Friss Ujság, 1916. augusztus (21. évfolyam, 212-242. szám)

1916-08-01 / 212. szám

XXL évfolyam, 212. szám Budapest, 1916. augusztus 1. Kedd k na 4 filféPk POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ARA: Helyben: házhoz Horch»» Vidéken: postai szétküldéeart egy hónapra 1.40 korona, étaerk. telefon _ _ 1S7­4L­­Sziv.: - M­afd­a. Nyomda H M w 54—89. Megjelenik naponta korán reggel, fon* tos alkalommal naponkint többször, ünnepnap után is. mhkrkksztös&g ES KIADÓHIVATAL: V. Honvéd-utcza 10. ez. WOKKI ADÓHIVATALOK: (Mkéczhel 34., VI. Andrásrét 3, IV., Kecskeméti-utcza 8. és IV. Királyunk Skxata a magyar nemzethez* Folyton táma ' az orLucac ! Minden állásunkat megtartottuk, vllelt harc * Brodytól nyugatra. Orosz rohamok Zviniace és Sarusnál. Kedves gróf Tisza! Második évfordulóját éljük azoknak a napoknak, amelyekben ellenségeink engesztelhetetlen ér­zülete harcra kényszeritett ben­­­­nünket. Mélyen fájlaljam bár, hogy ilyen hosszú ideig tart az emberi­ségre súlyosodó nehéz megpróbál­tatás, felemelő elégtétellel tölti el keblemet, ha erre a kemény tusára visszatekintek, amely a monarkia megtörhetetlen erejébe vetett bizal­mamat újra meg újra igazolja. Az ellenséges túlerő folyton meg­újuló támadásait dicső szövetsége­seinkkel vállvetve, hősiesen vissza­verő bátor fiaihoz méltóan otthon is azt a lelkesült kötelességérzetet tanúsítja a nemzet, amely egyedül méltó a mai nagy és komoly idők­höz. A győzelem kivívására irá­nyuló egyetlen nagy elhatározás­ban egyesülve, férfias elszántság­gal hoz meg a dicsőséges és állandó béke kiküzdésére szükséges minden áldozatot. A haza javára szükséges rendszabályok helyes megértésével viseli el a gazdasági életnek a há­ború igényelte korlátozásait és hiú­sítja meg ellenségeinknek a békés lakosság létének rendszeres veszé­lyeztetésére irányuló gonosz szán­dékait. Szívem atyai együttérzéssel oszt­ja meg minden egyes híveimnek olyan állhatatos lelkierővel viselt gondjait: a gyászt az elesettekért, a harcban álló szeretteik miatti ag­godalmat, az áldásos békemunka megzavarását, az összes életviszo­nyok érzékeny súlyosbodását. De a mögöttünk levő két hadiév lélek­emelő tapasztalataira támaszkod­va, teljes bizalommal nézek a las­sanként kialakuló jövőbe abban a boldogító tudatban, hogy derék nemzetem valóban megérdemli a diadalt és a hívőnek azzal a remé­nyével, hogy az Úristen kegyelm­e és igazságossága nem fogja tőlünk a győzelmet megtagadni. Szükségét érzem, hogy ezekben a komoly, de reményteljes emlék­napokban kifejezésre juttassam, hogy büszke örömmel tölt el a nem­zetnek soha nem lankadó hazafi­yi áldozatkészsége és hogy hálás szív­vel ismerem el a végleges sikert biztosító elszánt magatartást. Mgbizom Önt, hogy" ezt nevem- Katonáink tüzelésében összeomlik egy nagy kozákroham,­ ben köztudomásra juttassa. Kelt Bécsben, 1916. julius 31-én. Ferenc József s. k. g­róf Tisza István s. k. * A világháború által ránk­­,üdí­tett küzdelmek, szenvedések és a magyar nemzet erényeiből fakadt hősies győzelmek és lankadatlan kitartás két esztendejének elmúl­tával a király szól a nemzethez. A királyi megnyilatkozásnak min­den szava szivünkből b­eszél és szívünkig hat. Ellenségeink gonosz szándékai, amelyekkel eszközökben és módok­ban nem válogatva készítették elő ezt a rettenetes katasztrófát, min­den magyar ember előtt ismerete­sek. A mi küzdelmünket, amely szörnyű áldozatokat igényel, a mi kitartásunkat, amely nehéz ter­heket ró ránk, — jól tudjuk, — a mi részüinkre az ellenség által ve­szélyeztetett létünk teszi szüksé­gessé. Egyek vagyunk királyunkkal abban, hogy ezt a háborút ránk kényszerítették, egyek vagyunk vele abban, hogy ezt a küzdelmet épp oly hősiességgel fogja a nem­zet végigharcolni, mint amilyen­nel eddig harcolt. A magyarság rendületlenül áll helyén. A kirá­lyi elismerés, amelylyel törhetet­­lenségünket illeti, büszkeséggel és látnoki bizodalma, amelylyel a győzelmet jósolja, hittel tölt el bennünket. Soha sem volt nemzet és király egységesebb, mint amilyen egysé­ges a magyar nemzet az agg ural­kodóval ezekben a sorsdöntő órák­ban. És akik ilyen világfelfordu­lásban egyek tudtak lenni, azok­nak érzelmi közössége nem múló alakulatoktól és viszonyoktól függ, hanem átnyúlik egyének és nem­zedékek létén át, a messzi, száza­dokra szóló jövőiba.

Next