Friss Ujság, 1917. május (22. évfolyam, 113-138. szám)
1917-05-01 / 113. szám
IXII. évfolyam, 113. szám Ava 4 fűlén* Budapest, 1917. május 1. Kedd POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben, házhoz hordva Vidéken postai szétküldéssel egy hónapra K 1.50 negyedévre 450 Szerit, telek» — — 133-11. Igug. — — *49. KiadóhW. _ — 38—5*. Nyomda — — 54—SS. Megjelenik naponta korán reggel, fontos alkalommal naponkint többszöri ünnepnap után is. SZERKESZIŐLEGES KIADÓHIVATALÉ . V., Horvéd-utcza 10. sz. FIÓKKIADÓHIVATALOK: Miedczl Hst 3. ., Andrássy úita IV., Kecskeméti-utcza 8. és 14* Összeomlott a harmadik angol támadás. A németek fényes győzelme Hrrasnál. Hatezer angol esett el a csatatéren. Soissonsnál folyton tart a tüzérharc. Május elsejének ünnepét a béke boldog esztendeiben a szervezett munkásság seregszemléjének szoktuk nevezni. Most, amikor a háború vérzivataros idejében vonulnak ki a műhelyekből és gyárakból, az ünneplő tömeg jelentősége messze kinyúlik a pártkeretből. A piros lebogó alatt gyülésező munkássokaság nemcsak azt jelenti, hogy ennyivel és ennyivel gyarapodott a szocialisták pártja. Jelenti azt is, hogy ebben az országban a háború alatt meggyarapodhatott a szocialisták radikális ésermészeténél fogva békebarát pártba. A kormányhatalom és az ország természete tehát el tud bírni bármilyen radikális pártfejlődést, nem szegül ellene még a legválságosabb időben sem. Magyarország szervezett munkássága ezen a május elsején nemcsak seregszemlét tarthat, hanem értékes és becses vívmányokra tekinthet Véletlen-e, vagy szántszándékkal most történt-e, mindeg". Az a legfelsőbb királyi kézirat, amelyben Károly király népjóléti és választójogi reformokra utasítja a bizalmát élvező kormányt, Magyarország munkás- és földmivelő népének nagy, igen nagy sikerét jelenti. A munkásmozgalom régi harcosai elmerengve gondolhatnak vissza a nem is olyan régi időkre, amikor azoknak az elveknek a hangoztatása, amelyek a királyi kézirattal a meg- valósulás útjára léptek, a vagyon-, és osztály elleni izgatás sötét vádját hívták ki. Az a program it, amelyet a kormány a királyi kézirat kapcsán közzétesz, mit tartalmaz? Tartalmazza annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a nép széles rétegei földhöz jussanak. Tartalmazza a szakszervezetek jogainak elismerését és rendezését Ez jelenti a munkásság szervezkedési és sztrájkszabadságát Tartalmazza végül a választói jog ismert kiterjesztését. Még nem tudjuk, hogy a kormánynyilatkozatban megjelölt új kategóriák révén menynyivel gyarapodik majd a választók száma, de bizonyos az, hogy gyarapodik és hogy ezzel ismét lépés történt abban az irányban, hogy nagyobb tömegek jussanak választójoghoz. Márpedig minél nagyobb a rése azon a falon, amely a régi választójogi törvényen támadt, annál inkább remélhetjük, hogy ezen a résen hamarosan a politikai jogok várába kerüljön az egész magyar nép, azaz, hogy valóra váljon az általános választójog. Soha viharosabb időben, de hozzátehetjük, soha szebben nem ünnepelték május elsejét, mint az idén. A béke sírján szörnyű szikla. Hanem a munkás már taszítja. Köröskörül míg tengernyi a vér, De benn nyílik a koporsó fedél. A béke mozdul, hogy feljöjjön. Tiszta, tavaszi égbe törjön, Hogy meghódítsa a világot És széttörje a véres láncot Három év után! Gyönyörű álom, Hogy béke is lesz a világon. Lesz! Mert a munkás így akarja. Jó a szive, erős a karja. Május ragyogó ünnepét is vérbe fulladt földieké Egy óhajtás száll csak az Támadj fel áldva áldok Tisza keresni fogja az ellenzékkel az érintkezést ibnen-Néderváry gróf a választói jog kiterjesztése mellett. A király meleghangú és történelmi jelentőségű levele uralja a politikai helyzetet. Minden párton mély hatást tett ez a demokrata és jogkiterjesztő haladást jelölő királyi programm, így az általánosságban tartott rendelkezések anyagát még csak ezután vitatják meg és mérlegelik az illetékes tényezők. Úgy tudjuk, hogy a királyi kézirat keretében felmerült kérdések részleteinek megbeszélésére és kidolgozására Tisza István gróf miniszterelnök keresni fogja az érintkezést az ellenzéki pártokkal. Akik Tisza álláspontját ez utóbbi kérdésben ismerik, úgy nyilatkoznak, hogy a miniszterelnök szívesen látná a parlamenti pártok együttműködését, így bizonyára,alkalmat fog keresni