Friss Ujság, 1918. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1918-03-02 / 52. szám
_ A iV ' ' j ' J ttfa-. áSigk Jtmjm im.***. ■?. . .2 ■’T', y A- -t...... .,-■ £ ^1 XXIII. 6F.18' ./'3.in, 52, S£,un v««tp- és ünnepnap szúrét* BndíJíiBíjt, 1318.március 2* Szombat POLITIKAI NAPILAP. _____ ____ W ssa^razgöglll. igazgató3áö S=s. fdioq fi |0|a Jmx~ & S?:li=: llflVV UJuAll Csapataink bevonultak Podoliába// *7 Tízezer orosz tette le eddig a fegyvert. Az okos konzervatív• Andrássy Gyurca gróf van olyan meggyőződött konzervatív, mint akármelyik munkapárti politikus. Andrássy származása, nevelése, társadalmi állása és politikai múltja megmagyarázzák, hogy neki ugyancsak sok oka van arra, hogy a jelenlegi állami, nemzeti, vagyoni és egyéb intézmények és viszonyok állandósítását kívánja. És ez az Andrássy Gyula gróf ma beszédet mondott a választójogi javaslatról és határozott, megalkuvást kizáró módon állást foglalt mellette. És tette ezt az ő igazi konzervatív politikai és társadalmi felfogásából kiindulva, Krevt Andrássy ugyan ízig-vérig konzervatív politikus, de okos konzervatív. Az ő tekintete nem szegződik megrögzötten arra, hogy a többi osztálynak semmi sem jusson, hanem arra, hogy a maga osztályának érdekeit ne kockáztassa, ne vigye veszedelembe. Sokkal többre becsüli a saját osztálya érdekeit, mint amennyire ellensége a más osztályok érdekeinek. Tekintete túlterjed ennek az országnak és a mai napnak a határain. Tudja, hogy Magyarország nem valami külön világ, amely elszigetelve áll az országok között és amelyhez másünnen nem hatol el semmi gondolat, törekvés és történés. Ez indítja őt arra az okos belátásra, hogy a mai korban immár nem lehet a népet a jogokból kizárni, mert ha ezt megkísérelnék, olyan katasztrófa veszedelmét idéznék föl, amely mindent romba dönthet. Andrássy beszédében csak röviden említette az orosz eseményeket, de kétségtelen, hogy szeme előtt ott lebeg az a rettenetes pusztulás, amely az orosz birtokososztályokra lecsapott és egyúttal az, hogy az orosz uralkodó osztályok milyen szépszerével elkerülhették volna ezt a sorsukat, ha belátással, okossággal, megalkudtak volna ázsiai, amit úgy hívnak, hogy korszellem A munkapárt soraiban látjuk azt a feneketlen előítéletet, türelmetlen osztályönzést, amelyhez hasonló érvényesült hosszú időn át Oroszországban és amely ott a mostani állapotokat megteremtette. Akkoriban Plehve, Szolypin és a többi mind szentül meg volt arról győződve, hogy ők konzervatívok. Pedig nem voltak azok. Forradalmárok voltak, de tudtukon kívül. A hogy Tisza és hívei is ilyen tudtukon kívül lévő forradalmárok és felforgatók. Ezek ellen a forradalmárok és felforgatók ellen szállt síkra okos, megszivlelésre való érvekkel Andrássy Gyula gróf. A nyugodt fejlődés hívei őszintén kívánják, hogy ezeknek foganatja legyen. De, haAndrássy érveinek nem volna foganatjuk, úgy a kormánynak kell Magyarországot megóvni ezeknek a petrolőröknek veszedelmes munkája ellen. Mégpedig gyorsan kell ezt megcselekednie. Ha a munkapárt akár nyílt leszavazással, akár burkolt obstrukcióval nem engedi törvénynyé válni a demokratikus választójogot, akkor oszlattassa fel a képviselőházat és rendelje el a választásokat. De minél előbb! * 28 Takarja megvaltotásut. Szóló ellenszegült volna a demokratikus követeléseknek, ha nem jött volna közbe a világháború. A hosszú háborúnak következtében minden követelés nagyobb nagyobb lett és mindenki általános kielégítést követelt A háború megnövelte a tömegek önérzetét és jogos követelését Az általános hadkötelezettség konzekvenciája az általános választójog. A tömegek odaadó támogatása nélkül az állam nem tudott volna megállni a nagy viharban. Ezt jutalmazni kell. Minden késés csak azt eredményezheti, hogy a nép maga csinálja meg azt, amit a parlament nem akar. Nem igaz, hogy a szat vagy négy elemi iskola elvégzésétől függ a haza sorsa. A hat elemi nem védelem a szocializmus ellen. Aki hat elemit végzett és épp olyan szocialista lehet, mint aki négy elemit végzett. A műveltség nem ellenszere a nemzetiségi aspirációknak. Egészen bizonyos, hogy a nemzetiségeket a választójogból erőszakosan nagy tömegekben kizárni sokkal nagyobb veszély, mint őket bizonyos mértékig bebocsátani. Ez a forrása a lengyel és ukrán népek elszakadási vágyának. Egészen bizonyos, hogy ha a kormány javaslatát nem fogadják