Friss Ujság, 1919. október (24. évfolyam, 116-142. szám)

1919-10-10 / 124. szám

f 1919. október­ r» F­R rs sU­­T S X G kétszer mellébe mártotta. Ekkor oda­érkeztek Weisz József és Alexandro­­vics Leó terroristák, akik közül­­ Weisz rohamkését szintén bemár­totta Madarász testébe. Kövér és Lőbl elvették Madarász értéktár­gyait és pénzét és bár Madarász még élt, egy szemeteskocsira tették és a­­ hídról a Dunába dobták, előzőleg azonban cipőjét és ruháját lehúzták.. Az értéktárgyak egy része azután­­ Hevesi népbiztos feleségéhez vándo­rolt, aki ellen most orgazdaság miatt­­ indult meg az eljárás. Duplájára emelték a hadisegélyt. ■ A hivatalos lap mai száma, a had­­­sfigyminiszter rendeletét közli a hadi. .segélyek fölemeléséről. A rendelet mitn­­­denekelőtt közli, hogy a miniszte­rta­­mnác 3 megértéssel a háborúban Legjob­­ban­ sújtott ama családok megélhetési­­ lehetőségei iránt, akiknek hozzátarto­zói a világháborúban fogságba kerül­­tek és még mai napig sem tértek visz­­­sza, határozta el magát a hadisegélyek­­ felemülésére. A rendelet szerint a ha­­jdi fogságban levő, nemkülönben az­­ egészségi okokból a katonaságnál visz­­s­zatartott egyének hozzátartozó­inak folyósatott hadisegélyeket ez évi szep­­­tember hó elsejétől kezdődőleg a lak­­i hárs'f'gélyeknek változatlanul hagyása­­, mellett ötven százalékkal felemelik és­­az ekként felemelt hadisegélyek aa­z igényjogosultaknak a legközelebbi ha­­jffisegt'ilyfizetéseknél visszamenőleg egy­­összegben fizetendők ki. A rendelet egyben megszünteti a h­­á­­­ború al­att va­gy annak következtében el­­­­esett, eltűnt vagy­ meghalt s a katona­ságnál a legénység állományába tarto­zott magyar állampolgárok hátraha­­gyottainak a Tanácsköztársaság által kiutalt ideiglenes évi segélyeket, a hadügyminiszter azonban megengedi, hogy fázok a szülők és nagyszülők, akik a család­fentartójukat veszí­tették el a­­háborúban, rászorultság esetén rend­­­nkívüli segélyben részesüljenek, i­gén ............ mi Letartóztatták az Amosz titkárát ! Keller Bencze bűn­ei a diktatúra alatt ! A proletárdiktatúra kitörésekor ! Keller Bencze, az Alkalmazott Mér­­­­nökök Országos Szövetségének tit­­­­kára ragadta magához a hatalmat az ÁMOSz-ban, mint a szövetség telj­hatalmú diktátora rengeteg vissza­élést követett el. Első dolga volt, hogy a tőzsde épületéből a bútorok nagy részét elvitette és ezekkel az AMOSZ helyiségeit rendeztette be. Május 2-án a postatakarékpénztárnál­­ 50.000 koronát vett fel, amely az­ AMOSz-t illette, az összeget a maga ■céljaira használta fel s nem számolt el vele. Az AMOSz tagjait megillető dohán­ymennyiséget csere céljaira­­használta fel és ezen Dózsa István nevű társával hizódisznót vett kö­zösen. Keller AMOSz címen lapot szerkesztett, amely az ő tulajdona volt, dacára ennek, az összes költ­ségeket az AMOSz pénzéből fedez­te, sőt magának szerkesztési díjat is utalt, azonkívül havonta háromszáz korona kocsiköltséget és háromszáz­­ötven korona szerkesztőségi költsé­get Az ÁMDSz tagsági díjai havon­ként közel 80.000 koronát tettek, ez a pénz is elfogyott az alkalmazottak fizetésére és egyéb fiktív költségek­re, amelyet hamis kiadási címek alatt elkönyveltetett.