Friss Ujság, 1919. november (24. évfolyam, 143-168. szám)
1919-11-26 / 164. szám
zatos átalakításának, saját jogos politikai és gazdasági igényeik kielégítésének céltudatos munkáját látják folyni törvényhozásban és kormányzatban. Ez a szociális irány most gyorsabb ütemet kivon és határozottabb cselekvést úgy a birtokpolitika, mint a munkásosztály érdekeinek érvényesítése terén; vak konzervativizmus volna az, amely a bolsevizmus leverése után nem látná többé annak szükségét, konzervativizmus abból a fajtából, amely a forradalmakat szüli. Majd a békekötés kérdésére tér át. Az igazságtalan béke lehetetlenné teszi a népek testvériségét. _ A népszövetség így csak zsandárja volna a lehetetlen elrendelésnek. Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az életképesség feltételeit, fajunk létérdekeit biztosítsuk. Mimikára fogják az iáténál! Mimmnistákat . A Friss Ujság már megírta, hogy azokat a letartóztatásban lévő kommunistákat,akiket a hatóságok a Vközrendre és a köznyugalomra ve Stcól#Selaiek tartanak, egyelőre nem helyezik szabadlábra, hanem a hajmáskéri táborban internálni fogják őket. A Radetzy-laktanyában őrzött kommunisták ügyét a rendőrség már mind felülvizsgálta és az összes intézkedéseket megtette, hogy internálásuk bármelyik pillanatban megtörténhessék. Napról-napra újabbés újabb felterjesztést intéz a belügyminiszterhez az internálásra vonatkozólag, de a belügyminiszter migeddig egyetlenegy internálási végzést sem hozott. Mihelyt leérkezik a belügyminisztériumtól ez a végzés, az internálandókat azonnal Hajmáskérre kísérik. A hajmáskéri táborban az internáltak befogadására már minden előkészület megtörtént. Megoldották a fűtés és élelmezés kérdésének nehézségeit is, műhelyeket rendeznek be, ahol a beutalt kommunisták, a megfelelő felügyelet mellett foglalkozásuknak és képzettségüknek megfelelő kényszermunkát fognak végezni. A vidéken a beuta-lási fölterjesztést a törvényhatósági első tisztviselői teszik és vidékről már történt több sürgős beutalás a hajmáskéri táborba. Nem eresztik haza a német hadifoglyokat. Clemenceau jegyzéke a német békedelegáció elnökéhez. Berlin, november 25. A versaillesi német békedelegáció elnöke levelet intézett Clemenceauhoz, amelyben a Franciaországban lévő német hadifoglyok sürgős hazaszállítását kérte. E levélre Clemenceau rendkívül erélyes hangú, a kérelem ezidőszerinti teljesítését e békeszerződés értelmében határozottan megtagadó jegyzéket intézett a delegáció elnökéhez. Clemenceau hivatkozik válaszában azokra a kegyetlenkedésekre és „szörnyű tettekre", amelyeket a németek a megszállott területeken elkövettek és kijelenti, hogy a francia közvélemény nem adhatja meg a németeknek a szóbanforgó kedvezményt, hogy a hadifoglyok karácsonyra visszatérhessenek hazájukba. Kijelenti Clemenceau miniszterelnök, hogy a németek ismételten megszegték a békefeltételeket, tervszerűen késleltették a fegyverszüneti megállapodások végrehajtását, figyelmeztet a scapaflovi flotta elsülyesztésére, a hajók kiszolgáltatásának halogatására, az Elzász- Lotharingiában folytatott propagandára és mindezek alapján közli, hogy Franciaország nem tartozik Németországnak semmi egyébbel mint . 1919. november 26. FRISS DJ S TG szerződés pontos teljesítésével, amelyet a könyörtelen háború után, amelyet Németország erőszakolt rá a civilizált népekre, kénytelen volt elfogadni. A békeszerződés szerint, amint ez a tényekből kitűnik, a német hadi- Lenin-fiúk bűnpörének mai második lapja is tele volt izgalmas jelenetekkel. Az egyes tanúvallomások egészen hű tükrét adták a rémuralom korszakának, hogy mi minden történt a kommunizmus alatt a főkapitányság épületében és a rettenetes emlékezetű Batthyány-palotában. A tanúvallomások kivétel nélkül rendkívül terhelőek voltak Schön Gáborra, valamint Cserny Józsefre, akik még próbálnak ugyan védekezni, de ez a védekezésük már egészen erőtlen és ők is érzik, hogy hiábavaló. A tárgyalás iránt ma is rendkívül nagy volt az érdeklődés, a hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a tárgyalótermet. A tárgyalás elején a védők bejelentették, hogy lemondanak arról a jogukról, hogy közvetlenül kérdéseket intézzenek a vádlottakhoz. A mai ülés zárt üléssel kezdődött, amelyen letárgyalták K. M. nevű fiatal, tizennégy éves lánynak panaszát. Schön Gábor I. M.