Friss Ujság, 1919. november (24. évfolyam, 143-168. szám)
1919-11-01 / 143. szám
jelszavak röpködnek a politikai válság izgalmaktól tűlbevitett légkörében. Az egyik oldalon úgy beszélnek a liberalizmusról, mintha azt teljességgel kisajátították volna a maguk részére, a másik oldalon viszont a magyar nemzeti hadsereg felállításának és a keresztény Magyarország megteremtésének kérdését tüntetik úgy föl, mintha ebben az eljövendő építő munkában csak nekik volna joguk résztvenni. Igaz, hogy a jobb oldalon érvekkel is támogatják ezt az álláspontjukat. Azt mondják, hogy a liberálisokat nem bocsátják az építő állványok mellé, mert ők „destructivek“ voltak eddig, tehát erkölcsi jogaikat elvesztették ahhoz, hogy most pionírjei legyenek a romokonépítés nagy munkájának. Hozzászoktunk már ahhoz, hogy valahányszor az ország nagy válságokon ment át, azok a politikusaink, akikből a teremtő erő és a politikai iskolázottság hiányzott, ha különben jószándékúak voltak is, a kortespolitika üres jelszavait csattogtatták a közvvélemény fülébe, amelyneka nemzeti eszmék iránti érzékenysége mindig hálás talannak bizonyult az egyéni érvényesülésre. A kormány és a mögötte álló pártok például most főként a keresztény Magyarország fölépítésének programmjára hivatkoznak, amikor, egyelőre legalább, elzárkóznak az elől, hogy az ország sorsának intézésében az ellenzéki pártoknak is helyet, adjanak és, bizonyára nem véletlenségből, efeledkeznek arról, hogy „liberális'1 "részről eddig semmi jele sem mutatkozott annak, mintha ott nem keresztény MagyarMivel megállapítást nyert az a tény, hogy a múlt alkalmakkor megtartott gyűléseken felmerült zavargásokat bizonyos emberek idézték elő szánt szándékkal, akiket megfizettek és személyes politikai érdekeket hajszoltak, a parancsnokság felfüggeszti az eddigi szigort és tudomására hozza az érdekelteknek, hogy jövőre csak azokat az összejöveteleket fogja engedélyezni, amelyek engedélyezésére a kérvények elég korán fognak beadatni és egyszersmind mellékelni fogják: a) A gyűlés programmját b) Azon személyek névsorát, akik szónoklatokat fognak tartani, (külön-külön minden szónoklatnak tartalmával.) c) A megtartandó összejövetel helyét (helyiségét), napját és óráját. tf) A kérvényezést nyolc nappal előbb kell beadni. e) Azon személyek névsora, akik felelősek azért, hogy tiszteletben fogjak tartatni a fenti kötelezettségek és hogy semmiféle formában nem fognak érintetni a román nép és hadsereg jogai. A Román kir. megszálló Csapatok parancsnoka Budapesten. Mosoiu s. k. tábornok, országot akarnának. Helyesebben:, ahány felszólalás eddig ellenzéki részről elhangzott, még a szociáldemokratáknál is, valamennyinek az volt a lényege, hogy a jövendő Magyarországon a keresztény állam eszüét uralkodó planétává kell tenni és mindenkinek, aki ebben az országban élni, jobban mondva megélni akar, fajára és felekezetére való tekintet nélkül, legjobb lelkiismeretivel, egész erkölcsi erejével és meggyőződésével kell a téglákat a keresztény Magyarország épületéhez összehordania. Az ellenzéken tehát, és ezt tárgyilagosan meg kell állapítanunk, lényegében ugyanazt akarják, amit a kormány és hívei okulni a múlton, csírájában megölni a destruktivitás és nemzetköziség kóros miazmáit. Sajnos, még mindig nem látjuk a jeleit annak, hogy a kormány is levonja a múlt tanulságait és átvegye az ellenzék programmjából azt, ami nélkül az új Magyarország, akármennyire nemzeti és keresztény alapokon rendezkedjék is be, a háború utáni Európában, a liberalizmus és demokratikus uralkodó világrendjében nem tud megélni, minden haladás előfeltételét, a szabadelvűséget és a demokratizmust. Nem gondoltam Friedrichék, hogy ez a magatartásuk, amelynek most igazán tiszteletreméltó koronatanúja van Sir George Clark személyében, súlyos erkölcsi károkat okozhat az ország erkölcsi hitelének éppen azon országok előtt, amelyeknek jóindulatára most mindenekfölött rá vagyünk utalva. A keresztény politika követői gondoljanak ezekben a történelmi órákban annak a nagy martinnak az emlékére, akinek alakja úgy él ma a '■ Censurat: Pavel, XXIV. évfolyam 143. szám. ©________ Arad Budapest, 1919. november 1 Szombat POLITIKAI NAPILAP___________ ~ W szkekkztöség 'igazgatósAg mmmm Ttrrw* me _iiiiim_ mm ara ^^ ___ rf... és kiadóhivatal: előfizetési ara: j|55Ö£® flpiSiH Egg iil III ®bi ^BSa|gt Estm v., Honvéd-utcz* 10. sz. Helyben, bűzhöz hordva, vidéken poMni BaB sSs* Ifi§ Sa M W Ilii §88 HH UH JjgE blmMEB £§w§: S*crk. telefon _ _ 137—#1. ez.liküldéssel egy hónapra _ K 1O.