­­ Azonkívül az AMOSZ két tisztvi­selőjét, Hollaendert és Türköt arra akarta rábírni, hogy az AMOSZ könyvelési adatait hamisítsák meg. Ezek azonban nem mentek bele a­­hamisításba, hanem minden könyve­lési tétel mellé, amely nem felelt meg a valóságnak, vörös téntával odaír­tak egy f. betűt, ami annyit jelent, hogy Fiktiv, vagyis képzelt tétel. jkeler ezt észrevette és hogy egyál- * talán ne tudjanak eligazodni a köny­velésben, még több ilyen f. betűt firkált a tételek mellé. Az AMOSZ tagjai feljelentették Kellert a rend­őrségen, azonkívül a Magyar Mér­nök és Építész Egylet is tett ellene feljelentést, s m mert ennek helyiségé­ben volt az AMOSZ és nagyértékű könyvtárából sok könyv eltűnt. A rendőrség részéről Kittig detektív­­felügyelő vezeti az ügyben a nyo­mozást. Vizsgálat Pest megye tanítói ellen. Petri Mór dr. tanfelügyelő Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye mai köz­­igazgatási bizottsági ülésén beszá­molt Pestvármegye tanügyi helyze­téről. A kommunizmus pusztításai után erős munka árán sikerült a tan­felügyelőség ügymenetét a rendes mederbe visszaterelni. A polgári is­kolai tanárok igazoló eljárása még október 31-éig visszamenőleg tanú­sított magatartásuk iránt, folyamat­ban van. A tantestületnek minden egyes tagjáról maguk nyilvánítják a véleményüket, amelynek alapján indokolt esetben a kultuszminiszter a fegyelmi eljárást elrendeli. Elemi iskolai tanítók ellen újab­ban tíz fegyelmi ügy indult, négy esetben felfüggesztéssel. Rendszeres oktatást, különösen a főváros kör­nyékén, nem folyhat, helyiség és tanerő hiányában. A kiskunhalasi tanfelügyelői ki­­rendeltség huszonegy kommunista­ tanító és öt kommunista tanítónő ellen indított fegyelmi eljárást. A kecskeméti tanfelügyelői kiren­deltség jelentése szerint a tanítóság több helyen nem állott hivatása ma­gaslatán. Jellemzésül megemlíti, hogy egy kommunista tanító ellen rablás és­ csalás miatt folyik a bűn­ügyi eljárás, egy másik kommunista tanító, aki munkástanácsi tag is volt, megszökött és magával vitte az is­kola pénzét is. Lőrinczy György, újpesti tanfel­­ügyelőségi kirendeltség vezetője, ugyancsak azt jelenti, hogy számos tanító ellen kellett kommunizmus vádja alapján megindítani a fegyel­mi eljárást. Jelenti még, hogy a meg­szállott területekről valóságos za­jokban érkeznek Újpestre a magyar tanítók és magyar tanítónők, akik­nek elhelyezése és élelmezése a leg­nagyobb nehézségekbe ütközik. Pofon a Dunakorzón. Egy gyógyszerész és egy volt képviselő verekedése A kommunizmus annyira kihozta az embereket megszokott életmód­jukból, hogy az idei nyáron még a szokásos siófoki pofon is elmaradt. Most, hogy lassan, de biztosan be­evezünk a rendes kerékvágásba, úgy látszik, minden igyekezettel azon vagyunk, hogy a mulasztotta­kat pótoljuk. Az idei siófoki pofon az előrehaladott idényre való tekin­tettel itt Pesten csattant el, csütör­tökön délben, amikor a bazilika nagyharangja éppen a delet haran­gozta és az őszi nap hűvös sugarai bearanyozták ,a Hangli sárguló fáit. A főszereplők: Halápi Frigyes gyógyszerész és földbirtokos és He­gyi Árpád volt országgyű­lési képvi­­selő.