Friss Ujság, 1918. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-01 / 51. szám

múlásával szemben erőteljes ellenállás­ra készülődik. Elrendelték az összes munkások általános mozgósítását. A kormány reméli, hogy egyedül Péter­­várott tízezer munkást fegyverezhet fel . FRISS U­J S­tt­a 1918. március 1. M meg most bresztiilovszki tárgyalások Breszt-Zátovszk, február 24. A bolgár delegáció tegnap­­délután ideérkezett. Az orosz delegáció tagjai ma délelőtt érkeztek meg. Ausztria- Magyarország, Németország és Bulgá­­ria delegációi előzetes tanácskozást t­artottak a békeszerződés rendelkezé­seiről. Breszt-Litovszk, február 28. Az­­orosz küldöttség­­ ma délután­ ér­kezett Breszt-Litovszkba a béketárgya­­lások újból való felvételére. A bizott­ság a következő tagok­ból áll: Lokotni­­kov, a küldöttség vezetője, Petrovski belügyminiszter s ennek segédeiként Csicserin és Karachim, Joffe, Alexejev, a földmivelésügyi miniszter segédje, a tengerészeti vezérkar részéről Altváler tengernagy, a vezérkar részéről Do­­nilov, Adaski és Lipski, továbbá Ter­­reterkovics, azonkívül megfelelő szá­mú titkár és gyorsíró. Trockij nem­utazokat Breszttitovszkba ? Bécs, február 28.X Neues Wiener Tagblatt jelenti Stockholmból, hogy Trockij — odaér­kezett jelentések, szerint — jó, kiállott izgalmak következtében súlyosan meg­betegedett és így nem utazhat Breszto Litovszkba a béketárgyalásokra. Svam haton alá kell inni a békeszerződést Bécs, február 28. Az orosz delegátusok ma megérkez­­tek. A német ultimátum szövege értel­mében a békeszerződésnek három na--' pon belül aláírva,,'kell lenni. Ennek kö­­­vetkeztében legkésőbb szombatig be­­ kell fejezni a tárgyalásokat s szomba­­t­­on már készen volna a­ békemegálla­podás. Miután­ a feltételeket az oroszok m­ár elfogadták, a mostani megbeszé­­léseknél csakis az egyes részletek m­egállapí­tásairól lehet szó. A Neue Breie Presse közlése szerint ezúttal fogják megszövegezni a hadifoglyok ■Visszatérésére vonatkozó megállapodá­sokat is. Mindenesetre, írja a­ bécsi lap, e hét végén már végleges békénk lesz Oroszországgal. A­ részleteket kü­lön bizottsági tárgyalásokon fogják megállapítani. Japán és az orosz etü­lönbést, Páris, február 28. A Slavas-ügyyökségnelj jelentik To­kióból 24-iki kelettel. A japán külügy­miniszter egy, interpellációra adott válaszában kijelentette a képviselőház­ban, hogy nagyon nehéz tiszta képet alkotni Oroszországnak és a központi hatalmaknak tényleges békekötéséről Ha valóban megkötötték a békét, ak­kor Japánország a leghatározottabb és legmegfelelőbb intézkedéseket fogja tenni, hogy az új helyzettel szemben is megállja a helyét. A japán nagykövet­nek Pétervárról­ való elutazás az ott uralkodó bizonytalansággal és veszede­lemmel szemben szükséges volt és egy­­általán nem jelenti az Oroszországgal való szakítást. Az orosz különböke dolgában teljesen egy véleményen va­gyunk Angliával, Amerikával és többi szövetségesünkkel. Benin és Trockij lemondanak Bern, február 28. A pétervári Pravda megerősíti, hogy Lenin és Trockij lemondanak és az alkotmányozó gyűlést újból össze­hívják. Az alkotmányozó gyűlés fogja átvenni Oroszország­­ képviseletét a központi hatalmakkal szemben, míg Lenin és Trockij egész tevékenységü­ket annak fogják szentelni, hogy a né­met imperialiáns elleni harcot szer­vezzék. Krytenko súlyosan megsebesíti*­ ­ Bécs, február 