Friss Ujság, 1919. szeptember (24. évfolyam, 114-115. szám)

1919-09-28 / 114. szám

X­IV . évfolyam 114. szám . © /•V’ ■ 5 Census*at: Ninepva. -------. .. . -T-X Aga 40 fliuca B­udapest, 1919. szeptem­ber 28 V­asárnap POLITIKAI NAPILAP W szerkesztőség igazgatósás ■ n hb*w mm mm mm a. — és kiadóhivatal: előfizetési ara : ■ Kp® §§ mim H ■ B flK §§g v„ Honvéd-utcza 10. Helyben: házhoz borává, vidékrn postai H9 IS B BK, W VK. ■ H 9 ESI SS10| BBT W Saei­ h. telefon _ _ 137—81. szétküldéssel egy hónapra _ K 10—. K.. ■ Wk WHL B| H ■■ vMk BB 10a,z­i. _ _ S43. Negyedévre----------------------K 38.-. BIHh SHE Wk Hg H BS NKA H H KIiklófitv.­­ _ _ 38-88. Félévre évre K 110.-. ■■ B ffl B Nyomda helyben, vidé­ken­ és­ pályaudvaron fi I 1 1 Bjj jBLB BLB S&M M FIÓKKIADÓHIVATALOK. *_ _______B III w w far b­IW Kik gyilkolták meg Tisza Istvánt. Szemere Miklós 40 milliós hagyatéka. Megöltek és kiraboltak egy dohányárust. | ■' ,$y ' ,λ v ̇ VV \ ' Feltámadásra. Négy és félhónapi hallgatás után, négy és félhónapi erőszakkal rákényszerített némaság után újra megjelenik a nyilvánosság előtt, újra érintkezésbe lép olvasóközön­ségével, újra felemeli szavát a Friss Újság. Ismét kilép oda, ahol eddig mindig a jogáért, igazáért harcoló kisember oldalán száll­ síkra, ismét kilép a politikai és társadalmi küzdelem porondjára, amelyen a jövőben is csak a jog és az igazság fegyvereit fogja hasz­nálni. Ünnepélyes és szent az újjászü­letésnek ez a pillanata és ennek a komoly pillanatnak jelentőségétől áthatva a legmelegebb szeretettel üdvözöljük a Friss Újság olvasóit, akiktől olyan hosszú ideig el vol­tunk szakítva. A viszontlátás nagy és őszinte öröme mellett lehetetlen eltitkolni a megkönnyebbülésnek azt a nagy örömét, amelyben ve­lünk most az egész felszabadult magyar sajtó osztozik. Mert az elnyomatásnak, a meg­­rémítésnek, a gondolat bilincsbe­­verésének rettenetes napjait éltük át és velünk együtt az egész ma­gyar sajtó. Fegyverrel, a megré­­mítés száz eszközével nyűgöztek le bennünket és a rémuralom erő­szakos kegyetlenségével mondták tollba parancsaikat és tették a mi újságunkat is az ellentmondást nem ismerő rendeletek szócsövévé. A bilincsek most lehullottak s ha teljes szabadságunk nincs is még meg, ami a mostani nemzet­közi helyzetnek tulajdonítható, minden lehetőségünk megvan arra, hogy minden erőnkkel és tehetsé­günkkel szolgáljuk azt a nagy­ nemzeti ügyet, amelynek célja a­ magyarság megerősítése és az or­­szág új felvirágoztatása. Minde-­­nütt ott leszünk, ahol küzdeni kell­ a magyarságért, a társadalmi ala-­ kulások küzdőterén pedig, mint a múltban is mindig, a tisztességes megélhetésüket, a boldogulásukat kereső polgárok és munkások, szó­val a dolgozók érdekeiért fogunk küzdeni. Mellettük leszünk, támo­gatni, erősíteni és istápolni fogjuk­­őket minden olyan alkalommal, midőn legszentebb emberi jogaik­ról, jólétük gyarapításáról, igaz­ságos anyagi és szellemi érdekeik előmozdításáról lesz szó. Ennek a legtisztább és legeszményibb de­mokráciának a jegyében indulunk most útnak. Mélységes sajnálkozással álla­pítjuk meg azonban, hogy a ször­nyű pusztulás, annyi vér, annyi szenvedés után még mindig nem tud szeretettel és megértéssel egy­máshoz fordulni a magyar. Pedig ez volna az egyetlen módja annak, hogy helyrehozható legyen min­den szerencsétlenség, ami a múlt-­­ban történt. Akármennyit szenve­dett is a