Friss Ujság, 1918. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1918-09-01 / 204. szám
t r x w s * u r s * <* IfftS. srepirj»ber& köli napszámost is elfogták, akinél 54.000 korona készpénzt találtak. Kihallgatása során azt vallotta, hogy üzletkötésből szerezte a pénzt, a rendőrségnek azonban az a gyanúja, hogy inkább betörésekkel és lopásokkal foglalkozik. Elfogták még Máyer József betörőt is, aki hat évi fegyházbüntetését félévvel ezelőtt töltötte ki. 2400 toronna készpénz volt nála, amelynek eredetéről nem ad felvilágosítást. Körcipőt csak az igényelhet, aki igazolja, hogy ócska cipőt beszolgáltatott és cipőkészlete az új cipővel együtt nem lesz több három párnál, aki 1918. május 15-én csak egyetlen cipőt jelentett be. Az utalványokat a cipőhivatal postán küldi meg. Az utalványt bármely kereskedőnél vagy iparosnál be lehet váltani, tehát nemcsak az igény-, felvevő helyen. A cipőutalványok osztásának új rendje Megírtuk a napokban, hogy a fővárosi Népruházati Bizottság a cipőkészletek nagy hiányára való tekintettel, kénytelen volt a cipőkre nézve az igényjogosultságot újra szabályozni. Szigorúan meghatározta, hogy ki igényelhet új bőrcipőt, viszont lehetővé teszi, hogy egy pár cipőt mindenki kijavíttathasson. A cipőutalványok kiszólgáltatásának új rendjére nézve a székesjávos tanácsa hirdetményt bocsátott ki, amelynek intézkedései a következők: A Székesfővárosi Cipőhivatal mindazoknak, kiknek az 1918. május 15 iki készletbejelentés szerint egynél több cipőjük van, új bőrcipőre utalványt csak ócska cipő beszolgáltatását igazoló elismervény ellenében ad ki. A nem tiszta bőrcipőkre (fatalpú, házi, stb. cipők) és ócska cipőre szóló utalványok az eddigi szabályok alapján adatnak ki. Senkinek cipőkészlete — még ócskacipő beszolgáltatása esetén sem — háromnál több párra nem egészíthető ki. Az ócskacipő bármely cipőhivatali elismervénykönyvvel rendelkező ószeresnek vagy a Teleki-téri ószeres csarnokban működő hivatalos ócskacipő átvételi bizottságnál (hétköznap délután 2 5-ig), illetve a Ruházati cikkeket beszerző részvénytársaság által szükség esetén felállítandó gyűjtőhelyeknek adható el. Az ócskacipő eladásáról az átvevő cipőhivatal elismervényt ad, mely a Cipőhivatalnál az ócskacipő beszolgáltatásának igazolásául szolgál." A tanács bizalommal kéri a közönséget, különösen a jobbmódúakat, hogy használatlanul heverő cipőiket szolgáltassák be, illetve a fenti módon adják el (csakis elismervény ellenében), még akkor is, ha új cipőre igényük nincs, mert "minden beszolgáltatott ócskacipővel a beszolgáltató a téli nyomorúság enyhítéséhez járul hozzá. Különösen nagy szükség van a nem használt gyermekcipők (kinőtt, stb. cipők) beszolgáltatására, hogy az ínségtől a gyermekek föltétlenül megóvassanak. A mai naptól kezdve úgy a cipőre, mint javításra (talpalék, borítás) igényt a cipőhivatal által ezzel megbízott 150 —200 cipőkereskedőnél és nyílt üzlettel rendelkező cipésziparosnál is be lehet jelenteni. Ezenkívül a cipőhivatal kerületi ellenőrök az igénybejelentéseket továbbra is hétköznapokon délután 5—8-ig, a minden házban kitüntetett hivatalos helységükben, fölveszik. Az igényfelvételi joggal fölruházott cipőkereskedők és iparosok üzletét kifüggesztett tábla jelöli. Az ezen üzletekben díjmentesen átvehető igénybejelentő lapokat pontosan kitöltve bármely igényfelvevő