28. ) Genfi távirat szerint londoni lapok azt jelentik, hogy Kaytenkó orosz fő­parancsnok revolverlövéstől súlyosan megsebesült. Közelebbi részletek hiá­nyoznak. A beteg Krylenkó helyébe Brugevic tábornokot nevezték ki az orosz hadsereg főparancsnokává. Czernin találkozott a román király Ipái Közötte vele béke feltételein bet Bukarest, február 28. A szövetséges hatalmak küldötts é­­gne*wte áfatfcaresibe érkezése óta nem köteleid* előzetes megbeszélések foly­tak A­veresen tábornokkal. Az egyik ilyen megbeszélés során létrejött megegyezés alapján Czemnin gróf külügyminiszter a­ román csapa­tok által még megszállott román terü­­­leten beszélgetést folytatott Ferdissand királyival. A szövetségesekkel való egyetértés­ben C­zernin gróf közölte a királyival a felvételeket, amelyek mellett a négy szövetséges hatalom kész volna Romá­niával békét kötni. Ferdinánd király rövid gómdolkozá­­si időt kért, amelyet­­ megadtak neki. A választól fog függni, vájjon lehet­séges lesz-e a békés megoldás. A londoni nemön követ a monarkián át utazik Bukarestbe Rotterdam, február 28. A Reuter-ügynökség jelenti, hogy Minim londoni román követ tegnap Párisba érkezett, ahol a francia kor­mány tagjaival a román békekötésről tanácskozik, azután­­tovább utazik Svájcba. Minim ott fogja,bevárni, hogy Ausztria-Magyarországtól szabad útte­­itelet kapjon Romániába. A Reuter- Ügynökség, ehhez a jelentéséhez hoz­záteszi, hogy Michut a legügyesebb ro­­­mán­­államférfiak egyikének tartják. Soha sem csatlakozott határozottan­­egyik vagy másik párthoz, nemcsak a szövetségeseknél, de a központi hatal­maknál is kedvelt ember. Követ volt (■Becsben, Konstantinápolyban és Szófiá­ban és most külügyminiszterré van ki­. A bukaresti béketárgyalások nem nyilvánosak Berlin, február 28. A Vossische Zeitung jelenti: Ro­mániával míg nem kezdődtek meg a tula­jd­on­képeni béketá­rgyalások. A Bukarestben folyamatban levő tárgya­lások csak­ a tájékoztató megbeszélé­sek jellegével bírnak. A béketárgyalá­­­­sokat Románia és a központi hatal­mak titokban folytatják, mert a bresni*, litovezki nyilvános tárgyalás kudarcot vallott. A választójogi bizottság illése 1% Munkapárti akadékoskodások. A választójogi bizottság mai ülésén az első szónok­i­ándy Samu, aki ellenzi a széles jogkiterjesztést. Az­ ipari ayu­­itásoknak­ megadná a választójogot, de a vándormunkásokkal szemben ezt nem tartja helyénvalónak. Ma titkos szavaz­ást hoznak be, a szavazást köte­lezővé kell tenni. Az őstermelőket tart­ja a legmegbízhatóbb elemnek s a ja­vaslat éppen ezekkel szemben mosto­ha. A polgárság arányszáma a mun­kásokkal szemben annyira csökken, h­ogy ezt­ helyeselni nem tudja. Felhívja Vázsonyit, hogy térjen vissza a hat , elemi követeléséhez.­­ Szünet után Antal Géza szólalt fel, aki Székely Ferenc tegnapi beszédéhez főzi a maga megjegyzéseit, mert meg­döbbenti az az elfogultság, mely a vi­lágháború negyedik esztendejében sem (akar Magyarországon nemzetiségi ve­­­­szedekrarei radui s a nemzetiségi kér. dást egyszerű nyájaskodással s előzé­kenységgel véli megoldhatónak. A tör­vényjavaslatba felveendőnek tartja a magyarul Írni, olvasni tudás kimondá­sát. A magyarul Írni, olvasni tudáson kívül szükséges, hogy egyéb törvényho­zási intézkedéseket is foganatosítsunk, közigazgatási, katonai és gazdasági té­ren. Közigazgatási téren elengedhetet­­l­­en előfeltételül