Friss Ujság, 1918. június (23. évfolyam, 129-150. szám)

1918-06-01 / 129. szám

i­ s 1918. junius T. FK W SS U I S & C város k­örül, ahol egész sereg betörést, lopást és rablást követtek el. Azt is be­ismerte, hogy Hunyadi lőtte le a csend­őrőrmestert. A rendőrség és csendőr­ség együtt üldözi Hunyadit, akinek a fejére a rendőrség­ 2000 korona jutal­mat tűzött ki. J Micpánia Zapgozse Oroszországgal és Romániával Stockholm, május 31. A legjobban értesült orosz forrás­ 5x51 közül, hogy a Kievben ülésező békeküldöttség kölcsönösségi viszonyt kíván létesíteni Oroszország és Ukra­jna között. Ukrájnia területi követelé­seit mérsékelni fogják. Ugyanez a de­legáció fog Romániával is békéről tárgyalni. Marghiloman már erre vo­natkozó jegyzéket küldött ki Moszkvá­ba. Az ukrán kormány ki fogja jelen­teni Besszarábiára vonatkozólag ér­dektelenségét és a Dnyeszter folyót Besszarábia és Ukrajna természetes határának fogja nyilvánítani. A bolsevikiek megverték az ellenforradalom vezérét Berlin, május 31. áj A moszkvai népbiztosok tanácsának sajtóirodája közli az orosz lapokkal, hogy a bolseviknek csapatai véglege­sen megverték Semenov tábornok hadseregét. Semenov volt tudvalevőleg az, aki angol és japán segítséggel Szi­bériában vissza akarta állítani a csá­szárságot A bolseviki csapatokhoz legutóbb a szibériai lakosság nagy ré­sze is csatlakozott s ekként sikerült nekik Aga mellett Semenov csapatait teljesen szétverni. A szétszórt csapa­tok fejvesztetten menekülnek, a lakos­ság a menekülőknek sem­milyen támo­gatást nem nyújt A kínai osztag, a­mely Semenovhoz csatlakozott, fellá­zadt és hét parancsnokát agyonlőtte. A bolseviki csapatok csaknem a man­­dzsuriai határig nyomultak előre. Japán szövetséget kötött Kínával Géni, május 31. A Temps jelen­ti Pekingből. A kül­ügyminisztérium megerősíti, hogy Kína és Japán védelmi jellegű szerző­dést kötöttek. Ez a szerződés Kúra Németország elleni hadüzenetének és az antanthoz való csatlakozásának következménye. ZEGUIMBB. Előre halad a német támadás Berlin, május 31. A Noyontól egészen Reimstól nyu­gatig terjedő fronton támadásunk jól halad előre. (Wolff.) Táviratok. Békeszerződésünk Finnországgal, Bécs, május 31. (A Friss Újság táv­irata.) Az Ausztria-Magyarország és Finnország között kötött békeszerződés jogpolitikai pótszerződése így szól: Azokat a szerződéseket, megállapodá­sokat és egyezményeket, amelyek Ausz­­tria-Magyarország vagy az osztrák­­magyar monarkia egyik állama és Oroszország között a hadüzenet előtt érvényben voltak, a szerződő felek kö­zött levő összeköttetés minél előbb va­ló helyreállítása végett új szerződések­kel, megállapodásokkal és egyezmé­nyekkel kell pótolni, amelyek meg­fe­­lelnek a megváltozott felfogásnak és viszonyoknak. Azok a szerződések, megállapodások és egyezmények, ame­lyekben más hatalmak is részesek és amelyekben Finnország a jövőben Oroszországgal együttesen vagy Orosz­ország helyett fog részt venni, a szer­ződő felek között a békeszerződés ra­tifikálása után lépnek életbe, vagy pe­dig, abban az esetleg későbbi időpont­ban, amelyre érvénybe lépésüket meg­­álasítják. Azoknál? a politikai külön szerződéseknek, valamint azoknak a kollektív szerződéseknek a dolgában, a­melyekben más hadviselő felek is ré­szesek, a szerződő felek az általános béke megkötése után fognak állást fog­lalni. A hadifoglyok kicserélésről a követ­kező intézkedések történnek: 1. A ha­difoglyok kicserélését meg kell gyor­sítani, a költségek azon felet terhelik, mely a hadifoglyot visszaadja. 2. Az elbocsátás alkalmából a hadifoglyok magántulajdonukat visszakapják. 