magyarság, Magyaror­szágot még elsiratni nem kell. Ma­gyarország élni fog, mert életerőt sajtol az­ ereibe a magyar faj szí­vós ősereje. Államalkotó és állam­­fentartó erénye, amely ezer év viharában a mostanihoz hasonló, vagy talán a mostaninál nagyobb megrázkódtatások után is mindig talpra tudta állítani az országot. A magyarságnak most is sikerülni fog, csak komoly, nyugodt mun­kához kell fognia. A forradalom vad hajtásait le kell nyesnie, de éppen úgy le kell törnie az ellen­­forradalom túlzásait is. Szabad nép akarunk lenni a többi szabad nép sorában és­ ne gondolják a nagybirtokosok, a gyárosok és a nagytőkések, akik hatalmukat és jogos magántulajdonukat vissza­kapták, hogy most a munkásokon, a dolgozókon torolhatják meg azt, amit a bolsevizmus rémuralma el­lenük vétett. A nemzeti feltámadás útja. Lovászy szózata a magyarsághoz. A bolsevizmus véres, mindent fel­forgató uralma a legrettenetesebb ziláltságban hagyta az országot. Ki­fosztotta és a tönk szélére juttatta anyagilag, de a gazdasági romlásnál még veszedelmesebb az a zűrzavar, az a bomlottság, amelyet a lelkek­ben hátrahagyott. A magyar politikai pártoknak a legelső és legszentebb feladata te­hát most, hogy ezt a megbomlott lelki egyensúlyt helyre­állítsák, megszüntessenek minden oktalan gyűlölködést és erőszakos megtor­lást és olyan irányt jelöljenek meg, amelyen a nemzet az összes állam­­fentartó erők összefogásával bizto­san indulhat el, hogy a romokon új­­ életet fakaszszon. Ez a cél vezérelte a függetlensé­gi és 48-as pártot ez év szeptem­ber 24-én megtartott közgyűlésén. Ezen a közgyűlésen a párt Határo­zatot fogadott el, hogy megjelölje azt az utat, amelyen a magyarság­nak a jövőben haladnia kell. Ez az út a határozat szerint a tiszta demokrácia elveinek becsüle­tes megvalósítása. Ez a tiszta de­mokrácia, — amint a párthatározat hangsúlyozza, — nem akadálya an­nak, hogy a magyar nemzeti eszme a legteljesebben és minden megal­kuvás nélkül ne érvényesülhessen minden téren. Ez a tiszta demokrá­cia^ tt^.j&-ellentétben a krisztusi kereszténység magasztos eszméivel sem, sőt ellentétben a korlátlan sza­bad verseny és a korlátlan kizsák­mányolás elvével a legnagyobb po­litikai szabadság érvényesülését s a gyöngéknek és gyámoltalanok oltal­mát jelenti az erősek, a ravaszok és a kíméletlenek ellen. S e mellett lehetővé teszi a töké­letes társadalmi béke helyreállítását s a kölcsönös jóakarat és megértés alapján a munkáskérdés igazi szo­ciális megoldását. Mindez természetesen egyáltalá­ban nem gátolja azt, hogy mind­azok az elemek, amelyeknek a bű­nös proletárdiktatúra előidézésében és föntartásában részük volt, a köz­élet mezejé­ül ki ne zárassanak. A párthatározat követeli, hogy ezek az elemek eltűnjenek és megbűnhődje­­nek. De a társadalmi béke és egyensúly megteremtése céljából föl­tétlenül­ szükségesnek tartja, hogy az önbíráskodást, mindennemű ter­rort és felforgató törekvést most is meggátoljanak és a legszigorúbban megtoroljanak. Ezeknek az elveknek keretén be­lül programmjára tűzi a párt az összes szabadságjogok érvényesíté­sét, és ezek közt lándzsát tör a saj­tószabadság mellett is. A párt határozatával kapcsolato­san Lovászy Márton a párt elnöke szózattal fordul a nemzethez éppen az előtt a világtörténelemi pillanat­ előtt, midőn a magyar nemzet az egész­ világ itélőszéke előtt fog ál­lami a béketárgyaln­eolatt. v. -­

Next