tekinti a közigazgatás­­ államosítását. Katonai téren örömmel­­ üdvözli a magyar hadsereg kilátásba­­ helyezett megalkotását. E nélkül a par­­­­lament nem lesz többé a magyar nem­zet ezer éves múltjának letéteményese s a nemzeti élet továbbfejlesztője. Kürthy Lajos báró a következő szó­nok, aki két megnyugtató körülmény­re mutat reá. Az egyik, hogy újabban a törvényjavaslat támogatói is részt­­vesznek a vitában, a másik, hogy a bizottság tárgyalásaival szemben elein­­­­te mutatkozott türelmetlenség enyhült. A nemzetiségi veszedelemmel szemben nem elégségesek az eddig ajánlott vé­delmi eszközök. Az iskola például na­gyon hatásos eszköz, de hatása esetleg oly későn érvényesül, hogy akkor már talán nem lesz mit védelmezni. A ve­szedelemmel szemben fel kell hasz­nálnunk minden rendelkezésre álló eszközt magában a törvényben, fel kell használnunk a közigazgatás államosí­tását és meg kell szerveznünk ország­szerte a megbízható államrendőrséget. Feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a­ magyarul írni és olvasni tudás a tör­vényben kötelezőleg kimondassék. A! ! nők választójogát csak részben adná­­ meg. A javaslatot általánosságban eh* ! fogadja. — Az elnök két órakor az ülést berekeszti és folytatását holnap­­ délelőtt 10 órára tűzi ki. - ------------­--------------------—----- Oroszországból hazatérő katonáink sorsa N­ vilatkozik­­Szurmay honvédminiszter. Szurna­y Sándor báró honvédelmi miniszter az Oroszországból hazatérő fogoly testvéreink elbírálását illetően a következő nyilatkozatot tette: " A legelső dolog az érkezők­­ egyenletes elosztása. A visszatérőket­­ az illető hadsereg parancsnokságok,­­ melyeknek frontján lépték át a határt,­­ vették­­Tilalmukba. Persze nagy arány­­t­­alanságok történtek az első napok­­­­ban. Van például egy oroszországi út,­­ amely Pétervár felől vezet és am­e­­l­­yen legtöbben érkeznek. Az a hadse­­­­regparancsnokság, melynek területére­­ ez az út esett, természetesen nem­­ volt képes az első napon mindenkit­­­ fennakadás nélkül ellátni. Most már­­ intézkedés történt, hogy az ilyen túl­terhelt hadsereg a többletet a szom-I­széd hadsereghez tolja át, így tör­­­tént, hogy a minap kétezer hazatérő­­ hadifogoly utazott át Debrecenen. Ezek­­ nem Debrecenbe, hanem az erdélyi­­ gyű­jtőtáborba utaztak és ma már ott­­ is­­vannak. » " — Megérkezésük után a hadifoglyok­­ tizennégy napos egészségügyi vesztegé s zár alá kerülnek, amire az Oroszor­szágban még mindig dúló különböző­­járványok miatt van szükség.­­ — A tizennégy napi vesztegzár után­­ négyheti erkölcsi vesztegzár követke­­­­zik, amire más szempontból van szük­­­­ség. Nemcsak tudom, de mélységes meggyőződésem is, hogy édes hazára­­ minden fia olyan tiszta lélekkel és igaz magyar hűséggel tér vissza az­­ orosz fogságból, hogy mindenki raeg­­y bízhatik bennük. De lehetséges, hogy­­ közéjük férkőztek olyanok is, akik megfeledkezve a hazájuk iránt való hűségről, terjeszteni igyekeznek az orosz tévtapokat. Mindenki beláthatja, hogy a sok-sok­ ezer ember közül ezeknek a kiválasztása nagyon nehéz.­­ A négyhetes vesztegzár alatt a katona már eredeti csapatjának tiszt­jeivel és altisztjeivel érintkezhetne. Hat nappal ezelőtt a hadseregfőparancs­­nokság intézkedett, hogy minden ma­gyar póttesttől — honvédtől, közöstől esisavánt,­­ két liszt és tíz altiszt ke­­ tarc rabló cigányokkal . A kétbodonylaki rém­dráma.