Friss Ujság, 1919. március (24. évfolyam, 52-76. szám)

1919-03-04 / 54. szám

2 ember hoz be a ruhatárba, ahonnan az árukat a megbízók lakására szál­lítják. A strohmanok mint menekült tisztek jelentkeznek, de az igazol­ványt se kérik el tőlük, mert akik az árukat kiadják, maguk is be vannak avatva a manipulációkba. A stroh­manok harminc-hatvan korona napi­díjat kapnak. A nyomozás során megállapítot­ták a detektívek, hogy a ruhatárból elszállított cipőket a József­ körúton levő Szalai-féle cipőkereskedésbe szállítják, a többi árut pedig részben Singer és Lusztig Múzeum a körút 21. szám alatti raktárába, az egyik cég­­tulajdonos öccse, Singer Lajos, szá­mára, részben Fischer Emil ügynök Rákóczi­ út 36. szám alatti lakására, azonkívül Csekő Lajos ruhatári pénz­táros és Hegedűs Béla ruhatári el­lenőr lakására. A strohmanok között két postatiszt is volt. A házkutatások során mintegy kétszázezer korona értékű lopott árut foglaltak le a de­tektívek. Azonkívül kisebb mennyi­ségű pénzt is. A gyanúsítottakat a főkapitányság­ra vitték be, ahol Kőrös rendőrkapi­tány hallgatta ki őket. Valamennyien beismerő vallomást tettek. Ennek alapján letartóztatták a bűnösöket, Hegedűs ellenőrt, Csekő pénztárost, Wollák Jenő írnokot és Reich hiva­talnokot, a ruhatár tisztviselőit azonkívül az orgazdák és strohma­nok közül Balassa Sándor főhadna­gyot, Nagy Jenő postatisztet, Sin­ger Lajos ügynököt, Fischer Emil és Lichtenstein Ernő magánhivatalno­kokat ,és Berger Lászlót­ , fölött és akik e hatalmukkal nyilván­valóan visszaéltek vagy megenged­ték alárendeltjeiknek a visszaélést. Hét milliárdos győzelmi kölcsön, Washington, március 3. A szenátus megszavazta a hét mil­liárd dollárnyi győzelmi kölcsönt A köztársaságiak obstrukciója követ­keztében az ülés húsz órán át tar­tott. y », ______'a '' ­A békeértekezlet nagyhete Páris, március 3. (Szikratávirat.) Ez a hét a békeér­­tekezlet nagyhete. A tizes tanács­nak a mai naptól szombatig­­ terjedő munkája világtörténelmi jelentőségű lesz. A héthetes bizottsági munka most hozza meg gyümölcseit. ,A világ most fogja tisztán látni, hogy az új rend hogy fog kialakulni és Német­ország jövője milyen lesz. A francia megbízottak acélos erővel készülnek a nagy munkára, mert Franciaország érzi, hogy a Németországgal kötendő béke feltételei az összes államok kö­zül őt érintik leginkább. A francia megbízottak azt mondják, hogy a há­ború nekik három és fél millió embe­rükbe és háromszáz milliárd frank­jukba került Hohenzollern Vilmos a föbű­nös, de nem büntethető meg. Páris, március 3. (Szikratávirat.) Nemsokára meg­születik a legnagyobb vádhatározat ,amit a világ valaha látott A hábo­rúban elkövetett bűntettekért való fe­lelősséget megállapító bizottság ugyanis szombaton elkészül jelenté­sével, amely sok száz nevet sorol föl, hadnagyoktól kezdve a legma­gasabb rangú katonáig és esetenként részletesen körülírja azt a bűntettet, amit az illető az emberiesség, vagy a háborús nemzetközi jog ellen elkö­vetett. Ha a bizottság szándéka idő­közben nem változik meg, akkor Ho­­henzollern Vilmos neve fog a lista élén szerepelni. Egyidejűleg azonban egy amerikai tűzsapító hivatalos helyről úgy érte­sül, hogy gyakorlatilag