Friss Ujság, 1919. április (24. évfolyam, 77-102. szám)

1919-04-01 / 77. szám

2 fegyver is rögtön elkobozható. Érté­kek,­élelmiszerek, fegyverek ebben az esetben sem oszthatók fel, hanem összegyűjtve szigorú őrizet alá vé­ve, biztos őrizet alatt tartandók to­vábbi rendelkezésig. Minden így rek­­virált tárgyról, értékről és élelmi­szerről nyugtát kell adni és írást kérni attól, akitől elrekvirálják. Ezek az okmányok szigorúan megőrzen­dők. 5. A kastélyok lefoglalandók. A bennük levő tárgyak pontosan összeírandók és lakásul a cselédség, vagy mások számára csak akkor használhatók fel, ha ezt a legsürgő­sebb szükség kívánja. Ebben az esetben a műkincseket, festményeket és a műtárgyakat külön helyiségbe kell elraktározni és szigorúan őrizni. A direktóriumok és tanácsok tagjait saját személyükben teszszük felelős­sé azért, hogy ilyen lefoglalások­nál a legmegbízhatóbb erőket alkal­mazzák és hogy az őrzésnél is ezek a szempontok érvényesüljenek. 6. Az ellenforradalmi jelenségeket pontosan és körültekintően figyeljék, arról azonnal tegyenek a belügyi népbiztosságnak jelentést. Ha komo­lyabb jelenségek merülnek fel azon­nal eszközöljék a szükséges előzetes letartóztatásokat. Az előzetes letar­tóztatásnál messzebb menő intézke­déseket azonban ne foganatosítsanak mindaddig, amíg az illetékes névbiz­­tosságokat meg nem keresik.­­­ Egyik legfontosabb kötelességük vigyázni arra, hogy a termelés za­vartalanul folyjék. Ha egyesek a termelést megakadályozni akarnák, a legszigorúbban kell fellépni és rög­tön jelentést ternni a belügyi és föld­­mivelésügyi népbiztosságnak. Birtok­­felosztást sehol foganatosítani nem szabad. Egyben figyelmeztetjük a tanácsokat, derektóriumokat hogy a földmivelésügyi népbiztosság ren­delkezik és a tanácsok csak ellenőr­zést gyakorolhatnak. Ezeket munká­jukban utasításukkal ne zavarják, hanem támogassák. 8. A fosztogatásokkal, rablásokkal és a proletárok vagyonának meg­rongálásával szemben a legnagyobb kíméletlenséggel kell ellára. Ez akkor is áll, ha véletlenül a tanács megbízásából eljárók vetemednének a proletárdiktatúra tiltó rendelkezésével szemben ilyen cselekedetre. Ki kell tanítani az em­bereket, hogy az ilyen cselekedetek éppen úgy veszélyeztetik a proletár­­diktatúrát, mint más ellenforradalmi tény. Ezek mellett a rendelkezések mel­lett általában még a következők tar­tandók szem előtt: Mindaddig, amíg a végleges al­kotmányt meg nem állapítjuk, ami igen rövid időn belül megtörténik, a helyi tanácsok a forradalmi kor­mányzótanácsnak az egész országra kiterjedő rendelkezéseit pontosan és haladéktalanul hajtsák végre. Senki­nek ezekkel szembehelyezkednie nem szabad. Vigyázni kell arra, hogy ha egy bizonyos testületre vonatkozó rendelkezésről van szó, azt önkénye­sen egy más testületre kiterjeszte­ni semmi körülmények között nem szabad. A legszigorúbban tilos a forradal­mi kormányzótanács, vagy egyes névbiztosságok rendeleteivel, paran­csaival és rendelkezéseivel ellentétes rendeleteket kibocsájtani, valamint a forradalmi kormányzótanács rendel­kezéseit, rendeleteit és parancsait önkényesen megváltoztatni, vagy azokhoz kiegészítő rendelkezéseket, vagy bővítéseket hozzáfűzni. Tilos a már meglevő néptörvé­nyekkel ellenkező rendelkezés, pél­dául kisüzemek szocializálása, az üzletekből áruk önkényes birtokba­vétele, lakások