit nála kutatás végett bejelentenek, pontosan nyilvántart és Ha egyik vagy másik felől megkapja a hivatalos értesítést, hogy hadifogságba jutott, erről az illető érdeklődőt haladéktalanul értesíti. Az tehát, akit a hivatal értesít, hogy eltűnt hozzátartozóija hollétének megállapítása iránt a kutatást megkezdte, kapta légyen ezt az értesítést akár személyesen történt bejelentése alkalmával szóbelileg, akár pedig írásbelileg, az újabb választ a hivataltól ne kérjen és ne is várjon, mert ha az illető felől hivatalos értesítés érkezik, ezt a hivatal minden sürgetés nélkül is, mégpedig azonnal közli a hadifogoly hozzátartozóival. A Hadifoglyokat Gyémolitó és Tudósító Hivatal szükségesnek