kivihetetlen­nek tartják a német császár közvet­len megbüntetését és Ludendorff, Hindenburg és a hozzájuk hasonló állásúak valószínűleg ugyanezen ok­ból menekülnek a büntetés alól; ez az ok az, hogy emberileg ugyan fele­lősségüket meg lehet állapítani, azon­ban nem lehet mellőzni annak a tény­nek figyelembe vételét sem, hogy összes cselekvéseik védhetők azon az alapon, hogy az állami politiká­nak eszközei voltak. Meg fogják azonban büntetni azo­kat a városi és tartományi parancs­nokokat, akiknek arbitrárius hatal­muk­­volt az ellenséges polgárok élete FRISS ÚJSÁG 1919. március 4. Legújabb A berlini munkástanács kimondta az általános sztrájkot Berlin, március 3. A nagyberlini munkástanácsok mai teljes ülésén a hangulat rendkí­vül feszült volt. Cohen-Reuss közpon­ti tanácsi képviselőt, aki az általános sztrájkkal szemben akart állást fog­lalni, nem akarták szóhoz engedni. A gyűlésen nagy számban jelentek meg munkásképviselők is, akik beje­lentették­, hogy a fémipar s a vasúti műhelyek munkássága túlnyomóan nagyobb részben az általános sztrájk mellett foglal állást. Hosszabb tanácskozás és izgatott ügyrendi vita után felállás útján vi­haros tetszésnyilvánítás között nagy szótöbbséggel megszavaz­ták az általános sztrájkot A gyűlés további folyamán elhatá­rozták, hogy a közúti vasúti alkal­mazottak már ma este nyolc órakor kezdjék meg a sztrájkot Elhatároz­ták továbbá, hogy a háztartási alkal­mazottakat is bevonják az általános sztrájkba, melynek hatálya ma este nyolc órakor kezdődik. Berlin, március 3. A porosz államminisztérium a ber­lini rendőrkerületben, továbbá Spann­­dau, Teltow és Niederbarmin váro­sokban kihirdette az ostromállapotot, hogy Nagyberlin dolgozó lakosságát a kisebbség terrorista merényletei­­vel szemben védelemben részesítse és megóvja az éhínségtől. A végre­hajtó hatalmat Noske hadügyminisz­ter gyakorolja, aki az ostromállapot végrehajtásánál külön rendeletet bo­csátott ki és utalással a rendkívüli hadbírósági eljárásra, figyelmezteti a közönséget, hogy zavargásoktól tartózkodjék. Berlin, március 3. A német hivatalnok szövetségben egyesült hivatalnoktestületek, kö­zöttük a vasúti és postahivatalnokok egyesülete elhatározták, hogy nem vesznek részt a munkásság általános sztrájkja ellen tervezett tiltakozó sztrájkban. Lengyelország visszakapja a felosz­tás előtti határait. Amsterdam, március 3. A Telegraafnak jelentik Párisból. A lengyel kérdés megvizsgálására kiküldött bizottság Lengyelország nyugati határai tekintetében úgy ha­tározott, hogy visszaadja az ország­nak 1772. évbeli határait és ezenkívül Felső-Sziléziában kárpótlást nyújt neki. A franciák a cseheknek adták a Du­nát is. Páris, március 3. Azok a tárgyalások, melyek január és február havában az angol Duna­­csapatok parancsnoka ,s a csehek és jugoszlávok között folytak, teljes eredményre vezettek. A cseh-szlovák köztársaság beléphet a Belgrádban székelő vezérigazgatóságba s a Du­nán Pozsonytól Bajáig csaknem szu­verén helyzete lesz. Ezenkívül joga lesz arra, hogy a folyam más részein is hajózhasson. Ez a határozat csak ideiglenesnek tekinthető, mert csak a békekötésig bír érvénnyel. Ha kell, fegyverrel szabadítjuk fel az országot Károlyi