helyen be lehet nyújtani. A cipőhivatali kerület száma, mint az a háztáblán látható, pontosan fel legyen tüntetve. Új cipőre igényt általában csak az jelenthet be, ki ócskacipő beszolgáltatását igazolja és cipőinek, száma az új cipővel együtt három párt nem halad meg. Ily igénybejelentéseknél az óc.,ha cipő beszolgáltatásáról bizonyító „el- ismervény“-t az igénybejelentő laphoz kell erősíteni. Az „elismervény" átvé- teléről az igényfelvevő kereskedő, iparos, vagy cipőhivatali ellenőr „igazol- vány"-t ad. A hirdetménynek megfelelően a Cipőhivatal figyelmeztetést bocsájtott ki a közönséghez, melynek érdemében u.i . Rekvirálták egy ödvenc lakását Bodó Jenő dr. ezredorvos négy évi harctéri szolgálat után visszakerült a fővárosba. Újra folytatni akarta orvosi gyakorlatát, azonban nem tudott megfelelő lakást kapni. Egy véletlen folytán tudomására jutot, hogy a Deák Ferenc utca 12. számú ház második emeletének egy ötszobás bérlője, Pásztéry Ilona, ez év május havában férjhez ment Weissenbach Iván báró tahi szolgabiróhoz. Kérvénynyel fordult a Lakás Hivatalhoz és a maga részére kérte a lakás rekvirálását. A Központi Lakás Hivatal utasította a bárónőt, valamint Attems Gyuláné grófnőt, mint a Deák Ferenc utca 12. számú ház tulajdonosát is, hogy Bodó Jenő dr. ezredorvos részére engedjék át a lakást. E határozat ellenWeissenbach Iváiné báróné előterjesztéssel élt a lakbérleti bizottsághoz, ahol most tárgyalták ezt az ügyet Kágyi Aladár dr. járásbíró elnöklésével. A báróné tiltakozott a lakásának elrekvirálása ellen s azzal érvelt, hogy férje Budapestre való áthelyezése rövid idő kérdése csupán és ez áthelyezés után hajléktalanok lesznek. Nem lehet ezt tőle kivárni, mert hiszen ő, illetve a családja, egymillió koronát jegyeztek a hadikölcsönre! Különben is nem költözködhetik ki a lakásból azért, mert ott vannak felhalmozva drága, műbecsü bútorai, a festményei több mint 150,000 koronát érnek, gyönyörű szobrai pedig több méter mázsa súlyúak. a márványkarthallók úgy vannak beépítve, hogy azokat leszerelni képtelenség és nem hajlandó azokat az ezredorvos részére átengedni. A lakbérleti bizottság azonban mindezeket az érveket figyelmen kívül hagyva, megerősítette a Lakás Hivatal döntését és arra kötelezte a bárónőt, hogy a lakást az ezredorvos részére ürítse ki. A Franki-cég árdrágítási ügye Milliomos nagykereskedő a rendőrségen. Az ötödik kerületi kapitányságon ma tárgyalták Franki A. Hermain és fiai vasnagykereskedő cég tulajdonosának, Franki Henriknek ügyét. Franki ellen az a vád, hogy 1917-ben nyolcvan koronás árban adott el szögletvasat a Herczka, Halász és Berger és a Pápai és Náthán cégnek. A két cég hitelre vette a vasat, mint Franklék rendes vevője, míg a Somogyi és társa célg készpénzért és ugyanilyen árban. A Herczka cég két hét múlva levelet kapott Frankléktől, amelyben a nyolcvan koronás árat ötvennyolc koronára tudatták helyesbíteni. A másik két céggel is így rendezték a dolgokat. Névtelen feljelentés érkezett a rendőrségre, amely árdrágítás vétsége miatt eljárást kért indítani Franklék ellen. A tárgyalást ma tartották meg s azon az árvizsgáló bizottság részéről Lann Dezső dr. miniszteri biztos jelent meg, Meining Gábor dr. rendőrbíró kihallgatta Frankl Henriket, aki német nyelven mondta el, hogy raktárnoka, Potacsek Miksa számította ki a szögletvas