Friss Ujság, 1916. október (21. évfolyam, 273-303. szám)

1916-10-01 / 273. szám

2 A Vöröstorony-szoposnál körülvettük a román sereget A foglyok száma és a zsákmány óráról-órára növekszik Hadihajóink győzelmes támadása Corabia román kikötő ellen Hivatalos jelentés, szeptember 30-án délben, érkezett délután 6.15. KELETI HARCTÉR: Román harc­vonal. Petrozsénytől nyugat­­ra román előretöréseket visszavertünk. Bajor csapatokból álló átkaroló oszlop nagy kerülővel négy nap­pal ezelőtt az ellenség hátában elzárta a Vöröstorony-szoroson átve­zető utat. Az ellenség minden arra irányuló kísérlete, hogy az utat újból megnyissa, hiábavaló maradt. Egyidejűleg nyugatról, észak­ról, keletről osztrák-magyar és német oszlopok előrenyomultak a Nagyszebentől délre harcoló román hadosztályok ellen. Az ellenség kétségbeesetten védekezett, a küzdelem rendkívül véres volt. A ro­mán csapatkötelékek roncsai, minden járóművei használható úttól elvágva a fogarasi hegységbe menekülnek. A foglyok száma óráról­­órára növekszik. A zsákmány igen nagy, mivel az ellenség összes járműveit, amennyiben meg nem semmisítheti, otthagyni kénytelen. A románoknak az erdélyi keleti arcvonalunk ellen tegnapelőtt újból megkezdett offenzívája a Nagyszeben körüli harcok kimenete­lén már nem változtathatott. Bár Fogarastól északra és Székelyud­varhelytől előretolt csoportjainknak vissza is kellett húzódnia a fő­­erőkre, másrészt Hégentől délre német csapatok ellentámadása 11 román tisztet és 591 főnyi legénységet, valamint 3 géppuskát jutta­tott kezünkre­ Szeptember 29-én egy császári és királyi monitor-osztály, meg­erősítve egy Vedette-csoporttal, egy felfegyverzett gőzhajóval és a ,,Weichsel“ nevű német motoros naszáddal, megtámadta a románok corábiai kikötőjét. Az ellenséges védőberendezések leküzdése után hajóink behatoltak a belső kikötőmednecébe, megsemmisítették a pályaudvart, a katonai kikötőberendezéseket, a múlt évben Corabiá­­ra menekült orosz felf­egyverzett gőzösöket, aknajáró műveket és uszályhajókat és végül visszavittek a flottilla telephelyére kilenc, a kikötőben visszatartott osztrák-magyar uszályhajót- Veszteségünk nem volt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese Pl(155 UJSJtG 1916. október L Falkenhayn a diadalmas ser­eg főparancsnoka. Bajorok kerítették be a románokat• A nagy főhadiszállás jelenti: Berlin, szeptember 30. ERDÉLYI HARCTÉR: A keleti harcvonalon a román északi hadsereg és a román 2. hadsereg a Görgény-hegységben a Parájd­­székelyudvarhelyi vonalról és Fogaras felől támadásba fogott. A Görgény-hegységben visszavertük az ellenséget. Tovább délre bizto­­sító csapataink kitértek. Német csapatok a Hortobágy-patak előtt Hegelitől délre egy ro­mán oszlopon sikeresen rajtaütöttek és visszavetették. 11 tisztet, 592 főnyi legénységet elfogtak és 3 géppuskát zsákmányoltak. A szeptember 2- án megkezdett nagyszebeni átkaroló csatát megnyertük. Falkenhayn tábornok főparancsnoksága alatt német és osztrák-magyar csapatok makacs harcok után megsem­misítőleg megverték a román hadseregnek jelentékeny részét. Az ellenséges csapatok maradványai súlyos veszteség után felbomolva menekültek a Vöröstorony szoros mindkét oldalán elterülő úttalan hegyekben. A szorost csapataink az ellenség határában merész hegyi menet után már szeptember 26-án reggel megszállták. A szorosnál a menekülő ellenséget Krafft von Delmensingen altábornagy bajor csapatai