Mihály gróf Nagy Vince, Böhm Vilmos miniszterek, Ugrón Gábor és Pogány József társaságá­ban meglátogatta Szatmáron a szé­kely katonákat. A rendkívül lelkes, szép ünnepségért Károlyi hatalmas beszédet tartott. — Sötét kezek és sötét elmék akarják elnyomni a magyarságot. Meg kell menteni az országot. Vak­­merő hazugság, hogy a szocialisták nem akarják megvédeni a hazát. Az egész dolgozó népnek elsőrendű ér­deke, hogy megvédjük szociális in­tézményeinket és megerősítsük a demokratikus és szociális intézmé­nyekkel telített Magyarországot. De nem­csak megvédeni és mentesíteni, hanem felszabadítani is akarja azo­kat a magyar honpolgárokat, akár román, akár tótajkúak, akiket most a román és a cseh imperializmus és reakció kerget olyan hódító politika karjaiba, amelyből mindenkinek le­het haszna, csak­ éppen annak a ro­­mánajku vagy tótajku magyar hon­polgárnak nem. (Taps.) Csak végszükség esetén nyúlunk fegyverhez. — Az előrelátás, a józan ész és az okosság azt követeli, hogy mi fegy­verhez csak a végszükség esetében, nyúljunk. Semmiféle uszításba, sem­miféle ugratásba nem megyünk be­le. Bennem él a hit és a remény, hogy Európa aeropágja előtt a jog alapján meg fogjuk menteni Magyarországot. Remélem és hiszem, hogy az a világ­raszóló igazságtalanság, amelyet rajtunk elkövettek, a versaillesi kon­ferencián orvoslásra fog találni. — Nem hihetem, hogy Wilson (Él­jenzés) megengedné, hogy felülke­rekedjenek az ántántnál a hatalmas­kodó áramlatok, amelyeknek áldo­zatául essék Magyarország is. Meg vagyok győződve, hogy Amerika és az ántánt egész demokratikus és­ szo­ciális érzésű közvéleménye tiltakozni fog az ilyen nemzetgyilkolás ellen, amely lehetetlenné teszi, hogy ez az ország életképes legyen, amelybe mi soha-soha belenyugodni nem fogunk. (Nagy éljenzés.) Hallja meg szavun­kat és értse meg az egész világ: nem lehet egy nemzetet tönkre tenni, nem lehet egy népből kiirtani az ön­­fentartási ösztönt. Ha a párisi béke­­konferencia a wilsoni elvek, a népek önrendelkezési joga és a megegyezé­ses béke ellen döntene, akkor mi a végszükség esetében még fegyverrel is felszabadítjuk ezt az országot. Ká­rolyinak e szavait hosszantartó él­jenzés és taps fogadta. Az elnök ez­után így folytatta: — Örülök, hogy itt együtt látom a székelyeket a szociáldemokraták­kal, Ugron Gábort, a székely nem­zeti tanács elnökét Pogány József­fel, a katonatanács elnökével. Én kö­­szöntöm a bátor székely hadosztá­lyokat, amelyek ökölbe szorított kézzel, könnybe lábadt szemekkel nézik, hogy földjükön idegenek ül­nek és türelemmel várják a felszaba­dulás óráját. (Hosszas éljenzés.) Tűzfészek lesz Magyarország. Az elnök beszéde alatt a székely dandárnak egy repülőgépe keringett a Deák­ tér felett. A gépről virágokat dobáltak le a közönség közé. Egy vi­rág épen Károlyi kalapjára esett. Király Gábor gazda üdvözölte meg Károlyit, ezután Böhm Vilmos had­ügyminiszter beszélt. — Felelősségem tudatában állí­tom — úgymond — szét akarják darabolni Magyarországot. Idegen intézmény uralma alá akarják hajta­ni az ország nagy részét, anélkül, hogy megkérdeznék az ottlakó né­peket akaratuk felől. Figyelmezte­tem egész Európát, figyelmeztetem mindazokat, akik ma Pakisban ülnek