és üzletek önkényes elfoglalása, élelmiszerrekvirálás adók és járulékok önkényes kivetése a forradalmi kormányzótanács ren­delkezéseinek a nyilvánosság elé való elrejtése, vagy a forradalm kormányzótanács által kiadott tör­vényekhez és rendeletek­hez iuzon önkényes magyarázat, a forradalmi törvényszékek önkényes alakítása és ilyenformán való ítélkezés a vádlott felett, a munkásoknak a belügyi nép­biztosok tudtán kívül való felfegy­verzése, mert mindezeknek rendszer­telen végrehajtása felborítja a forra­­­dalmi rendet és nagymértékben elő­segíti az ellenforradalom lehetősé­geit. A budapesti már eddig megalakult tanácsok és direktóriumok összes ténykedéseiket az illetékes népbiz­tosságokkal egyetértésben végezhe­tik, esetről-esetre ezeknek írásos meghatalmazásával. Olyan esetekben, amikor a tanács­nak és direktóriumnak munkavesz­tesége van, legfeljebb ezer­­ tiszte­letér­ adható havonkint ideiglenesen. Egyéb nagyobb kiadások dolgá­ban kérjék a belügyi népbiztosság hozzájárulását Ezen kiadások a le­foglalt pénzből fedezhetők. Az újon­nan szervezett karhatalmakhoz fel­vett elvtársak javadalmazásai az ed­digi karhatalmi javadalmazásokkal lesznek egyöntetűek. Szigorúan kö­telesek ellenben a tanácsok és di­rektóriumok arra ügyelni, hogy most már a proletárok birtokában lévő pénzzel semmiféle pazarlás vagy pénzpocsékolás ne történjék, mert ilyen esetben a Kormányzata­A földbirtokre­nndez­és keresztülvi­telére és a termelés folytonosságá­nak biztosítására a következő szer­vek létesülnek: I. A községi birtokrendezést és termelést biztosító bizottság. Ez a bizottság a község föld­mves­­tanácsa által választott három föld­­mivestagból áll, munkáját irányítja és szakkérdésekben támogatja a vár­megyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság által kiküldött szakember (gazdasági biztos), aki egyszersmind a szükséges tervet s javaslatokat elkészíti, a szükséges jegyzőkönyveket felveszi s amennyi­ben határozatokat hozna, azokat írásba foglalja. Erre nézve feladata mindazon in­tézkedések megtétele, amelyeket a földreformot végrehajtó szervek mű­ködéséről szóló utasítás előír. A bi­zottság mindezen ügyekben szava­zás útján hozza meg határozatát. A vármegyei bizottság ezen községi bi­zottságába beküldött szakembernek szav­-úti joga nincs, a határozatot azonban ő foglalja írásba és közér­dekből megfelebbezheti. II. Járási birtokrendező és ter­melési biztosító bizottság. A bizottság a Járási földmivesta­­nács által választott három földmű­­vestagból áll, működésének irányítá­sára, az előadói munkakör betölté­sére és a folyóügyek irányítására a tanácsba a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság egy állandó gazdasági szakembert küld ki. A járási bizottság feladata első­sorban a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján oly ügyek első fokon való elintézése és eldöntése, amely ügyekben két vagy több község van érdekelve. Felada­ta továbbá oly ügyek eldöntése, a­melyekben a községi birtokrendező és termelést biztosító bizottság már határozatot hozott, de amely hatá­rozatba az érdekelt felek bele nem nyugtak. Határozatait a bizottság szavazás­a utján hozza, de a vármegyei birtok­­­­rendező és termelést biztosító bi­­­­zottság által delegált gazdasági­­ szakembernek szavazati ioga nincs. A határozatokat azonbas a