meg­semmisítő tűzzel fogadták. A 2. román hadseregnek mentesítő előre­törése elkésett. Csapataink a legnagyobb elkeseredéssel harcoltak, mivel tudo­másukra jutott, hogy a Németország által veszélyeztetett kultúráért az ententotal együtt küzdő kapzsi románok védtelen sebesülteket mé­szároltak le. A foglyok száma és a részben a hegyes erdős vidéken szétszórt nagyon jelentékeny zsákmány még nincs megállapítva. A hátszegi hegységben és a mohádiai szakaszon a románok tá­madásai meghiúsultak. Ludendorff, első főszállásmester: Megsemmisült a román sereg nagyszebeni csoportja A Magyar Távirati Iroda meg­bízható forrásból nyert értesülése szerint az ellenség nagyszebeni cso­portja megsemmisült. Aki a harc­téren el nem esett, vagy fogságba nem jutott, minden hordozható ágyú­ és jármű hátrahagyásával járatlan gyalog utakon bolyong a fogarasi patakok mentén Romá­nia felé- Minthogy a verestoronyi szoros két nap óta birtokunkban van, arra senki sem menekülhetett. A sok ezerre menő fogoly számát és a mérhetetlen mennyiségű zsák­mányt eddig még nem lehetett megállapítani. A petrozsényi harcok Bécs, szép teái bér 30. A Zeitnak táviratoztak a sajtó­­hadii­saállásról: Petrozsénynél a hat szeg-lupényi vasútvonal éles haj­­lást csinál nyugat felé, miközben egy ISO 1) méter magas hegyhát nyúlik. Ezt a hegyhátat mászták meg az oláhok s a Tulcsa-hegynél és ennél próbálnak a Strigy-völgy­­be és a h­átszegi vasútvonalhoz le­­szállani. Két, evégből tett heves előnyomulást azonban a szövetsé­ges magyar-osztrák és német csa­patok visszaverték és Petrozsény vidékét megtartották az románok Gyergyóban Marosvásárhely, szept­ 30. A félytón érkező menekültek közt állandóan érkeznek olyanok is­ akik községükben maradva átél­ték a román uralom egy-két nap­ját, csak azt­ kitapasztalva, hagy­ták el szülőföldjüket szomorú ta­pasztalatokkal, így az ellenség által megszállott Gye­rgyóremetéről is érkeztek ide székely asszonyok, akik beszélik­­hogy a­ faluban fosztogatnak, garáz­dálkodnak a­ román, katonák. Leg­­először a gyergyóremetei Méli­k­­házat rabolták ki, arra kényszerít­ve az ottmaradt lakosságot, hogy a bútorok és lopott holmik elhurcolá­sában segédkezzék nekik. Borszék megszállása után mene­kült és jelenleg Marosvásárhelyen lakik a Rákóczi­ utca 19. szám alatt Antal Dani 62 éves fuvaros. Az öreg székely feleségével, gyer­mekeivel hátram­aradt. Borszékben, ahol kívüle még egy ember lakott a kiürítés után: Patka Vencel ker­tész. Szeptember 4-én éjjel román katonák jelentek meg Antal Dani lakásán, lovait elvették, feleségé­re és gyermekeire rázárták az aj­tót és őt a kertészszel együtt el­hurcolták. Kétnapi viszontagság után- amely idő alatt, nem bántak rosszul a románul is tudó székely fuvarossal, miután igazolta, hogy percig s© szegült ellent a román ka­tornáknak- magas korára való tekin­tettel szabadon bocsátották Antalt és a kertészt is, akik aztán hegyi arssztrv.ssA'.y. -—-• - - • -n-r utakon bolyongva, elszöktek Bors székről s idejöttek Marosvásár­helyre. Kétségbeesett, családjaik­kal, melyek távol­létük alatt jöttek el, itt találkoztak szerencsésen. Az öreg Antalnak egy román százados írásbeli engedélyt adott arra, hogy visszatérhet, lakására és ki­téretet is adtat a melléje. Úgy beszéli a vén fuvaros, hogy akkor mintegy hatvan oláh katona volt Borszéken, nem bántottak, nem rongáltak semmit és az őt kisérő két baka keservesen panaszkodott, hogy ők nem