3. A részletek megbeszélése végett a két fél közös bizottsága fog összeülni. A szerződést kötők kölcsönösen lemon­danak a hadifoglyokra fordított kiadá­saiknak megtérítéséről. , Légi posta Páris és London között Hága, május 31. (A Friss Újság távirata.) Egy lyoni szikratávirat je­lenti : A páris—lyoni légi posta rövi­desen meg fog valósulni. Két repülő Páris—London és London—Páris kö­zött tengeri repülőgépen próbautat tett. Az ut­oda három óra 20 percig, vissza 3 óra 10 percig tartott. . Nem kapnak a nők választójogot Wekerle a nők joga mellett A választójogi bizottság mai ülésén első­sorban Balogh Jenő kérte az iz­gatók kizárását a választói jogból. Csizmazia Endre előadó ellenzi ezt Tisza István gróf szintén kizárandó­­nak tartja az izgatókat Főként a há­borúban elitélt izgatókat. Erdélyben, a­hol a román betörés alatt sokan ki­fejezésre juttatták érzületüket, amely őket a választójogra méltatlanná teszi. A hazafias erdélyi elemeknek meg kell adni a biztosítékot, hogy­­ haza­­fiatlanok, kizáratnak a választójogból. Ez csak úgy történhetik, ha nemcsak bírói ítélet, hanem közhatósági hatá­rozat állapította is ezt meg. Csizmazia és Bakonyi felszólalása után Wekerle Sándor miniszterelnök a módosításokhoz hozzájárul. Készség­gel elfogadja Balogh indítványát A közhatóság fogalmát megfelelően ne­héz körülírni, néha egyházi, állami, tanfelügyeleti hatóságok, legtöbb eset­ben katonai hatóságok állapítják meg a hazaáruló cselekményeket, amelyek a román és eg­yéb betöréseknél voltak tapasztalhatók.­­ Ezután a bizottság a régi nyolcadik szakaszt tárgyalta, amely a horvát il­letőségre vonatkozik. Ennél a szakasz­nál Polónyi Géza és Tisza István gróf sólaltak fel A szakaszt elfogadták. Az őstermelésnél alkalmazottak vá­lasztójogára vonatkozólag a többség új szakaszt ajánlott, amely szerint az őstermelés körében állandó alkalma­zottnak kell azt­ tekinteni, aki „legfel­jebb két munkaadónak az utolsó négy évi időtartamon belül — bár megsza­kításokkal — legalább három éven át állott alkalmazásban.“ Csizmazia előadó azt javasolja, hogy ebből a szakaszból a „két munkaadó­t töröltessék. Tisza István gróf szerint a mezőgaz­dák körében igen nagy elkeseredést keltene és igen rontaná a javaslatot, ha a „két­­munkaadó"-t elejtenék. Azt megérti a falusi közönség, hogy ha va­laki hosszabb ideig marad szolgálat­ban, értékesebb elem és az választójo­got kap. Ha ezt is töröljük, akkor nagy h­ibát követünk (is, mert a cse­lédség legselejtesebb eleme előtt jól megnyitjuk a választójogot ! Ebben az álláspontban őt maradi szempont nem vezeti, mert hiszen a cselédség amúgy is a nagybirtokos után indul, de az a baj, hogy ha ki­marad a választójogból a kisbirtokos, akinek nin­cs nyolc holdja, vagy nem fizet 10 korona adót, viszont bejut a legselejtesebb cseléd, akkor ez a meg­oldás a falusi közvéleményt föl fogja háborítani. Szavazatát a miniszterel­nök álláspontjától teszi függővé, ne­hogy a megegyezést veszélyeztesse. , Wekerle Sándor az eredeti javaslatot ajánlja elfogadásra. Ghillány Imre bá­ró felveti azt a kérdést, nem lehetne-e a választójogot csak az éves cselédek­nek megadni, mert a havidíjas, sok­szor facér alkalmazónak így tömege­sen jutnak be. Polónyi Géza rámutat arra, hogy a kubikos tiszta magyar elem és ezeket nem szabadna kire­­keszteni. Tisza István: A kubikost nem akarja külön kiemelni, különböző jogcímen úgyis sokan lesznek közülök válasz­tók. Bakonyi Samu: A foglalkozás állan­dóságára helyezi a súlyt. Rakovszky István nem pártolja .*/ előadó javaslatát. A szakaszt Ghillány módosításával elfogadták. Ezután elfogadták Pál Alfréd indít­ványát, hogy az alispán­­ és főispán a megyéjében felléphet és a Teleszkyét, hogy a polgármester a városában nem. A nők választójogáról szóló szakasz tárgyalásánál az elnök kérdést inté­zett a bizottsághoz, várjon elvileg el­fogadja-e a nők választójogát, vagy sem, mert ha nem, akkor nincs is helye semmiféle vitának. 