Friss Ujság, 1919. szeptember (24. évfolyam, 114-115. szám)
1919-09-28 / 114. szám
1919. szeptember 26. FRISS UJSAG ■eadórség azt hiszi, hogy a gyilkosságot Erzsébetfalván követték el, ezért ott kidoboltatta az esetet. Pénteken jelentkezett a főkapitányságon egy hivatalnok, aki elmondta, hogy e hónap 12-én, hétfőn este 8 és 9 óra között Erzsébetfalván a Török Flóris utca és a Mátyás-utca sarkánalálkozott egy 25—30 év körüli nővel, aki maga előtt gyermekkocsit tolt. Sárga pettyes rózsaszínű szoknyát, rövid fekete kosztümkabátot, magasszáru, magassarkú cipőt viselt. A kosai fehér asztalkendővel, vagy konyharuhával volt leterítve, alatta gömbölyű tárgyak körvonalai látszottak. A nő, aki a hivatalnok állítása szerint utcai nő lehetett, sietve tolta a kocsit. A holttestrészeket bevitték a bonctani intézetbe, ahol megvizsgálták és orvosi vélemény szerint valószínűleg taglóval vagy bárddal történt a holttest feldarabolása. A rendőrség teljes erővel nyomoz a bűnügyben. A pénzügyminiszter a bankjegyüzérkedés ellen. Néhány héttel ezelőtt kormányrendelet jelent meg, amely szabályozta a forgalomban lévő különböző pénzjegyek értékét és ennek kapcsán a kék pénzzel egyenlő értékű, törvényes fizetőeszköznek nyilvánította a postatakarékpénztár által kibocsátott pénzjegyeket. E rendelet dacára a pénzjegyeteket való üzérkedés egyáltalán nem csökkent, sőt az elharapódzott magánüzérkedés következményeként a kékpénz és a postatakarékpénztári pénzjegyek kérdésének kóros tünete felütötte a fejét az úgynevezett tisztességes kereskedelmi forgalomban is. Újabban ugyanis a kereskedők kirakataiban szirűén látunk olyan árjegyzéseket, amelyek a legkülönbözőbb ürügyek alatt önkényesen leszállítják a postatakarékpénztári jegyek értékét, amennyiben az egyes áruk eladási árát ezen pénzjegyekben tíz-húsz százalékkal nyugasabban állapítják meg, mint kékpénzben. Ez a visszaélés természetesen az eleven húsán érinti a fogyasztó közönséget, mert a tisztviselők, munkások és általában a fix fizetésű alkalmazottak fizetésüket túlnyomólag postatakarékpénztári pénzjegyekben kapják, éppen ezért felvilágosítást kértünk ebben a kérdésben a pénzügyminisztérium illetékes ügyosztályától, amely ezen újabb pénzjegyüzérkedésre vonatkozólag a pénzügyminiszter álláspontját a következőkben körvonalazta: — A kormánynak a különböző pénzjegyek törvényes forgalmi értékét szabályozó rendelet szerint vitán felül áll, hogy a postatakarékpénztár által kibocsátott pénzjegyek egyenlő értékűek a kék pénzzel. A pénzügyminisztériumnak — amelynek a szóbanforgó visszaélésekről tudomása van — éppen ezért az az álláspontja, hogy egyelőre nem akar kényszereszközöket alkalmazni a kereskedőkkel szemben, nehogy azt a látszatot keltse, mintha ilyen eszközök alkalmazása szükséges volna. Reméljük, hogy a kereskedők maguktól is be fogják látni, hogy a kékpénz és a postatakarékpénztári jegyek közötti százalékos értékkülönbözet megállapítása egészen céltalan, amelynek semmi értelme nincsen. A pénzügyminiszternek különben az a terve, hogy már a legközelebbi időben kivonja a forgalomból, illetőleg más törvényes pénznemekre váltja be a 40 korona értékű hamis 200 koronásokat, az 5 korona értékű hamis 25 koronásokat, valamint a régebbi kibocsátású, de teljes névértékű postatakarékpénztári jegyeket, úgy hogy csak a kékpénz és az új kibocsátású postatakarékpénztári jegyek maradnak forgalomban. Ettől az intézkedéstől várja. a krizmácv axt az iiedinóm/L hogy a pénzspekuláció teljesen megszűnik. ______ ___ Szemere Miklós negyven