­­Tegnapelőtt éjszaka a nógrádmegyei Kétbodonylak mellett cigányok tizen­négy tagú rablóbandája fegyveresen megtámadta Balog Mihály molnárnak, a fauutól mindössze pár száz lépésnyi­re fekvő gőzmalmát és miután a mol­nár és háziszolga ébren voltak és vé­dekeztek a rablótámadás ellen, parázs csata kerekedett, melynek úgy a táma­dók, mint a védők között több sebe­sültje van. A támadás keddre virradó éjszaka tizenegy óra tájban kezdődött. Balog Mihály molnár, aki a malom épületé­ben feleségével, kisleányával és Gu­lyás Lajos nevű legényével lakik, ar­ra riadt fel, hogy idegenek járnak a házban. Lámpát gyújtott és kinézett, mire kívül lárma támadt és egymás­után tizennégy sötét emberalak mene­kült ki a kapuján. Erre Balog felköltötte Gulyás La­jost, hogy éberebben ügyeljenek a házra, mert úgy látszik, a cigányok valami rosszban törik a fejüket. Kevés idő múlva a banda újra megjelent. De alig jutott be az udvarra, Balog és Gulyás Lajos talpra ugrott és revol­verrel és puskával kimentek a rablók elé. Tizennégyen voltak ezek, nyolc férfi és hat nő. Amikor látták, hogy simán nem megy a vállalkozás, kihú­zódtak az udvarból, közben fenyege­tőzve kiabáltak vissza: — Elbánunk még veletek! Balog és legénye erre utánuk eredt, hogy elűzi a bandát a malom tájéká­ról. Balog vadászpuskájából utána lőtt a menekülő sötét csapatnál­, mire ez visszafordult és egyszerre nyolc fegy­verből adott sortüzet a molnárra és szolgájára.. Parázs csata kezdődött, mely egé­szen addig tartott, míg Balognak és Gulyásnak ki nem fogyott a patronja. Ekkor a cigánybanda már teljesen kö­rülfogta őket. Balog Mihályt baltavágás érte az egyik térdén, Gulyás Lajosnak átlőnék a bal lábát. A cigányok közül két ember cselt össze, sebesülten. Akkorra a nagy lövöldözés fölverte a falubelieket is. Néhányan segítségére siettek a szorongatott molnároknak és sikerült a bandát szétverni és elűzni, arról azonban szó sem lehetett, hogy elfogják őket, mert puskával keltek szembe a fegyvertelen gazdákkal Reg­gelre kiderült, hogy a faluban a ma­lom­ ellen rendezett főtámadás előtt kilenc helyen törtek be és mindemüt­ rüljön a gyűjtőtáborokba. Ezeknek fel­adata, hogy a hazatérő bajtársakat ma­gukhoz öleljék, az itthoni viszonyok­ról, hadi helyzetről felvilágosítsák.­­ De más irányban is történt in­tézkedés a hazatérők jóléte érdekében. Minden hadseregparancsnokság igen sok orvost és húsz-húsz lelkészt ren­delt ki a gyűjtőtáborokba. Az orvo­sokra, hála Istennek, nagyon kevés szükség van, mert a hazatérő hadifog­lyok közt alig van beteg. — Azt hittük, hogy agyoncsigázva érkeznek meg, pedig a legtöbb kitűnő sziliben van és csak nagyon kevesen szorulnak orvosi ápolásra. Azt pedig ismételnem kell, hogy többnyire pom­pás fehérneműben, igen jó ruhában és kifogástalan cipőben érkeznek. Az 1. hadseregnél vesztegzár alatt lévők számára tudomásom szerint mozielő­adásokat is tartanak és más módon is gondoskodnak szórakoztatásukról. — Négyheti erkölcsi vesztegzár után a hazatért hadifoglyokat bevonultat­­ják póttesteikhez, amelyek kötelesek rögtön négyheti szabadságot adni ne­kik lakóhelyükre. — Az első napok érthető Túlzsúfolt­sága az egyes egészségi vesztegzárállo­­másokon ma már megszűnt Azon kí­vül — fejezte be érdekes tájékoztatását a miniszter , arra nézve is történt intézkedés, hogy a mostani állapot egyre javuljon.

Next