Friss Ujság, 1919. október (24. évfolyam, 116-142. szám)

1919-10-23 / 135. szám

1919. október 23. FRISS ÚJSÁG sokkal gazdagabban távoztunk a helyszerzőtől, aki helyet tényleg tudna, de helyre valót mostanában nem igen tud szerezni. A színpadon ilyen szerző már régen megbukott volna. A pesti kutyavásáron­ 10.000 korona egy tisztavérű angol buldogg. Lesz még Budán kutyavásár! Sok­­szor mondtuk ezt a diktatúra idején, amikor a népbiztosi uralom egyik­­másik gazságáról hallottunk. Jól jósoltunk, a kutyavásár tényleg itt van, nemcsak Budán, de szerte az országban mindenütt, ahová elér a megtorló magyar államhatalom keze. Itt azonban nem erről a kutyavá­sárról akarunk írni, hanem az igazi­ról, a Központi Városháza udvarán meghonosodott kutyapiacról, amely­nek újabban igen élénk a forgalma A be­­nem avatott ember azt hihet­­né, hogy ez a kutyavásár is Buda­pest oktalan nyomorúságának a­ bi­­zonysága s azt a célt szolgálja, hogy a kiéhezett pesti nép legalább ku­­tyahúshoz jusson. Szó sincs róla! A pesti kutyavásár igazi luxusvásár, kutyát csak az vesz, akinek bősé­gesen telik a drága borjú- és liba­húsra is. A kutyavásárt a Központi Városhá­za első udvarán levő vásárcsarnok körül szokták megtartani, hetenként kétszer, kedden és pénteken. És nemcsak kutyát szoktak itt árulni, de macskát és mindenféle kalitkába való madarat is. A minap egy rá­kospalotai asszony nagy szenzációt keltett papagájaival, amely egyre ezt rikoltotta: A Kun Béla gazem­ber, a Kun Béla gazember! A ha­ragos burzsuj madarat egy vidéki földbirtokos vette meg csekély 7000 koronáért. Szép kutyáknak, selymes szem­­­törpe ölebeknek mesébe illő ára van. Egy postakocsis félesztendős rattlert kín­ál megvételre 1500 koronáért s el is adja. Egy angol buldoggnak, nem is tisztavérű, 6000 korona az ára, múlt pénteken egy erdész igazi bul­­dogg anyától és apától származó ku­tyát hozott s egy öreg báró 10.000 koronáért vette meg. Jelentékeny árengedményt kapnak azok, akik kék pénzben fizetnek. A postapénzt egyébként a kutyavásáron sem sze­retik, az eladók legnagyobb­ része vidéki ember, akik csak kékpénz üz­letet szeretnek kötni. Igen magas ára van a most született, még vak ku­­tyakölyköknek is. Ici-pici pincsi­­fattyúkat 300—400 koronáért veszte­getnek. Van itt olyan kofa is, aki tengeri­­nyulat árul. A különlegesség eb­ben a cikkben is igen drága. Például egy kicsiny, kedves belga tengeri nyúlnak 2000 korona az ára. Természetesen kékben. A magyar fajta már jóval olcsóbb. Elsőrendű cikk az angoramacska. Párja 5500 kék koronáért kelt el a múlt kedden. Kanári­­madarak 2— 300 koronáért kaphatók. Merőben új­­dolog, hogy még verebeket is árul­nak. Darabja 20 korona. Egy pa­raszt­ember vagy 100 darabot kí­nál megvételre. Az otromba kis ka­litkában összezsúfolt verebek itt ép­pen olyan lármásan és illetlenül vi­selkednek, mint az erzsébetién fá­kon, de azért akad vevő rájuk is. Arra a kérdésre, hogy mi az ör­dögnek veszi meg a verebeket, így felelt egy asszony: — Kihizlalom, aztán megsütöm pe­csenyének. — Aztán mivel hizlalja meg a ve­rebet? — Tökmaggal. A nyáron csupa sékből éltünk, van mag elég. A ve­­széb majd meghal a, tökmagért . . . A Nemzeti Párt tárgyalásai eredménytelenek. A kormánypártok merev magatartása. Az Országos Nemzeti Párt meg­alakulása óta egyre tárgyalásokat folytat. Előbb az volt az általános felfogás, hogy a párt megalakulása az első lépés a liberális blokk felé. Liberális blokk . . . -!"ki beszél már erről? A megbeszélések a Nemzeti Demokrata Párttal mindjárt kezdet­ben immel-ámmal indultak meg, a szociáldemokrata­ párttal meg ép­penséggel el sem kezdődtek. Lová­­szy Márton pártjának Heinrich Fe­­rencékkel és a néhány munkapárti­val való egyesülése — ezt azonnal látni lehetett — csak olyan új ala­kulásra vezethetett, mely jobbfelé keresi a kibontakozást. Lovászy ere­detileg a kormányon kívül álló pár­tokkal és a munkássággal kívánt megegyezni.. . Ha Lo­vá­szy pártja eddig sem tanúsított valami szilárd és szigorú ellenzéki magatartást, az új elemek beolvadá­sa óta különösen elhalványult ez a