foehlta­nács a legszigorúbban fog eljárni,­­ mint a proletárság ellenségével. Felhívjuk az összes tanácsokat és direktóriumokat, hogy ahol megala­kultak, azonnal jelentsék a belügyi népbiztossághoz, ezenkívül eddigi működésükről és minden intézkedé­sükről haladéktalanul tegyenek írás­beli, sürgöny- vagy telefonjelentést a"belügyi népbiztosságnak és addig, amíg a tanácsok alkalmazottainak címét az alkotmány meg nem hatá­rozza, addig más címet, mint „a ta­nács vagy direktórium megbízottja“ felvenni nem szabad. A népbiztosi cím kizárólag a kormányzótanács tagjait illeti meg. Egyben közöljék a direktórium tagjainak nevét és címét. Elvárja a kormányzótanács a pro­letárállam kezdő építőitől, a magyar­­országi proletároktól, hogy a prole­tárállam rendjét fegyelemmel meg­őrizzék. Mindazok, akik a kormány­zótanács eddigi rendeleteivel szem­ben, vagy ezen rendelet utasításaival szemben cselekednek, a forradalom ellenségei, akikkel szemben a forra­dalmi m­oletárság minden kímélet nélkül fog eljárni. A forradalmi kormányzótanács: Garbai Sándor s. k. elnök Landler­­Jenő. Vágó Béla s. k. belügyi népbiztosok, írásba és közérdekből megfelebbez­­heti­ III. A vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottság. A bizottság szintén három földm­i­­ves proletár tagból áll, akiket a vár­megyei munkástanács direktóriuma delegál. Ezen bizottság ügyeinek ve­zetésére, előkészítésére, javaslatté­telre és szakkérdések kidolgozására a földművelésügyi népbiztosság egy gazdasági szakembert küld ki. Ezen vármegyei bizottságnak feladata a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján olyan földte­rületekre vonatkozó ügyek elsőfokon való elintézése és eldöntése, amely területek két vagy több járás hatá­rát érintik, továbbá a termelés irá­nyítása a vármegyére vonatkozólag, de összhangban a népbiztosság ter­melést irányító politikájával. Ezen bizottság határozatát szintén szavazás útján hozza. A földmivelés­ügyi népbiztosság által a bizottság­ba kiküldött szakembernek szavazati joga nincs, de felebbezési joga van. IV. Országos birtokrendező és termelést biztosító bizottság. Ezen bizottság a földmivelésügyi népbiztosság tagjaiból, valamint a Földmunkások Országos Szövetsége által delegált három tagból áll. A tanács előadóiként a földmivelésügyi népbiztosság kebelében levő birtok­politikai osztály és szövetkezeti osz­tály előadói munkálkodnak. Ezen bi­zottság feladata a következő: a) A termelés általános irányítását intézi. b) Előkészíti a végleges birtokren­dezés szabályait. c) Végső fokon dönt a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságoktól felterjesztett vitás ügyekben. d) A községi, járási, vármegyei bi­zottságok által elintézett ügyről az országos bizottsághoz e célra kiadan­dó űrlapon jelentés teendő. A jelen­tés alapján az országos bizottság a döntést ellenőrizheti és megváltoztat­hatja. V. Budapest főváros körzetéhez tartozó oly földterületekre nézve, a­melyek más község területéhez nem tartoznak, Budapest főváros egy bir­tokrendező és termelést biztosító bi­zottságot alakít, amely úgy összeté­­­­telében, mint feladatára és hatásköré­re nézve megfelel egy vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bizottságnak. Ezenfelül közigazgatási területenként egy-egy birtokrendező és termelést biztosító bizottságot ala­kít, amely