és tanácskoznak, ha valaha évtize­deken keresztül az úgynevezett ma­cedón tűzfészek fenyegette egész ,­­ Európa békéjét, még nagyobb vesze­delem fenyegeti akkor, mikor ennek az országnak nem öntudatlan mace­dón és albán lakóit, de öntudatos szer­vezett népét fogják egy ily tűzfészek erőhajtójává belekényszeríteni. Vi­gyázzanak, mert ez azt jelenti, hogy elveszik szemünket, elveszik a meg­élhetésünket és akkor már nincsen semmink, amit vesztenünk lehet, ak­kor már csak az élet és a halál kér­dése van. Ezután Nagy Vince belügyminisz­ter, Ugron Gábor és Pogány József beszéltek. A népgyűlés ezzel véget ért, a székely zászlóalj ellépett Ká­rolyi előtt. Ebéd után az elnök Szinérváraljára, a demarkációs vo­nalra ment, ahol fölkereste a székely katonákat. Részt vett Károlyi a de­markációs vonalon Ungvári Lajos tizedes temetésén is, aki a románok­kal való összeütközés során szom­baton hősi halált halt. Nagy György kilépett a Lovászy­­pártból Az országos köztársasági tanács ma este ülést tartott Nagy György elnöklésével. Nagy György ez alka­lommal bejelentette, hogy kilép a függetlenségi és 48-as pártból és be­lép a függetlenségi Károlyi-pártba. Kilépését azzal indokolta meg, hogy ma, amikor az ellenforradalom jobb­­ról-balról felüti a fejét, az erőknek tömörülniök kell, továbbá, mint szé­kely ember, a székelység érdekében megnyerni igyekszik a kormány bi­zalmát. Ugyancsak bejelentette kilé­pését a Lovászy-féle függetlenségi pártból: Király Aladár, Háromszék­­vármegye főispánja, Pócsa János vármegyei jegyző, Ács Jenő a sza­­badkai függetlenségi párt elnöke, Is­tók János szobrászművész, Jatay, Sándor, az Igazság szerkesztője, Korniczky Dezső, dr. Vida­ Gyula, Vecsey Gyula törvényszéki bíró, Vass János az iskolai vallásokta­tásért. Dr Vass János vallásügyi minisz­ter ma Egerben a Károlyi-párt nagy­­gyűlésén beszédet tartott, melyen a következőket mondotta: " Kimondom nyíltan, őszintén, én nem vagyok híve annak az álláspont­nak, amely a vallást alárendelt hely­zetbe akarja hozni az államban. A lelkiismeret szabadságának kérdése azt jelenti, hogy vallásos meggyőző­­dését mindenki saját maga gyakorol­hassa. — Több felfogás van a vallásokta­tás kérdésében is. Az egyik teljes szabadságot akar biztosítani. A má­sik — s ez jut mindinkább előtérbe — az állami oktatást akarna, mert az állam érdeke az, hogy polgárát sa­ját szellemében nevelje. Előbbi állás­­foglalásomból önként következik, hogy én azt tartom: a vallásoktatás­nak éppúgy helye van az iskolában, mint bármely más oktatásnak. Ez ál­láspontom mellett szilárdan kitartok, mert tudom, hogy a valláserkölcs egyik nagy pillérje az állam fentar­­tó erejének. « ■ MIW ¥ ¥ W| l*I.W Nyilt-tér. Itt­ és letét termelési szerző. Az Országos Zöldség-, Főzelék- és Gyümölcs­­forgalmi r­­t. ezután is felhívja a gazdaközönség figyelmét a­rra, hogy az Országos Közélelmezési Hivatalt v&elő Minisztertől nyert felhatalmazás alapján a folyó évben is köt termelési szerző­déseket és pedig fejeskáposztára, kelkáposztára, kararábéra, sötétszinü sárgarépára, petrezse­lyemre és gumós zellerre.­­ Az érdeklődőknek a r. t. igazgatósága (Budapest, IV., Városház­utca 1. szám.) ad közelebbi felvilágosítást.

Next