-et letartóztatta, majd lelkileg meggyötörte és azzal fenyegette meg, ha nem lesz az övé, megöli az anyját is. Ez ügyben kihallgatták a leány édesanyját is. Tíz óra volt, amikor megkezdték a nyilvános tárgyalást. Elnök bejelenti, hogy Schön Jeremiás magándetektív bíróilag megszüntettette azt az örökbefogadási szerződést, melylyel Schön Gábort örökbefogadta. A mai naptól fogva tehát Schön Gábort Goldberger Gábornak hivják, folytatva Dorcsa zászlós meggyi foglyok hazaszállítása után válik esedékessé. A hadifoglyokat ezidőszerint a németek által elpusztított francia vidékek újjáépítésére használják fel és, mint Clemenceau megjegyzi, úgy anyagilag, mint erkölcsileg jó bánásmódban részesülnek. Ákolásának ügyét, első tanúnak Goldberger (Schön) Gábor egyik irodatisztjét, Spitzer Pált hallgatták ki, aki a Schön vezetése alatt álló nyomozó osztálynál volt beosztva. Spitzer elmondja, hogy emlékszik, amikor Schön a Batthány-palotába vitette Dobsát azzal, hogy tegyék angolra. Guzi terrorista ekkor követelte Jancsik főparancsnoktól, hogy mozdítsa el Schönt. Egy napon megjelent egy gyászruhás nő, aki egy zászlós fényképét hozta magával és azt mondotta, hogy eltűnt fiát keresi. Bodon vádbiztosnak mesélte el a Dobsaügyet. Az azt követelte, hogy tegyen feljelentést. Ekkor meg is indult a nyomozás Schön ellen. Váry főügyész kérdésére a tatai elmondta még, hogy Schöp azt mondta: „Na ez a Dobsa sem fog többet mosolyogni, golyót kapott a gyomrába." Kepes dr. védő szintén kérdést intéz a tanúhoz, aki azt feleli, hogy a „hazaküldés" többnyire halálos ítéletet jelentett. Görgey huszárszázados vallomása. Görgey József huszárszázados a következő tanú. Görgey kijelenti, hogy Csernyt ismeri. A forradalmi törvényszéken találkozott vele. A Dobsa-ügyről csak az újságokból értesült húsvét hétfőjén, azonban véletlenül kihallgatott egy telefonbeszélgetést a fikapitányságon, ahol ő is le volt tartóztatva. Cserny tárgyalta az ő ügyét,, amely kapcsolatban volt a dr. Stenzel-ügygyel. Nyolc embert halálra ítéltek, de úgy látszik felsőbb utasításra neki és két másik embernek megkegyelmeztek. Cserny: Ebben a teremben tárgyaltuk ezt az ügyet Három embert ki is végeztek. Görgey a rendőrségen kihallgatta azt a beszélgetést, amelyben Schön utasította Csernyt, hogy küldök valakit, akit azonban nem kell egészen, csak félig angolra tenni. Beszélgetés folytatásaként Schön azt felelte, hogy tegyen vele, amit akar. Nemsokára rá valaki bejött abba a szobába, ahol ő tartózkodott és azt mondta, hogy most egy fiatal hetyke emberrel bántak el. Van egy széles pincénk, ide hordják azokat, akiket eltesznek láb alól. Wagaszt dr., a kommunista rendőrkapitány vallomása. Görgey vallomása után bevezették Wagaszt József dr. rendőrkapitányi Wagaszt előadja, hogy többen jöttek hozzá annak idején érdeklődni a Dobsa-ügyben, de ő nem tudott felvilágosítást adni. Később azonban ő is kezdett nyomozni és egy alkalommal Ihlávik Géza, aki szintén ott volt, azt mondotta, hogy a holtakról nem szoktak nyilatkozni. Hallotta, hogy Schön másoknak dicsekedett azzal, hogy a hetyke fiút hidegre tette. Wagaszt egyizben bement a Batthyány-palotába, hogy az ott túszként elhelyezett Rakovszky Zsófiát kihallgassa és igy lehetséges