összetételében, feladata és hatásköre tekintetében megfelel egy községi birtokrendező és termelést biztosító bizottságnak. Ezen Budapesten alakult bizottsá­­gok az általuk elintézendő ügyekben mindenkor csak egy gazdasági év tar­tamára intézkedhetnek, nehogy az egyes területeiken esetleg meginduló építkezésnek hosszabb időtartamra szó­ló intézkedések vagy megállapodások gátat vessenek. VI. Felebbezések magánérdekből. Az érdekelt felek minden bizottsági döntés ellen három nap alatt feleb­­bezéssel élhetnek az egygyel magasabb­ fokú bizottsághoz. A felebbezés felett a magasabb fokú bizottság végérvénye­sen dönt. Azt, hogy a felebbezés foly­tán a döntés végrehajtását fel kell-e függeszteni, azt a bizottság határozza el, amely a megfelebbezett döntést meghozta. Ebben a kérdésben egyedül a termelés érdeke az irányadó. VTI: A jelen rendeletben felsorolt bizottságok a lehető legrövidebb idő alatt megalakítandók, a vármegyei birtokrendező és termelést biztosító bi­zottságok azonban haladéktalanul már az átmeneti időre. Ameddig a járási és községi birtokrendező és termelést biztosító bizottságok megalakulnak, ezen vármegyei bizottságok kötelessé­ge a vármegye területén szükséges minden sürgős intézkedést ideiglenesen megtenni. VTII. Ezt a rendeletet a földmi­ve-,­lésügyi népbiztosság hajtja végre. Budapest, 1919 március 30. A Forradalmi Kormányzótanács. A birtokrendezés és a termelést biztosító bizottságok megalakítása és működése FR­­­ss ms x 6 1919 ápri­ls 1 Vágó helyettes népbiztos a Vörös Őrség megalakításáról Lelkes nagygyűlés a Múzeumkertben Rendkívül nagy érdeklődés mellett tartották meg vasárnap délelőtt azt a gyűlést, amelyet a Magyarországi Or­szágos Rendőrszövetség hívott össze a Vörös őrség megalakításának megbe­szélése céljából. Arra a hírre, hogy az ülésen Vágó Béla belügyi népbiztos- helyettes is beszél, olyan nagy számmal gyűltek össze a csendőrség, határrend­őrség s a különböző karhatalmi alaku­latok tagjai, hogy nem fértek a Gólya várba és a gyűlést a Múzeum-kertben­ kellett megtartani, ahol Vágó Béla, több ezer főnyi hallgatóság előtt mon­dotta el nagy beszédét. Beszédét azzal kezdte, hogy azokban a harcokban, amelyek a proletárdikta­túra, a szegények és munkálkodók ér­dekében lefolytak, a munkásság a rendőrproletárokat mindig magával szemben találta. Nemcsak a rendőrségnek, hanem a hadseregnek is hibája volt egész a for­radalom kitöréséig, hogy mindenkor fel lehetett használni a proletárok ellen. Nem lehet bízni azokban, akik fegy­verrel védték a gazdagok hatalmát, ép­pen azért kell megteremteni a Vörös Hadsereg mintájára a Vörös Őrséget a rendőrség helyett. Ez a Vörös Őrség lesz a proletár­hatalom belső rendjén­­ek megteremtője. Felkéri a rendőrproletériátust, tá­mogassa őket tapasztalatával, tudásával a Vörös Őrség felépítésében. A Vörös Őrség keretében a szervezett munkás­sággal egyesül a rendőrség, a csendőr­ség, a védőrség, a határrendőrség, a pénzügyőrség és mindenféle karhatalmi alakulat. A Vörös őrségnek könyörte­lenül, irgalmatlanul kell elpusztítani az ellenforradalmat a föld színéről ott, a­hol felüti fejét. Zúgó taps és éljenzés követte Vágó népbiztoshelyettes szavait. Több felszólalás történt még, ame­lyek után a vörös őrség alakítása kö­rül felmerült kívánságok tolmácsolá­sára Pa­yerle Nándor vezetésével bis

Next