1rA kérdéshez Bakonyi Samu és Peló­­nyi Géza szólottak hozzá, majd az el­nök szavazásra tette fel a kérdést. A nők választójoga ellen a követke­zők szavaztak: Beöthy László, Tisza István gróf, Ghillány Imre báró, Hege­dűs Kálmán, Pál Alfréd, Manál­ Samu, Almássy László, Desbordes Ernő, Var­gha Gyula, Polónyi Géza és Kostyál Miklós. A nők választójoga mellett szavaz­tak: Bizony Ákos, Vadász Lipót, Iklódi Szabó János, Schuller Rezső, Kozma Andor, Bakonyi Samu, Csizmazia En­dre, Teleszky János, Rakovszky Iván és Balogh Jenő. Tizenegy szavazattal tíz ellenében tehát elvetették a javaslatnak a nők választójogára vonatkozó részét. A Nőtisztviselők egy csoportja jelent meg a Ház előtt Mikor Wekerle Sán­dor kijött a kapun és autója felé igye­kezett, Glücklich Vilma eléje állott s magából kikelve szólott a miniszterel­nökhöz: — Kegyelmes uram, igaz, hogy le­szavazták a nők választójogát? — Igaz, — felelte Wekerle, — de én fentartottam és majd különvélemény fog beadatni. — Na hit, ez mégis furcsa, kegyel­mes uram, — válaszolta indulatosan Glücklich Vilma, — mert hiszen az eredeti javaslatban benne volt Ebből még nagy baj fog származni. Wekerle ekkor autójába szállott és elment. A hölgyek még rövid ideig ál­lottak és hangosan vitatkoztak a par­lament épülete előtt, de komolyabb tüntetésre nem került a sor, végül csendesen elvonultak és szétoszlottak. Illetékes oldalról úgy értesülünk, hogy a választójogi bizottságban a nők szavazójoga fölötti szavazás után az előadó fentartotta különvéleményét és kijelentette, hogy a szavazás dacára a nők választójoga iránti javaslatot, mint különvéleményt elő fogja terjeszteni a képvisel­őhá­zn­ak. Wekerle Sándor dr. miniszterelnök kijelentette, hogy ehhez nemcsak csat­­lak­ozik, hanem a képviselőház tár­gyalásainál ez iránt a maga részéről külön előterjesztést fog tenni. Hírek mírdemselője — Megkezdik az uj burgonya, kiosz­tását. A főváros közönsége most, hogy hogy a régi burgonya elfogyott s a szállí­tás. igy megszűnt, türelmetlenül várja az uj burgonyát. Arról értesítenek, hogy az uj burgonya szállítása javában folyik már s a főváros a jövő hét elején már meg­kezdheti az új burgonya árusítását Ter­mészetesen jegy ellenében. A fejadag tíz naponkint egy kiló. A június első tíz napjára szóló fejadagot mindenki meg­fogja kapni június negyedikétől kezdve, így tehát senkinek sincs oka türelmetlen­ségre; a jövő hét közepén az ismert helye­ken megkezdődik az árusítás. — Kilenc év múlva megkerült fiu, Aradról jelentik. Kilenc évvel ezelőtt tör­tént, hogy Péterfg Pál aradi főkalauz Árpád nevű fia eltűnt A rendőrség eré­lyesen nyomozott utána, de az eltűnt fiúra­­ nem akadtak rá. Csak annyit lehetett ki­deríteni, hogy a gyermek utolsó útja a Maros partja felé vezetett és ebből azt kö­vetkeztették, hogy a folyóba vetette magát.­ A múlt évben Péterfy Pál címére levél jött Oroszországból, amelyben kilenc év óta­ el­tűnt fia jelentkezett. Megírta, hogy a szü­lei Gábor István névre küldjenek neki le­velet Oroszországba. Május 19-én újabb le­­vél jött az eltűnt fiútól, amelyben azt tu­dat­ta szüleivel, hogy a fogságból megszö­kött és átjutott az orosz határon. A főka­­lauz erre fia keresésére indult és a Lem­­berg mellett fekvő Krasznóban rá is talált: kilenc évvel ezelőtt eltűnt gyermekert­. A fiú elmondotta, hogy azért szökött meg ha­zulról, mert rossz bizonyítványa volt és félt a szüleitől. Besztercén, Szatmárné­metiben, Kassán járt, később pedig egy uradalomban alkalmazták m­int lóápolót. Amikor a háború kitört, a 7 éves fiú Mun­kácson önként jelentkezett katonának. Október 19-én azután orosz fogságba ke­rült. A sok szenvedés megtörte és ekkor határozta el, hogy a fogságból tudatja szü­leivel, hogy még él.