­ Játszottak még a jelenetben elegánsan kiöltözött urak, korzózó kisasszonyok, katonák, diákok, sár­ga villamoskocsik, amelyek forga­lomzavar címén ott vesztegeltek a pofon helyszínének hátterében, pin­cérek, pincérnők és még nagyon so­kan. Az előzmény — mert minden po­fonnak előzménye is van — a kö­vetkező: Halápi Frigyes a bolseviz­­mus alatt megszökött Pestről és Sze­gedre igyekezett. Útközben, úgy Baja tájékán, megismerkedett Hegyi Árpád volt képviselővel, kivel élénk eszmecserét folytattak arról, hogy ki a kommunista és ki nem az. Az eszmecsere nem volt valami udva­rias, mert csakhamar hevesebb vitá­vá fajult. Halápi, miután nagy vi­szontagságok után megérkezett Sze­gedre, másnap kellemetlen meglepe­tésre ébredt. A rendőrségre hívták és ott felszólították, hogy igazolja magát, mert az a vád ellene, hogy kommunista. Halápi azonnal igazolta, hogy ez a vád hamis és igazolását el is fogadták. A diktatúra bukása után Halápi hazajött Pestre, ahol Ilosvay miniszteri tanácsostól, a ha­tárrendőrségi osztály főnökétől meg­tudta, hogy ellene a vádat Hegyi Ár­pád emelte a szegedi rendőrségen. Csütörtökön délben dunaparti sé­táján összehozta a sors Halápit vád­lójával. Halápi odaállt a korzón He­­­­gyi elé és felelősségre vonta őt a­­ szegedi dologért. Hegyi most is fen­­n­tartotta a vádját, mire Halápi arcul­­ ütötte őt. A jelenetnek, mint említet­­­­tük, óriási közönsége volt, amely­­ leplezetlenül gyönyörködött a minde­­ eddig annyira nélkülözött szezonvé­­­­gi botrányban.­­ : 1­1 Az esetnek természetesen lova­­gias folytatása lesz. Szétütnek az utcai árdrágítók közt. Razzia az utcai árusok ellen. Ez még igazán nem volt sehol a világon. Ha Velence a gondolák, Nápoly a koldusok, úgy Budapest­re bátran ráillik a jelző, hogy az ut­cai árusok eldorádója. A Károlyi­forradalom első napjaiban jelentek meg a forgalmasabb utak sarkain a „Gyenge albán"-nal és a hamisítat­lan „Dritte"-vel, némelyeknek nagy szivaros skatulyák diszlettek a hó­nuk alatt és a szegény, mindenből kifogyott pesti nép sóvárogva ka­csintott a kínált kincsek felé és bol­dogan nyújtotta át koronáit az utcai árusnak. Amikor belénk csapott a diktatúra menykéje, az utcai árusok is­ eltűntek. A forradalmi kormányzó­­tanács nem engedte az utcai árusí­tást, úgy látszik abban is ellenforra­dalmat látott, amikor a cigarettás ember, az ő hamisítatlan pesti hu­morával, sajátos orrhangján ezt kiál­totta a járókelők fülébe: — Gyenge a szovjet, urak! Hát bizony a diktatúra alatt, a lehúzott boltredőnyök korszakában, amikor „a régi termelési rend anar­­kiáját meg kell szüntetni !“ kiáltás­sal temetővé varázsolták ezt a gyö­nyörű várost, nagyon hiányoztak a vicces, kedves utcai árusok, akik Kun Béláék bukása után azonban újult erővel, felfrissített humorral és életkedvvel újra megjelentek a pesti aszfalton. Most már nemcsak szivart, cigarettát, hanem gyufát, benzint, csokoládét, kiflit és sósperecet is árultak. Hogy honnan vették mind­ezt, azt eddig nem sikerült senkinek sem kinyomozni. Az Országos Központi Árvizsgáló bizottság most elhatározta, hogy szétüt az utcai árusok közt és kinyo­mozza, hogy honnan veszik renge­teg árujukat. A bizottság rendészeti osztálya napok óta razziákat ren­dez Budapest utcáin, különösen a dohány, csokoládé, kifli és fehér süte­mény árusok ellen. Nyomozást in­dítottak az irányban, hogy honnan