el, akkor nagyon hamar ennél sokkal radikálisabb javaslatot fog a tömeg kierőszakolni. A jövő legfőbb kérdése a földbirtok politika. Szaporítani kell az önálló földbirtokosok számát. Az iskolapolitika terén magyar politikát kell csinálni. A közigazgatás reformja szerinte is nagyon sürgős. Az államosítás elleni régi aggályai megszűntek. Jó és egészséges igazságszolgáltatás kell, többet kell dolgoznunk, jobban meg kell szerveznünk nemzeti erőinket (Élénk helyeslés.) Végül Bethlen István gróf indokolta meg indítványát. Fél e mezőre lépéstől. Nincs egy véleményen Andrásival, aki nem tudott a belátás magas fokára emelkedni Nem engedi be az írni-olvasni nem tudókat a jog sáncaiba. Erdélyt pusztulás elé viszi a jogkiterjesztés. Erdélyt a ■nemzetiségei hullámai elnyelik. Ezzel az ülés véget ért J. Avareszku tábornok, az uj román miniszterelnök, ki Romániát a béketárgyalásokon képviseli. A választójogi bizottság ülése híjáról lehet paktálni a jogkiterjesztésnél A választójogi bizottság mai ülésére Kethlen István gróf határozati javasl Ttnak—terjesztett be, amelynek lényege az, hogy a jog alapja ne az írni-olvasni tudás, hanem a magyarul írni olvasni tudás és négy elemi elvégzése legyen. Az adócenzus alapját is 10 K.-ról 15 K.-ra akarja felemeltetni és a Iolskorn Károly-keresztesek csak közvetett választói joggal bírjanak. Első szónok Desbordes Ernő, akinek nemzetiségi aggályai vannak. A jogot a magyar nyelv tudásához kötné. Andrássy Gyula gróf kéri, hogy a javaslatot változatlanul fogadják el Olyan változtatásokat, amelyek a választójog nagyobb mérvű kiterjesztését megakadályozzák, az adott viszonyok között megengedhetőnek nem tart. Mielőtt okfejtésére rátérne, előbb néhány részletkérdéssel akar végezni. Nem helyesli a katonák békés szolgálata alapján való jogcímet. A békés időben való katonáskodás nem lehet a jövőben jogcím. A négy elemi iskola helyébe ma a hat elemit jogcímül felvenni nem lehet, mert ez azt jelentené, hogy egy millió kétszázezer embert kidobnánk a választók sorából azért, mert az állam nem hajtotta végre a népoktatási törvényt Az volna azonban a javaslata, mondják ki, amint, ő annak idején a plurális választójogi javaslatában tervezte, hogy bizonyos idő múlva, esetleg 10 év múlva a hat elemi iskola elvégzése legyen e jogcím, lelkes híve a nők választójogának, mert a nők ezt kiérdemelték és a nőknek ez jár. A jelenlegi javaslat elfogadása történelmi szükség. A választójogot nyugvópontra kell hozni.. A belpolitikai fejlődés és a külpolitikai szituáció indokolja ezt. 1848 óta messze elmaradtunk a parlament demokratizálása terén. Szilágyi véleménye is az volt, hogy az egyházpolitika helyett jobb lett volna a választójogot megcsinálni. A tömegek a király személyes ígéretének tekintették az általános választójogot A munkapárt az általános választójog alapján alakult Az ipari munkásság szükségleteit 11113-ban nem elégítették ki. Ha őket egy külön békével kikapcsolták volna a követelők sorából, akkor nyugvópontra került volna a dolog. Tisza ezt akkor nem fogadta el A félrendszabály szerencsétlen volt .A választóknak 28 százalékos szaporítása 1903-ban kevésnek bizonyult. A királyi kézirat, amelyet Tisza felelőssége mellett adtak ki, amely az idők nagyságához, az áldozatok nagyságához mért reform előterjesztését követeli, méltó kifejezője a király hálájának. A legmagasabb helyről való messzemenő ígéret után kockázatos volna megtagadni a néptől a jogot. A mostani kormány királyi ígéretet f*** Hazaáruló román önkéntes vA*Vivászhadnagy itt a hadbíróság előtt A temesvári hadosztálytíróság tegnap kezdte meg a szökéssel, hazaárulással és a hadsereg elleni vétséggel vádolt Branka Vazul hünpörének a tárgyalását Branka Vazul 25 esztendős fiatalember, aki a temes megyei Varasdiában született, már kora ifjúságában a román túlzók társaságába került. Tanulmányait a brassói román gimnáziumban végezte. Branka 1914. szeptemberben vonult be mint egyéves önkéntes a temesvári 61. gyalogezredhez. 1914. október végén a temesvári katonai parancsnokság bizalmas utón értesült arról, hogy a Dunán orosz hajók jönnek munícióva, amelyet Románia részére akarnak szállítani Tíz önként jelentkező 61-es katonát bíztak meg azzal, hogy menjenek Viddinbe a hajókat felrobbantani. A jelentkezők között volt Branka Vazul is. A katonák ehiltihában el it jutottak Twnsteverin-