arra, hogy mindazokat az ellenzéki pártokat, amelyek a munkában részt akarnak venni, felhívja a parlamenti munkára. Egyébként Tisza ma Pápára utazott a református egyházkerület gyűlésére. Valószínű, hogy később újabb kihallgatásra megy Bécsbe a király elé és csak ezután kerülnek a királyi kézirattal kapcsolatos intézkedések napirendre. Az ellenzéki pártoknak állásfoglalása a kormánynyal szemben nem változott a királyi htbáloú nyilatkozásta. «4» sea Héderváry gróf nyilatkozata. Khuen-Héderváry Károly gróf, a munkapárt elnöke igy nyilatkozott a legfelsőbb elhatározás nyomán várható helyzetről: -L- A királyi kézirat végleg eldöntötte azt a nagy port, amely az utolsó időkért az ellenzék és a kormánypárt között folyt. Hogy az uralkodó változatlan bizalmáról biztosította a kormányt, teljes kudarcát jelenti az ellenzéki mesterkedések, a hátsó ajtók és melléklépcsők ellen. Én, aki 1910-ben a választójog reformjának programmjával jöttem, örömmel üdvözlöm őfelsége elhatározását, amely a lépésről-lépésre való haladás útját jelöli meg. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a mi népünk konzervatív természetű, a világnézeténél fogva az, viszont ne téveszszük szem elől a városokban felhalmozott rengeteg műveltség szociális értékét sem. Mindenképp rajta kell lennünk, hogy a választójogból kirekesztett városi polgárok az alkotmány részlesei legyenek. Ugrás nincs sehol, különösen nincs olyan reformnál, amelynek kihatását a hatvanhetes alapra és a magyar nemzet legfontosabb érdekeire még nem ismerhetjük. Igenis be kell vonnunk a választójog körébe a dolgozó polgárságot és munkásságot és az a reményem, hogy a jövő parlamentjében a radikálisabb álláspont hívei nagyobb számban foglalnak helyet. A törvényhozásoknak most a háború végéig a legfontosabb feladata, hogy a polgárság és a nép érdekeit szolgáló szociális intézményeket létesítsen, a munkásintézményekkel az át vegye, a közegészségügyet megjavítsa, a sok bajjal küzködő városi lakosság és tisztviselők megélhetését biztosítsa és az ország gazdasági és pénzügyi helyzetét egyensúlyba hozza. Egyből ne feledkezzünk meg, arról, hogy a magyarság a háborúban óriási áldozatokat hozott. Honvédeink és népfelkelőink az egész világ bámulatát vívták ki és hogy ezt a fényes eredményt elérhettük, abban része van annak a kormányzati szellemnek is, amely a magyar véderő ügyét, soha se hanyagolta el. Meg vagyok róla győződve, hogy a nemzet felismeri azokat a rendkívüli szolgálatokat, amelyeket a munkapárt tett a háború előtt és a háború alatt és hogy a jövő választásokból is a munkapárt kerül ki győztesen. A választójog, a korona és a nép. Mint Bécsből táviratozzák, a Polnische Korrespondenznak a következőket írják Budapestről: A Tisza gróf miniszterelnökhöz intézett legfelsőbb kézirat Magyarországon nem a szenzáció erejével, hanem mint a tornyosuló hullámokra öntött olaj hatolt, rendesitően. Hatása a képzelhető legjobb és legre mény teljesebb. A koronának a Tisza-kormány és a nemzeti munkapárt szilárd többsége iránt való ,úgy a múltra, mint a jövőre vomnesen tüntető éllel tűntél az ellenzék ellen (a király , a király uralkodik), hanem a.kodó szigorúan alkotmányos felfogása kifejezésénél tekintendő, amely azon a parlamentáris tételen alapszik, hogy az uralkodó által kinevezett kormányt, valameddig bírja az uralkodó bizalmát és a parlamentben szilárd többsége van, nem válthatja fel más minisztérium. IV. Károly, az ifjú király alkotmányos érzülete mellett a kéziratban megnyilatkozó tpáreg uralkodói szív az, ami Magyarországon minden szívben örömteli'j&phoágot kelt. A magyar nemzet ekmeneletti haditeljesitményei és áldf^áik&zsége hálás elismerésével öfelspg^-'ftlhivja a kormányt, hogy a háború’-ikövetkeztében égető szükséggé vált jóléti intézmények és a választójog kiterjesztése dolgában mielőbb javaslatokat tegyen. A rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásnak, a tisztviselők helyzete javításának nem csekélyebb szociális hordereje van, mint a még ki sem próbált 1913-iki választási törvény reformjának és ha az ellenzék ebben az utóbbi kérdésben messzebbmenő kívánságokat állít fel, mint amineket a kormány megvalósítani szándékozik, hát akkor most ezeket a kívánságokat revízió alá vennie és már politikai eszélyességből is mint őfelsége leghívebb