milliós hagyatéka. Egész vagyonát tizenhároméves unokaöccsére hagyta. Néhány héttel ezelőtt egy szűkszavú bécsi távirat jelentette, hogy Szemere Miklós, ki a múlt év őszén, az első forradalom kitörése előtt Bécsbe költözött, a Sacher-szállodában bérelt lakásán agyvérzésben meghalt. Fölkerestük az elhunyt főúr budapesti ügyvédjét, aki Szemere Miklós haláláról és fejedelmi hagyatékáról a következő érdekes felvilágosítást adta a Friss Újság munkatársának: Szemere halála. — Szemere Miklós 1918. október közepén utazott el Budapestről, azzal az eltökélt szándékkal, hogy amíg a magyar politikai helyzetben bizonyos megnyugvás nem áll be, nem tér vissza Magyarországba. Szemere különben nem távozott egészen a saját akaratából. Károlyi Mihályék ellenséget láttak benne és igy nem túlzók akkor sem, ha azt mondom, hogy Szemere Miklós emigráns volt. Bécsben a Sacher-szállodában rendeztetett be magának megfelelő lakosztályt és itt találkozott és tanácskozott a Bécsbe érkező magyar politikusokkal, miközben folyton régi tervével, az összes magyar politikai pártok egyesítésének gondolatával foglalkozott. Február elején Szemere agyvérzést kapott. Körülbelül két hónapig feküdt súlyos betegen a lakásán, de a gondos orvosi ápolás következtében teljesen felépült, úgy hogy júliusban már részt vehetett a bécsi lóversenyeken is. Az állapotában beállott javulás azonban csak látszólagos volt, mert augusztus 16-án a lóversenytéren hirtelen összeesett és a lakására kellett szállítani, ahol három napi szenvedés után, augusztus 19-én meghalt. Halála órájában egyik közeli rokona, Szemere Kálmán őrnagy és egy Feicht József nevű öreg komornyikja voltak csak mellette. A holttestet a Sacher-szállodában ravatalozták föl és három nappal később onnan temették el az evangélikus temetőbe. A részvéttáviratok között van a külföldi főúri világ tagjaié mellett Vilmos ex császár részvéte is. Szemere hagyatéka. Szemere Miklósnak Budapesten a Pannonia-szállodában volt főúri kényelemmel berendezett négy szobás lakása, amelyet a proletárdiktatúra alatt teljesen kifosztottak. Nagyértékű műtárgyait a kommunizáló bizottság vitte el, ezüst- és értéktárgyait, valamint egyéb ingóságait pedig az úgynevezett kommunista zárlati osztály tagjai hordták szét. Ezeknek az értékes kincseknek legnagyobb része megkerült, a szálloda pincéjében levő és Szemere tulajdonát képező rendkívül nagyértékű külföldi óborokat és a főúr ritkaságszámba menő szivargyűjteményét azonban a népbiztosok és csatlósaik szabad prédájául a szovjetházba szállították. Szemere Miklós hagyatékának értéke körülbelül 40 millió korona. A hagyaték az elhunyt budapesti és bécsi lakásain levő ingóságokból, drágaságokból és műtárgyakból, a pestszentlőrinci 2500 holdas birtokból, egy trencsénmegyei birtokból, a freidenaui és tatai istállótelepekből, valamint nagyobb összegű készpénzből és különböző értékpapírokból áll. — Szemere tizenegy év előtt megírt végrendeletében általános örökösévé legközelebbi vérrokonát, unokatestvérének, Szemere Gáspárnak tizenhárom éves fiát. Szemere Iszzemplén megyei Kisazar községben él anyjával, Hoyos Róza grófnővel, aki egyúttal törvényes gyámja is. Meglepő, hogy Szemere Miklós, aki nagy emberbarát hitében állt, egy fillért sem hagyott jótékony célra. Erre vonatkozólag azt a felvilágosítást kaptuk, hogy Szemere végre. delete nagyon régen készült és a főúr azóta közeli hozzátartozói előtt ismételten kijelentette, hogy még életében nagyobb összegeket akar különböző jótékony célokra adományozni, ezen