szerzik be ezek az utcai árusok a mai nagy liszthiány idején a süte­mény készítéséhez szükséges fehér­­lisztet, annyival is inkább, mert a fehérsütemény forgalombahozatala ő­les. Ugyancsak vizsgálatot indítot­tak az utcai dohányárusok ellen is, mert nem minden fajta dohányt sza­bad árusítani. Ezeken a razziákon jelen­ van a pénzügyigazgatóság ki­küldötte, azonkívül két-három pénz­ügyőr is, akik azonnal megállapít­­ják a jövedéki kihágást, megindít­ják az eljárást és megbírságolják az­ árdrágító utcai árusokat. A kedves, mulatságos pesti spe­cialitás napjai, úgy látszik, meg­ vannak számlálva. Az utcai árusokra­ is rájár a rúd. Mert „jövedéki kihá­­gás"-ra valóban nincsenek berendez­kedve. Bár nincs kizárva, hogy a­ változott viszonyokhoz alkalmaz­kodva, pár nap múlva igy fogják kínálni portékájukat: — Urak, itt­ a gyönge jövedéki ki­hágás! Goltz hadserege Livlandban akar maradii. Bécs, október 1 9. A Der Neue Tagnak táviratozzák Majna-Frankfurtból. A Daily News berlini tudósítója beszélgetést tett közzé, amelyet Goltz tábornokkal folytatott Mittauban. A tábornok azt mondta, hogy az ő vállalkozását mindenütt félreértették, mert nem értik meg azt a veszedelmet, amely­­lyel a bolsevizmus fenyegeti Euró­pát Ha csapatai elhagyják helyü­ket nemcsak hazájukat sodorják ve­szedelembe, hanem elpusztul az egész kultúra. Csapatai azt hiszik, hogy a bolsevizmus leverésével szer­zett érdemeikért megengedik nekik, hogy a balti tartományokban mint földmivesek letelepedjenek. — Én, mondta a tábornok, nem hagyhatom cserben a csapataimat, mert különben a spartakusokhoz pártolnak át. Legnagyobb részük visszatérne Németországba, legfel­jebb tizenötezren maradnának a bal­ti tartományokban, de ezek sem mint németek, hanem beállnának orosz szolgálatba. Ha, Livlandot és Mitaut cserben hagyjuk, menthetet­lenül áldozatul esnek a bolseviz­­musnak. Haase merénylője egy elmebajos munkás. Bécs, október 9. Az Arbeiter Zeitung szerint Vass János, Haase merénylője Wiener­­neustadtban született. Amidőn letar­tóztatták, zsebében röpiratot talál­tak a következő felirattal: „Nyílt levél a német néphez. A Hohenzol­­lernek bűnössége a világháború *fel­­idézésében“. A röpirat aláírása:­­ Voss János író. Valójában Voss bér­munkás. Berlin, október 9. Arról a merényletről, amelyet Haase, a független szocialisták ve­zére ellen elkövettek, az esti lapok a következőket írják: A tettes szem­tanuk állítása szerint ötször lőtt rá közvetlen közelből Haasere, azután a birodalmi gyűlés épülete felé fu­tott. Egy rendőr utána lőtt, mire a merénylő azonnal megállt, feltartot­ta a kezét és nyugodtan tűrte, hogy elfogják. Berlin, október 9. Vass Jánost tegnap délután hall­gatta ki az ügyészség. Elmebajos ember benyomását teszi. Valószínü­­leg pereskedő és üldözési mániában szenved. Tavaly kijelentette egyszer, hogy a porosz osztálysorsjátéknál a nyereményeket kiválasztott embe­reknek juttatják. Utóbb büntető fel­jelentést tettek ellene zsarolás kí­sérletéért és akkor rá akarta bírni Haase képviselőt, aki ügyvéd is, te­gye szóvá az ügyet a parlamentben. A képviselő igyekezett lerázni ma­gáról az alkalmatlankodó embert és ez bírta Vass Jánost véres elhatáro­zására. Megleste Haaset és elkövet-

Next