akarnak meghalni, nem kell nekik a háb­orú s hangoz­tatták, hogy minden bizalmuk csak az orosz segítségben van. Antal Danit útközben a mi pa­rancsnokságunk is kihallgatta. Marosvásárhely közhangulata ma már sokkal nyugodtabb, bizako­dóbb, a város képe sok tekintetben változott és a pár napig tartott olcsóságnak is vége, ellenben egyes cikkekben egyrészt a bezárt üzle­tek miatt máris érzékeny a hiány' s többek között a cukoruzsora is felütötte a fejét­. Az el nem távo­zott, de holmiját becsomagolt la­kosság egyes készleteit is elcsoma­golta, ami mindenesetre hozzájár­ul e zavarhoz. Változáson ment át a város éjjeli képe is: a katonai parancsnokság megkeresésére a rendőrség szabályozta a­ kávéházak és vendéglők záróráját. Csupán három kávéház tarthat nyitva 12 óráig és a többi 9 és 10 órakor kö­teles bezárni Német repülők bombázták a csernavodai hidat. A nagy főhadiszállás jelenti: Berlin, szeptember 30. BALKÁN HARCTÉR: Különös jelentőségű esemény nincs. Re­­pülőrajaink a Csernavoda vasúti híd ellen és az ellenséges csapattá­­borok ellen sikeres támadásokat intéztek. Ludendorff első főszállásmester, Bukarest lángokban áll? Végpusztulással fenyegeti a román fővárost Zürich, szeptember 30. Valamennyi bukaresti jelentés arról ad hírt, hogy két városrészt a teljes pusztulás fenyegeti a Zep­pelin támadások által okozott tűzvész és rombolás következ­tében- Bukarest több nap óta ég és az anyagi kár rendkívül nagy. Rendőrfőnöki intelmek a rémület és uzsora ellen Basel, szeptember 30. Bukarest rendőrfőnöke falraga­szokon hívta fel az oláh főváros lakosságát­, hogy méltó módon vi­selkedjék. Az esztelen rémület. — intette ezeken a bukaresti közön­séget — épp oly káros­ mint a­z ál­talánosan jelentkező meggazdago­dási vágy. Sűrűn előfordult, hogy katonákat és szerencsétlen mene­külteket, lelkiismeretle­n bukares­tiek kizsákmányoltak és koldusbot­ra juttatták. Románia sorsa Bu­karestben fog eldőlni, tehát,­­min­den bukarestinek szent kötelessé­ge, hogy példás viselkedést tanú­­­sítson. A rendőrfőnök ezután értesíti a lakosságot, hogy a legközelebbi na­pokban nagyarányú beszállásolások lesznek a­ fővárosban. A lakosság igyekezzék, hogy úgy a román, mint a szövetséges katonákat jól fogadja, nehogy kén­yszerrendsza­­bályokra bedőljön a sor. Légi tá­madások alkalmával az utcákat és tereket nyomban ki kell üríteni, hogy ,,az eddigi jelentékeny em­berveszteségek elker­ültessen­ek.De A legnagyobb gondot kell fordítani az ellenség kémeire, de tartózkod­ni kell a gyűlölködő árulkodóétól. Mindenkire nézve szigorúan tilos megerősített helyekre lépni. Összehívják Brailába a román képviselő­házat Lugano, szeptember 29. A ,,Secolo“-nak jelentik Buka­restből, hogy október 20-án Brai­­lába összehívják a román képvise­lőházat. A képviselőházat azért kell összehívni, hogy megszavazza a további hadiköltségeket. Nagy harcok a Ludova területen Hivatalos jelentés, szeptember 30-án. Károly főherceg lovassági táttörnek hadsereg-arcvonala. A Lu­­d­ova-terü­leten a harcok tovább folynak. Egy előretörésünk alkalmá­val 4 orosz tisztet és 532 főnyi legénységet fogtunk el és 8 géppuskát zsákmányoltunk. Lipót bajor herceg vezértábornagy hadsereg-arcvonala: Wyto­­niecnél ellenünk intézett orosz előretörés visszaverésétől és a lengyel légiónak sikeres előtérharcaitól eltekintve, különös esemény nem volt. Hofer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese­­.

Next