szándékának végrehajtásában azonban megakadályozta a forradalom kitörése, önkéntes száműzetése, majd hirtelen halála. Elkészült a vádirat a terroristák ellen. • Néhány száz gyilkossággal vádolják őket. A letartóztatott terroristák ügyében az ügyészség teljesen befejezte a nyomozást s már be ss terjesztette a vádiratot. A vádirat a következők ellen emel vádat: 1. Kohn (Kerekes) Árpád ellen 15 rendbeli gyilkosság büntette címén, amelyeket Püspökladányon, Cegléden, Szolnokon és Kalocsán követett el. Kohn (Kerekes) Árpád a forradalmi törvényszék ítélete nélkül hajtott végre halálos ítéleteket, ezeken a helyeken Szamuely Tibor egyenes utasítására. 2. Schön Gábor, Cserny József és Groó Géza terroristák ellen gyilkosság büntette címén, azért, mert Dobsa Miklós zászlóst április 21-én a Batthyány-palota pincéjében négy revolverlövéssel, kar- és lábszárcsonttöréssel, valamint rohamkéssel összesen 27 sebet ejtve, megölték. 3. Cserny József, Papp Sándor, Bonyhádi Tibor, Vajda Zoltán dr., Pór (Polacsek) Ernői és szökésben lévő társai ellen három rendbeli gyilaság jamfo, július 19. 20. és 21-én Ferry Oszkár csendőraltábornagyot, Borhy Sándor és Menkina János csendőralezredeseket szándékosan megölték. 4. Kovács Lajos terrorista ellen öt rendbeli gyilkosság büntette címén, mert áprilistól júliusig Szolnokon két embert, Cegléden egy embert, Kapuváron és Csornán egy-egy embert Szamuely Tibor utasítására megölt. 5. Végül Sturcz Károly terrorista 65 rendbeli gyilkosság bűntettében mint bűnsegéd és két rendbeli gyilkosság bűntettében mint tettes ellen, amelyekben Szolnokon, Cegléden, Püspökladányon, Bődön, Solton, Tasson és Kalocsán Szamuely Tibor utasítására részt vett, két embert pedig maga ölt meg, azonkívül előmozdította Szamuely bűncselekményeit azáltal, hogy Szamuely Tibort autóján gépfegyver fedezet mellett vitte s mindenütt az ellentállást gép-, fegyverével leszerelte. Táviratok. Kereskedelmi szerződés-tervezet a volt Ausztria államai közt. Versailles, szeptember 27. (A Friss Ujság távirata.) Az ötös tanács ma délelőtt Carbon elnöklésével ülést tartott. Jóváhagyta azt a szerződési tervezetet, amelyet az Ausztria örökébe lépő államok egymás közt fognak megkötni abból a célból, hogy kereskedelmüket, átvitelüket ért forgalmukat javítsák. 0 Kötelező nyolc órai munkaidő Szerbiában. Belgrád, szeptember 27. (A Friss Újság távirata.) A délszláv sajtóiroda jelentése szerint a hivatalos lap kormányrendeletet közöl, amely valamennyi iparágra és a bányászatra is elrendeli a nyolc órai munkaidőt. Nyolc órai munkaidőt állapít meg a rendelet az egész királyság területén mindennemű munkára. Azonkívül a munkabért 50 százalékkal felemeli. A rendelet kihirdetése után nyomban érvénybe lépett. __ • Folytonos lázadások az orosz bolsevista uralom ellen. Rotterdam, szeptember 27. (A Friss Újság távirata.) Mint a Nieuwe Courantnak Londonból jelentik, az angol újságírók Churchill elnöklésével megtartott gyűlésén egy angol politikai ügynök jelentést tett Szovjet-Oroszország helyzetéről. Elmondta, hogy az orosz nép nagy tömegei izzó gyűlölettel vannak eltelve a bolsevizmus iránt, gyűlöletük azonban a rémuralommal szemben nem tud győzedelmeskedni. A sztrájkok és parasztlázadások a rémuralom ellenére is mindennaposak, de terrorral mindenkor leverik őket. Az angol lapok szerint Kolcsak tengernagy közölte az antant meghatalmazottaival, hogy Denikin javára lemond az orosz hadsereg főparancsnoki tisztségéről. Azt is jelentik az angol lapok, hogy Kolcsak ellen merényletet kíséreltek meg.