—. Kaim. IMcniSW SS? ^ESK, B& Wh gS 9K W& *** Iga*!!. .. _ _ 842. AeKjederre-----------------------K 28------ §PSff rfgfgf @3 W|k fii 839 Ifi |H| !M KladAhlv”_____ 38-58. Félévre K 55.—. Egész évre K 110.—, g|g;'--“ fig HM gSI jjKlfin |||J Nyomda ” _ — 54—39. helyben, vidéken**.1 pályaudvaron M 9 gj 9 gOi 9j| BJB SUB gSjjl ffaK W%M FIÓKKIADÓHIVATALOK. . .. IS *§H 8 e ijSj ’mjtf&ejm BgSjSsJjS gEfSZsBI rSraWzi^BlfS§$EHffl 'JwGCmfl VIT., RAkoczi-ut 34. (Tel. József us M.l 40 fillér. mm B H H ^tSm ^Br ^mr MMim VT., AndrAssy-ut«., Keriskeméti-u. 1* Comandantul Trupelor de Ocupatie Regale Romane din orasul Budapesta. Constatanduse ca nelinistea provocata la intrunirile trecute a fost provocata in mod intentionat de anumiti oameni platitit cari au urmarit scopuri de politica personala. Comandamentul ridica restrictiunea ce o pusese si face cunoscut, ca pe viitor va permite numai acele intruniri pentru care se va cere aprobarea din vreme, prezentand odata cu cererea: a) Programul intrunirei. b) Persoanele care vor vorbi (aratand pe curt ce va vorbi fiecare.) c) Locul (sala), ziua si cata intrunirei. d) Cererea sa fie facuta cu opt zile Inainte. e) Persoanele care* sunt respunzatoare, ca se vor irespecta obligatiu- nile de mai sus, si ca nu se va atinge sub nici o forma drepturile natiunei si armatei románe. Comandantul Trupelor de ocupatie Regale Române din orasul Budapesta. General ss. Mosoiu, köztudatban, mint a hazafiságnak, tudásnak és igazi férfiúi nagyságnak ércbeöntött szobra. Kérdjék meg a Tisza István szellemétől, amely minden politikus lelkében és meggyőződésében szuggesztív erővel kísért ma, mit szólna ő ahhoz a keresztény Magyarországhoz, amelyet a liberalizmus és a demokratizmus kikapcsolásával, a nemzeti erők egy részének félretolásával akarnak felépíteni, oda dobva az ország sorsát egy politikai jelszó martalékának. Elfogató parancs Linder Béla ellen. A jászberényi-uti rablógyilkos nyomában. Befejezéshez közelednek a politikai tárgyalások. SM Hazaérkezik egy hősünk az olasz fogságból. A Jászberényi úti rablógyilkos nyomában. Megkerült a meggyilkolt kocsija és lova. A Jászberényi úti rablógyilkosság ügyében megindított nyomozás,,közben a rendőrség arról értesült, hogy Rákoskeresztúron egy meszet áruló ember kocsiját és lovát eladta. Az ember a kocsinál, lóval és a mészrakománynyal kedden reggel fél 7 órakor Rákoskeresztúron az Általános Fogyasztási Szövetkezet előtt állt meg. A kocsin egy iparoskülsejü ember ült és olyan olcsón árulta a meszet, hogy az asszonyok köréje sereglettek s déli 12 óráig az öszszes meszet eladta. Amikor ezzel megvolt, a kocsit és lovát kínálta. Valóságos licitáció támadt és Zsiros János rákoskeresztúri gazda 5000 koronáért a kocsit és lovat, 1000 koronáért pedig a lópasszust megvásárolta. Zsiros elvitte az eladót a kocsival és lóval anyósához, Binszki Istvánnéhoz, aki a Pesti út 95. számú házban lakik, miután azonban az eladónak a passzusa nem volt meg, azt otthagyta anyósánál, ő pedig a jegyzőhöz ment, akinek elmondotta, hogy az ember gyanúsnak látszik. A jegyző Zsírost a csendőrmesterhez küldte, ahova el is ment és a csendőrőrmesterrel tért vissza Binszkiné lakására. Itt a csendőrőrmester, igazolásra szólította fel az idegent, ez felmutatott három igazolványt, egyik faszállítás engedélyezésről, a másik arról szólott, hogy saját égett sü meszet árulhat, a harmadik egy, rétbérleti igazolvány volt, mind a három Posztránszky Gergely pilisszántói gazda nevére kiállítva.. K lópasszusról azt mondotta, hogy az apjánál van Pilisszántón, mire a csendőrőrmester azt a tanácsot adta neki, hogy onnan hozza el. A csendőrőrmester, miután az idegen előtte igazolta magát, eltávozott, ez azonban Binszkiéknél maradt vacsorára.* Vacsorázás közben elmondotta, hogy a háborúban pilóta volt, különben pedig a foglalkozása lakatos és a háború alatt Besztercén is járt. Jelenleg az apja helyett árulja a meszet. Az idegen este 9 órakor eltá-