árát. Ő csak azt az utasítást adta, hogy a szóbanforgó cégeknek kiadhat a szögletvasakból, amelyek Bécsből érkeztek. Akkor a bécsi háztól még nem érkezett meg a kalkuláció. Mikor két hét múlva a kalkuláció Budapestre megérkezett s negyvenhét koronás árat tüntetett fel, utasította Polacseket, hogy korrigálja ki a három vevő számláit. Egyébként raktárában külön, nős állapotok uralkodnak. Alig érkezik meg készlete valamiből, minden pesti vaskereskedő már tud róla, mert alkalmazottai néhány koronáért elárulják. Lann dr. gyanúsnak tartja, hogy telefonon és írásban javíttatta ki Franks a számlákat. A rendes üzleti szokás az, hogy a különbözetet a vevők javára írják. Pollacsek Miklós raktárnok kijelenti, hogy az volt a benyomása, hogy éles vasról van szó és csak később látta, hogy az közönséges vas. Frankl ekkor közbeszólt, hogy Pollacsek nem ért hozzá. Pollacsek azt hitte, hogy ezt a megjegyzést, a szakértő tette s ezért tiltakozni kezdett Más tanuk kihallgatása után a szakértő a tárgyalás elhalasztását indítványozta, mert sürgős dolga van a közélelmezési minisztériumban. A védőtt tárgyalás folytatását kívánta. Áttérve a szakértő kihallgatására, megállapítást nyert, hogy az első szállításnál áll meg az a vád, hogy a megengedett árnál többet számított fel a cég. A rendőrbíróság ezért a Frankl Hermann céget 500 korona pénzbüntetésreítélte. A nagynémetek bukása után köt békét az antant fiábert Cecil nyilatkozata Stockholm- augusztus 31. Lord Robert Cecil egy svéd újság számára nyilatkozott arról, milyen körülmények között kötne békét az antant Németországgal. Ezeket mondotta: — Valótlan, hogy az antant vezető államférfiai — miként ezt a két lap állította — nem hisznek a német vereség lehetőségében. — Az antant nem akarja magát a német népen megbeszélni, vagy Németország jövendő létét és nemzeti virágzását megfenyegetni, de el van határozva annak kikényszerítésére, hogy Németország teljes elégtételt adjon a bűnökért, amelyeket elkövetett, így elsősorban Belgiummal szemben. Egyébként addig, amíg a német nép világosan nem mutatja, hogy elveti azt a fegyverkezési és világhatalmi politikát, mely többek között a hallatlan katonai gépezet megteremtésében, illetve ennek nyugodt tűrésében állott és amely Európa megrémítését célozta, mondom, amíg a német nép nem mutatja, hogy elítéli ezt a politikát, addig az antant nem fogja idejét vitatkozásokkal tölteni. — Anglia nem akarja a háborút felesleges módon meghosszabbítani. Bár Németországban vannak elemek, amelyek tárgyalásokat kívánnak, de ezek ma szemmel láthatóan mégis azoknak az erőteljesebben fellépő elemeknek hatása alatt állanak, akik Freitag-Loringhofen tábornokkal együtt azon a nézeten vannak, hogy a történelem tanítása szerint az a politika, mely nem hatalmon épül fel állandó sikereket sehol nem arathatott. A németek, miként Morgenthan volt amerikai követ mondotta, látják, hogy Németosszág hibát követett el, amikor nem készült hosszú háborúra, de ezt a hibát nem fogják többé elkövetni, hanem legközelebb elegendő mennyiségű gyapotot és rezet fognak összegyűjteni, úgy hogy legalább is öt esztendős háborút viselhessenek, még ha tárgyalásokkal békét teremtenének is. Ez pedig a hatalom és a jog közötti végleges harcot csak elhalasztaná, ez nem volna egyéb, mint ideiglenes fegyverszünet, így tehát senki sem hozhatja meg előbb