szerepe. Súlyban sem nyert valami sokat a fúzió által a Lovászy-pár­t. Az új párt látszólag ugyan egysé­ges, két legjelentékenyebb vezetőjé­nek — Lovászynak és Heinrichnek — felfogása azonban meglehetősen messze van egymástól, a párt s Lovászy kénytelen volt letérni eredeti tervének útjáról. Az új párt­alakulás voltaképpen csak megkötötte Lovászy kezét. A kor­mány és a kormánypártok pedig ügyesen — már tudniillik a maguk módján és céljaira — kihasználják a helyzetet. Formális tanácskozásokba nem is ..bocsátkoztak a Nemzeti Párttal. A párt öt pontba foglalt kö­vetelését — miután előbb írásban is megfogalmaztatták — tudomásul vették, de eddig legalább, még csak nem is válaszoltak rá. A legjellem­zőbb, hogy a közeledés dolgában ők intézték a felszólítást a Nemzeti Párthoz. Lapjaik aztán — mikor a beugratás sikerült — valóságos mű­­­felháborodással fogadták a program­pontokat, melyek közt a legsérelme­sebb nyilván az volt, mely pártatlan kormányzást követel. Heinrich Fe­rencet még csak hajlandók bevenni a kormányba, a „szélsőséges" Lová­­szyékkal való együttműködést azon­­ban nyíltan és ridegen elutasítják maguktól. Lovászy az elmúlt napok tárgya­lásairól. Munkatársunk kérdést intézett Lo­vászy Mártonhoz a Nemzeti Párt minapi tárgyalásai s a párt várható magatartása tárgyában. Lovászy a következőket mondotta: " A kormánypártokkal való meg­egyezésre irányuló tárgyalások a kormánypártok kezdeményezésére indultak meg. Mi a magunk részéről az ismert öt pontban precizíroztuk álláspon­tunkat. A kormány egyik lapja rá­galmazásnak nevezte kívánságain­kat, a kormánysajtó úgy szeretné feltüntetni a helyzetet, mintha a pártatlan kormányzás már tényleg meg is volna. Elvi ellentétekről ezek szerint — ha a kormány csakugyan kívánságaink szellemében működnék — nem volna szó. Fontos azonban természetesen, hogy kívánságaink teljesítésének meglegyenek a reális biztosítékai. Itt érünk el aztán a személyi kérdésekhez is. A kormány különben - bármennyire is igye­­kezzék úgy feltüntetni a helyzetet, hogy neki a kibontakozás nem sür­gős -­ érzi, hogy a dolgok ennyi­ben nem maradhatnak. A Nemzeti Párt megtette a maga kötelességét, ha a tárgyalások most meghiúsul­nak, nem rajta múlik. A Nemzeti Párt erélyesebb maga­tartása. A párt egy másik vezető tagja munkatársunk azon észrevételére, hogy a párt, a legutóbbi tárgyalások során talán jobbra tolódott, a követ­kezőket mondotta: 1.­ Az tény, hogy­­a megalakulási tárgyalások hosszabb időt vettek igénybe s az új párt mozgása bizo­nyos tekintetben nehézkesebb, mint a régi Lovászy-párté volt, a Nem­zeti Párt azonban egységes. Egysé­ges volt az öt pont felállításában is. Most, hogy a kormánypártokkal való megbeszélések — ez most már majdnem bizonyos — eredménytele­nül végződtek, a párt kénytelen lesz erélyesebb eszközökhöz folyamodni. Gondol a párt arra is, hogy — a Kisgazda-párt példájára, esetleg ve­le egyöntetűen —­ népgyűléseket tart. Az utolsó hetek legnevezetesebb politikai eseményének kétségkívül a kisgazda-párt zászlóbontása bizo­nyult. A népgyűlések mutathatnák meg legjobban, hogy a közvélemény — sem a fővárosban, sem a vidéken — nem áll a kormány mögött. Az igazi közvélemény békét és békes­séget akar, ez a kormány pedig, így, amint ma van, egyiket sem teremt­heti meg. A munkapártiak is pártot alapí­tanak? A békés kibontakozásra semmi kilátás. Vigasztalónak legfeljebb­­ egy új pártalakítás előkészítéséről lehet beszámolni. A Nemzeti Társas­körben egyesült régi munkapártiak, akik csak nem akarnak csendesen letűnni a politikai élet színpadáról, foglalkoznak az „új“ pártalakítás gondolatával. Még éppen ez hiány­zott. Táviratok. A békeszerződések hatálybalépése. Berlin, október 22. (A Friss Újság távirata.) A Deutsche Allgemeine Zeitung jelenti Zürichből. Az Echo de Paris híradása szerint a legfőbb tanács elhatározta, hogy a szövet­ségesek főparancsnokságára bízza annak a napnak a megállapítását, a­melyen a békeszerződés hatályba lép. Összeül a népek szövetségének tanácsa, Páris, október 22.A Friss Újság távirata.) A Reuter-iroda közlése szerint a