az is, hogy ott volt ő akkor, amikor Dobsát behozták. Schön Gábor kijelenti, hogy ő Wagasztnak azt a kijelentést nem tette, hogy mindenkit halálbüntetéssel kell sújtani, hanem azt mondotta, hogy akinek nem tetszik a diktatúra, azt internálni kell. Az elnök erre megjegyzi, hogy ne mondjon vicceket. Wagaszt után Valisik Vladimír lelkész, majd Malcsiner Emil szerkesztő kihallgatása következett. Malcsiner fogva volt a kommunizmus alatt és itt látta Scliön működését, aki igen kegyetlen ember hírében állott. A betegeknek azt mondotta, hogy dögöljenek meg. Egy fiatal fogoly leánytól mindenáron olyan vallomást akar kicsikarni, a amely atyját a vérpadra juttatta volna. Ezt a leányt valósággal üldözte. A politikai megbízott, Guzi János fogolynak tanukép való kihallgatása következik. Guzi politikai megbízott volt a főkapitányságon. A Dobsa-esetről Spitzer Páltól értesült. Azonnal bejelentette az esetet Jancsiknak, aki felfüggesztette Goldbergert állásától. Guzi elmondja Goldbergerről, hogy az mindenkivel nagyhangon beszélt. Váry főügyész: Hogyan nyomozott ön a terroristákkal szemben, hiszen az egyenlő lett volna a halállal? Guzi erre kijelenti, hogy nem nyomozott a terroristákkal szemben, ő csak Goldbergert jelentette fel Jancsiknak. Váry főügyész: Hogyan működhetett még továbbra is Goldberger az ön följelentése dacára? Guzi nem tud erre felvilágosítást adni. Váry főügyész: Hiszen ön előtt újságolta Goldberger, hogy Dobsának golyót röpítettek a hasába. Rövid vitatkozás után Guzi ezt beismeri. Guzit aztán kivezetik a teremből. A terrorista tanú. Következik ezután Reinheimer Rezső terrorista kihallgatása. Elmondja, hogy egyszer Groó Géza kért tőle két embert, hogy azokat elküldje a Batthyány-palotába a falakról !s- Súlyos bizonyítékok a terrorista gyilkosok ellen A főtárgyalás második napja. Nagy Béla bíró, Schön-Goldberger Gábor. Zsarol a szovjet Kis Béla érdekében. Bécs, november 25. Mint a bécsi távirati iroda közli, a bécsi szikratáviróállomás az orosz külügyi népbiztosnak egy megcsonkított táviratát fogta föl, amelynek kifetezhető része így szól: „... biztossága, valamint más, Oroszországban levő osztrákok biztossága, akik az osztrák kormányával összeköttetésben vannak, Kun Béla és a többi magyar népbiztos biztosságától függ. Az előbbiek egyelőre Oroszországban maradnak, mint kezesek azért, hogy az utóbbiakat nem szolgáltatják ki Magyarországnak. Külügyi népbiztos." Azonnal megkísérelték, hogy a táviratot kiegészítsék és hitelességét megállapítsák. Bécs, november 25. Az orosz külügyi népbiztos szikratáviratának személyi tekintetben magyarázatául szolgál az, hogy az osztrák hadifoglyok és polgári internáltak ügyével megbízott hivatal tudakozódott Oroszországba küldött megbízottjának, Albert Henriknek sorsa felől. A szovjet kormány szikratávirata tehát iszonyára az osztrák hadifoglyok és polgári internáltak hivatalának delegátusaira vonatkozik. Bécs, november 25. Az a gyanú merült fel a politikai körökben, hogy a szikratávirat hamisítvány és kétségbe vonták, hogy egyáltalán szikratávíró útján érkezett. A Magyar Távirati Iroda bécsi képviselőjének illetékes helyen szerzett értesülése alapján megállapítható, hogy a szikratávirat valóban megérkezett Bécsbe. Moszkvában adták fel e hónap 23-án és a bécsi rádióállomás vette fel. Az osztrák kormány csak akkor határozta el közzétételét, amidőn a nyilvánosság is már tudomást szerzett róla. Most meg akarják szerezni a megcsonkítva érkezett távirat teljes szövegét, hogy megállapítsák azoknak a személyeknek a nevét, akiket a bolsevikok túszokul vissza akarnak tartani. Az esti lapok cikkekben foglalkoznak ezzel az ügygyel és azt kérdezik, hogyan szándékozik válaszolni az osztrák kormány a moszkvai kormánynak erre a példátlan beavatkozására.