­­ Nagy vasutas tolvajbanda került hurokra. A rendőrség egy fosztogató­ bandát tett ártalmatlanná, amelyet a vas­utasok toboroztak maguk között. A rá­kosrendezői pályaudvaron régebb idő óta egy tolvajszövetkezet rendszeresen lop­kodta a vagyonokban felhalmozott árukat és különös előszeretettel vitték el a bőr­árukat, fehérneműeket és ruházati cikke­ket. Megállapították, hogy Miskó János, Kiss János és Kovács József váltókezelők­ a tolvajok. Kovács József néhány héttel ezelőtt a pályaudvaron szerencsétlenül járt, a gyorsvonat elütötte és meghalt. A tolvaj váltókezelők Tápitószecsőn laknak és Pata Gergely, valamint Palotai István tápiószecsői kocsisokkal szövetkeztek, a­kik kétszáz-kétszáz korona díjért és na­gyobb mennyiségű borért vállalták a lo­pott áruknak a pályaudvarról Tápiósze­­csőre való szállítását. A detektívek a nyo­mozás során megállapították azt is, hogy Ábrahámovics Miklós román internált tá­ján értékesítették. Úgy ez az áru, vala­mint a lopott dolgoknak legnagyobb része megkerült. Az ellopott ingóságok értéke 150.000 koronát tesz ki. A rendőrség a­­tolvajokat letartóztatta és az orgazdák el­len is megindult az eljárás. — Királynők púdere és púderek királynője a Yes parcellán púder- Mindenütt kapható. — Kivégeztek egy szökevény tüzért. Az egyik budapesti tábori tüzérezred G. .4. nevű népfelkelő tüzérét a mai napon szökés miatt rögtönítélő biróságilag agyonlőtték. A tüzér ismételten megszö­kött, utoljára 1918. április 24-én egy mo­­nd­a­takulttól és Budapesten hamis szabad­ságlevéllel fogták el. A rögtönbíráskodási­ eljárás tekintetében illetékes helyről a kö­­­vetkezőket közüik: Az egyes vádlott ellen való eljárás leghosszabb tartama három­szor 24 óra lehet, attól az időponttól kez­­dődőleg, amikor a vádlottat a rögtönítélő törvényszék elé állították. A halálos ítélet végrehajtásának az ítélet kihirdetését kö­vető ké­t órán belül meg kell történnie. A halálos ítélet végrehajtása azonban nem eshetek sem vasárnapra, sem ünnepnapra, sem pedig olyan napra, am­ely az elítélt vallása szerint ünnepnap. — Letartóztat­tak egy színészt a szín­­padon. Vasárnap este Óbudán a Kis­­faludy­ Színházban zsúfolt nézőtér előtt a Királynőm, meghalok érted! című szín­darab került színre. A darabban Baráti László színész egy százados­ hadbíró szere­pét játszotta, aki a színpadon nagy szigo­rúsággal vezetett egy hadbírósági tárgya­lást. Mikor egyik jelenése végén a szín­padról a kuliszszák közé ment, megjelent a katonai rendőrség egy őrjárata és az iga­zolványait kérte. A hadbíró-százados azon­ban semmiféle katonai igazolványt nem tudott felmutatni, mire a katonai rendőr­ség levettette róla fényes egyenruháját és bekísérte a kerületi katonai rendőrségre. Itt kiderült, hogy igazi neve Masnyánszky Sándor és a 12. gyalogezredtől szökött meg. Saját beismerése szerint február óta van szökésben. Letartóztatták. — Életuntai. A Matróz­ utca 5. szá­mú ház pincéjében Vászonéi Ferenc 57­ éves kovács felakasztotta magát és meg­halt. — Dasinszki Milánna 24 éves ház­tartásbeli nő Magdolna­ utcai lakásán jódi tinktúrával megmérgezte magát. Súlyos ál­lapotban a Hekus-kórházba szállították­. . Milliókra menő árut, csempészéül Berlinbe egy hamis kártyás. Egy Ber­linbe irányuló óriási élelmiszercsempészést leplezett le a budapesti katonai rendőrség, amelynek megkeresésére a bécsi rendőrség, letartóztatta Terveiét Jenő szökött fm­srr

Next