a békét, amíg nem üzen előbb hadat a nagynémeteknek. A szövetségesek nem köthetnek fegyverszünetet olyan emberekkel, akik el vannak határozva becsvágyai céljaikat megvaló-sítani, tekintet nélkül arra, hogy el a német néptől és az egész világtól milyen áldozatokat követel. Solf kijelentette, hogy Németország ellenségei nem akarnak tárgyalásos békét. Hozzá kellett volna tenni, hogy addig nem akarják ezt, amíg a német politikát a középkori szellem vezeti. .A középkori emberekkel való tárgyalások éppoly hatálytalanok és erdeménytelenek mint amilyenek a Napóleonnal folytatott tárgyalások voltak. 71 nagy németek aknamunkája a megegyezéses béke ellen. Berlin, augusztus S1. Mióta Németországban felbomlott a pártközi béke, a belpolitikai izgatás ismét orgiákat ül. „A császárhivek szövetsége" megint röpiratokkal dolgozik, röpiratokkal, amelyek megmérgezik a közhangulatot A legújabb röpirat cime: Harctéri jelentés a belső frontról és többek közt ezeket tartal-* mazzá: „Mi a korona jogaiért harcolunk és küzdelmünktől az sem riaszt el, ha dobszóval és trombitával akarják azokat sírba vinni. A germán világfelforgás nem ismer demokrata uralmat. Mi a monarchizmus talaján nőttünk fel és monarchista eszméktől vagyunk áthatva." A továbbiak során azt a szemenszedett rágalmat tálalja fel a röpirat, hogy a kormány a Vorwaerts-nek egy negyedmillió márkát adott, a Berliner Tageblatt pedig 2.250.000 márkát kapott a kormánytól, amiről hivatalos elszámolások is tanúskodhatnak Új béketerv készül Bécs, augusztus 31, Zürichből táviratoztak. A Neue Züüricher Nachrichten egy, az antanthoz közelálló oldalról nyilvánosságra jutott értesülést közöl, amely szerint az antant-államokban komoly törekvés nyilvánul meg abban az irányban, hogy az ötödik háborús teret kikerüljék és még ebben az évben fejezzék be a háborút. Új terven dolgoznak, amelynek alapján a békét el lehetne érni és most ehhez az új alaphoz az Egyesült Államok és Japán beleegyezését is ki akarják eszközölni. A pápa bár csendben, de annál fáradhatatlanabbul tevékenykedik a béke érdekében. A német minden támadást visszavert, csak egy helyütt vonult kissé vissza Berlin, augusztus 31. A nagy főhadiszállás közli: Nyugati hagriér: Rupprecht trónörökös és Boehn vezérezredes hadcsoportjai. A Lystől kétoldalt előtéri csatározások. Ellenséges felderítő osztagokat, melyek a Eivén át előretörtek, visszavertük. Az Aimálétól délkeletre levő csatatéren az angolok tegnap újból ki akarták erőszakolni az áttörést. Angol és kanadai hadosztályok nagyszámú páncélos kocsi harcba vetésével korán reggel húsz kilométeres harcvonalon támadással törtek előre az Arras—Janikrant és a Bapaumetól délkeletre levő terület között. Württembergiek az úttól délre vonalaik előtt visszaverték az ellenséget. Rajnai zászlóaljakkal egyetemben a Hendecourttól északra, előrenyomuló ellenséget ismét visszavetettük. Hendecourttól délre lovassági lövészezredek az ellenséges rohamot Vaux- Vrancourt és Frongcourt között meghiúsították. Hendecourtot, amelyet átmenetileg elvesztettünk, ismét visszafoglaltuk, majd az ellenséges támadások kivédése után magunk mentünk át támadásba és az ellenséget Bullecourttól kétoldalt és a falu nyugati szegélyén át visszavetettük. Ecourttól délre nyugatporosz ezredes, elkeseredett harcokban az ellenségnek több támadását visszaverték. Mann 10-