tervezetek készítésére ki­küldött bizottság javaslatot terjesz­tett a legfőbb tanács elé, amelynek azt ajánlja, hogy a népek szövetsé­gének tanácsa haladéktalanul a bé­keszerződés ratifikálása után üljön össze Párisban. Jelentést kérnek azonfelül október 23-ig arról, hogy a németek a fegyverszüneti szerződés mely feltételeit nem teljesítették, hogy megfelelő intézkedésekről gon­doskodjanak, amelyek a feltételek teljesítését biztosítani fogják. Judenics csapatai betörtek Szent­pétervárra. Bécs, október 22. (A Friss Újság távirata.) A Wiener Mittag jelenti Berlinből. Az orosz frontokról ok­tóber 21-iki keltezéssel a következő jelentések érkeztek ide: Judenics tábornok harcvonala: Pétervár külvárosaiban a harcok tovább folynak, , 3 Denikin tábornok harcvonala: Kiev külvárosaiban harcok folynak A centrumban az Orei—Tula vasúti vonal felé előrenyomultunk. Az olaszok kiürítették Cattarót. Páris, október 22. (A Friss Újság távirata.) Triesztből jelentik, hogy az olaszok kiürítették Cattarót, a­mely immár Jugoszlávia tengerésze­ti bázisa lett. Hírek mindenfelől. — A tanuzási kényszer a komm­ün alatt. A proletárdiktatúra alatt Papp Herman háztulajdonost egyik albérlő­je feljelentette a forradalmi törvény­széken, mert szidta a tanácskormányt. Papp Hermant ezért két évi fegyházra sietők, négy hetet ült is a gyűjtőfog­­házban. Most, aztán keresetet adott be a lakóbírósághoz, amelyben kérte, hogy a lakót kitehesse házából. A tárgyalá­son a lakó azzal védekezett, hogy a diktatúra alatt is megvolt a tanuzási kötelezettség és így kénytelen volt a vallomást megtenni. A bíróság kimon­dotta, hogy a forradalmi törvényszék nem tekinthető bíróságnak és így a védekezés nem részesíthető jogvédelem­­ben. A bíróság kötelezte az albérlőt, hogy december 1-ig­ költözzék ki a la­kásból. — Rablás a bérkocsiban. Tőke F­erenc géplakatos szerdán reggel meg­jelent a főkapitányságon s elmondot­ta, hogy az éjjel több korcsmában ivott s végre elkerült a Podmaniczky­­utcába egy pincébe, ahol több ember­rel megismerkedett. A pincéből, már új ismerősei társaságában, a Palace­­mulatóba ment. Onnan eltávozva, ko­csiba ültek. Társai a kocsiban lefog­ták, véresre verték, óráját, aranylán­cát elvették, télikabátját leszedték, az­tán kiugrottak a kocsiból és elmene­kültek. Tőke Ferenc alaposan ráfize­tett az éjszakai barátokra. A kocsiban maradt és a nyugati elé hajtatott, ahol az ottani ren­dőrör,szemmel panaszt tett. A rendőr a kocsist, Patek­ Miklós bérkocsissegédet elfogta, mert gyanús­nak találta, hogy a kocsis a kocájában­­történtekről ne tudjon semmit. A nyo­mozás folyik. — A Károlyi Mihály gróf elleni vizsgálat. A főügyészségen már sok tanút hallgattak ki a Károlyi Mihály gróf ellen beérkezett feljelentések ügyében. Az eddigi vallomásokból ki­derül, hogy Károlyi külföldire való el­utazása előtt a tanácskormány kivéte­les jóvoltából kivehette 20.000 frank letétjét egy bank safe-dtepositj­ából A vizsgálatot folytatják. — Életunt gyógyszerész. A Keleti­szállodában Szamosi Ernő 31 éves gyógyszerész veronállal megmérgezte magát. Állapota súlyos. — Miért késik Kun Béláék kiada­tása. Bécsből megérkezett a válasz arra a jegyzékre, amelyben a m­agyar kormány az Ausztriában internált nép­biztosok kiadatását kérte az osztrák kormánytól. Az osztrák hatóságok nem tartják eléggé bebizonyítottaknak a népbiztosok ellen felhozott vádakat és újabb bizonyítékokat kérnek annak a megáll­apíthatása céljából, hogy Kun Béláék közönséges gonosztevők, tehát a magyar igazságügyi hatóságok nem mint politikai bűnösüket keresik őket. Mielőtt a bécsi válasz megérkezett vol­na, a kormány rendes diplomáciai úton már Bécsibe is juttatta azokat a­z újabb, a most folyó kommunista kihallgatá­sok folyamán felmerült bizonyítékokat, amelyek amellett tanúskodnak, hogy Kun Béla és társai mint felbujtók ré­szesek a terroristák által elkövetett gyilkosságokban. A két jegyzék azon­ban keresztezte egymást. A helyzet te­hát ebben a pillanatban az, hogy az osztrák jegyzékre már akkor elment a kielégítő válasz, mielőtt­ az Budapestre érkezett volna.

Next